Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-08 / 5. (4448.) szám
Demokrácia és kisei^sigi kérdés (*) Csak örvendeni lehet az angol és francia demarsnak, ami Romániát kisebbségi kötelezettségeire figyelmeztette s nincs igazuk azoknak, akik azt vetik szemére Angliának és Franciaországnak, hogy beleszól idegen állam belső ügyeibe. Nincs igazuk már csak azért sem, mert éppen ideje, hogy a. nagyhatalmak végre kezdenek ész- fcekapni s ráeszmélnek, micsoda veszedelme békének, demokráciának, humanitásnak, a keresztény és polgári civilizáció minden anyagi és erkölcsi kincsének a kisebbségi kérdések. elhanyagolása. Ráeszmélnek, hogy micsoda végzetes baj zudult Európára akkor, amikor a világháború befejezései után annyira fölszaporodtak a nemzeti, faji! és vallási kisebbségek, s azóta is mindegyre szaporodnak. A hatalom, amelyiknek nem jutott kisebbség, csinált magának. Erre az ötletre biztosan nem hozta volna olyan világrend, amelyben a kisebbségek sorsa mindenképen demokratikus vagy bármiféléi jogokkal, de hathatósan biztosítva van az! uralkodó néptöbbség hódító kedvével szem-! ben. Az egész háboruutáni világrend a min-1 denféle-rendű és rangú.kisebbségek csorbi-l tása- volt, emberek deklasszálása, emberek! kiközösítése törvényszerűen vagy anélkül, j arányszámok vagy egyszerűen. csak - hatalmi önkény alapján. Majd ha egyszer megírják ennek a kornak a történetét, a kisebbség sokféle, bonyolult s mindszélesebbre táguló fogalma fölött lesz mit töprengeniük a tudósoknak, —1 egyelőre azonban itt va-1 gyünk a korban, mint szenvedő résztvevőij sorsfordulóinak s elképedve látjuk, hogy kii mindenki kerül egy sorra velünk, nemzeti kisebbségekkel, azok közül, akik tegnap még a hatalom ormán álltak. Nemcsak vallási', faji és nemzeti, de világnézeti karantén is készül s jó lesz ezzel számotvetni mindazoknak, akik sehogysem akarnak beletörődni a törvényszerűségek vas következetességébe, hogy tudniillik nem lehet egyik ojdalon demokratának lenni, a másikon meg imperialistának. A háboruutáni világrend kialakításáért a felelősséget elsőfokon viselik Anglia és Franciaország, viselik tehát a felelősséget mindazért, ami benne van, ami az általuk teremtett viszonyok között logikusan s a fejlődés természetes menetében keletkezett. Clemenceau legalább őszinte volt, ő rossznéven vette, hogy akadnak francia államférfiak, akik a németeket a népszövetségbe invitálják, nem hitt az úgynevezett magasztos eszmék erejében s főleg nem hitte el, hogy a német Saulusból valaha Paulus lesz, — a háboruutáni angol és francia diplomácia azonban csökönyösen ragaszkodott bizonyos elvekhez s az elvekkel homlokegyenest ellenkező hatalmi eszközökről sem tudott lemondani. Igen, igen, mondták, biztosan nem nagy öröm a kisebbségi sors s elég baj, hogy vannak kisebbségek, dehát mit lehet tenni, ha sokat beszélünk róluk, csak fokozódik a baj. Sóhajtva tudomásul vették, hogy van kisebbségi kérdés s a belőle televényszerüen fölburjánzó problémákat mély hallgatással intézték el. Most tehát kezdenek rájönni, hogy ez igy tovább nem megy, mert hovatovább a legtöbb hatalom a totalitás alapjára helyezkedik s kisebbségeit — legyenek azok nemzeti, vallási, faji vagy akár politikai kisebbségek — egyszerűen kitessékeli nemcsak a politikai életből, de a polgári jogokból is. Kezdenek ráeszmélni, hogy a demoFQLYTATAS A 2. OLD. I. HAS ÁRJÁN A VÁRATLAN MEGLEPETÉS Olaszország két uj 35.000 tonnás hadihajót épít £z olasz csatahajók száma igy nyolcra emelkedik « 12 uj cirkáló, sok tengeralattjáró = Az égitest azonnal megkezdik ROMA. -? Olaszország elhatározta, hogy flottáját hatalmas módon megerősíti és a francia flottával egyenrangúvá teszi. Pénteken délután hivatalos jelentést adtak ki, amely bejelenti, hogy Olaszország újabb két 35.000 tonnás csatahajót épit, továbbá tizenkét cirkálót és húsz tengeralattjárót. A hivatalos jelentés szövege a következő: — December folyamán a Patazzo Vene- zia-ban számos megbeszélés folyt a duce, a pénzügyminiszter, a vezérkari főnök és a haditengerészet államtitkára között. E megbeszéléseik eredményéként Mussolini elkészítette az olasz tengeri fegyverkezés uj programját. Itália újabb két 35.000 tonnás csatahajót épit, amelyek közül az egyiket „Roma“-nak, a másikát „Impéro“-nak lógják efnevezni. Ezenkívül tizenkét darab. 7-r 10.000 tonnás modern cirkálót építünk, 20 tengeralattjárót és torpedóüldözőt A Roma csatahajót a trieszti Adria hajógyárba* építik, az Imperot a génuai Ansaldo-müvek telepein. A döntést a duce máris közölte a hajógyárakkal és az érdekelt tartományok prefektusaival s a hajók kitervezése máris megkezdődött A. váratlan olasz bejelentés nagy föltü- nést keltett római diplomáciai körökben. A flotta megerősítése kétségtelenül az olaszok földközitengeri politikájának biztosítására szolgál és bizonyára uj diplomáciai izgalmakat fog kelteni Franciaországban és Angliában. Az 1938—39-es költségvetés számadataiból (e költségvetést 1937 december 15-én hozták nyilvánosságra) kitűnik, hogy a hajók építésének költségei még nem foglaltatnák bent a, büdzsében, mert az új költség- vetés Csak 1913 millió lírát irányoz elő a hadiflotta céljaira. Az uj hajóépitésekre szükséges pénzt tehát rendkívüli költségvetéssel teremtik elő. A két uj páncélos felépítésével az olasz flotta 35.000 tonnás hadihaj óinak száma négyre emelkedik. Az első két ilyen, hajót a „Littorio“-t és a „Vittorio Venetto"-t az elmúlt év nyarán bocsátották vízre és 1939 közepéig elkészülnek. Ezenkívül Olaszországnak négy 25.000 tonnás csatahajója van, amelyek közül hármat teljesen modernizáltak. Ezt a flottát hét darab 10.000 tonnás és tizenhat könnyebb djkáló egészíti ki. A ma közölt program tizenkét topedóüldöző építését határozza el, ami álbal a modem olasz terpedóüldözők száma harminckettőre emelkedik. Ezenkívül 45 kisebb terpedóüldözője, 50 torpedóhajója és 87 tengeralattjárója van az olasz flottának. A tecgeraíatjárók számát beavatott körök szerint 120-ra emelik. A flotta* építéseik programját hír szerint kiegészítik a tengerészeti bázisok kiegészítésének programja is.' 1 . A világ egyik legnagyobb tengeri hatalmassága RúMA. — A Reuter-ügynökség munkatársa az uj olasz flottaprogrammal kapcsolatban megjegyzi, hogy a duce Olaszországot nemcsak a Földközi tenger legnagyobb hatalmává akarja változtatni, hanem egyáltalán a világ egyik legnagyobb tengeri hatalmasságává. A nagy „megnyugtató44 utazás Micescu prágai és európai programja Az olasz impéiium elismerésének kérdése - Tárgyalás Belgrádban Sztojadincvks utazása előtt BUKAREST. — Jelentettük, hogy Micescu román külügyminiszter vasárnap, január 9-én Prágába érkezik s egynapi tartózkodás után folytatja európai körútját, hogy tájékoztassa és megnyugtassa az egyes külügyminisztériumokat Románia külpolitikájáról. Micescu kőrútjának egész Európában nagy jelentőséget tulajdonítanak. A „Curentul” szerint a külügyminiszter a bukaresti külügyminisztérium politikai osztályának igazgatója társaságában utazik. A felhivatalos lap leszögezi, hogy a prágai utazás szükséges előkészítése a harmónikus román — csehszlovák együttműködésnek. Belgrádban a jugoszláv — román együttműködést beszélik meg, s egyúttal azokat a problémákat, amelyek Sztojadinovies berlini utazása előtt fölmerülnek. E két fővárosból a külügyminiszter Genfbe indul, aból az általános európai helyzetről tanácskozik. A népszövetségi tanács ülései után Micescu Párisba is ellátogat s ott is ismertetni fogja az uj román kormány külpólitikai állás- pontját. Prágába a román külügyminiszter vasárnap délután öt órakor érkezik. Még az este tárgyalni fog Krofta külügyminiszterrel, majd fogadtatás lesz a Czernin-palotában. Hétfőn reggel Micescu koszorút helyez az Ismeretlen Katona sírjára, folytatja tanácskozásait Kroftával, egy óra hosszat Hod- iával tárgyal, majd délben 11 és 12 között BeneS köztársasági elnökkel beszéli meg a helyzetet A tanácskozás után ebéd lesz a várban, ahonnét a román külügyminiszter azonnal a pályaudvarra siet és folytatja útját Belgrádba. PRÁGA. — Micescu prágai utjának programját pénteken állították össze. A román külügyminisztert ugyanis a genfi úttal kapcsolatban váriak csak Prágába s 9-ére való érk&rósá kissé váratlanul jött. A román külügyminisztér prágai és belgrádi látogatásának az a magyarázata, hogy a kisantant állandó tanácsának szabályzata szerint most Ő lesz á tanács elnöké, azónfölül az is célja, hógy a két kormányt megnyugtassa, mert a román külügyi póbtika irányának megvál- tojásáról szoló hírek nyugtalanságot kelthettek bennük. Micescu Magyarországon keresztül érkezik Csehszlovákiába. Vasárnap reggel érkezik a budapesti gyorssal s Szobnál lépi át a határt. Az ui római remin követ RÓMA. — Jelentettük, hogy Franciaország nagymértékben ellenzi az uj román kormánynak azt a tervét, hogy elismeri az olasz impériumot A Havas-ügynökség munkatársa Bukarestből ennek ellenére azt jelenti, hogy Románia követni akarja Jugoszlávia példáját és az uj román követ meg- bizóirata átadásánál Viktor Emánuelt már királynak és császárnak fogja nevezni. Bukarestből ezt a hirt még nem erősítették meg. A liberális párt tiltakozik a parlament feloszlatása ellen BUKAREST. — A liberális párt vezetői Bratianu lakásán csütörtökön értekezletet tartottak. Elhatározták, hogy a párt tiltakozni fog az országgyűlés feloszlatása ellen* FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN Ma: atagy rádlő melléklet A % 18 oldal. Ara Ki 1.20 1 ' XVII. évf. 5. (4448) szám ° Szombat • 1938 január 8 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyed- . Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A SzloVCTlSzkÖÍ C$ rUSZlTlSzkÓi lTlCLQlKirság ulicel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ... . . ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. ÜOLltlkCLl TiGLT)\lCLJ)] CL ® * TELEFON: 303-1 1. ® • Egyes szám ára 1.20 KZ, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl.
