Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-30 / 24. (4467.) szám
KÜLPOLITIKA A BELPOLITIKÁBAN (d) A csehszlovák belpolitika utjai egyre ködösebbek. A politikusok egyre inkább ré- buszokban beszélnek. A fölszinen csak általános jóakaratu -tervekről szólnak s az ártatlan óhajokat szenvedélyes és hisztérikus kitörések, sértegetések, személyi hajszák követik s ebből látni, hogy itt sokkal nagyobb dolgokról van szó. mint ahogy a politikai virágnyelv első pillanatra sejtetné. A kormánypártok harcias Höfer-jelentéseiből egyre világosabban kiderül, hogy a nagy izgalom nem is belpolitikai, hanem külpolitikai elképzelések miatt viharzik és hogy a politika egyre inkább a külpolitika függvénye és visszhangja. Igen, 1933 óta, a külpolitika dinamikus korszakának beköszönése óta belpolitikánkat elsősorban a külpolitika determinálja és diktálja, A külpolitikában 1933 óta Németország tartja kezében az ini- Ciativát, a francia blokk diplomáciája ellenlépéseket kénytelen tenni. Ez ellenlépések közé tartozott belpolitikánkban az államvédelmi törvények rendszerének megalkotása, a nemzetvédelmi kölcsön kibocsátása, a rendkívüli költségvetés uj terheinek vállalásai Az ellenlépések diplomáciája' mellett Csehszlovákia számára megsokszorozódott annak a fontossága, hogy a külföldi, főleg pedig a körüludvarolt angol közvélemény helyeslő vagy bíráló véleménnyel van-e a csehszlovák belpolitika tényeiről, ezért nőtt meg olyan európai fontosságúra az egész jelentéktelen teplitzi incidens, ezért sietett a kormány a február 18-iki nemzetiségi nyilatkozattal azt a benyomást kelteni a külföld előtt, hogy ezzel az egyoldalúnak mondható ,,kiegyezéssel" a kényes szudéta- német kérdés elintézést nyert, ezért hozták meg azt a közigazgatási reformot, amely a tartományi elnök hatáskörét Kárpátalján a kormányzóra ruházza, hogy így a kárpátaljai önkormányzat megvalósításának látszatát ébresszék föl külföldön. És az ellenlépések diplomáciájához tartozott a kisan- tant-kultusz hallatlan mérvű fölvirágzása. A politikai kisantant, a sajtókisantant, a gazdasági kisantant fogalma mellé megalkották a legszorosabb kötelékeket biztositó kisantanttanácsot, a gazdasági kisantant tanácsát, a kisantantegységet ország-világ előtt dokumentáló kisantant-bélyegeket, a kisantant-parlamentek kiküldötteinek rendszeres kongresszusait s a kisantant-állam- fők találkozásait. Ezek mind ellenlépések voltak az európai diplomácia magas sakkjátszmájában s ennek a játszmának a függvénye volt a csehszlovák belpolitika. A külső események és irányzatok divatos jelszavai bizony erős nyomot hagytak belpolitikánkban. Emlékszünk például a spanyol lázra, amikor a baloldali vezetés alatt álló városok, élükön Prágával, üdvözlő táviratokban tüntettek Madrid mellett, vagy a francia népfront divatjára, amikor a francia népfront mintájára a csehszlovák baloldal a katolikus cseh néppárt hivatalos részvételével pártközi bizottságokat küldött ki Valenciába és Moszkvába. Letagadhatatlan például, hogy Dolfuss autoritativ államrendszerének ideológiája tette divatossá nálunk a kormánykörökben a ,,tekintélydemokrácia" uj jelszavát. Sőt az osztrák minta oly eleven hatású volt, hogy volt idő, amikor a csehszlovák demokrácia egyik legrendithetetlenebb előharcosát, a cseh néppártot alig lehetett visszatartani attól, hogy a rendi vagy korporativ képviseletre épülő fasiszta államtipus követelését föl ne vegye programjába. A politikai és gazdasági rendkívüli kormánymeghatalmazások mintájául európaszerte a német kancellár és vezér négyévi teljhatalma szol- gált. A pártföloszlatás divata is németországi és ausztriai minták után terjedt tova. Végül az irányított gazdaság eszméje sem csehszlovák talajon született meg, hanem a szovjetorosz szövetséges és a német nemzeti szocializmus gazdasági példája tette jelszavait divatossá. Az utóbbi években bizony a külpolitika áramlatai erősen determinálták belpolitikánk jelszavait és fejlődését. De nem is csodálható a külpolitikai szempontok ekkora elsődlegessége, hiszen két év óta az állam gyeplője is egy izig- vérig külpolitikai beállítottságú államférfiu kezében van, sőt a miniszterelnök .is elsősorban külpolitikusnak érzi magát, ellentétben a régi kormányelnökökkel, akik ki-* 'zárólag belügyi adminisztrátorok voltak, Svehla például a külpolitikába egy szót sem szólt bele. És mit mondhatunk a mai belpolitikánkról, a most elhangzó rébuszokról? Azt:, hogy a belpolitika még soha nem volt any- nyira külpolitika, mint most és hogy a ré- buszok azért vannak, mert a belpolitika éppen az elé a dilemma elé került, amely előtt ■■BBDKEBBaiBBBmeSRCT A nagyhatalmak és a kínaifeérdes Rendkívüli államtanács Tokióban a genfi események miatt Kína megsegítésének kérdéséről tanácskozik Edén, Delbos és Litvinov — Oroszország és Anglia — A döntés Washington kezében van — GENF. — A népszövetségi tanácskozá-J sok középpontjában a távolkeleti kérdés* áll. Az érdekelt államok képviselői AvenoL népszövetségi főtitkár irodájában ma beható tanácskozás tárgyává tették a Kínának nyújtandó segítség kérdését. A tanácskozásokon résztvett Edén, Delbos, Wellington Koo és Litvinov. Délelőtt tizenegy órakor összeült a tanácsülés, de nyomban elhalasztották öt órára. Közös francia-angol terv A tegnapi tanácskozások eredményét a Journal des Nations a következőkben foglalja össze: Wellington Koo hivatkozott az 1937 október 6-iki rezolucióra és követelte kormányának a jogot, hogy a népszövetségi tagállamok segítségét kérje a japán támadással szemben. Mint ismeretes, Kínának minden kompromisszumos kísérletezése eddig meghiúsult. A kínaiak el' akarják kerülni a brüsszeli kudarc megismétlődését és ezért alaposabb előkészítés után készülnek csak az egész kérdést a népszövetség nagy nyilvánossága előtt felgöngyölíteni. London és Páris magatartása a Journal des Nations szerint Washingtontól függ. A két kormány kérdést fog intézni Amerikához, hogy milyen formában hajlandó Kínának segítséget nyújtani vagy résztvenni a nagyhatalmak segélynyújtási akciójában. A tegnapi tanácskozásoknak ez a határozata bizonyos formalitásokkal jár, amennyiben az egyes kiküldöttek érintkezésbe léptek kormányaikkal és további érdemleges tanácskozásokra csak akkor kerülhet sor, ha az illető kormányok megbizottaiknak további intézkedést adtak. A tanácskozások középpontjában egy Páris, London és Washington között létesítendő egyezmény terve állt, amelyhez később csatlakoznának más államok kormányai is. Ami Washington magatartását illeti, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ott még a scmlegességi törvény életben van és ez volt az egyik főoka annak, hogy Norman Davis, az amerikai kiküldött annakidején Brüsszelben negatív álláspontot foglalt el a kínai javaslattal kapcsolatban. Ez volt egyszóval a brüsszeli kudarc tulajdonképpeni oka. Azóta, ha formailag nem is, de lényegileg j megváltozott az amerikai álláspont is. A semlegességi törvény ugyan még éleiben van, de a Roosevelt fegyverkezési programja már azt bizonyítja, hogy Amerika szakítani akar a semlegességi politikával, Japán és orosx álláspont A genfi tanácskozások fontosságát jellemzi az a visszhang is, amelyet a kinai kérdés körül folyó tanácskozások Japánban keltettek. A Gazette de Lausanne feltűnést keltő cikkben ismerteti a japánok álláspontját a genfi tárgyalásokkal szemben. A lap megírj3, hogy az utóbbi két napon váratlanul megnövekedett a japán megfigyelők száma Genfben. A japánok minden jel szerint éles sajtókampányra készülnek, amelynek az éle Anglia és Oroszország ellen fog irányulni. A japánok attól tartanak, hogy a genfi tárgyalások folyamán létrejön az angol-szovjet együttműködés. Anglia és Szovjetoroszország együttműködése a Csendes óceánon komoly veszélyt jelenthet Japán részére. A ma reggeli londoni sajtó is élénken foglalkozik a szovjet-angol együttműködés kérdésével. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársának értesülése szerint szó van arról, hogv ha Szov- jetorcszország a távolkeleti helyzet alapos vizsgálata után hajlandó bizonyos kötelezettséget magára vállalni, úgy ennek fejében Anglia hajlandó lenne Oroszország nyugati biztonságát garantálni. A lap hivatkozik arra, hogy Oroszország katonai ereje az utóbbi években jelentősen megerősödött. Külpolitikai téren azonban két irányzat küzd egymással Moszkvában. A többség híve a lítvinovi külpolitikának, amelynek alapelve a nemzetközi együttműködés és a kollektív biztonság rendszerének fenntartása. Egy másik, ugyancsak jelentős és befolyásos csoport az úgynevezett izolációs politika hívének mondható. A lap átlátszó célzatossággal azt írja, hogy amennyiben a mostani genfi tárgyalások nem vezetnének eredményre, Oroszországban könnyen az izolációs politika hívei kerekedhetnek felül. A kinai módszer PARIS. A kínai megbízottnak az a követelése, hogy a népszövetség Japánnal, mint támadó féllel szemben alkalmazzon gazdasági és pénzügy! szankcióikat és hogy e kérdés fölött esetleg rendkívüli népszövetségi ülésen döntsenek, Parisban élénk megütközést keltett. A francia politikai közvélemény ugyan nem táplál rokonszenvet Japán erőszakos akciója iránt, mégis a mandzsu- riai és abesszinai tapasztalatok után teljesen reménytelennek tartja a szankciós politika felújítását. A lapok szerint Genf és Páris között az elmúlt éjszaka többizben is élénk telefonbeszélgetés folyt, Delbos állandó összeköttetésben van Chautemps miniszterelnökkel ugyanúgy, mint ahogy Edén többizben telefonon beszélt Neville Chamberlainnel. A párisi lapok is egyöntetűen megái lapítják, hogy Franciaország és Anglia további lépeseit az Egyesült Államok álláspontjától teszi függővé. Valószínűnek tartják, hogy a berni amerikai követ még ma Genfbe érkezőik, de legkésőbb hétfőn közli az Egyesült Államok álláspontját, Wellington Koo a Petit Párisién értesülése szerint fegyver- és hadianyagküldeményeket kért és szóba került Japánnal szemben a petróleumembargo bevezetésének terve is. Litvinov Kínának pénzügyi megsegítését ajánlotta a kollektív egyezmény elvei alapján. Párisban általános a vélemény, hogy Kina követe túlságosan sokat kér, hogy azután ősi kinai szokás szerint legyen miből engednie. Jobboldali köröknek viszont az a meggyőződésük, hogy Kina, amely szoros együttműködésiben van Szovjetoroszországgal, mindenáron he akarja rántani a nyugateurópai hatalmakat a távolkelet: konfliktusba. Más oldalról viszont arra mutatnak rá, hogy nem lehetetlen, hogy J3pán mögött Olaszország és Németország áll. E két hatalmat ugyanis — e kombinációk szerint —• az antikomitem egyezmény állítólagos titkos katonai klauzulái kötik. Mindenesetre kétségtelen, hogy rendkívül bonyolult a nyugateurópai hatalmak bármilyen elhatározása szempontjából a kínai kérdés. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2‘- Ki Ma; Kis Magyaron Lapja 24. (4467) szám • Vasárnap • 1938 január 30 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76. havonta 26 Ké.. külföldre: évente 450, A SzloVeTlSzkÓÍ ÓS TUSZinSzkÓi magUCirság u!icel2. 11. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • * ..... S Prága II.. Panská ulice 12, III. emélet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám éra 1.20 Ké, vasárnap 2.-K?. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R A H A.
