Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-27 / 21. (4464.) szám

1938 jaanár 27, csütörtök* ÚjKÖZGAZDASÁG if A rovatért LUKÖ GÉZA telel. Huszmilliókoron Ss fűrdőkontót létesítenek a magyarországi fürdüvendégek részére PRÁGA. — A múlt év decemberében Magyarországgal megkötött kereskedelmi egyezmény, amely 1938. év végéig érvé­nyes, újból bevezette a különleges „fürdő- számlát”. A fürdőszámla 20 millió koroná­val van dotálva, amihez még 4 millió korona járul a Magyarországról behozott gyümölcs, paradicsom és pezsgő árából. A Magas Tát­ra látogatói részére 3 milliós kontót létesí­tettek. A fürdőszámla azonban valószínűleg kibővül, mégpedig azzal az összeggel, ame­lyet a budapesti Eucharisztikus Világkong­resszusra utazó csehszlovákiai látogatók fognak igényelni. Újból gyöngült a (randa frank PRÁGA. — Londoni jelentés szerint a nemzet­közi devizapiacokon az utóbbi napokban újból jelentősen zuhant a frank. Az intervenciók sem tudták megakadályozni, hogy a francia frank he­ves ingadozások után újabb érzékeny vesztesége­ket ne szenvedjen. Londonban a fonttal szemben tegnap 153.37,-lel jegyezték a frankot az e’öző- napi 150,25-tel szemben. Még jelentősebb volt az árfolyamesés a többi külföldi devizával szemben. A dollár Párisban a tegnapelőtti 30-ról 30.75-re emelkedett, a svájci frank 69272-ről 709.75-re és a holland forint 1672-ről 1713-ra. Minthogy konkrét ok az újabb frankzuhanásra nem forog fenn, pénzügyi körökben azzal magya­rázzák a hirtelen visszaesést, hogy a londoni Cityben a frank devalválásáról terjesztettek hí­reket. PARIS. — A francia frankról az utóbbi na­pokban terjesztett vészhirek megakadályozására eddig nem állt a francia kormány módjában bün­tető szankciókat alkalmazni. Ezért a pénzügy­miniszter törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amely kimondja, hogy a frankról szóló va­lótlan hirek terjesztőit a jövőben szigorúan bün­tetni fogják. s „Ipari rendőrség" fölállítását határozta el az ungvári országos szabókongresszus UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztősé­günktől.) Vasárnap folyt le Ungvárott a kárpátaljai és szlovákiai szabóiparosok or­szágos kongresszusa, amely egész napot vett igénybe és‘bővelkedett Viharos jelenetekben. A köztársasági elnök és az iparügyi minisz­ter távirati üdvözlése után megejtették a tisztujitást. A tisztikarba főként a cseh ipa­rospárt emberei kerültek. Nagy vita indult meg a kontárok elleni küzdelem sikeres le­folytatásának kérdése fölött. Végül is a kon­tárok elleni harc keresztülvitelére „ipari rendőrség” fölállítását határozta el a kong­resszus. Az „ipari rendőrség” hatósági iga­zolvánnyal ellátott emberekből állana, akik fölülvizsgálnák a műhelyeket. Megszigorí­tani kívánja a kongresszus a szabászati tan­folyamok tartását és a tanonc-* illetve a se­gédtartást is. Több más szakmai ügy meg­vitatása után a kongresszus befejeződött. (—) Kéthetes gazdatanfolyam nyilt meg Füle- 5 Len. Fülek! tudósítónk jelenti: A losonci járási! magyar közművelődési testület, és a Közép-szlová-i Ikiai Gazdasági Egyesület közös rendezésében a 5 füleki Katolikus Olvasókör helyiségeiben januári 24-től február 6-ig tartó gazdasági tanfolyam! nyilt meg a füleki és fülekkörnyéki gazda ifjak Ü számára. Az ünnepélyes megnyitás hétfőn menti végbe. Az egyesületek nevében dr. Szilassy Béla szenátor és Soherer Lajos nyug. gimnáziumi ta­nár, egyesületi elnökök tartottak buzdító beszé­deket. Azután Fodor Jenő, a Sajóvölgyi Gazda­sági Egyesület elnöke tartott mintegy nyolcvan hallgató előtt gazdasági szakelőadást. A gazda­sági tanfolyam a helyi viszonyokat tekintve nagyjelentőségű, mert az itteni gazdatársadalom már régen szükségét érzi a szakszerű útmuta­tásoknak. Az előadók személye kezességet nyújt az előadások magas színvonalára nézve. (—) Létrejött a szlovákiai és kárpátaljai gyufakartell. A Munkács melletti szentmiklósi (csinadiévói) Vulkán gyufagyár rt., amely a Solo rt. érdekeltségébe tartozik, a napokban hozzájárult a „Jiskra” gyufakartell további tiz esztendőre való megújításához. Az említett kar­tel egyesíti az összes szlovákiai és kárpátaljai gyufagyárat. A Vulkán-cég 1937-ben jelentősen kedvezőbb üzletmenetre tekint vissza, mint ez előző esztendőkben. (-—) Törölt szlovákiai cégek. A szlová­kiai biróságoknál vezetett kereskedelmi lajstromokból a következő cégeket törölték: Besztercebánya: Fischer Alajos vaskereske­dő (a törlés a csődeljárás befejezése után történt). — Kassa: Patria kiadó és könyv­nyomdatársulat k. f. Brünni vállalat fiókja Kassán megszűnt. — Központi szódaviz- gyártás, Weisz és Társa. — Eperjes: A föl­számolás alatt lévő eperjesi villamossági részvénytársaság. — Trencsén: Köves Ottó cég (a tulajdonos halála miatt). A cukorrépa és a cukor árának aktuális problémái Szlovákiában POZSONY. — Talán még sohasem foglal­koztatta annyira a közvéleményt a cukoripar, mint ma. Érdekesnél érdekesebb kulisszatitkok­ról rántják le a leplet egyes újságcikkek („Slo- vák” december 18., ..Slovensky Demnik“ de­cember 30.) és nyilatkozatok. A közönség pe­dig a legnagyobb megütközéssel észleli, hogy a cukor, ez a rendkívül fontos közélelmezési cikk, bár arra van hivatva, hogy édesítsen, ezzel ellen­tétben sok keserűséget okoz úgy a gazdának, aki a nyersanyagot tennefili, mint a répát műve­lő munkásnak. De panaszkodik a fogyasztó is, sőt mi több, még a cukorgyárak részéröl sem halljuk, hogy meg volnának elégedve. Ha röviden taglaljuk a cukorgyártás fázisait, — a répateröleléstől kezdve addig, amíg a fino­mított cukor a fogyasztóhoz kerül, — könnyen fogjuk megéllapiuhatni, hogy tulajdonképpen ki­nek van igazi oka a panaszra. A cukor ára három komponenstől függi: 1. a cukorrépa árától, amelyet a termelő kap, 2. a haszonrészesedéstől, amely a nyersanyagot fel­dolgozó iparnak jut, 3. az adórészből, amely az állampénztár jussa. Csehszlovákiában a cukorgyár a megadózta­tott cukrot 5.55 Kő árban adja át a forgalomnak. Megbízható adatok alapján 1 kgu cukog eiőáliii- tása — beleértve a nyersanyag árát és az össz­költséget — 1.50 Kc-be kerül. Hozzáaadva az adót, ami kg,.-ként 1.99 Kő, tehát a cukor for- galombahozatalig 3.49 Kő-be kerül Eme össze­get levonva a forgalmi árból, 5.55 Kő-bő!„ meg­áll upithaitjuk, hogy a belföldi cukornál a cukor­gyár haszna kg.-ként 2.06 Kő. Ha figyelembe vesszük, hogy a köztársaság belföldi cukorfogyasztása 3 millió 650.000 q, igy az ország 114 cukorgyára 742 millió koro­na hasznon osztozik. Szlovákia beJfogya&ztá- sa 609.000 q, ami Szlovákia tíz cukorgyárá­nak kb. 112 millió korona jövedelmet jeleit. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy ezen haszon egyrésze lemorzsol ódáik, ment az ex­pói tcukor veszteséges áron kerül forgalomba. Azonban itt a szlovákiai gyárak ugyancsak sok­kal előnyösebb helyzetiben vannak, mint a cseh­országiak vagy morvaországiak. Mert míg Cseh­ország cukorprodukciójából 3 millió 908.000 q-bói a belföldi fogyasztás 2 miliő 15.282 q, azaz 53% az exportra kerülő 47 %-al szemben, — addig Szlovákia 609.000 q összprodukciójá- ból 609.000 q a belföldi szükséglett és igy 66% fogyasztás áh 34% exporttal szemben. A szlová­kiai gyárak haszna tehát egyrészt a kisebb répa- termelés folytán előnyösebb (mert ezáltal a bel- föjJi fogyasztás arányszáma növekszik), más­részt a szlovákiai gyárak óriási kapacitásuk sávén sokkal rövidebb idő alatt és ennélfogva aránytalanul kisebb rezsivel dolgozhatják fel kon­tingensükét, mint a történelmi országok kis gyárai. A fenti hiteles adatok tehát igazolják, hogy a cukorgyáraknak igazán nincsen okuk paniarzra. Másképpen áll azonban a répatermelők és a munkás ügye. Eddig minden évben csupán azt láttuk, hogy a répaár megálilapitásánál a cukor­gyárak rezsikalkuládóit fix alapnak vették. Azonban a répatermelők hiába hangoztatták, hegy drágább a gazdasági instrukció, a szén, a műtrágya, megnövekedtek az adók, főképpen pedig, hogy a munkások igényei jogosan na- g} óbbak lettek, — érvelésük sohasem talált kellő méltánylásra, A cukorrépa ára, amely az 1925. kampányban 17.35 Kő volt, az 1937. év­ben 12.40 Kő-re csökkent, noha az index csak­nem ugyanazokat a számokat mutatja a gazda szükségleti cikkeinél és a munkabéreknél, mint akkor. De az 1928. év már rég elmúlt és az em­lékek régen elmosódtak mindenkinél, aki'a ré­pacermelés és a cukocprodukció statisztikájával állandóan nem foglalkozik. De vannak frissebb emlékeink is, amelyeken joggal elmélkedhetünk, hogy miért részesedik tiz cukorgyár a gazdák és a munkásak százezreivel szemben oly feltűnő előnyben. Az 1936. évben a gazda a répáért 12.25 Kő alapárat kapott, azonkívül pedig bizonyos csekély részesedést a belföldön fogyasztott cukor arányában. Megr történt az a csoda, hogy a cukorfogyasztás nö­vekedett és a gazdák igy az alapáron kívül to­vábbi 1.26 Kő fedüMiizeLést kaptak. Ezzel a répa ára Í3.56 Kő-ca emelkedett. De a cukorgyárak bizonyára nem számítottak a cukorfogyasztás emelkedésével és eszük ágában -em volt altruis­ta módon a gazdák megváltozott viszonyaival számot vetni és őket a biztos haszonban része­síteni. Ezt igazolták az 1937. évi tárgyalások, amikor is a részsedést nem voltak hajlandók to­vább adni, mig végre hosszas huza-voma után pauzáiban 25 fülért engedményeztek a tavalyi felülfizetés megváltásaképpen. így a répaár az árindex és a munkabérek lényeges emelkedése dacára 91 fillérrel alacsonyabb, mint 1935-ban. Ez a megállapodás Prágában a kormán/ inter­venciója révéin jött létre, \ Az 1937. évi kampány azonban egy másik meglepetést is hozott a gazdák részére. Köztu­domású, hogy a leszállítható répa kontimgen tóivá van. Ha egy-egy évben előfordult, hogy az idő­járás kedvezett és némely vidék a leszállítható kontingensen felül termelt répát, úgy azt miind- ezideig a cukorgyárak a következő év kontin­gensének a rovására és a jövő év répaárának alapján vették át. A cukorgyáraiknak ilyenfor­mán semmi rizikójuk se’m volt, a gazda pedig a következő évben pedig mégis csak hozzájutott termésének árához. Mert természetesen az árat csak a jövő évben kapta meg. — Ebbe kényte­len-kelletlen évek óta beletörődött. Az 1937. év itt is ujiuást hozott. A cukorgyárak a plusz­répáért csupán 8 koronát voltak hajlandók fizet­ni, de nem adták ki a gazdáknak még a szokásos répaszeletet és melaszt sem. Honihilé dictu! A répaszalaínek, — a mellékterméknek ezidén for­galmi ára 3 Kő volt plusz fuvar, — átlagosan legalább 1.20 Kő, — továbbá a vasúttól való fuvarozás, prizmálás. takarás, végül pedig a savanyítás révén 40—50% mankó, végül is a savanyított répaszelet 8 koronájá­ba került a gazdáinak. Ugyanannyiba amennyit egy q pluszrépáért kapott! Ha számbavetjük mindkettő tápértékét, csak úgy érthetjük meg, hogy a gazdák miért szállitották le pluszrépájuk nagyrészét, hogy egyrészt a cu­korrépa romlandósága miatt kényszerhelyzetben voltak, másrészt azonban anyagi viszonyaik olyanok voltak, hogy ezen szégyenletes árat sérti'71 űidifSÓe' tó^ikjülöirid.'s A lipótvári cukorgyár a pluszrépáért franko Lipótvár 9 koronát fizetett. Ez az ár még sokkal feltűnőbb hihasználása volt a viszonyoknak. Mert mig a cukorgyárak, — bár helyt nem álló számítás alapján — arra hivatkozhattak, hogy a pluszrépa feldolgozása reájuk nézve kársodáscal jár, addig tudjuk jól, hogy a szesz ára szilárd és senki sem tud magyarázatot találni arra, miért kellett a termelőknek a lipótvári szeszgyár ja­vára ezt az áldozatot meghozni. Aki a viszonyokat nem ismeri, joggal vetheti fel a kérdést, hogy miért termelik a gazdák a répát, ha ez reájuk nézve veszteséges és miért írják alá a kedvezőtlen szerződést? Ez a szaka­sza a répatermelésnek, valamint a fogyasztó és a munkás szem szögiéből való mérlegelése a hely­zetnek megkívánja, hogy egy következő cikkben tovább foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. (—) A kisantant gazdasági tanácsának ülése. Február 23-án Bukarestben újból összeül a kis­antant gazdasági tanácsa. Ez alkalommal főleg a csehszlovák—jugoszláv ánuoserekereskedelem kiépítéséről, a Csehszlovákiába irányuló fokozott jugoszláv kivitel e zab ál y ozásáról és Románia kontingenseiről lesz szó. ( —) Gazdasági tanfolyamok a Szepessé- gen. Lőcsei tudósítónk jelenti: Az iglói föld­műves közművelődési egyesület a tél folya­mán a járás különböző községeiben esti tan­folyamokat rendez falusi gazdálkodók szá­mára. Az előadásokon az általános ismere­teken kivül főleg meződazdasági, állatte­nyésztési és növénytermelési kérdésekkel fogják megismertetni a falusi gazdaközönsé­get. (—) Nem eladó a Fischer-féle csokoládégyár. Január 21.-1 számunk közgazdasági rovatában „Az agrárok’ terve a szlovenszkód pénzpiac át­szervezésére" cim alatt többek között azt irtuk meg, hogy értesülésünk szerint a nagyszombati Fischer-féle csokoládé- és cukorkagyár eladó és vevőként a prágai Rupa-cég jelentkezett. E híradásunkkal szemben a „Figaro ákc. tóvá re n na őokoládu a cukrvimiky v Trnave" (amely a Fischer-féle csokoládé- és cukorkagyár mai cég- jrgyzokszerű neve) annak megállapitására kért fel bennünket, hogy értesülésünk téves volt, mert a nevezett csokoládé- és cukorkagyár nem eladó és sem a gyár, sem a Slovenská Banka, sem a Rupa-céggel, sem más vállalattal nem tár­gyalt a gyár eladásáról A Figaro gyár helyre- iga Zitáiénak készségesen adunk helyet ( —) Megszüntetett csőd. A pozsonyi ke­rületi bíróság Sidó Árpád nagysuri földbir­tokos ellen indított csődeljárást vagyon hiá­nyában megszüntette­(—■) Devizapiac. A mai prágai devizapiac egyenetlen irányzatú volt. Javult: Athén 0.02, Kopenhága 0.50, London 0.10, Montreal és New- york 0.02, Oslo és Stoí khokn 0.75 koronával. Gyöngült elsősorban Párts 1.60, majd Brüsszel 0.25, Isztambul 0.01 és Mór te videó 11375 koro­nával. (—) Megtagadott csödnyitási kérelem. A pozsonyi kerületi biróság Nemec Rezső po­zsonyi államvasuti kezelő csődnyitási kérel­mét megtagadta. (—) Hídvégi vásárhir. A legközelebbi hídvégi vásár február 3-án lesz. A hídvégi állatvásárra mintegy 3000 darab szarvas- marha és ló kerül fölhajtásra. — A hont- teszéri országos kirakodó- és marhavásár február 4-én lesz. ÉRTÉKTŐZSDE Prága gyöngült PRÁGA. — (Pragoradio.) A mai prágai rész­vénypiacon a forgalomba került értékek enyhén lemorzsolódtak. Okot erre a newyorki tőzsde tegnapi lanyhasága szolgáltatott. Az egész mai részvénypiacot üzlettelenség jellemezte. A tar­tózkodó hangulat mellett a bessz-spekuláció né­hány értékkel akcióba lépett. Magasabb árfo­lyamjegyzésekre sehol sem került sor, noha né-* hány érték a tőzsdeidő folyamán valamennyire magához tért. Zárlatig a helyzet nem változott, A lemorzsolódások végig tartottak. Vesztettek: Alpine 5, Bánya és Kohó 40, Brünni Gép 4, Ko- burg 19, Cseh Kereskedelmi 40, Cséh-Morva 50, Helilmann 1, Inwald 2, Kábel 5, Karbomndum 4, Kolini Vegyi 5, Königshofi Cement 25, SchÖn- prieseni 2, Krizsik 10, Merkúr 15, Rézmüvek 5, Malmok 10, Ollesdhaui 5, Poldi Köhó 10, Prá­gai Vas 25, Rakó 10, Ringthaffer 8, Rothau 6, Sellier 5, régi és uj bonok 20, Északcseh Szén 25, Schoeller 20, Csehszlovák Solo 5, Aussigi Vegyi és Aussigi Finomító 10, Hengerművek 19, Waltér 10, Nyugatcseh Kaolin 40, Nyugatcseh Szén 3, Skoda 20 koronát. Csupán a Cseh Cu­kor javult 5, Kosmamos 1, Brüxi Szén 5 és Bleistadti 15 koronával. Az államvédelmi köl­csön alapárfolyama a beruházási piacon váltó-' zatlan. Az egzotaikuliszban ma is igen kicsiny volt a kereskedelem és az irányzat egyenetlen* A következő részvények szilárdultak meg: Drá­va 2.50, Zsolna 5, Sobeslav 10 koronával. A taksálások azonban általában alacsonyabbak voltak. A magyar C. C. járadék 1 koronával le­morzsolódott, frankra szóló Skoda-obligációlc 10 koronával javultak. A bankrészvények pia­cán csupán az a változás volt, hogy a Nemzeti Bank a magasabb osztalék-kifizetés hírére 30 ko­ronával emelkedett. . A magánlomhardtételek változatlanok. BUDAPEST GYÖNGÜLT BUDAPEST. — A budapesti értéktőzsde jól tartott irányzattal nyitott. Több speciális érték,, mint MÁK. llrikány, Tröszt és OFA már nyi­táskor jelentős áremelkedést mutattak, mig a töb­bi érték tartotta tegnapi árszintjét. Később ai prágai és bécsi lanyha híreik hatására ismét tar­tózkodó lett a tőzsde és az árfolyamok lemor­zsolódtak. Zárlatkor a tegnapi árfolyamjegyzé­sek alá estek a papírok, de a veszteségek kicsi­nyek voltak. A beruházási értékek piacán gyön­gültek az 1914. évi fővárosi kölcsönök, mig a többi érték tartotta árfolyamát. BÉCS GYÖNGÜLT BÉCS. — A mai bécsi értéktőzsdén a speku­láció az előző napok nyereségei után realizált. A kuliszban csaknem valamennyi forgalmazott ér­ték meggyöngült, elsősorban a Féltén, a Rima és a Salgó, csupán a Südbahn és a Waagner maradt szilárd. Korlátban is a kínálat volt túl­súlyban, az árfolyamcsökkenés némely magyar értéknél, valamint textil, papír és fémipari ér­téknél volt jelentősebb. A legnagyobb vesztesé- jj get Prágai Vas szenvedte, amelyet már szep- I tember óta nem jegyeztek. Javulás csak néhány s papimái volt észlelhető, ezek között volt a Brown Boveri és a Gemgross. A beruházási ér­tékek piaca nyugodt, tartott volt. BERLIN EGYENETLEN BERLIN. — A mai berlini értéktőzsde mini­mális forgalommal nyitott. Barátságosabbak csak a barnaszénértékek voltak. Az árfolyamfejlődés általában egyenetlen volt. A közönség továbbra is távol maradt a tőzsdétől. A közeledő ultimó is hozzájárult a tartózkodó hangulathoz. A jára­dékpiac is nyugodt maradt. Zárlatkor a berlini tőzsde egyenetlen volt. ÁRUTŐZSDE + Cukorpiac. A mai prágai cukorpiacon nyu­godt irányzat mellett a következő árat jegyezték: Nyerscukor Aussig lakó azonnali ez állításra 74— 74.50 korona.-j- Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes iorgaiom mellett a következő áraikat érték ed: birka 7—9.50, kivételesen 9.75, vidéken vágott belföldi borjú 6.50—7.50, kivételesen 8, gyön­gébb minőségű 6, Prágában vágott 7—8, kivéte­lesen 8.50, vidéken vágott belföldi sertés 7.50—• 8.50,kivételesen 8.60, Prágában vágott 8.60—9, bakonysertés 8.80—9.25, szalonna 9.80—10.20 korona.-f- Marhabusárak. Prágában ma a következő marhahusárakat fizették: ökör ekje 7—11.25, hárulja 8—13-, bika 6.50—7, tehén eleje 5.50—8, hátúja 6.50—9, növmdékmariha 6.5Ó—7 kö­rötte*. | (—') Rendezik a szlovákiai vásárokat. Pozsonyból jelentik: A közel jövőben sor j kerül a szlovákiai vásárok rendezésére. Az illetékes hatóságok elsősorban vásári jegy­zéket fognak elkészíteni, amely tartalmazni fogja az összes rendes és rendkívüli vásá­rokat, az állat-, kirakodó- s a külön alkal­maknál tartandó vásárokat, valamint a za­rándoklatok alkalmával tartandó vásárokat. A jegyzékben kimutatják az egyes vásárok jogosítványainak kereteit is. Azonkívül az ujjárendezés során fölülvizsgálják a kiadott vásári igazolványokat. Az országos hivatal ezeket a munkálatokat hamarosan be akarja fejezni és ezért az egyes községek, ahol vá­sárokat tartanak, utasítást kaptak, hogy az adatgyűjtést párilis 30-ig végezzék el. (—) Az osztrák külkereskedelmi mérleg 1937-ben Csehszlovákia ellenében 72.7 millió millió sillinges passzívumot mutat ki. De passzív az osztrák külkereskedelem az Egyesült Álla­mokkal, Németországgal, Jugoszláviával, Romá­niával, Ausztriával, Hollandiával és Lengyelor­szággal szemben is. Ezzel szemben külkereske­delmi fölösleg mutatkozik Olaszország, Svájc, Japán, Franciaország, Svédország és Görög­országgal szemben. ( —, Szlovákiai szövetkezet alapszabály- módosítása. ’ majtéhyi szeszfőzde és mező­gazdasági szövetkezet február 8-án Farkas- don rendkívüli közgyűlést tart, amelynek napirendjén az alapszabályok módosítása szerepel. (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a német ezüstmárka 3, a svájci frank és a font 0.25 koronával javult, ezzel szemben a pengő 5, a márka 4.50 és a francia frank 1 koronával esett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom