Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-01 / 1. (4444.) szám
1938 január 1, szombat. A román szlinx Barátságos táviratváltás Bukarest és Moszkva között 10.G00 külföldi zsidói k u'asitanak • Zsidó nem lehel újságíró ■» A kultuszminiszter nem fogadja a főrabbit A román események visszhangja Európában MOSZKVA. —<• A szovjetorosz sajtó- Iroda közli, hogy Micescu uj román külügyminiszter táviratot intézett Litvinov orosz külügyi népbiztoshoz és kifejezi örömét azzal kapcsolatban, hogy a jövőben az európai politikában együttműködhet Litvi- novval. A népbiztos válaszában kifejezte rokenszenvét a román kormány iránt és biztosította támogatásáról Gegáí azokban a törekvéseiben, amelyek az általános béke biztosítására irányulnak. A n?gy tisztogatás BUKAREST. — A Timpul jelentése szerint Cuza munkaügyi miniszter elrendelte, hogy mindazokat a külföldieket, akiket román szakemberek helyettesiihetnek, azonnal hocsáseanak el állásaikból. Goga egy angol lapnak adott telefoninterjújában kijelentette, hogy azt a tízezer külföldi zsidót, aki befolyásos és őket meg nem illető állásokat tölt be Romániában, azonnal kiutasítja, egyébként azonban politikája nem zsidóellenes. Az uj kormány főtörekvése csupán az, hogy a román nemzetnek biztosítja az országban azokat a jogokat, amelyek a nemzetet megilletik és az idegen elemeket háttérbe szorítsa. Egyébként Románia hü marad a népszövetségi politikához is és keresni fogja a minél szorosabb együttműködést Nagybri- tánniával s ezzel kapcsolatban Franciaországgal is, A jövőben Romániában zsidók nem lehetnek újságírók. Az ujságirókérdést a közel jövőben külön törvénnyel szabályozzák. A román sajtóban csak román újságírók foglalhatnak állást a román dolgokhoz és idegeneknek nem lesz beleszólásuk. A kisebbségi sajtó természetesen független marad, de itt is elrendeli Goga, hogy a magyar sajtóban csak magyar, a németben csak német, az oroszban csak orosz újságíró működhessék. Hcdosz államtitkár, akit valószínűleg hamarosan propagandaügyi miniszterré neveznek ki, hamarosan kidolgozza az újságírói törvényjavaslatot. A törvény nem korlátozza a sajtószabadságot, de nagyobbá teszi az újságírók felelősségét. A zsidó újságíróktól csütörtökön visszavonták azokat a vasúti szabadjegyeket, melyeket néhány nap előtt kézbesítettek ki nekik. Goga a kis pártokkal tárgyal BUKAREST. — Goga miniszterelnök tegnap Argeícianuval, majd Jorgával folytatott tanácskozásokat. A tanácskozásokról nem adtak ki jelentést, de úgy hírlik, hogy Goga a .töredékpártok vezetőit szeretné megnyerni politikája támogatóiéra, mivel a nagypáríok vezérei elzárkóznak mindennemű közeledéstől. A miniszter nem fogadja a főrabbit Nagy feltűnést keltett a román közvéleményben, hogy Niemerover bukaresti főrabbi, a romániai zsidó felekezet szenátusi képviselője tisztelgő látogatásra jelentkezett Lupas kultuszminiszternél, de a miniszter nem fogadta a főrabbit. Niemerover főrabbi erre letette névjegyét a miniszter kabinetfőnökénél. A parlament főicszlatása A Currentul jelentése szerint az uj román parlament megnyitására már nem kerül sor, mert február 16-án, vagyis a hivatalos megnyitási nap előtt egy nappal föloszlatják a! parlamentet. A föíoszlatásról szóló királyi kézirat megjelenésével egyidejűleg a kormány az uj választások időpontját is közölni fogja. Az uj választást március végén vagy legkésőbb április elején tartják meg. Ausztria tiltakozik a zsidók heözeniése ellen BÉCS. — A Rcichpost és az egész bécsi keresztény sajtó vezércikkekben tiltakozik a keleteurópai zsidóságnak Ausztriába való beözöniése ellen. Kiír szerint az osztrák belügyminiszter sürgősen megkezdte az idegenek letelepedésének megszigorítására vonatkozó törvény előkészítését. A lapok utalnak arra, hogy Franciaország is rendkívül szigorú intézkedésekkel akarja a nemkívánatos külföldiek beözönlését megakadályozni, Bulgária is!... LONDON. — A Reuter'ügynökrég jelenti Szófiából, hegy a bolgár kormány rendeletéit adott ki, amelyben megtiltja a romániai zsidók és más menekülteknek bolgár területre való lépését. Jugoszláv elismerés BELGRAD. —- Popovics Milán szenátor a Vreme pénteki számában foglalkozik az uj román kormány várható külpolitikai programjával. Emlékeztet arra, hogy Gogát személyesen is nagyon jól ismeri. Az uj román miniszterelnököt reális gondolkozása embernek tartja s az a meggyőződése, hogy Románia küipolitkáját uj utakra vezeti, abban a szellemben, amelyben Jugoszlávia is haladt az utóbbi években. Belgrádi politikai körökben általában az a felfogás uralkodik, hogy a Goga-kcrmány külpolitikája igazolása lesz Jugoszlávia külpolitikai felfogásának és ennek jelei a közeljövőben mutatkozni is fognak, amennyiben a román kormány' közeledést fog keresni valamennyi szomszédjával és általában a realitások útjára lép külpolitikai téren. Az uj román külpolitika hatása feltétlen mutatkozni fog a tavaszi kisaníant- konferencián, amelyet Belgrádban tartanak meg. Olasz öröm RÓMA. — A Stefani-íroda bukaresti jelentése szerint Micescu román külügyminiszter csütörtökön este hosszantartó megbeszélést folytatott Ugo Sola bukaresti olasz követtel. Az olasz külügyminisztérium félhivatalosa, az Informacione Diplomatica azt Írja, hogy Olaszország felelős körei érdeklődéssel figydték a román kormányválságot, de annak megoldásáig tartózkodó magatartást tanúsítottak, mert minden hozzászólás más ország belügyeibe való avatkozásnak látszott volna. Most örömmel álDÉLI SZÉL Irta: Molnár Ferenc * I. Ilyesmi tulajdonképen emlékiratokba való, mert megtörtént, láttam, átéltem. De, fájdalom, nem írogattam és nem is irom meg az „Emlékirataim” cimü könyvet. így aztán az ilyen történet, mint ez, bolond, kitalált elbeszélésnek tetszik. Talán segítek ezen azzal, hogy erőszakoskodom: igy volt, igy történt, alig változtattam rajta, csak nagyon keveset, annyit, amennyit a még élőkkel és jnár meghaltakkal szemben a tisztességtudás parancsol. A dolog úgy kezdődött, hogy egy februári napon hirtelen kimelegedett az idő. A nap nem igen ragyogott le a havas Pestre, az ég szürke maradt, de fojtó langyosság tette pocsékká a havat és idegessé az embert. Ez az, amit az olasz sirokkónak nevez, a német „Föhnwetter”-nek. Valami alattomos, nyugtalanító meleg déli szél, inkább csak légáramlat, amiről az orvosok is tudják, hogy fölkavarja az embert, elveszi az álmát, a nyugalmát. Az osztrák hegyekben a tehéncsordák megvadulnak ilyenkor. A völgyekÓVJUK EGÉSZSÉGÜNKET! A VESE. hugyszervek, epe s kiváltképen hólyagba jóknál és mindennemű rheumatikus bántalmaknáJ kiváló gyógyhatású a CI6ELKMP0LL0 alkalikus, lithiumos gyógyvíz. Vértisz- titó, savoldó. Kitűnő borviz. „CIGELKr forrásvállalat, BARDEJOV I ben az ideges emberek a sótartő miatt ösz- szevesznek a feleségükkel. Este nyolckor mentem föl a hetilap szerkesztőségébe s hollófekete hajamat meglobogtatva letettem a szerkesztő asztalára szokott cikkemet. Aztán kimentem a két szobából álló szerkesztőségbe, a „fiukkal” dis- kurálni. Arra érkeztem, hogy az egyik munkatárs, a szőke versiró, a szoba közepén állt és kidülledt szemmel ordított: — Hol az órám? Ki dugta, el az órámat? Tudniillik az.volt a szokása, hogy munkaközben kitette maga elé az íróasztalra a szép lapos aranyóráját. Most a telefonhoz hívták és mire visszajött, nem volt az óra sehol. A költő ordítását gonosz, néma csönd fogadta. A két szoba irói göthös kis Íróasztalaikra hajolva úgy tettek, mintha munkába mélyednének. —- Ki dugta el az órámat? Vörösen és mérgesen állt a szoba közepén, bántotta ez a buta iskolásgyerek-vicc. És senki sem felelt. A levegőben egy készülő verekedés villamossága remegett. Végre megszólalt az ajtóban a szerkesztőségi szolga: — Tessék megnézni a fiókjait. A szőke költő végignyitogatta az Íróasztala hat kis fiókját: hármat balról, hármat jobbról. A legalsóban, régi levelek alatt ott volt az óra. Kivette, maga elé tette az asztalra és egészen komolyan mondta: — Ha megtudom, hogy ezt ki csinálta velem, akkor... akkor. .. Ostobaság volt ezért ilyen mélyen megharagudni. De nem volt csoda. Mindnyájan idegesek voltunk aznap. Néhány perccel később a haragvó költő abbahagyta a cikkirást és kiment az előszobába. A szolgával suttogott. A szolga áruló volt és megmondta a költőnek, hogy ki dugta el az aranyóráját. Az aranyórát a segéd- szerkesztő dugta el a fiókba, a levelek alá. A költő visszajött és nyugodtan irt tovább. De mindnyájan éreztük, hogy baj van. A segédszerkesztő a másik szobában ült az íróasztalánál és a ceruzáit hegyezte. Ez volt a mániája: a hegyes, puha ceruza. Sok pénzt költött erre. A legfinomabb velinpapi- rosra irt és mindennap tizenkét darab művészileg meghegyezett hosszú, vadonatúj ceruza sorakozott az asztalán. A legdrágább és legpuhább ceruza, az akkori idők ceruza- primadonnája, a 6. B, jelzésű aranysárga „Kohinoor”. Valamennyi éles késsel tühe-| gyesre, hosszúra hegyezve. A segédszer-1 kesztő egyébként, Isten nyugosztalja, ragyogó iró volt és korának kétségkívül legkü- lönb hírlapírója. Mikor befejezte a mániákus ceruzahegye- zés szertartását, bement a szerkesztő szobájába tárgyalni. Ezt a pár percet használta ki az óratulajdonos költő. Odalépett a tizenkét ceruzához és marokra fogta a tucat vékony aranyrudat, mint valami vesszőnyalábot. Aztán a nyaláb tizenkét fényes fekete tühe- ; gyét odaverte az asztalhoz, addig, amig ti- ] zenkét tömpe, törött-hasadt csonk nem lett * belőle. Akkor visszarakta az egészet az asztalra, szép sorjában. És visszament a szobájába. írni. De sápadt volt, mert érezte, hogy mit követett el. Hosszú percek múltak el, amig a segéd- szerkesztő visszajött az asztalához. Ránézett a ceruzahullákra, lekönyökölt az asztalra és némán bámulta őket. De nem szólt egy szót sem. A ceruzagyilkos költő keresztülment most? a szobán, hogy oldalpillantással figyelje a | hatást. Aztán eltűnt a szerkesztő szobájá-| bán. Ekkor fölkelt székéről a segédszerkesz-J tő és lassan, nyugodtan átment a másik szobába, ahol a költő íróasztalán ott csillogott az aranyóra. Mint mondám, szép lapos aranyóra volt, a feleségétől kapta, akkoriban jöttek divatba -a nagyon lapos sima arany zsebórák. A segédszerkesztő is sápadt volt, sápadtabb, mint az imént a költő. Nyugodtan megfogta az órát és gyöngéden letette a földre. Aztán óvatosan ráillesztette a sarkát az órára, a másik lábát fölemelte és féllábon, egész testsúlyával az órára nehezedve megfordult néhányszor maga körül. Gyönge kis roppanás hallatszott. A segéd- szerkesztő még fordult néhányat sarkával az órán, aztán ránézett és hideg nyugalommal ült vissza az asztalához, a ceruzáit bámulni. Az óra helyett a földön egy kis csillogó sze- mét maradt: a porrátört üveg mint a porcukor, közte az összezúzott szerkezet kis törött kerekei, roncsai, az egész szemét egy pici kis elgörbült aranytányéron szervírozva. Ez volt az a pillanat, amikor én vettem kabátomat és igen gyorsan eltávoztam. Vacsora után, tiz órakor, elmentem az uccán a szerkesztőség előtt. A kapu előtt Pe J — ésderékfájás. émelygés, idegesség, tisztátalan teint gyakran csak az emésztési zavarok következménye. Ilyenkor is sogií a P—M-mnn i—— i ■■■■ ■ m ■« —WALA.fe 3 lapítják meg, hogy a király olyan embereknek adta át a hatalmat, akiknek politikai előélete és elvei világosak. Az uj román kormány tagjai közül sokan barátságos magatartást tanúsítottak Olaszország felé, főleg a megtorlások idején* amit Olaszország sohasem fog elfelejteni. Felelős olasz köröknek az a véleménye, hogy az uj román helyzet annak az átalakulásnak a jele, mely a Dunamedencében végbemegy.. Ugyanezen köröknek az a felfogása, hogy az uj román kormány Olaszország felé valószínűleg konkrét és termékeny barátság politikáját fogja megváló* sitani, Francia pesszimizmus PARIS. — A romániai események továbbra ig valósággal izgalomban tartják a francia sajtót, Míg a hivatalos francia körökben remélik, hogy Románi külpolitikája nem fog lényegesen módosulni, a sajtó nágyrésze kétségtelennek tartja, hogy Goga el fog távolodni Franciaországtól. A szélsőbaloldali lapok azt írják, hogy Románia sem pénzügyileg, sem katonailag nem számíthat tovább Franciaországra, Az Oeuvre jelentése szerint a francia külügyminisztérium máris terv- bevette a fegyverszállitásokra vonatkozó franda- román egyezmény felbontását. Ezt a hirt egye-, lőre még nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Az Echo de Parisban Pertinax attól tart, hogy a román kormány olyan jóvátehetetlen külpolitikai tettekre ragadtatja el magát, ami végül is elsodorja mindazt, ami a kisantantban é3 a Balkánszövetségben még fennmaradt. , FOLYTATÁS A VB. OLDALON
