Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-27 / 21. (4464.) szám

8 í>mmv^(Aarhirlab 1938 január 27, csütörtök. t SzmHÁzKönWKabTOUA >—■- " Ilii l~-SaB»gB=Bgl / Budapesti színházak Déligyümölcs .0 André Birabeau vigjátéka a Művész Színházban BUDAPEST. — A francia szerző régi isme­rősünk. Két évvel ezelőtt „Fiam a miniszter" cí­mű vigjátékával, tavaly az „Eltévedt bárány- kák“-kal férkőzött a budapesti közönség ke­gyeibe. Mint ebben az utóbbi darabjában, amely a gyermekek nemi életének problémáját fejte­gette, a most bemutatott vígjátékban is a gyer­meken keresztül vezet el bennünket céljához. De a Déligyümölcs (francia cime: Pamplemousse) hasonlíthatatlanul nemesebb anyagból született, mint elődje és célja is sokkal különb, mert ez a cél: az emberiség nagy szolidaritásának a hir­detése. A mosoly, a kacagás és a jókedv hul­lámzása mögött nagy kérdések viharzanak, ame­lyek nagy emberi erőt és érzést mozgatnak meg. A gyermekeken keresztül nemcsak két nemze­dék harcát vívják, hanem a fehér és fekete faj szörnyű és előítélettel teljes ellentéte is kibonta­kozik előttünk, hogy végül is a szeretet mindent megbocsátó érzésében egyenlítődjék ki. És mind­ezt annyi kedvességgel, olyan közvetlenséggel, az alakoknak olyan pompás rajzával és a pár­beszédeknek olyan gördülékeny, szinte önma­gából folyó szellemességével intézi el a szerző, hogy végül is egy igazán kellemesen eltöltött est emlékével távozunk a színházból. Ezt a darabot látni kell, mert minden komoly mondanivalója mellett oly sok természetes vidámság, kedély és kacagtató helyzet tarkítja, az emberi érzések­nek olyan mélységét tárja fel, amely a mulatta- tás mellett gondolkodásra is készteti a nézőt. A 8 cselekmény egy törvénytelen és hozzá még —f néger gyermek körül forog, akinek az apa csa­ládjában való megjelenése súlyos komplikációk­ra vezet, amelyek azután az apa törvényes gyermekeinek ösztönös és megértő, jóságában oldódnak meg. A színház előadása — Góth Sándor körülte­kintő rendezésében és Gara Zoltán ízléses dísz­letei között — kifogástalan. Egy csipősnyelvü anyós szerepében Peéry Piroska valósággal re­mekel. Dobos Anny kellemes beszéde, Simonyi Mária kulturált művészete, Góth Sándor kacag- tatóan jellemző pipogyasága, Toronyi Imre be­szélő készsége és mélyzengésü hangja, Boray Lajos nagyszerű orvoskarrikaturája, Puskás Ti­bor kedves kamasza, Nagy Alisz viruló leányká­ja, Csonka Imre ,,néger"-egykedvüsége és a kis Berky Harry elképesztő kotnyelessége szolgálja és segíti a sikert, amelynek kiváltásában igen jelentékeny része van Orbók Attila igazán fran­ciásan szellemes, kitűnő fordításának szezonra a műsor gondját. Bókay János olyan darabot irt a színháznak, amely előreláthatóan nyár előtt nem kerül le a műsorról, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ez a tehetséges és termékeny iró olyan témára tapintott rá, amely mindaddig érdekelni fogja a közönséget, amig szerelem lesz a világon. Szerelem, amelyért meg kell szenved­ni és meg kell küzdeni és amely előtt kapitulálnia kell még az olyan erősszivü embernek is, ami­lyen Bókay „rossz asszony“-a. Ezt a rossz asz- szonyt a darabban özvegy Bodory Istvánnénak hívják. Remekbe faragott típusa a mindinkább ritkuló nemes nagyasszonynak, aki féltve őrkö­dik családja jó hírén, tradícióin és előkelőségén. Mindent ezen keresztül néz és lát és könyörtelen azzal szemben, aki az általa szentnek és sérthe­tetlennek tartott elvek ellen vét. A fia, Károly, beleszeret egy kis gépirőnőbe és fele­ségül akarja azt venni. A család: gőgös nővére, pipo- gya sógora elszörnyülködik a mesalliance-on, amelyet a kemény anya is ellenez. A fin azonban nem tágít és egy, napon kéretlenül beállít a nagyasszonyhoz Nagy Vera kisasszony, a kis gépirónő. A jelen talál­kozik a múlttal és ebből a találkozásból, amelyen a szerelméért küzdő bátor leány igen kemény dolgokat vág a büszke anya szemébe, nő ki az a végtelen, a szívnek és a léleknek nagy nemességére valló szeretet, amellyel a „rossz asszony" keblére öleli fia vá’asztott- ját. Ott tartja a házában, hogy szokjék hozzá ő is a család régi hagyományokon nyugvó életéhez. De a család, a nővér és a sógor, akik egy elkényeztetett, de háromezer holdat hozó fruskát szántak Károlyna'-, nem nyugszik. Megtudják, hogy Vera és Károly meg­előzték a — házasságot. A leány, amikor az anya kérdő­re vonja, kertelés nélkül megvallja az igazat: „Igen, én már a Károlyé vagyok." Bodoryné elkergeti Verát a házából éppen úgy, amint néhány perccel előbb el­kergette régi cselédjét, mert megtudta róla, hogy ked­vese lett a sofőrnek. Gondoskodni fog róla — mond­ja, amikor Vera kérleli, hogy ne dobja ki a szegény kis cselédet —- férjhez is adja, csak éppen nem tűri meg a házában, amelyet ezzel a tettével bemocskolt. Bókay János írói készségét és mesterségbeli tudását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ebben a mes­terien megirt cseléd-jelenetben már érezzük, hogy Vera is hasonló összeütközésbe kerül Emma-mamáv^l, mert az a mód és az a megindító zavar, amellyel a kis cselédnek a segítségére akar sietni, az a kérlelő hang, amellyel a szigorú erkölcsű anya szivében akar szó­lam, már előre veti a drámai fordulat árnyékát. Vera megint keményen szembeszáll az öreg asszony ósdi és előítélettel teljes felfogásával: megértetni igyekszik vele, hogy ő nem számitásból, hanem a legtisztább szerelem érzéséből hozta meg Károlynak az áldoza­tot, amelyért nem kér és nem vár semmit — még házasságot sem. Elég neki a fiú szerelme, amelyet házasság nélkül is meg fog tudni tartani. A „rossz asszony" — aki ezzel a konok és hajthatatlan gondol­kodásával már szerencsétlenné tette egyetlen testvérét, aki most —• szegény öreg, elvirágzott leány — kí­méletlenül szembefordul vele és a fejére olvassa mindazt a szenvedést, amelyet neki okozott — meg­torpan. Először életében fogja el a bizonytalanság érzése. Fél, hogy rosszul cselekszik, amikor ilyen nagy és önfeláldozó szerelem elől a családi büszkeség rideg páncélja mögé búvik. Jozefin nővére, ez a jó­ságos, a szerelembe szerelmes vénleány is kérleli, rábeszéli, mig végre az aranyos kedélyű és aranyos szivü „rossz asszony" is jóváteszi mindazt, amit a tisztalelkü Verával szemben vétett: reá bízza a fiát és reá ruházza az ő családfői hatalmát. Ami Bókay darabjában mindenekfelett megkapja és szinte rabul ejti a nézőt, az az a pompás jellemzése a konzervatív magyar úri háznak, amelynek rajzát előtte már sokan megpróbálták, de — az egy Csathó Kálmánt kivéve — egyiküknek sem sikerült. Hiába, ezt csak az tudja, aki maga is ilyen környezetben élt és nevelkedett. Ezt nem lehet könyvből vagy hallo­más utján megtanulni. Könnyes szemmel és szivünk mélyéig megilletődötten nézzük rég elmúlt idők és ré­gen elhagyott családi fészkek képeit a százados fala­kon és a hallgatjuk a szigorú erkölcs és a szorongó szeretet szavait e falakon belül. Amit még ezenfelül nvujt Bókay: a mondanivaló gazdagságát, a finom ízlést, a párbeszéd soha nem szűnő szellemességét, a drámai feszültséget, az életszagot, amely minden alak­járól árad — mindezt már megszoktuk nála előbbi si­kerei során. Ezt már szinte természetesnek találjuk és igen csodálkoztunk volna, ha mást kapunk. A kitűnő előadás kimagasló értéke Vízvári Maris­ka „rossz asszonya". Olyan tökéletes és olyan meg­győző minden szava, minden mozdul, ta, amilyent csak attól láthatunk, aki — megint csak azt kell monda­nunk — maga is olyan nagyasszony közelében élt, amilyen ez az özvegy Bodoryné. Vízvári Mariska kiváló, nagy színésznő — de nem sokkal kisebb mel­lette Orsolya Erzsi, aki Jozefin kedves, jóságos alak­ját a szív és a líra melegével állította elénk. Tolnay Klári talán még sohasem játszott ilyen erős, drámai szerepet, mint amilyen a Veráé és talán még soha nem éreztük ezt a fiatal és szép tehetséget ennyire őszintének, nyíltnak, egyszerűnek és meggyőzőnek. Kitűnő Szemlér Mária kis cselédje és üdítő Sulyok Mária mai asszonya, aki — a szerző igen szerencsés ötletéből — mindjárt a darab első jelenetében érzékel­teti azt az ellentéttet, amely Emma-mamát a mai kor asszonyától elválasztja. Beleznay Margit nemes be­szélő művészete, Szombathelyi Blanka öntelt fiatal­sága, Básthy Lajos rokonszenves, férfias alakja és Ajtay Andor ellenállhatatlan, sokszor csupán egy mozdulattal vagy félmondattal jellemzett alakítása dí­szére válik a gondosan megrendezett előadásnak. Ezek után talán felesleges is mondanunk, hogy Bó­kay János megint döntő nagy sikert aratott legújabb és legjobb darabjával. ZÓLYOMI DEZSŐ. Dr. Barabás Irén Meller Rózsi színmüve a Belvárosi Színházban. A kritika túlságosan elnézően bánt el Meller Rózsinak ezzel a színdarabjával. Dr. Barabás Irén lehet orvosnak jó, — a darabban ilyennek is látjuk, — de darabtémának azután olyan rossz, hogy sajnáljuk a Belvárosi Színház direkcióját és művészeit az előadásba fektetett fáradtsá­gért. Igazán nem érte meg. Minden rokonszen- vünk és sajnálkozásunk Tarnóczay Annáé, akit a sors arra Ítélt, hogy ennek a darabnak a cím­szerepében „ugorjon ki". Nem tehet róla, hogy minden tehetsége és törekvése mellett ő sem tud­ta elhitetni velünk, hogy létezhetik olyan ener­gikus, fegyelmezett, kitűnő és lelkiismeretes or­vosnő, aki a magárahagyatottság egy rossz pil­lanatában egy olyan embernek vesse magát oda, akiről eleve tudja, hogy egy mindenre elszánt gazember. És azután még igazán bele is szeres­sen abba a cégéres selyemfiuba, aki inkorrekt­ségbe, becstelenségbe, sőt majdnem öngyilkos­ságba hajtja. Nem, ezt józanul gondolkodó em­ber nem hajlandó elhinni. Ilyesmi legfeljebb Mel­ler Rózsi agyában sziilethetik meg, aki a Vallo­más cimü és annak idején nagy sikert látott da­rabjában is a szerelméért még börtönt is vállaló leányt állított a színpadra, — csakhogy egészen más körülmények közepette. Ebben az uj darab­jában ennek a témának a variálása terén kissé tulmessze ment és mert maga is érezte, hogy vi­gyáznia kell, nehogy azt a látszatot keltse, hogy az egész szindarabirásban semmi más nem ér­dekli, mint az ilyen patologikus szerelmi esetek, a nagy vigyázásban unalmassá és érdektelenné szőtte a darabot, amelynek papirosemberei kö­zül csak az orvosprofesszor alakja emelkedik ki: az egyetlen, akiben van élet és megértő jó­ság. Beregi Oszkár játszotta, jól. Nagy György züllött selyemfiuja kitűnő szí­nészi alakítás és a többi szereplő iz: az elegáns Lengyel Gizi, a közvetetlen Árpád Margit, a hetyke Erdős Ilona, a szép Németh Romola, a rokonszenves Makláry János és az ügyes Hoykó Ferenc, — mindannyi megtett mindent, hogy mentse azt, ami menthető. Igazán nem rajtuk múlt, hogy nem sikerült és a tehetséges Kürti Pálon sem, aki jobb ügyhöz méltó igyekezettel rendezte a darabot. A rossz asszony — Bókay János színmüve a Pesti Színházban — A Pesti Színház alighanem elvetette erre a (*) A Toldy Kör közgyűlése* A pozsonyi Toldy Kör február 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor rendezi évi tisztújító közgyűlését ottho­nában (Hosszu-ucoa 19). Napirend a tisztvise­lők jelentése és tisztujitás. A közgyűlésre a ta­gokat tisztelettel meghívja az elnökség. (*) ötezer koronát eredményezett a zselizi kulturház javára a SzMKE két estje, Tudósitónk jelenti: A SzMKE zselizi szervezete a helyi köz­művelődési testülettel karöltve elismerésre méltó kulturestet rendezett a Mészáros-vendéglő he­lyiségeiben a tervbevett kulturház alapja ja­vára. Bojsza József bankigazgató, az egyesület elnöke bevezető szavaiban utalt Zseliz kultur- élete kifejlesztésének szükségességére s a ma­gyar kulturmunnka nemzeti jelentőségére. Ez­után Farkas István iró beszélt a kisebbségi kul- turkérdésekről, majd az egyesület színi gárdája, élén Hegedűs Icával, a bájos műkedvelő prima­donnával, szinrehozta Lőrincz Miklós két egy- felvonásosát. A darabokban nagy rátermettség­ről tettek tanúbizonyságot: Mészáros M„ ifj. Mészáros Géza, Kotsi Antal és Melzer László. A többi szereplők is valamennyien megállták a helyüket. Másnap megismételték az előadást, melynek összbevétele a nemeslelkü adományok­kal egvütt meghaladja az 5000 koronát. (*) Kornhauser Anna nagyszombati sikere. Tudóéi tónk jelenti: Hétfőn este tartották meg azt a hangversenyt, amelyet a nagyszombati zsidó Nőegylet karöltve a WlZO-val rendezett és ame­lyen a kivá’ó kassai énekmiivészinő, Kornhaueer Anna. tovább Élbert Károly karme6ter-zeneszerző és Skuikálek János működtek közre. A hangver­seny iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a mozi helyiségét teljesen megtöltötte a közönség. Kornhauser Anna, aki elsőizben szerepelt, Nagy­szombatban, nagy sikert aratott. Hasonlóképpen a többi szereplőket is több ízben megtapsolta a közönség. (*) Uj népszínmű. A napokban jelent meg Veres Vilmos jónevű költő „A gyanú" cimü há- ronnfelvonásos népszínműve, melynek 19 zene­számát Korentsy Sándor dalköltő szerezte. A színdarab iránt már megjelenése előtt nagy volt az érdeklődés. A szövegkönyv ára 7 korona, de 5 példány cSak 25 korona. A 19 nótát tartalma­zó füzet ára 20 korona. A nótáknak zongofa- kiséretük is van. Megrendelések a zeneszerző­höz intézendők: Léva, Kollár-u. 33. (*) Előkelő vendégeik az idei szegedi játéko­kon. Szegednek ma nincs nagyobb problémája a szabadtéri játékoknál. Janovics Jenő igazgató elmondotta, hogy a Turandot címszerepére tár­gyalások folynak Németh Máriával és Gina Cignával, a férfi-főszerepet pedig a milánói Sca- la egyik híres tenoristája fogja énekelni. A Háry János előadására 580 kosztümöt és ezer kellé­ket hoznak Szegedre a budapesti Operaháziból A játékok ideje alatt három vasárnap délután hangversenyt rendeznek. Ezeknek egyike Ko- dály-hangverseny lesz és ezen Kodály Zoltán személyesen fog dirigálni. Műsorán három alko­tása szerepel: a Te Deum, a Psalmus Hungari- cus és a Jézus és a kufárok. (*) A „Cseregyerek” a kassai Legényegylet színpadán. Régi melódiák, uj szereplők, régi slá­gerek, uj táncok a „Cseregyerek” január 20. és 30-iki előadásán, amelyet a kassai Katolikus Le­gényegylet népszerű szinigárdája visz a közönség elé saját színháztermében (Rákóezi-körut 62.) A legjobb szereposztás, elsőrangú zenekar, nagysze­rű táncok. — Január 80-án délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal Heltal Jenő kacagtató bo­hózata, a „Mozgófényképek” kerül színire. Jegyek elővételben az egyletben (Rákóczi-körut 62.) az egyesület gondnokánál válthatók, esti 8, 6, 5, 4, 3, délutáni 6, 5, 4, 3, 2 korona árban. (*) A „Kék róka" nagy sikere miatt őszre marad az uj Herczeg-darab bemutatója, Buda­pestről jelentik: Hetek óta próbálják a Kamara Színházban Herczeg Ferenc uj darabját, „Az utolsó tánc"-ot. Az évad eleje óta a Kamara Színház egyetlen darabot játszik, Herczeg Fe­renc „Kék róka" cimü színmüvét. Már a 150-ik előadás felé közeledik a darab és még mindig zsúfolt házak előtt kerül színre. A kitűnő együt­tes Bajor Gizivel az élén esténként ünneplésre ragadtatja a közönséget, a darabot tehát nem lehet levenni a műsorról. Ezért Németh Antal igazgató elhatározta, hogy „Az utolsó tánc" be­mutatóját elhalasztja. Ha a „Kék róká"-t to­vábbra is telt házak előtt játszák és a következő magyar darab bemutatójának is sikere lesz, ak­kor „Az utolsó tánc" bemutatójára csak a kö- 'yetkező idényben kerülhet sor. (*) Garamvölgyi kulturesték. Szombaton ee te a Garamvölgy két falujában, Kisó váron és Garam8zentgy örgyön rendezett kulturestet a helyi közművelődési bizottság- Kisóvárom Molnár István református igazgató-tanitó vezette be az előadást, amelyen Várady Aba Károly nótáit Tóth Béla énekelte nagy sikerrel. A kisóvári iskolás­zenekar nagy félkész ül te égre valló játékkal gyö­nyörködtette a hallgatókat. Munkájukon meglát­szik pompás nevelőjüknek, Molnár Istvánnak ke- zenyoma. Farkas István magyaros összetartásra* a magyar szó és a magyar dal szere tété re buzdí­totta a hallgatóságot.^ Garamszentgyörgyön az előadást Vértes vezető jegyző rendezte ugyan­csak Farkas István, Várady Aba K. és Tóth Béla közreműködésével. Az előadókat hálásán megtapsolta a közönség. Farkas István a garam­völgyi magyarok szomorú tulajdonságáról: az egykéről is szólt, s idézte a költőt: „Mi lesz ve­lünk, ha nem ringatunk, csak folyton temetünk?” — A SzMKE fiókja a garamsalLói közművelődési testülettel együtt nagysikerű kulturestet rende­zett vasárnap. A zsúfolásig megtelt terem közön­sége előtt Csontó Géza lelkész, a SzMKE helyi elnöke hatásos bevezető beszédet mondott. A mű­sor első száma Bedross Piroska szavalata volt, aki Csontos Vilmos verseit szavalta átérzéssel és nagy sikerrel. Farkas István iró kitűnő előadása után Vészé Iák Emma Csontos-verseket adott elő, majd Tóth Béla cigányzenekisérettel Váradi Aba Károly magyar nótáit énekelte és előadást tar­tott a dalszerzőről. A közönség lelkesen ünnepelte az előadókat. — Az ujbarsi SzMKE jólsikerült bállal egybekötött kulturestet rendezett, melyen Várady Aba Károly, Hajduné To-mibor Sári és Ko­rentsy Sándor nótaszerzők dalaiból énekeltek Mi­kes Gizi és Farkas Dávid. Sziklay Ferenc „Opti­mista ének” cimü versiét Rácz Esztika szavalta nagy tetszés mellett, Veres Vilmos egy novellá­ját olvasta föl és Csontos Vilmos „Az Istennel beszélgettem” cimü versét Tóth Giziké szavalta érzéssel. Varga Rózsika Veres Vilmos, Sallai Esz­tike és Póka Giziké Csontos vilmos egy-egy ver­sével érdemelt elismerést. A dalokat Benda Ala­dár és cigányzenekara kisérte. (*) Korda Sándor tizenöt uj filmet készít* Korda Sándor visszaérkezett Londonba és kijelentette, hogy az United Artists rész­vénytöbbségének megszerzéséről folytatott tárgyalásai főként a megváltozott világgaz­dasági viszonyok miatt hiúsultak meg. A vé­telhez óriási pénzre lett volna szükség s a körülmények úgy változtak, hogy nem lett volna jó befektetés. Korda egyébként már­cius 15-én kezdi meg az év nagyszabású programjának végrehajtását. Tizenöt uj fil­met készít Londonban s ezek összesen 250 millió koronába kerülnek. (*) „Műkedvelők tanácsadója” címmel je­lent meg egy kézikönyv, amely a komáromi Unió könyvesboltban kapható 5 koronáért. Ez a kézikönyv, amely a rendezés minden kérdéséről részletes fölvilágositást tartal­maz, minden szindarabrendezőnek rendkívül fontos és nélkülözhetetlen. (*) A Paramount nem tud szabadulni Marlene Dietrichtől. Hollywoodi hírek sze­rint a Paramount-gyár szeretne megszaba-t dúlni Marlene Dietrichtől és hajlandó kifi­zetni a szerződésbontás esetére kitűzött 150.000 dollár pönálét a nagy sztárnak, de nem óhajt vele több filmet csinálni. Ennek az a magyarázata, hogy Marlene Dietrich hat legutolsó filmje Amerikában teljesen megbukott és Európában csak igen kis si­kert ért el. (*) Bassermann játsza Lakatos László uj darabjának főszerepét. Bécsből jelentik: A Deutsches Volkstheater magyar újdonsága Lakatos László Budapesten nagy sikerrel bemutatott „Láz” cimü szinjátéka lesz. A Deutsches Volkstheater igazgatósága meg­állapodott a Scala színházzal, hogy a két színház érdekközösségre lép és igy Lakatos uj darabját a Scalaban fogja bemutatni a Deutsches Volkstheater együttese. A ma­gyar darab férfifőszerepét Bassermann Al­bert, a legnagyobb német színművész játsza. A darabot február első felében mutatják be. A fto&sGityiutazik ALFA: Ferde talajon. (Bűnügyi film.) ÁTLÓN: A vidéki kislány. (V. Ferbae.) LUX: Sherlock Holmes. (Hans Albers.) METROPOL: Florentine. (Hörbiger P.) TÁTRA: Yoshivara. (Micsiko Meinl.) URÁNIA: A vékony jégen. (Sonja Hennie.) VIGADÓ: La HabaV.era (Z Leander.) A KELE1SZLO VENSZKÓl ÉS KÁR­PÁTALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰ­SORA MUNKÁCSON: Csütörtök: A csodatükör. Babay-Buday me­sejátéka. A dereeni bokréta felléptével. A NYUGATSZLOVENSZKÓl MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KOMÁROMBAN: Csütörtök: Szakíts helyettem. Péntek: Urllány szobát keres. Szombat d. u.: Illatszertár. Szombat este: Urilány szobát keres. Vasárnap d. u • Sárgapltykés közlegény. Vasárnap este: Urilány szobát keres. Hétfő: Fehér kór. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Ja.n. 27—28: Burgszinház^ Jan. 29—30—3:1 Alexander Rjepkin hadnagy, RÁDIÓ MOZI Január 27: Éjféli támadás. Január 29—30—31: A lázadók kapitánya. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom