Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-05 / 3. (4446.) szám
ROOSEVELT ÚJÉVI BESZÉDÉNEK HATÁSA Újabb összecsapás a demokratikus és a fasiszta államok között Az amerikai fegyverkezés bejelentése ■ Kémet ét olasz visszhang - U] amerikai flottaprogram A Sesegyenesebb és legdemokratikusabb tsS (d) A jubileumi év belpolitikájának első érdemleges eseménye az a bátor és egyenes $zó, amelyet Beran képviselő, a legnagyobb kormánypárt elnöke a nemzetiségi kérdésben mondott. Bátor és egyenes szó, mert teljesen szakit a mindenkori kormánytöbbségek eddigi kisebbségpolitikai taktikájával s azzal homlokegyenest ellenkező utat és módszert ajánl. Nem keressük most azokat . a küíisszákmögötti okokat, amelyek Berant v erre az uj hangra késztették, ne vizsgáljuk, hogy vájjon külpolitikai számitásokböl csillogtatja-e meg Berlin előtt a német kisebbséggel való megegyezés lehetőségét, vagy pedig a romániai külpolitikai kurzus irányárak németbarát irányba terelődése sodorja erre a lépésre, amennyiben Prága nem járhat két szövetségesétől nagyon messze eső utakon, amikor mindkét szövetséges külügyminiszter éppen berlini látogatásra és Berlinnel való barátkozásra készül (Beran maga ősszel járt a berlini vadászkiállitáson), >— ne vizsgáljuk ezeket a rugókat, a dolognak csupán a belpolitikai vetületét. nézzük. Beran nyilatkozatának belpolitikai jelentősége abban áll; hogy először halljuk felelős Csehszlovák'politikus szájából, hogy a nemzetiségekkel való megegyezésnek nem az a módja, amit a mindenkori kormánytöbbségek eddig űztek, nevezetesen, hogy a nemzetiségek többségi pártjaival szóba nem álltak, hanem apró töredékpártocskákkal színleltek olcsó ,,megegyezést”, hanem ellenkezőleg igenis az a legjárhatóbb ut, ha a kormányzat a nemzetiség többségével egyezik meg. Beran ezt igy fejezte ki: „Ha demokratikus választási rendünk mellett több, mint egy és egynegyedmillió német szavazó , a Szudétanémet párt iránt fejezett ki bizalmat, ezzel a ténnyel számolni kell s le kell vonni belőle a megfelelő következtetéseket. A tények elkendőzése, vagy bárminemű ferdítés csak kárt okozhat. Itt csak becsületes megegyezés lehetséges.” Ezek a szavak egész uj hangot ütnek még a kormánytöbbség kisebbségi politikájában. Látható, sajnos, abból is, hogy a többség hogyan reagál a bátor szóra. A szociáldemokraták úgy nyilatkoznak, hogy nem lehet tudni, hogy Beran kijelentéseit komolyan kell-e venni, vagy azok csak amolyan „világnak eresztett szavak”. A szociáldemokraták attól tartanak, hogy Beran a szlovák néppárt, a cseh nemzeti egyesülés és a szu- détanémet párt kormánybajuttatásával 'a szocialistákat akarja kiszorítani a kormányból., Úgy érvelnek, hogy ha a csehszlovák agrárpárt a németeknek többet akar adni, mint amennyit a február 1 S-i kormányhatározat tartalmazott, akkor miért nem ad{a meg akkor mindjárt s miért üti most agyon a rálicitálással a német aktivista pártokat. A cseh nemzeti szocialisták röviden csak azt mondják, hogy Beran megnyilatkozása szöges ellentétben van a koalíció karácsonyelőtti utolsó megállapodásaival. A kormány- többség utolsó cseh pártja, a cseh néppárt úgy véli, hogy Beran előtörésében voltaké- pen a csehszlovák agrárpárt jobbszárnya szellőzteti újból eltemetettnek vélt régi terveit. nincs kizárva, mondják, hogy egyes külpolitikai események hatottak Beranra, de az ilyen problémát mégsem lett. volna szabad előkészítés nélkül a közvélemény elé vetni, az ilyen eljárás szerintük koalicióelle- nes. Értjük a koalíció cseh pártjainak nagy megrökönyödését Beran szavai fölött, mert Beran nyilatkozata valóban súlyos újítást WASHINGTON. — Roosevelt köztársasági elnök újévi beszéde az egész világon, nagy feltűnést keltett s megerősítette azt a véleményt* hogy Amerika a világdemokráciák élére áll. Roosevelt beszédének alapötlete a következő: Szükség van a megerősített fegyverkezésre és szükség van a demokráciákra, amelyek feladatait és előnyeit az elnök részletesen elemezte. Roosevelt szerint a világbéke a demokratikus kormányok kezében van a legbiztosabb helyen és a legjobban azok a nemzetek veszélyeztetik a világbékét, amelyek megszüntették a demokráciát, vagy sohasem ismerték ezt a kormányformát. . Az elnök meggyőződése, hogy a müveit emberiség idővel visszatér a demokráciához és mindenütt egyre nagyobb néprétegek kapcsolódnak be az államok sorsának irányításába. A világ fejlődése a demokrácia felé mutat. A világhelyzetet elemezve az elnök kijelentette, hogy a mai feszültségben és rendetlenségben minden állam kötelessége, hogy felfegyverkezzék és igy védekezzék a békeboníók ellen. A világon számos áramlat van, amely nem akarja betartani a szerződéseket s ezeknek az áramlatoknak hazáival nehéz békében élni. A demokráciák ezzel szemben elhatározott szándékkal védik kötelezettségeiket és ha fel lesznek fegyverkezve, érvényt is szerezhetnek álláspontjuknak. Az amerikai nép meggyőződése, hogy a jövőben a demokráciák mindenütt meg fognak erősödni és azok a népek, amelyek hallani sem akarnak a demotartalmaz: uj kisebbségpolitikai módszert. Beran az első fecske, az első komoly csehszlovák politikus, aki végre belátta, hogy nemzet és nemzet közt a legrövidebb az egyenes ut és legcélravezetőbb módszer a demokrácia módszere: vagyis az egyik nemzet többségének megegyezése a másik nemzet többségével. Az eddigi módszer ennek az ellentéte volt: a kormánypártok a nemzetiség többségi pártja helyett apró-cseprő töredékpártokkal, magyar vonatkozásban egyenesen a saját magyar strómanjaikkal igyekeztek „kiegyezni”. Magyar párocskákat kreáltak Seitzekkel, Mikié Vincékkel, Csánkiakkal, Csomorokkal az élükön, amely frakcióknak egyedül az volt a céljuk, hogy a külföld felé elhatározó pillanatokban (például a népszövetségi petíciók idején) mindenben helyeseljék a kormánytöbbség szűkkeblű nemzetiségi politikáját. A demokrácia alapelve a többségi elv, az az elv, hogy egy nemzet, vagy nemzetiség nevében az illető nemzetnek vagy nemzetiségnek a többsége beszélhet. A kormánytöbbségek tiszteletben tartják ezt az elvet, de egy kivétellel: a nemzetiség többségi pártjával nem álltak szóba, igy fumigálták a szudétánémet pártot és a magyarság egyesült pártját, csehszlovák részről 19 éve halljuk állandóan azt a tételt, kráciáról, előbb-utóbb újra visszatérnek hozzá. Roosevelt aláhúzta az amerikai Unió békeakaratát és megemlítette, hogy a világ más részein egyes nemzetek nem kívánják őszintén a békét. Amerika békében akar élni tekintet nélkül a különböző provokációkra. Minden ellentét elintézésénél Amerika a diszkusszió és a kibékülés békés eszközét választja. De hogy ezt megtehesse, az amerikai népnek kellőképpen gondoskodnia kell önvédelméről. A beszéd háttere WASHINGTON. - Politikai megfigye- lök szerint Roosevelt újévi üzenete határozottan, arra miitát, hogy az amerikai parlamentben hamarosan nagyarányú uj flottatervet mutatnak be. A beszéd meg akarta győzni az újabb fegyverkezés szükségességéről. Amit Roosevelt a demokráciáról mondott, azt bizonyítja, hogy az elnök továbbra is hangsúlyozni akarja a nagy európai és délamerikai demokráciákkal való barátságát Angliában az a vélemény, hogy Roosevelt beszédévei a demokratikus szolidaritás érzését akarta megerősíteni az amerikai népben. Az elnök tovább ment, mint legutóbbi csiká- gói beszédében, amennyiben lehetetlennek tartotta azt, hogy a világ nemzetközi szerződésekre épített békés viszonyban éljen az autoritativ államokkal. A francia lapok kedvezően kommentálják Roosevelt nyilatkozatát, amely a totalitásos államok határozott elutasítása volt. A Petit hogy a magyarság többségét jelentő párt- szövetséggel vagy egyesült párttal nem lehet szóbaállni, mert a magyarság igazi reprezentánsa nem ő, hanem egy másik, az úgynevezett földmüvespárti, vagy realista, vagy aktivista vagy miegyéb csoport, mely ugyan ma még nem képviseli a magyarság közvéleményének többségét, de talán majd holnap, vagy talán holnapután. És ezzel az antidemokratikus negációval 19 évig halogatták a magyar kérdés rendezését, s az aktivista meg miegyéb csoportok nem szolgáltak másra, mint erkölcsi és politikai alibi szállítására ahoz, hogy a magyar kérdésben semmise történjen.. De a 19 év tanulsága egyet szemléltetően bebizonyított: azt, hogy a magyarság többségének egyszerű letaga- dásával és fumigálásával nem lehet a magyar kérdést elintézni. A strómanpártok soha nem tudtak és soha nem fognak tudni többségre jutni, a magyar kisebbség megnyugtatásához és konszolidálásához nem rajtuk keresztül, hanem csakis a magyar kisebbségi akarat egyedüli hü reprezentánsán át: az egyesült párton át vezet az ut. Mint ahogy a német kérdést sem lehet megoldani úgy, hogy egyszerűen nem vesznek tudomást az ország legerősebb pártjában csoportosult egy és ^ Í Journal szerint Roosevelt szemmelláthatóap a demokratikus államok szövetségére törekszik és ezt propagálja megnyilatkozásaiban. Az Oeuvre úgy véli, hogy Roosevelt világos és egyenes választ adott Mussolininak, aki a közelmúltban kijelentette, hogy a világ hamarosan fasisztává válik. Az ellenvélemény BERLIN. — A német lapok szerint Roosevelt nyilatkozata semmi újat nem tártál* mázott és az amerikai elnök közismert nézeteit ismételte meg. Az amerikai előítéletek most is érvényre jutnak. Roosevelt egyszerűen becsületes és becstélen nemzetekre osztja föl a világot és mindent általánosít, Szerinte vannak államok, amelyek erkölcstelenek, ezek az autoritativ rendszerek és vannak államok, amelyek erkölcsösek, ezek a demokráciák. Az amerikai demokrata párt e generalizáló erkölcsitélészete már Wilson alatt is katasztrófába sodorta a világot Amerikában szeretik az embereket jámborakra és pogányokra fölosztani, az államokat erkölcsösökre és erkölcstelenekre. Az események lélektanával és inditóokaivai senki sem törődik. A Havas-ügynökség jelentése szerint Rómában Roosevelt nyilatkozata rossz hatást keltett A visszhang valószínűleg csak két-három mp múlva fog megszületni. A lapok utalnak Mussolini egyik legutóbbi beszédének következő szavaira: — A fasizmus el fog készülni azzal a demokratikus koalícióval is, amely most a szent háborút hirdeti ellene. egynegyedmillió német választó akaratáról. Végre a huszadik évben találkozott egy nagysulyu csehszlovák politikus, aki belátta* hogy ez a negativista álláspont eredménytelen és hátrányos, hogy a demokrácia többségi elvét a kisebbségi nemzetek felé is tiszteletben kell tartani s a többség tényéből le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat. „A tények elkendőzése, vagy bárminemű elferdítése csak kárt okozhat, itt csak becsületes megegyezés lehetséges”, — mondja Beran s ezt a demokrácia minden következetes barátjának alá kell írnia. Az olcsó megegyezés helyett a becsületes megegyezés kell. Ar egyoldalú megegyezés helyett a kétoldalú, S a becsületes kétoldalú megegyezés: az egyik nemzet többségének a megegyezése a másik nemzet többségével. Demokráciában ha az államnemzet a nemzetiséggel megértést és az egész nemzetiségre érvénnyel bíró megegyezést akar, akkor csakis a nemzetiség többségével keresheti a megegyezést A töredékkel való megegyezés csak önáltatás és értéktelen szurrogátum. Amennyire örvendünk, hogy ezt a tételt' egy Beran belátja, ugyanúgy sajnáljuk, hogy ezt a beismerést csak a csehszlovák agrárpárt elnökétől halljuk s nem egyulta! a miniszterelnöktől, aki ugyanennek a pórtElőfizetési árt évente 300. félévre 150. negyed- ^ ^ Szerkesztőség: Prága IU Panská évre 76. havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, SzloVCTlSzhÖl 6S rUSZÍTl$zkÓÍ TnCLgUarsáf* " 1 ’ c c 12. IL emelet • Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114. havonta 38 Kő. • ö Prága II., Panská ulice 12, Jü. emelet fi ké^es melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napUüDja • • TELEFON: 3.03-11, • « Egyes szám ára 1-20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖMYCIM. HÍRLAP, PRflHH. —11 i. ■ ■ i i miimi minin mm i ir"i11 ii rrirn■■■■ n i inni mmi —linniiiHiiiini u i'imw imaaim mm ■■■■ ............ mám nimmimi év f. szám • Szerda • január 5
