Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-06 / 4. (4447.) szám
Az első külpolitikai bonyodalmak? Páris nem engedi, hogy Románia elismerje az olasz impériumot Bukarest utcáin betiltották a kampóskeresztek árusitását kozó delkrétumot. A feloszlató kézirat értelmében a tanácsválasztásokat legkésőbb négy hónapon belül meg kell tartani. Az uj tanácsok megalakulásáig a törvényhatóságokat időközi bizottságok vezetik. Az időközi bizottságok tagjainak száma 7—10—15 között váltakozik. Az uj aradi megyei főnök bevonulása ARAD. — Tegnap érkezett meg Aradi® ár. Barbu Coric'án, az újonnan kinevezett megye- főnök. Az uj prefektust az állomáson nemzeti viseletbe öltözött, kaszákkal, kapákkal és ásókkal felszerelt tömeg fogadta és kísérte be a megyei coöki székházba. A menet élén horogkereszBetiltották a Temesvári Hírlapot TEMESVÁR. A romániai lapbetiltsások során bukaresti intézkedéssel betiltották a Temesvári Hírlap megjelenését A Temesvári Hírlap, amelyet harminc évvel ezelőtt alapított Pogány Mihály, a romániai magyarság együk legnagyobb Micescu Prágába jön BUKAREST. — Micescu külügyminiszter e hét végén Belgrádba, majd Prágába utazik. A román miniszter Prágából Genfbe megy, hogy jelen legyen a népszövetség tanácsának január 17-én kezdődő ülésén. Horogkeresztes kilengések Bukarest utcáin BUKAREST. — Romániában egyre fokozódik a nyugtalanság, amióta Goga miniszterelnök nyíltan bejelentette a legdiktatórikusabb intézkedéseket. Nagy nyugtalanságot kelt, hogy a kormány az ország legfontosabb kerületeinek élére teljhatalmú prefektusokat nevezett ki. Bukarest képe az utóbbi napokban teljesen megváltozott. Goga és Cuza vidéki élharcosai tes román nemzeti színű zászlót vitték. Ugyanilyen zászlót tűztek ki a megyeíőneki épület ormára is. A menetet rendőrkordon vette leörül s a tömeg minden incidens nélkül vcnulí feL Negyven évnél fiatalabb keresztény cselédet zsidó nem tarthat BUKAREST. — A „Tara Noaetra" dmü lap közli a munkaügyi miniszter rendeletét, amely megtiltja a zsidóknak, hogy negyven éven aluli keresztény női háztartási alkalmazottakat tartsanak. A cselédközvetítő hivatalokat mór utasították, hogy ezt a rendeletet szigorúan betartsák. napilapja volt és már a háború előtt b nagy szerepet játszott a Bánát magyarságának életében, A lapnak munkatársai közé tartozott Markoviin Rodion, a „Szibériai gamizon* dmü hadifogoly- regény neves írója is. nemzeti viseletben, bocsikorokban sétálnak a királyi palota előtt, az uccákon kékisges osztagok vonulnak fel hangos énekszóval s mindegyikük ruháján hatalmas horogkereszt látható. Politikai körökben nagy megdöbbenést keltett a kormány legújabb intézkedése, amelyben fölszólítja a románságot, hogy ha a kisebbségek részéről nekik nem tetsző dolgokat észlelnének, panaszukkal egyenesen Cuzáhcz forduljanak. A zsidó párt kedden küldöttséget menesztett a miniszterelnökhöz. Goga meghallgatta a zsidók kívánságait és kijelentette, hogy a kormány igyekezni fog figyelembe venni azokat. A részletekre vonatkozólag a miniszterelnök a küldöttséget Silviu Dragomir tárcanélküli miniszterhez utasította, aki a kisebbségi ügyek legfőbb intézője a kormányban. A wiisonizmus (sp) — Roosevelt elnök egyre határozottabban ugyanazokat a hangokat pengeti, s amelyeket legutoljára Wilson elnöktől hallottunk, s nem csoda, ha magatartását máris a elnevezték egyes helyeken „wilsonizmus”- t tiak. Az újévi beszéd, amelyben Roosevelt, ü a hírhedt amerikai asszonyszervezetek recipéje szerint, „angyalokra” és „ördögökre” > osztotta a világot, jókra és gonoszokra, jám- i borokra és istentelenekre, s egyúttal beje- I lentette: hogy pedig ki a jámbor, én állapítom meg, Második Roosevelt, a világ arbi- t tere, — szakasztott mása az elnök demok- r rata elődje, Woodrow Wilson elképzelései- t nek. A demokrácia szó, mint bumeráng a ! félvilág ellen, ismét szerepelni kezd az ame- t ríkái szótárban, s a Fehér Ház ura nekiru- >’ gaszkodik, hogy „igazságot tegyen” Európában, büntessen és jutalmazzon, s a diktátorokat lángpallossal kiűzze a paradicsom- í bői. Roosevelt első tévedése talán az, hogy a 'diktátorok amugyis régóta ki vannak űzve a földi paradicsomokból, s éppen azért léteznek, mert azok a helyek, ahol Uralomra kerültek, szegény, kisemmizett országok, ahol áz. ember átlag ötvenedakkora vagyonnal rendelkezik, mint a nagy demokráciákban. Angliában, Amerikában és Franciaországban. Roosevelt sem volt mindig a maihoz hasonló demokrata élharcos: az amerikai krízis idején például, amikor az aprópénz az Unióban is elfogyott s valahogy segíteni kellett a helyzeten, nem riadt visz- sza a legantidemokratikusabb intézkedésektől sem és gyakran meggyűlt a baja emiatt az alkotmánybírósággal. A krízis elmúlt, Roosevelt is megszelídült. Amerikában akut volt a baj, a demokráciát tehát csak átmenetileg tolták mellékvágányra, másutt, mint Németországban, Olaszországban és Japánban krónikus a szegénység, s a demokrácia is krónikusan szorul háttérbe, s megszületik a diktatúra. Sem Wilson, sem Roosevelt nem törődik a lélektannal, s nem kiváncsiak a jelenségek okaira. Csak a felszint látják, mint a cincinnati női klub elnöknője. A néger fekete, tehát gazember, mondja az amerikai, az olasz diktátorpárti, tehát ég a vágytól, hogy a tisztességes embereket legyilkolja. Pont. Nincs tovább. A félreértések elkerülése végett le kell szögeznünk, hogy amit Wilson akart s most Roosevelt akar, nemes és tiszteletreméltó dolog. A wilsoni tizennégy pont, ha makulátlanul megvalósul, eszményi világgá lépteti elő földünket s Rooseveltnek ugyancsak igaza van, ha kijelenti, hogy a népnek joga van a saját ügyeit intézni és mindent el kell követni a háborúk lehetetlenné tételére. Az eszme szép, s legfeljebb azt mondhatnák róla: naiv, mert keresztülvihetetlen. A wilsoni csőd egyszer már olyan katasztrófába sodorta Európát, amelyből ma sem lábalt ki, mert aránylag elég köny- nyü egy jelszóval lerombolni a világot, de •nehéz egy jelszóval fölépíteni. Ki grantálja, hogy Roosevelt elképzelései ma könnyebben megvalósíthatók, mint Wilson pontjai voltak annakidején? Ne felejtsük el, hogy 1917-ben Amerika szintén a demokrácia nevében avatkozott be a világháborúba azzal a 'céllal, hogy az abszolutisztikus hatalmakat elsöpörje s elvesse a demokrácia csiráit mindenfelé, boldoggá tévén népeket és nemzeteket. A demokrácia jelszavával harcoló hatalmak győztek s az eredmény mégis az lett, hogy ma háromszor annyi abszolutisztikus ország van, mint a háború BUKAREST. - A liberális „VitoruT figyelmeztette a belügyminisztériumot arra a tényre, hogy Bukarest uccáin gyanús elemek kampóskereszteket adnak el és a járókelőket szinte kényszerítik a jelvények, megvásárlására, A miniszterelnökség most közölte, hogy a jelvények uccai árusiíását betiltotta. A „Curentul“ úgy tudja, hogy két árust már le is tartóztattak. Bukarest uccáin a lapok szerint számos felforgató tendenciájú újságot és füzetet is árulnak s a kormány ezek ellen is erélyes rendszabályokat akar foganatosítani. Francia-angol demarsl LONDON. — Párisból késő este érkezett jelentés szerint Thierry bukaresti francia követ kedden tárgyalt Goga miniszter- elnökkel és Franciaország következő feltételeit közölte vele: 1. Franciaország azt tanácsolja Romániának, hogy ne túlozza el Abesszínia elismerését és legfeljebb a de facto helyzetet ismerje eh 2. Ha Románia módosítani akarja kisebbségi kötelezettségeit, akkor ez a probléma a népszövetség elé kerül. Anglia állítólag hasonló szóbeli demarsot intézett a román külügyminiszterhez. Goga miniszterelnök a francia-angol közbelépésre kijelentette, hogy a kormány intézkedései csak a közelmúltban román állampolgárságot nyert zsidók ellen irányulnak. Feloszlatták a megyei és községi tanácsokat BUKAREST. — Károly király kedden kihallgatáson fogadta Calinescu belügyminisztert és ez alkalommal aláírta az ország valamennyi megyei és községi tanácsainak feloszlatására vonatelőtt volt, háromszor annyi a fegyverkezés. a baj, a félelem és a viharsarok. A kis idézet a múltból csak azt kívánja érzékeltetni, hogy a demokrácia jelszavával való harcbaindulás és győzelem még nem jelenti a demokratikus elvek diadalmaskodását és elterjedését. A demokráciák belső értelme olyan (ez előnyük és egyúttal hátrányuk is), hogy csak védekezniük szabad, mint Anglia teszi és az északi kis államok, de nem támadni s formájukat felkényszeri- teni akarni más államokra, mint a wilsoniz- mus hirdeti A wilsonizmus, amelyhez ma elvben Roosevelt is csatlakozott, az agresz- sziv demokráciát jelenti, a támadót, az erőszakos téritőt, az erkölcsbiráskodást a világ felett, a „civilizációnak” olyan eszközökkel való terjesztését, ahogy a yankee-k tették a Wild-Westben a rézbőrüéknél, vagy a török szultánok annakidején, amikor százezres hadseregekkel hömpölyögtek Nyugat felé, hogy rákényszeritsék az igaz hitet a hitetlenékre, akiket gyauroknak neveztek. A demokrácia nemes dolog, kifinomult, gazdag, okos és fegyelmezett népek kincse, a kiegyensúlyozott államok boldog kormányformája. Létezéséhez és megélhetéséhez bizonyos előföltételek kellenek, mint a délszaki kiima a narancs érleléséhez. Nos, most, amikor Roosevelt a demokráciák ke- resztesháboruját hirdeti a diktátorok ellen, fölvethetjük a kérdést, Amerikában tényleg olyan eszményi demokrácia uralkodik-e, amely följogosítja az elnököt a fellengzős és fölényes szavak elmondására? Ickes amerikai belügyminisztert, tehát a legilletékesebb fórumot idézhetjük, aki csodálatosképen éppen néhány nappal Roosevelt újévi beszéde előtt jelentette ki, hogy „Amerikában ma még nem a demokrácia uralkodik, hanem a plutókrácia és 120 millió amerikai polgár sorsa 60 család kezében van”. Igaz, Ickes és Roosevelt harcot hirdetnek a plu- tokrácia ellen, ami azonban nem jelenti még, hogy legyőzték. A Rockefellerek, Morga- nok, Fordok, Vanderbiltek, Mellonok, Dupont-ok (Roosevelt sógorai), MacCormick- ok, Guggenheimek, Curtissok, Astorok, Hearstok, Warburgok, Kahnok, Gouldok, Bakersek az amerikai világ igazi feudális urai, akik ha harcban állnak is ,a központi kormányzattal, mégis ugyanúgy kezükben tartják az Unió nemzeti apparátusát, mint a régi világ feudális urai tették, akik — mellesleg szólva —> szintén állandóan harcban állottak a centrális hatalommal, a királyi vagy császári udvarokkal. A diktátorok, munkát tudtak adni népüknek, vagy legalább minden eszközzel megkísérlik, hogy; munkateret adjanak neki, az Unióban a krízis enyhülése ellenére is 7,800.000 munka- nélküli van, ami a családtagokkal együtt 20 millió éhező embert jelent. A szociális biztosítás pedig ezerszer tökéletlenebb a demokratikus szabadverseny Amerikájában, mint a diktatúrák országaiban. Aki egyszer komolyan elemezni kezdené az amerikai demokráciát, hamarosan rájönne, hogy korántsem hasonlítható össze — tegyük föl —s Előfizetési ár: évente 300. félévre 15<* negyed- f Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre évente 45<* A SzloVenSzkÓl £S rtlSZÍnSzkÓÍ TnagUCirság ülicelZ. II. emelet • Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. ® , , 41 ^ Prága II., Panská ulice 12, Hí. emelet, fi ké„es melléklettel havonként 2.5C Ké-val több. fiJOlltlKGLl TXQI)ltQ.f)JOi ® ® TELEFON: 303-11. ® ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- K& SŰRQÖNYCIM HIRUP. PRflHft. J||L I XVII. évf. 4. (4447) szám • Csütörtök • 1938 Január 6
