Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-23 / 18. (4461.) szám
EGY ORSZÁG GAZDAGSÁGA (sp) Franciaországban tízévenként két •népszámlálást szoktak tartani s a legutolsónak, az 1936 végén tartottnak adatait most közölték. Az országnak eszerint 41 millió 508.000 lakosa van, mindössze 81 ezerrel több, mint 1931-ben. A szaporodás 'hihetetlenül kicsiny, hiszen a kis Magyar- ország évi 50.000 lélekkel szaporodik, öt év alatt tehát negyedmillióval s a szlovákiai magyarság ötévi szaporulata is eléri a 25— 30 ezret. Nem csoda, ha a szomorú eredmény mély megdöbbenést okozott a francia népben, különösen, ha az adatokat összehasonlították más államok adataival. Németország lakosságának száma 1938-ban eléri a 68 milliót, Olaszországé a 44-et, Lengyelországé a 36 milliót. Japán. — Korea, a gyarmatok és Mandzsúria nélkül — egykét év múlva elérkezik a 80 milliós határhoz s ez a bő katonanép máris 150 millió más sárga ember fölött uralkodik. A szovjetunió 170, az amerikai Unió 130 millió lakosával, a brit szigetek 47 milliójukkal ugyancsak a franciák előtt következnek, úgyszintén a 48 milliós Brazília is. Francia szempontból a legfájdalmasabb azonban, hogy két európai ország, illetve országcsoport, tiz év múlva lakosságával ugyanúgy túl fogja szárnyalni Franciaországot, mint túlszárnyalta a múltban Anglia, Németország s legújabb Olaszország. Lengyelország 1950 körül népesebb lesz, mint Franciaország, az Ibériai-félsziget két országa •— Spanyolország és Portugália — szintén. Az utóbbinak különösen nagy jelentősége van francia szempontból, mert ha Spanyolországban netalán Franco győz és Salazar Portugáliájával a szövetség tovább tart, akkor a németek és az olaszok egy uj hatalmas népblokkal fenyegethetik Franciaország déli határait és főleg afrikai gyarmatait. A spanyolok katonai erényeit pedig éppen most gyakorolják a legborzalmasabb ambícióval, úgy hogy egy uj Spanyolország katonailag semmiesetre sem jelentene másodrendű tényezőt a kontinensen. Ne feledjük el: Napóleont is tulajdonképpen a spanyolok' verték meg először döntően s az ibériai kötöttség tette tönkre a korzikai világbirodalmát. Tragikus paradoxon, hogy a legszörnyübb polgárháború pusztításaiba süllyedt spanyol nép még most is, a háború alatt, sokkal rohamosabban szaporodik, mint a jólét és a nyugalom rózsás kacsáin ringó Franciaország. De nem e statisztikai játékokról kívánunk beszélni, hanem a francia jólétről, amely sok mindent megmagyaráz a francia politika egyébként érthetetlennek látszó komédiájában. Az 1936-os statisztika szerint a francia nép öt év alatt 81.000 emberrel szaporodott, de ugyanabban az időben 230.000 házat építettek az országban! Minden egyes emberszaporulatra csaknem négy házszaporulat jut. S abban az országban történik ez igy, ahol már különben is kilencmillió ház van, azaz négy és fél emberenként egy. Középeurópai szemmel nézve, ahol átlag nem egy házra, hanem egy lakószobára jut négy és fél ember, széditően hat a jólétnek és a gazdagságnak ez a jele. S ha igy van, nem értjük, miért vannak Franciaországban gazdasági nehézségek, miért küzd az ország állandó pénzügyi bajokkal? Az első gondolat, amely a reális francia jólét és a francia gazdasági válság adatainak összehasonlításakor felmerül, csak az lehet, hogy az országot rosszul adminisztrálják, mert különben elképzelhetetlen volna az ellentÍ mondás. A népfront kormánya nem tudta megszervezni és felhasználni az ország gazdasági erejét, amely jóformán amerikai arányú, csak bánni tudni kell véle. Bűnös könnyelműséggel segítette elő a szétbomlást s a középeurópai ember, aki nyomorult pária gazdaságilag a franciához hasonlítva, ökölbeszoritott kézzel szemléli, ahogy a világ egyik legnagyobb gazdagsága szétporlad a hozzá nem értők kezén. A háború után kizsákmányolt Németország, a legszegényebb és a legszükösebb földü Olaszor1 szág tized-, sőt huszadannyi vagyonnal a szervezésnek és a gazdasági életképesség-* nek aránytalanul nagyobb jeleit mutatja, mint a diadalmas békét megszervezni nem tudó Franciaország. Csak egy vidéki német várost kell összehasonlítani egy vidéki francia várossal (nem Párist Berlinnel) s szembetűnő lesz a németek magasabbrendü A TOKIOI BIRODALMI GYŰLÉS NAGY BEJEI£NTÉSEÍ Konoye herceg Japán végső céljairól „A béke még messze van*' - Hágán küldetése Kelet- ázsiában — Hirota a japán-kínai tárgyalásokról — TOKIO. —- Konoye herceg japán miniszterelnök a szombaton délelőtt megnyitott birodalmi gyűlésen nagy beszédet mondott* amelyben Japán politikáját vázolta és a tá- volkdeti béke feltételeit ecsetelte. Konoye szerint a japán politika a Mandzsúriával és Kínával való elválaszthatatlan együttműködésen alapszik. Japán eltökélt szándéka, hogy többé nem tárgyal a Kuomintang kormányával s csak azt az uj kínai kormányt támogatja, amellyel szabályozni tudja a kölcsönös jóviszont és amely lehetővé teszi Kína újjáépítését és a távolkcleti tartós békét. Japán leszögezte álláspontját a kínaiak szuverénitása és territoriális függetlensége mellett, ezenkívül kijelentette, hogy a külföldi hatalmak szerződésekben biztosított kínai érdekeit és jogait nem akarja csorbítani. Japán missziója, hogy Keletázsda stabilizáló ereje legyen s ez a küldetés nehéz kötdezettI scgekkd jár, A japán nép éppen ezért az eddiginél is nagyobb áldozatokat kénytelen hozni,. a nemzet mozgósítását szellemileg és anyagilag keresztülvinni, hogy az erős hadsereggel, hadi- tengerészetíd gazdaságilag és pénzügyileg megszervezhesse Keletázsiát. A kormány az ipart a háborús gazdálkodásnak megfelelően alakítja át, hogy igy növdje a termelési erőt, A kormány bízik abban, hogy a japán nép mögéje áll a végcél elérésének érdekében. A végcél elérésének időpontját ma még lehetetlen megállapítani, A német közvetítés Később Hirota külügyminiszter emelkedett szólásra a japán birodalmi gyűlésen és beszámolt a japán-kinai béketárgyalásokról. A német kormány közvetítésével Japán a következő békefeltételeket terjesztette Kina elé: 1. Kína adja föl a kommunistabarát, a japán- cs mandzsuria-elleBombaesö Salamancában és Taragonában Egyre hevesebb légi harcok ■ 85.000 kilő bomba Salamancára • • A terusii harcok SALAMANCA. — Hét köztársasági repülőgép pénteken megtámadta Salamancát. Ez volt a leghevesebb légi támadás Sala- manca dlen a hadjárat megkezdése óta. Az eddigi jelentések szerint a bombák kilenc embert megöltek és húszat súlyosan megsebesítettek. A barcelonai kormány hivatalosan jelenti, hogy a nagy erővel végrehajtott légi támadás válasz volt azokra a légi támadásokra, amelyeket a nemzeti repülőgépek az elmúlt napokban Barcelona, Valencia és más városok ellen hajtottak végre. Összesen húsz kormányrepülőgép vett részt a salamancai támadásban és 85.000 kiló bombát dobott a városra. A gépek sértetlenül visszatértek. A nemzeti repülődépek Taragona bombázása után megtámadták a város közelében levő Rcus várost is. Az eddigi jelentések szerint a bombák harminc embert megöltek és negyvenet megsebesítettek. A nemzetiek is elismerik, hogy a spanyol városok ellen végrehajtott légi támadások napról-napra nagyobb arányúak lesznek és egyre több áldozatot követelnek. A kormánycsapatok főhadiszállásának hivatalos jelentése szerint a terueli ütközet változatlan hevességgel tovább tombol. A kormánycsapatok mindenütt visszaverték az ellenség támadásait és az állások pénteken mindenütt változatlanok maradtak. Franco repülőgépei ugyancsak beavatkoztak az ütközetbe és gépfegyverekkel lőtték a kormánycsapatok lövészárkait. nes politikát és keresse az együttműködést Japánnal és Mandzsúriával az antikomintern politika alapján. 2. Bizonyos vidékeken kaíortamcn- tes sávokat kell létesíteni, amelyek külön kormányzat alatt állnának. 3. Japán, Kina és Mandzsúria gazdasági szerződést köt. 4, Kina háborús kártérítést fizet Japánnak. Hirota ismét hangsúlyozta, hogy Japán Kínában nem követ territoriális célokat. A kínai központi kormány Japánnal nem akart őszintén tárgyalni s japán kénytelen volt az uj pekingi kormányra támaszkodni. A külügyminiszter szerint a toldoi kormány nemcsak a külföldi hatalmak érdekeit ismeri el Kina megszállt területein, hanem Kina gazdasági újjáépítésénél nyitva hagyja a kaput a többi hatalom számára és velük együtt akarja a gazdasági munkát elvégezni. Japán viszonyát Szovjetoroszországg-al normálissá akarja változtatni, de különös figyelmet szentel annak a megnemtámadási szerződésnek, amelyet Moszkva Kínával kötött. Japán barátságos viszonyban akar élni Angliával és Amerikával és bízik abban, hogy Anglia megérti Tokio keletázsiai helyzetét. A német-japán együttműködés mindinkább kimélyül. Nyilatkozatának végén Hirota valamennyi nép kulturális együttműködésének szükségességéről nyilatkozott. Boltié német külügyi államtitkár budapesti utfa BERLIN. — Bohle német külügyi államtitkár, a külföldi német szervezetek vezetője Darányi Kálmán magyar miniszterelnök meghívására szombaton délelőtt elutazott Budapestre. Az államtitkár elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette:-— Rendkívül örömmel utazom Budapestre, ahol érdeklődni fogok a Magyarországon élő birodalmi németek viszonyai iránt Hangsúlyoznom kell, hogy kizárólag a külföldön élő német birodalmi állampolgárok ügyeivel foglalkozom, amelyeket tejesen el kell választni a külföldön élő. német kisebbség ügyétől. A magyar parlament delegációs termében tartandó előadásom remélhetőieg ugyancsak hozzájárul a magyarnémet kapcsolatok további megszilárdításához. Nem puszta frázis az, ha megállapítjuk, hogy ma minden birodalmi németnek őszinte öröme, ha ellátogathat Magyarországra. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja 18. (4461) szám • VaSáritaP • 1938 január 23 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzloVCnSzkÓÍ ÚS rUSZÍ7lSzkÓÍ magyarság ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ..... 3 Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vai több. polÍtÍk(lÍ napilapja • • TELEFON: 303-11. » « Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki, r r SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiH fi.
