Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-09 / 6. (4449.) szám
12 Ti^GM-MA<itoRHna.ar> m 1938 iatm&r 9, vasárnap. Prágában katonai árulásért halálra ítéltek egy nyugalmazott századost SzmHÁzKöntoKuvaiRA. Jywii «i ........un 11»mi i mmmsssaBSBBSBBBasmmBamtmmmBBms^sssBessssssBBBBtw Ma gyar emlékkönyv a szlovák irodalmi nyelv kodifikátoráról Az emlékkönyv keretében öt tudományos értékű dolgozat ismerteti Czambel Sámuel életművét • ■ PRÁGA, — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A prágai kerületi büntető bíróság katonai árulásokban ítélkező tanácsa kétnapos tárgyalás után befejezte a Katzer Lipót 56 éves nyugdíjas százados, most oümützi Lakos és Oceíkiwicz Júlia, Katzer 54 éves neje elleni büntetőügyet. A január 8-án kihirdetett Ítélet szerint Kaitzer Li- pótot az állam oltalmáról szóló törvény 6. paragrafusának 2, pontjában az 1. bekezdésbe ütköző katonai árulásban, továbbá a szikratávbeszélőkről szóló törvény 18. paragrafusának 1. pontjába ütköző bűntényben és a fegyverszabaPOZSONY. — (Szerkesztőségünk t-elcfonje- lentése.) Szombaton a kora délutáni óráikban megdöbbentő vasutas szerencsétlenség történt Lannacs közelében. Déli egy órakor egy személy- vonat indult el a pozsonyi főpályaudvarról Dé- vényujfaln felé. Lamacs és Dévényujfalu között a vonat borzalmas hófúvásba került. A hó annyira ellepte a pályatestet, hogy a személyvonat nem tudta folytatni útját s meg kellett állnia. A mozdonyvezető, a fütő és a kalauz leszállt a vonatról és lapátolni kezdte a havat, hogy a. mozdony előtt szabaddá tegye a pályát. A nagy hófúvásban nem vették észre, hogy szemben közeledik egy vonat. Ez a szembejövő vonat a -három kötelességtudó szerencsétlen embert elkapta e egy darabig magával biurcolta. A mozdonyvezető észrevette a szerencsétlenséKA ad\, — (Szerkesztőségünk telefon-jelentése. ) A kassai felsőbíróság mai ítéletével egy igen érdekes per zárult le, amelyet az Agrár Bank indított a jászói premontrei kanonok ellen. Az ügy már többször foglalkoztatta a bíróságot és a sajtót is. Emlékezetes, hogy még annak idején, amikor mélhai Takács Menyhért pré- post-prelátus állott a jászói rend élén, a rend a vagyondézsmára, .adóhátralékokra és esedékes kölcsönökre 4,300.000 korona kölcsönt vett fel több tételben az Agrár Banktól. Ez a kölcsönösszeg később a különféle költségekkel és kamatokkal együtt 7 millió koronára szaporodott. A kölcsön felvételére annak idején a rend megszerezte az iskola ügyi minisztérium hozzájárulását. Amikor Takács Menyhért meghalt, a bank követélni kezdte pénzét. Minthogy pedig a rend fizetni nem tudott, a bank port indított ellene. A kerületi bíróság előtt akkoriban dr. Bucek, a rend ügyvédje azzal érvelt, hogy a kölcsön íel- HATEZER KORONÁT TALÁLTAK EGY POZSONYI KOLDUSNÁL. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pénteken este az őrszemes rendőr a Carlton-kávéház előtt igazolásra szólított fel, majd bekísért a rendőrségre egy öreg koldust. A rendőrségen megállapították, hogy az illető Sztranai János 67 éves rajeci volt kalapossegéd, aki azonban már évek óta koldulásból él. Legutóbb Pozsonyban a Vasutas-ucca 17. szám alatt levő menhelyen lakott. Megmotozásakor 6020 koronát találtak nála, amit állítása szerint koldulásból szerzett. Minthogy Pozsonyban az uccai koldulás meg van tiltva, elkobozták tőle a pénzt, majd kitiltották Pozsonyból. Azon- nE'.l ki is toloncolták a város határába. — KERESNEK EGY SIKKASZTÓT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A csend őrség körözőlevelet adott ki Jankóé József 28 esztendős felt-őleszétei illetőségű fiatalember ellen, aki >7utóbb Nagyszombatban volt. alkalmazásban és 180.000 koronát sikkasztott el. 1(50 centiméter magas, fiimára borotvált, kerekareu fiatalember, szőkésbarna ruhát viselt. — HALÁLOS SZERENCSÉTLENSÉG. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Halálos szerencsétlenség történt egy homonnai építkezésnél. Kászó András 43 éves cigány az egyik elkészült kis lakóház felügyeletével volt megbízva. Nagy kokszkályhával szántotta a falakat. Éjjel elaludt a kályha mellett és a kiömlő szén- gáz megölte. Reggel holtan találtak rá. dalom 12. és 32. paragrafusainak áthágásában bűnösnek találták és ezért halálra, továbbá 20 ezer koronás pénzbüntetésre, polgári jogainak elvesztésére és a károk megtérítésére ítélték. Katzer vagyonának megállapított átlaga, nemkülönben azok a tárgyak, amelyekkel a bűncselekményt elkövette, továbbá azoknak a bevételeknek a maradéka, amelyek a büntetendő cselekményből veszik eredetüket, kivétel nélkül az államkincstár javára koboztatnak el, Katzemné O. Júlia vádlottat a büntetendő eljárás fel nem jelentésének bűnténye miatt 10 havi börtönre Ítélték, (Hivatalos jelentés.) get, megállította a vonatot és a három szerencsétlen vasutast felvette a szolgálati kocsiba. Mindhárman borzalmas sérüléseket szenvedtek s már eszméleten kívül voltak, amikor a vonat elindult velük Pozsony felé. Behozták őket a pozsonyi főpályaudvarra és az állomás-főnők szobájában helyezték el őket. Kihívták a vasúti orvost, de az már csak a beállott halált tudta konstatálni. A három vasutas súlyos sebeibe belehalt. Nevük Petrás Béla rendező pályaudvari vasutas, Kovács József dunasápi vasutas és Kovarik Ferenc lunden-burgi vasutas. Mindhárman családos emberek voltak. A szerencsétlenségről értesítették a rendőrséget és az ügyészséget is. A délutáni órákban rendőri bizottság utazott ki, s kiment a vizsgálóbíró is a vizsgálat megejtése céljából. A szerencsétlenség nagy megdöbbenést keltett. vételiéhez n-em volt elegendő aa iskola ügyi minisztérium hozzájárulása, hanem ezenkívül még a kormány engedélyét is ki kielllet-t volna kérni. Ezzel szemben a bank jogi képviselője, dr. Farkas József ügyvéd vitatta a kormány hozzájárulásának szükségességét s azt állította, hogy az iskolaügyi minisztérium engedélye ,s elégséges, mert a kölcsön a folyó vagyoníkezelési ügyek fedezésére kellett. A kerületi bíróság elfogadta ezt az érvelést és elmarasztalta a rendet. Fellebbezés folytán került az ügy a felső bíróság elé, amely szintén marasztaló Ítéletet Hozott. Kimondta azonban, hogy a tartozást csak a rend tiszta vagyonhoz üdékéből lehet törleszteni. Az Ítélet indokolása szerint valóban elegendő volt a minisztériumi hozzájárulás a kölcsön fölvételéhez, de a rend törzsvagyonához viszonc nem ?_abad hozzányúld, mer ehhez már kor- mányh: zzájárulásra lett volna szükség. Az Agrár Bank eszerint megnyerte ugyan a port, de pén-ehez belátható időn belül nem fog tudni hozzájutni, mert a reud jelenleg nem rendelkezik semmi készpénzzel. Újabb halálos villamosszerencséllenség Prágában PRÁGA. —- Tegnap este hat óra tájban ismét villamosszerencsétlenség történt Prágában és a szerencsétlenüljárt villamos sajátságos módon megint a tizenegyes volt. A dejvicei Vitézné náméstin a tizenegyes villamos kisiklott, a motorkocsi nekicsapódott az úttest szélén álló oszlopnak, teljesen össze- roncsolódott és fölborult. A két pótkocsi ugyszólván teljesen üres volt, ellenben a fölborult és össze- roncsolódott motorkocsit zsúfolásig megtöltötték az utasok és minthogy a kocsi ajtajai be voltak csukva, a kocsiban összezsúfolt utasok között valóságos pánik tört ki. A szerencsétlenlenségnek egy halálos áldozata is van, a tizenhatéves P i C in a n Mllada diáklány, aki kettős koponyatörést szenvedett és az arca a fölis- merhetetlenségig összeroncsolódott, úgyhogy sze- mélyaszonosságát nem is sikerült rögtön megállapítani és csak atyja, aki a rendőrségen kereste a leányát, mert sokáig elmaradt, ismerte fel tragikus körülmények között szerencsétlen gyermekét. A szerencsétlenségnek ezenkívül még kilenc súlyosan sebesült áldozata van, akiket a Schloffer-klinikára szállítottak. Állapotuk nem életveszélyes. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Egy 175 oldalas, ízléses kiállítású könyv keltett az elmúlt hetekben feltűnést a magyar sajtó és olvasóközönség körében. A cime nem mond sokat: ,,Czambel-emlékkönyv“ s ha az ember az annyira dús pesti könyvkirakatokban pillantja meg a narancssárga boritéku könyvet, talán első pillanatban észre sem veszi. De hogy a lapokban bő recenziót olvas róla, mégis felteszi magában a kérdést: ki is az a Czambel, hogy mint valami nagyemberről — emlékkönyvet adtak ki róla? Ha a lexikonban utánanéz, csak keveset talál a neve mögött. Ha megkérdezi ismerősétől, akit átlagos műveltségűnek tételezünk (fel, hogy meg tudná-e mondani neki, hogy ki volt az a Czambel, bizonyára nemleges feleletet kapna. Ahogy Steier Lajos mondja az egyik tanulmányban: „Ha a magyar in tellek tuell-réteghez tartozók között egy olyan ankétet rendeznének, melynek főkérdésére, — ki volt Czambel, mit akart, mik voltak tevékenységének főeszméi, — gyorsan és precízen kellene feleni, — úgy kétségtelenné válnék az, hogy csakis egy elenyésző hányad felelete lenne kielégítő." De ez volt a helyzet Czambel életében is, — folytatja a kiváló történetiró és publicista. — Malomkövek között érlelődött éppen úgy, mint nagyeszű elődei. Az események forgatagában, a nagy történelem zajában nem hallották meg kiáltásukat és felőrlődött úgy a nagy szlovák triumvirátus. mint Czambel is, mielőtt még a szlovák nyelv irodalmositásának további etappejait biztosíthatták és körülbástyázhatták volna. Történelmi értékítélet A Czambel-emlékkönyv kiváló szerzőinek semmi egyéb céljuk nem volt, minthogy objektív tudományos módszerrel tegyék vizsgálat tárgyává Czambel annyira gazdag tudományos és publicisztikai működését, meg- állapitsák annak irányeszméit és mintegy történelmi értékítéletet mondjanak egy, a háború előtt működő olyan kiváló szlovák közéleti férfiúról, aki nemzetét és zengzetes szépségű nyelvét a rajongásig szerette, a szlovák nyelv különállóságát és önállóságát ismervén fel tudományos búvárkodásának eredményéül, annak fennmaradását a késő jöHa az arcszine fakó, szürkéssárga és tekintete bágyadt, ha hangulata nyomott és nehéz álmok gyötrik, ha a bél túlságos rothadási folyamatai, gyomorfájás és epepangás kínozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel felkeléskor egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet innia. Kérdezze meg orvosát. 83 vő számára is biztosítani akarta. Éppen azért, mert kiváló tudós volt, mert erkölcsi életében megtámadhatatlan és hozzáférhetetlen, s mert olyan eszmékért küzdött, amelyek túlélték őt és ma is aktuálisak, életművét nem lehet lezártnak tekinteni, mint ahogy a szlovák publicisztika és tudományosság sem tekinti annak és a Czambel-kérdést állandóan napirenden tartja. A szlovák nyelv önállóságáéit Az emlékkönyv szerkesztője és szerzői tudatában voltak annak, hogy a szűkre szabott keretek között milyen szempontokat milyen megfelelő módszerrel kell feldolgozni, hogy a magyar olvasóközönség elfogulatlan képet nyerjen Czambel munkájáról és törekvéseiről. Ha késő is ez a tanulság, de legalább igazságot szolgáltat egy ember nemes eszméinek és törekvéseinek, amellett pedig rövid összefoglalásban óriási tárgykört világit meg: a szlovák nyelv önállóságáért folytatott évtizedes harcnak fázisait. Hogy az igen fontos kérdésről világos tájékozódást kapunk, abban igen nagy érdeme van a bevezető értekezésnek, amely a szerkesztő Steier Lajosnak a munkája. Óriási apparátussal összehordott anyagot dolgoz fe! e kis esszében a szerző. Munkamódszerére és alaposságára jellemző, hogy míg a Czambel eszméiről írott értekezése mindössze 16 oldalt tesz ki, addig a hozzácsatolt jegyzetek terjedelme teljes hetven oldal. Ez a 70 oldalas forrásgyűjtemény nem egyszerű felsorolása az egész anyagnak, hanem részletes kritikai feldolgozása, úgyhogy nélkülözhetetlen segédforrása annak, aki a szlovák nyelv történetének múlt évszázadbeli fejlődéséről tájékozódni akar. Czambel egyénisége Steier Lajos egy másik értekezésében Czam- belnek minisztériumi - állásával foglalkozik. Tudvalevő, hogy Czambel egyetemi tanulmányainak befejezése után a magyar miniszterelnökség tisztviselői státusába jutott, ahol kezdetben a szálv lapok referense volt, később pedig a magyar belügyminisztérium fordító osztályába került, ahol élete végéig megmaradt. Több elöljárója ismerte fel működésének lényegét és fontosságát és tudományos munkássága különösen Széli Kálmán miniszterelnök részéről nyert támogatást. Az értekezés megállapítja, hogy Czambel határozott, energikus magyarofil volt, de elveinek és eszméinek leghevesebb ellenzője sem ment el és nem mehet el odáig, hogy megfizetett embernek tartsa. Öntudatos szlovák volt, soha nem álaskodott és mindig nemzete érdekében, nemzete javáért buzgólkodott. A szlovák népért Ugyanilyen jellemképet ismerünk meg abból az értekezésből, amelyben dr. Podhradszky György, a jeles képzettségű történész és kultúrpolitikai iró Czambel életrajzát foglalja össze. Szlovák ember szlovák szívvel írja meg egy nagy szlovák patrióta életét ebben az életrajzban. Dr. Flachbarth Ernő értekezése Czambel publicisztikai munkásságáról meg főleg abban a viszonylatban érdekes, hogy egy magyar publicista mond értékítéletet egy szlovák vezetőférfi uról, aki tudományos munkálkodásának eredményeképpen arra a rezümére jutott, hogy a nemzeti versengések kora éppen úgy elmúlik, mint ahogy a vallási viszályok kora elmúlt és el fog jönni az idő, amikor a különböző nemzetiségek polgárai szeretni és tisztelni fogják egymást és az állampolgárokat nem a nyelv, hanem csupán a becsület alapján fogják osztályozni. Dr. Flachbarth lelkiismeretes adatgyűjtés után kitűnő képét adja Czambel publicisztikai működésének, amelynek legjelentősebb része a Slo- venské Noviny szerkesztésére esik. Értekezéséből megtudjuk, hogy Czambel nemcsak az elmélet embere volt, hanem mint publicista népének érdekében igen sok gyakorlati jelentőségű indítvánnyal fordult a magyar kormányhoz. így a ma is időszerű kérdés: a szlovák nép gazdasági felsegiíése — volt Czambel publicisztikai munkájának vezérfonala, A szegénység és kivándorlás ellen az alföldi kincstári uradalmakba való letelepítést és elsősorban a szlovenszkói gyáripar fejlődésének előmozdítását ajánlotta. Tudjuk, hogy ennek az ajánlásnak meg is volt az eredménye, a magyar kormány éppen az ő publicisztikai munkájának hatására is terjesztette be 1890. évi iparfejlesztő javaslatát és Szlovenszkón olyan helyeken is alapított gyárakat, amelyek a nyersanyagtól és a fogyasztóközönségtől távolestek. Igen érdekes az az értekezés is, amelyben dr. Bonkáló Sándor Czambelnek a ruszin kérdéshez való viszonyát tárgyalja. Halhatatlan érdemet szerzett Czambel azzal, hogy a keleti szlovák nyelvjárást teljesen feldolgozta és az egyes falvak lakosságának az uralkodó nyelvét is pontosan megállapította. Ez a pontos nyelv- statisztika 679 szlovák többségű, 51 lengyel, 42 német. 163 ruszin többségű falut talált a hallatlanul bonyolult nyelvterületen. Miután a szlovákság nyelvhatárának kérdése ma is aktuális, nem ugyan közigazgatási szempontból, hanem mint a szlovák és ruszin autonómisták vitakérdése, úgy hisszük, hogy ezt a kérdést tudományos alapossággal Czambel rég eldöntvén, az ő megállapításait lehet alapul venni a szlovák és ruszin nyelvterület érintkezési vonalának megállapításában. Csak rövid ismertetés ez a gazdag anyagú könyvről és az a célja, hogy a szlovenszkói magyarság figyelmét is ráirányítsa Czambel tudományos munkásságára, ö az élő tudomány művelője volt. ennek a .problémái pedig — mint említettük ■ ma is fontosak és nem is évülnek el. A—s. A dévényi vonat kalauzának, mozdonyvezetőjének és fűtőjének halálos szerencsétlensége A havat lapátolták az eÜorlaszolt pályatestről) amikor a hófúvásban ejy vonat elütötte őket Pervesztes lett a jászói premontrei rend az Agrár Bankkal szemben \ rend azonban csak tiszta vagyonának ozadékából köteles fizetni
