Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-30 / 24. (4467.) szám

1938 január 30, vasárnap. TO«GAlMAGfcAR HÍRLAP 9 Hírek Január Vasárnap HjaBMiiÉfirti Felkérjük tiszteit előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy' az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivata­lunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. w. A PÁPA EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLA­POTA. Vatikánvárosból jelentik: XI. Pius pápa legutóbbi nyilvános szereplése az volt, amikor a XV. Benedek lelki üdvéért mondott rekviemen a sixtini kápolnában megjelent. A Szentatyát a sedia gestato- ■ rian hozták a sixtinába. A pápa egyenesen ült. Arca sápadt volt és orcái beesettek. Egész tartásán látni lehetett, milyen hatal­mas energiával gyűri le azokat a testi fáj­dalmakat, melyek ismételtek gyötrik. A se­dia gestatoria vivői a trónszékhez vitték a pápát, ahol a ceremoniariusok segítségével felemelkedett, gyorsan megfordult, azután helyet foglalt a trónszéken. A mise főrészei alatt minden nehézség nélkül térdelt. Egyébként a Szentaíya nyugodtan ült a trónszéken és hangosan és érthetően együtt imádkozta a miseimákat. A rekviem végén, felemelkedett trónjáról és világos, erős hangon énekelte el az absolutios imát. Atyai jósággal áldotta meg a pápa megjelenése­kor és távozásakor is a jelenlevőket, akik a gyászistentiszteletre való tekintettel nem hangosan üdvözölték a pápát. Csodálatra­méltó, hogy milyen aktív a Szentatya és hogy mennyire résetvesz minden ünnepsé­gen, ahol megjelenése fontos. Milyen kü- ; lönbség az elmúlt évvel szemben, amikor a pápa nem jelenhetett meg a sixtini kápolná­ban a jubileumi ünnepségeken. Az elmúlt .'.napokban -a . Szentatya nem kocsizott ki a vatikáni^ kertekbe, .. amit pedig naponta megtett, valószínűleg orvosi tanácsra, mert a nedve* idő elővigyázatosságra int. — HORTHY MIKLÓS CSALÁDFÁJA. Bu­dapestről jelentik: Sándor József genealógus hat­száz oldalas most megjelent müvében Horthy Miklós kormányzó leszármazásával . foglalkozik. A szerző tizenhat esztendős kutatásainak és adatgyűjtéseinek eredményét közli a hatalmas munkában, amelyben megállapítja, hogy Horthy családfája vérségi kapcsolatokban az Árpád-há­zi királyokig vezethető vissza. — DARÁNYI MINISZTERELNÖK KORMÁNYZÓI KIHALLGATÁSON. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Darányi Kálmán miniszterelnök szombaton, déli félegy órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál s az időszerű politikai és kormányzati ügyekről tett je­lentést neki. A kihallgatás háromnegyed óra hosszat tartott. — MUSSOLINI UNOKAHUGÁNAK ES­KÜVŐJE. Rómából jelentik: Ma délelőtt volt Mussolini Róza esküvője Teodrani Giovannival. A menyasszony Mussolini Arnaldonak leánya és unokahiiga a dúcénak. Az esküvőn előkelő közönség vett részt s jelen volt Mussolini mi­niszterelnök is. — ÜGYVÉDI HÍR. Dr. Szakáll Kornél ügyvéd Tornaiján, a Masaryk-téren meg­nyitotta irodáját. — EGYHÁZI HÍREK. A rozsnyói római ka­tolikus egyházmegyei főhatóság dr. Bodor Sán­dor szemináriumi tanárt prefektusi konzisztóriu- mi egyházbirósági jegyzővé nevezte ki. — Ambruzs Józsefet felmentették a püspöki hiva­talnál betöltött tisztségétől és a rozsnyói pap­nevelő intézet tanár-prefektusává nevezték ki. — Dr. Szvejkovszky János szemináriumi vice­rektort a missziók egyházmegyei igazgatójává, dr. Bodor Sándort titkárrá és Horák Sándort pedig jegyzővé nevezték ki. — A politikai járá­sok területére moderátorokká a következőket nevezték ki: magyar moderátorokká Mázik Lászlót a feledi, Hlavács Józsefet a losonci, Ste-. fán Lajost a rozsnyói, Kemény Dezsőt a tornai­jai és Bencsik Sándort a szepsi járások területé­re, szlovák moderátorokká pedig Petrovszky Bé­lát a rimaszombati, Páva Jánost a brernói, Pitko Józsefet a gölnici és iglói, Kapuszta Sándort a losonci és kékkői, Horák Sándort a rozsnyói és nagyrőcei, Hrubos Lajost a feledi járások ré­szére. Goga újból hangsúlyozta, hogy az állampolgársági revízió nem vonatkozik a magyarokra Oláh György, az Ui Magyarság főmunkatársa cikk­sorozatban ismerteti a romániai viszonyokat ■ • Az első cikk Goga nyilatkozatát közli • ■ BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Az Uj Magyarság szombati számában első oldalon Oláh György tollá­ból hatalmas cikket közöl, amely egy cikk­sorozat kezdetét vezeti be. Oláh György, a lap főmunkatársa jelen­leg Bukarestben tartózkodik. A cikksoro­zatban bejelentése szerint Románia viszo­nyait kívánja ismertetni a legnagyobb tárgyilagossággal a magyar közvélemény . előtt. Oláh György mai bevezető cikké­ben Goga miniszterelnökkel folytatott be­szélgetését közli. A kiváló magyar publicista mindenek­előtt az állampolgárságok fölülvizsgálásának kérdését emlitette meg a román miniszterel­nök előtt. Goga miniszterelnök válaszában kijelen­tette, hogy az állampolgársági revízió nem vonatkozik a romániai magyarokra. A rendelet kategorikusan kimondja, hogy csak a zsidók állampolgárságáról van szó, — mondotta a miniszterelnök. — Minden kétely és félreértés nélkül meg­nyugtathatom a magyarságot, hogy ez a rendelet nem vonatkozik reá. A magyar újságíró itt megjegyezte, hogy az erdélyi magyarság nem utasíthatja vissza az ottani zsidósággal való együttmű­ködést, mert hiszen számos közös intézmé­nyük és vállalkozásuk van. Vájjon az uj ro­mán kormány rendelkezéseit nem fogják-e fölhasználni a hatóságok arra, hogy ezen a címen a magyar értékeket is lecsökkentsék, illetve elpusztítsák, —- kérdezte az ujságiró. — Hogy értsem ezt? Mondjon közös in­tézményeket, —- vetette közbe a miniszter­elnök. — A miniszterelnök ur is ismer bizonyára ilyen közös gazdasági vállalkozásokat vagy akár sajtótermékeket, — mondotta ismét a magyar ujságiró., Goga erre ezt mondotta: Én kérem erre sala­moni bölcsességgel fogok választ adni önnek: Ha a magyarság külön privilégiumot akar a zsidóság egyrészének, jöjjön ide hozzám, dekla­rálja ezt nyíltan, majd tanácskozhatunk róla. Mi szemben a liberális rezsimmel sokkal hatá- zottabban küzdünk belsőleg a romboló kom­munista tanok ellen. Én már a háború előtt cikkeimben felhívtam a figyelmet a magyarországi zsidókérdésre s an­nak megoldását sürgettem. Végül a miniszterelnök a magyar-román vi­szony alakulásáról ezeket mondatta: —: Én már a csúcsai paktumnál megmutat­tam, hogy mennyire szeretném, ha ez a lcét nép itt megértené egymást és rendezné egy­máshoz való viszonyát. Nagyon nehéz helyzetben él itt mindkét faj. Egész politikai pályám alatt átéreztem ezt és már a kisebbségi kérdésről tett eddigi nyilatkoza­taimból is kitetszik, hogy minden módon azon leszek, hogy ez a megértés és közeledés létre­jöjjön. Micescu a zsidókérdésről tárgyal Genfien GENF. — Micescu román külügyminiszter ma to­vább folytatta a tárgyalásokat a romániai zsidó ki­sebbség panaszaival kapcsolatban. A tanácskozások eredménye egyelőre nem ismeretes, de valószínűnek látszik, hogy a problém megoldása érdekében hármas vagy ötös bizottságot fognak létesíteni . „Jt telepeseit élete“ POZSONY. —■ A Pozsonyban megjele­nő „Pero" (Toll) cimü. szlovák szemle mindenkor teljes őszinteséggel foglalkozik az egyes aktuális gazdasági és kulturális problémákkal. Lüktető, éles kritikai hango­kat hallat. Szereti a vitát, a villanásszerü ötleteket és ezért nem is csoda; hogy múlt­koriban azt mondta nekem egyik szerkesz­tője, hogy az itteni magyar lapok közül a legjobban az Uj Szellemet szeretik. A tár­gyilagosságra való törekvése indította arra is, hogy néhány számában a szlovákiai fia­tal magyar értelmiség egyes képvise’őit megszólaltassa és őszinte szókimondó Írá­saiknak teljes egészükben helyet adott. Leg­újabb számában érdekes cikket közöl ,,A telepesek élete" cimén, mely joggal kelti fel a magyar olvasók figyelmét. Jozo Javorov azokkal a szlovák telepe­sekkel foglalkozik, akik Gyetvából, a Ga- ram vidékéről és Árvából költöztek át a Rimaszombat és Losonc melletti magyar vi­dékekre. — Kérgestenyerü földműveseinket a po­litikai pártok és egyes nagybirtokosok ügy­nökei csalták el a losonci és rimaszombati vidékre <—• írja a szerző. —■' A zsíros föld csalogatta őket, de majdnem mindegyik el- számitotta magát. — A gyakori árvizek nena teljesen tönk­reteszik a vetéseket, az ültetvényeket és a szénát. Némelyikük a végén koldulni is el­ment. A politikai pártok (lásd kormánypár­tok) pedig, melyek őket odavitték, csak a 'korteshadjáratok alkalmával törődnek ve­lük. A politikai és üzleti ügynökök sohasem mondják meg nekik előre, hogy mi vár rá­juk. Néha nemcsak önmaguk vesznek min­dem hitelre, hanem kénytelenek még négy­öt elődjük adósságát is kifizetni. — Telepeseinket — folytatja a szerző -— nagymértékben a magyar lakossággal szem­ben tanúsított puhaság és alárendeltség te­szi tönkre. Ha öt-hat embert látunk egy csomóban és egy közülük magyar, akkor a beszélgetés már csak magvarul folyik. Sőt az is megtörténik, hogy sokan, különösen az öregebb telepesek egymás között, bizo­nyos büszkeséggel magyarul beszélnek. A magyarokkal szemben pedig saját magukat — nem mint szlovákokat, — hanem mint „tót embereket" emlegetik. ; — Vájjon azt gondoljátok — panaszko­dik a szerző hogy a magyar parasztnál is annyit finomlelküséget találok? Szó se róla. Úgy néz a szlovákra, mint valami ala- csonyabbrendüre. Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy a magyar parasztok ezt tudat­lanságból teszik. Dehogy. Hisz az a fiatal­ság. mely háború utáni, sokszor szlovák is­kolákból kerül ki, sem más. Politikából megtanul szlovákul. De csak kérdezzétek meg a szlovák tanulókat — mondja a szer­ző, — hogy hogyan hívják őket magyar is­kolatársaik. Másképp nem emlegetik őket, mint tótoknak. A szerző a hibát a jó szlovák papok és tanítók hibájában keresi.' Szerinte kévé* a szlovák pap és ezért fordulhat az elő, hogy egy községben, ahol ugyannyi szlovák, mint magyar hivő van, a szlovák istentisz­teletek csak egyszer vannak hónaponként. Bár a magyarok vallás tekintetében elég felületesek (?) — úgy véli —, mert vasár­nap is a földeken dolgoznak (?), mégis görcsösen ragaszkodnak többségi jogaikhoz. A tanítókat legtöbbször büntetésből helyez­ték erre a vidékre, vagy különben is telje­sen gerinctelenek. Sok esetben magyar a feleségük és a háztartásuk. Ezért a szerző szerint a politikai csábítókat csendre kell inteni, tanitókat és hivatalnokokat nem szabad büntetésből erre a vidékre helyezni, hanem ilyen, határmenti helyre erős és ön­tudatos embereket kell beosztani. * A cikk minden őszintesége mellett természete­sen sok túlzást is tartalmaz, de bizonyos szem­pontból megközelíti azt az álláspontot, amit for­dított viszonylatban a szlovákiai magyarság képvisel. Aki nem teszi kezét a tüzbe, nem égeti meg magát. A Rimaszombat és Losonc környéki ma­gyar őslakosok gazdasági helyzete sem rózsás, de szülőföldjén az ember a könnyeket, is jobban viseli el, mint idegen környezetbe kivetve. Ami­kor már hosszú évi nyomor után a telepesele koldusbotra jutottak, akkor késő a belátás. A szlovák iró tollából származó cikk — ha egyoldalúan is, de bizonyságtétele annak a hit­nek, amit minden alacsonyabbrendüségü baglyok huhogásával szemben a magyar paraszt öntuda­tába vethetünk. Középosztályunk tagjait, külö­nösen íntellektueljéit talán néha megrágja az alacs.onyábbrendüség érzése. A magyar paraszt ezt a szentimentális játékot nem ismeri. Ezt hisz- sziik és ime voltaképp ezt ismeri el a szlovák cikkíró is. a. i, t,‘ A nyitrai munkásság tömegei az egyesült pártban NYÍLRA. — Többizben beszámoltunk már arról, hogy az egyesült párt nyitrai főtitkárságán tömegével jelentkeznek azok a munkások, akik eddig a különféle balol­dali pártokban voltak szervezve. Különö­sen nagy volt a jelentkezési láz a kará­csony előtti napokban. Ez a jelentkezés egyre tart. A múlt év utolsó napjaiban kö­zét 400-ra rúgott a jelentkezők száma, mig ez év első hónapjában már 573 uj tag je­lentkezett. A főtitkárság tervbe vette, hogy rászoruló tag­jait a lehetőségekhez képest segélyezi. Az uj ta­gok kijelentették, hogy valamennyien legalább egy uj tagot hoznak magukkal, E napokban tag­gyűlés volt, amelyen Rolfesz Bernét helyi elnök és Míhalk János főtitkár mondottak beszámolót. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget.- KÉPVISELŐI PANASZNAP PO­ZSONYBAN. Dr. Holota János nemzet- gyűlési képviselő február 1-én, kedden dél­előtt panasznapot tart az egyesült párt po­zsonyi irodájában (Ventur-u. 15. sz. I. em.). — SICHERT KÁROLY HATVANÉVES. Sichert Károly, a rimaszombati konzervgyár nyugalmazott vezérigazgatója, Rimaszombat város képviselőtestületének tagja most érte el hatvanadik életévét. Ebből az alkalomból — mint már jelentettük, — az egyesült párt, amelynek a jubiláns tevékeny vezető tagja, meleg ünneplésben részesítette, de jókivána- tokkal elhalmozta a város egész társadalma, amelyben Sichert Károly évtizedek óta vezető szerepet tölt be. Mint fiatal tisztviselő került annakidején a rimaszombati konzervgyárhoz, amelynek fejlődése és jóhirneve Sichert Ká­roly nevéhez fűződik. A gazdasági életben ki­tűnő szakértelme és közgazdasági tudása ré­vén messze körökben ismert, az ország hatá­rain túl is megbecsült, a társadalmi élet min­den megmozdulásában: a kultúrában és sport­ban az élen álló, egyházában tevékeny műkö­dést kifejtő jubiláns ma is fiatal erővel és friss lelkesedéssel tölti be azokat a fontos ponto­kat, amelyeket nyugalmi éveiben is önzetlenül magára vállalt. A PMH is régi, nagyrabecsült munkatársát ünnepli Sichert Knrclyban, akit életének nevezetes fordulóján a maga részéről is tisztelettel üdvözöl. (—ri) A SZMKE POZSONYI VÁLASZT­MÁNYA február 3-án (csütörtökön) este fél 8 órakor a Toldy-Körben lévő helyisé­gében ülést tart, melyre a választmány tag­jainak pontos és teljesszámu megjelenését kéri a titkárság. — HALÁLOZÁSOK. Herbst Árpád fü’éki kataszteri mérnek január 25-én 55 éves korában váratlanul elhunyt. Halála mély részvétet keltett s temetése nagy részvét mellett ment végbe. Ki­terjedt rokonság gyászolja. — Budapestről je­lentik: Hoenseh Gusztáv vaskohóm érnek, a Ri­mám urány Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi vas- és acélgyárának igazgatója, rövid szenvedés után 51 éves korában Budapesten elhunyt. Özvegye és két gyermeke, valamint a nagyszámú rokon­ság gyá .zolija. — ÉRDEKES JOGT PONYODAI MÁK EGY BTRÓSÁG1 KAUCÓ KÖRÜL. Nyitrai műnk a tár­saink jelenti: Még a nyár folyamán történt, hogy a csendőrség letartóztatta a felsőnyitrai Privigye községben Riedmatter Pál stuttgarti egyetemi ta­nárt. aki eben a német hatóság kiadatási eljárást indított. Riedmatter ellen egv volt. növendéke tett. terhelő vallomást. A n \ itrai kerületi bíróság több tárgyalás után végül is a kiadatás mellett döntött. Riedmatter a bíróság e’őtt kereken ta­gadta, hogy a vád. mellyel a német 'hatóságok illetik, alappal bírna. A bíróság hosszas tanácsko­zás után elrendelte, hogy 15.000 korona kaució éllenében szabadlábra helyezi Riedmatterf. Ried­matter nyomtalanul eltűnt és állítólag Svájcba szökött. A nyitrai kerületi bíróság a csendőrt jelentés alapúin pénteken foglalkozott az üggyel és úgy döntött, hogy mivel Riedmatter a. cseh­szlovák hatóságok engedélye nélkül hagyta el az ország területét, elrendeli a kaució elkobzását és az államkasszába va'ó utalását. A végzés ellen dr.’ Baltav János ügyvéd panaszt jelentett he, melynek - rendkívül érdekes az indokolása. A védő utalt arra, hogy a törvényes rendelkezések sze­rint ('476. paragrafus') kii1 földi állampolgár kaució ellenében néni helyezhető szabadlábra, ha pedig a bíróság elrendeli a s z. abad 1 ábrák ohm zést. ugv nem kénhét kauciót, s igy a törvénytelenül kive­tett kauciót nem kobozhat la el. Az, érdekes panasz ügyében rövidesen a felsőbíróság is meghozza döntését. Az ügy fejleményeit jógászkörökbeu .érthető érdeklődéssel várják. f ^ g gyorsan segít a vég agok esaz L.* figBj izületi fájdalmaknál fejfájásnál JyR es meghü éseknél. Legyen fcuza- yH wBl lommal aTogaliránt. Egy kísérlet ■H re. győzi.Szám abnor osieiis A fal me,es> Az összes gvógyszená- rgkbanllML-tsfl SOá. bon-apnató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom