Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-05 / 278. (4424.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ki ci" Ha; Kis Magyarok Lapja J XVI. évf.^70^4424) szám ■ Vasárnap ■ 1937 december 5 Előfizetési árt évente 300. félévre 150, negyed* Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, SzloV6USzkÓÍ 6S rUSZÍnSzkÓÍ mCLSUCLTSáS Slicc. 12, IL emelet • Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes me.léklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. •• Eszes szám óra 1.20 Ki, vasárnap 2.- Kt SÜRGŐN YCIM: HÍRLAP, PRAHR. SZÜKSÉG VAN-E NÁLUNK „VÁSÁRHELYI TALÁLKOZÓDRA? Ma: JAROSS ANDOR A Marosvásárhelyen őktóberben meg­rendezett, a romániai magyarság legkülön­bözőbb rétegeiből összesereglett vitagyülés élénk hullámzást indított el a magyarlakta területen, a magyar sorsprobléma meglá­tása és értékelése síkján. Az érdeklődést a •különféle határok bezárta magyarság sor­sával szemben magunk között tudatosan fejlesztjük, e téren á csehszlovákiai ma­gyarság nyugati előretoltsága folytán min­denkor vezetett. Állítom, hogy minket min­dig leginkább érdekelt a részleges magyar sors, mely akár a mostani Magyarország, akár valamely utódállam keretében élő ma­gyarság életütemét jellemezte. A mi sze­münk akaratlanul is átfogta — különösen Prágából nézve — egész Európát és tuda­tosan kereste a magyar életképet, akár a Nagyalföld síkján, akár az erdélyi havasok alján, akár az Alduna mezején, vagy a Lajtahegység táján nyerte a maga szinfolt­Hangsulyoznom kell, hogy a romániai magyar párt és vásárhelyi találkozón elfo­gadott alapelvek tekintetében nincs ellen­tét, hisz a találkozón a párt vezető tagjai közül többen résztvettek s a határozatok­ban egyöntetűen megegyeztek. A Bethlen György által leszegezett várakozási állás­pont sem elvi jelentőségű, hanem a talál­kozón résztvettek személyi hordképességét és elvhüségét kívánja igazolva látni. Őszin­tén reméljük a magyar sorstestvér szerete- tével, hogy a romániai magyarság a vásár­helyi találkozón keresztül és azon túl meg­találja azt az életformái, mely a nemzet­megtartást és fejlődést is biztosítani tudja. Nálunk, Csehszlovákiában a fejlődés más természetű és más ütemü. Mi beleke­rültünk a cseh nép életsodrába, mely hosz- szu kisebbségi sorsban kifejlesztette a nem­zeti gondolaton nyugvó társadalom szerény, dolgos és ellentállóképes életformáját. Az együttélés első éveitől kezdve mélyült el bennünk a benyomás, hogy a mi nemzeti megmaradásunk és önvédelmi frontunk at­tól függ, mennyire tudjuk átvenni és sajá- tos viszonyainkhoz alkalmazni ezt a ki­sebbségi életreceptet, melynek hatékonyság gát a történelem igazolta. A felismerés azt diktálta: meg kell te­remteni & dolgos, szerény, társadalmilag egyenrangú homogén magyarok nemzeti társadalmát. Az első lépés a szociális kér­dés fontosságának átélése volt, melyet munkált a hatalom, mikor lerombolta egy­oldalú nemzeti célból a magyar kapitaliz­mus bástyáit. Amilyen mértékben mélyült A kepviselohaz megszavazta a jövő évi költségvetést Az egyesült párt módosító javaslatát, amely tárgytalanná tenné az összes adóemeléseket, elvetette a kormánytöbbség « A Ház elparentálta az elhunyt Najman minisztert — Dérer miniszter szenzációs tartalma beszédben ismerteti Tuba bűnügyét in. Nein tudtunk és tudunk csak kisebbségi magyar szemmel nézni; érezzük, hogy sor­sunk nem elszigetelt magyar sors, hanem bizonyos mértékben európai sorsfüggvény és közös magyar küldetés. Innen van, hogy jobban reagálunk minden eseményre, mely akár a trianoni határokon belül, akár a Királyhágón túl történik s bennünket ma­gyarokat érint, mint ahogy ottani nemzet- társaink is foglalkozni szoktak a mivelünk történtekkel. ® * nm A „vásárhelyi találkozó" is megfutotta nálunk a maga karrierjét s ma, hol itt, hol ott hallunk hangokat, hogy a csehszlová­kiai magyarság életében is szükség volna hasonló találkozóra, mely a problémák tisz­tázását végezné el. Mielőtt erre felelnénk, tisztáznunk kell, miért látták Erdélyben szükségesnek a vásárhelyi találkozót a fia­tal magyar intelligencia egyes tagjai s mi lett a vita szellemi eredménye. Romániában a társadalomfejlődés lassúbb ütemü, mint nálunk és különösen a regáti befolyásolja a haladottabb szellemű erdé­lyi életformát, melyre a magyar és német még mindig letagadhatatlan hatást gyako­rol. Románia belpolitikai viszonyai nem adtak lehetőséget, hogy az ottani magyar társadalmi felfogás oly mértékben moder­nizálódjék, ahogy a magyar nemzetmegtar­tás gondolata azt megkívánta volna. Romá­niában nincsenek modern nemzeti tömeg­szervezetek; a népakarat megnyilatkozása az egyes választásokon sokszor pillanatnyi hangulattól függ s olyan hatalmi korrektú­ráktól, melyek Európában egészen egyedül­állóak. Ennek a helyzetnek szenvedő alanyává vált az egyetlen átfogó magyar népi orga­nizmus, a romániai magyar párt. A vásárhelyi találkozó célja az volt, hogy olyan alapelveket találjon, melyekben egyet tud érteni a romániai magyar ember a proletártól a kisebbségi méretre szabott kapitalistáig s igy a modern értelemben vett teljes nemzettélevés feltételeit keresse meg. Ezt a feladatot a találkozó háromna­pos vita után megoldotta, vagyis megtalál­ta azt a szellemi bázist, melyen elindulva és továbbépítve egy haladottabb társadalmi közfelfogás és önvédelmi front fejlődhet ki. PRÁGA. — A ma reggel' tíz őrára hir­detett plenáris ülésre siető törvényhozókat a Rudolfinum ormán gyászlobogó fogadta, amely Najman kereskedelmi miniszter el­huny tát jelentette. Najman miniszter a weinbergi kórházban ma reggel — anélkül, hogy eszméletlen állapotából magához tért volna — elhunyt, Hodía részvéte A képviselőház folyosói és maga az ülés­terem a borongós decemberi reggelen csak­nem teljesen üres volt tiz órakor, csak a cseh iparospárti képviselők voltak helyü­kön. Tiz óra tiz perckor lépett az ülésterem­be Hodza miniszterelnök, aki tegnap még politikai megbeszélést tartott az elhunyt mi­niszterrel. Első útja az iparospárti képvise­lők padjaihoz vezet s valamennyi iparos- párti képviselőnek részvétét tolmácsolja. Ut miniszter a gyászülésen Najman miniszter helyén gyászfátyollal bevont vörös rózsacsokor fekszik. A te­rem csak nagyon lassan telik s jóval félti­zenegy után gyűlik össze annyi képviselő, hogy a nagyon váratlanul jött gyászülést méltóképpen lehet megkezdeni. A miniszteri padsorokban a miniszterel­nökön kívül' Őemy belügyminiszter, Dé­rer igazságügyi, Necas népjóléti és Be- chyné vasutügyi miniszter jelent meg, Bechyné miniszteren határozottan meglát­szanak súlyos betegségének nyomai. A mi­niszterelnök hosszasan beszélget Mlcoch, Pekárek s más iparospárti képviselőkkel. Végül háromnegyed tizenegy órakor meg­jelenik Malypetr házelnök s a következő gyászmegnyilatkozással nyitja meg az ülést; Malypetr gyászbeszéde Azzal a szomorú bejelentéssel nyitom meg a mai ülést, hogy Najman József Ven­cel képviselő, ipar- és kereskedelemügyi miniszter zna 9 óra 20 perckor örökre el­távozott sorainkból. A horicei járásbeli Bohdanské Skály községben 1882 április 20-án született. Fűszeráru-kereskedésben képezte ki magát és szorgalmasan gondos­kodott önműveléséről. Már Horicében is dolgozott egy szerkesztőségben. A keres­kedők és iparosok politikai egyesítésén nagy lendülettel kezdett dolgozni s evégett Königgrátzben 1905-ben megalapította a „Nase Obrana" cimü lapot s 1906-ban az „Obchodnické Zájmyt“, mely utóbbinak szerkesztését Prágába helyezte át. 1908- ban önálló gyarmatáru-kereskedő lett. Ugyanebben az évben kezdett dolgozni Prossnitzban az önálló cseh iparospárt pro­gramján s ettől az időtől kezdve szívós és kitartó hive az iparosok és kereskedők ön­álló politikai szervezkedése gondolatának az általa kiadott ama jelszó alapján, hogy „ha az iparosság nem segít önmagán, sa­ját politikai pártjában, úgy senki más nem segít rajta." Evégett alapította a „Hostin- ské Zájmy" s a „Reznicko-Uzenárské Zájmy" cimü szaklapokat Ugyancsak az általa kiadott naptárakban is elsősorban a cseh iparosság politikai szervezkedésének ügyét szolgálta. Politikai működése az ál­lamfordulat után kulminál. Nagy energiá­val lát a politikai szervezkedéshez. Az ipa­rospárt sajtóját megszervezi. 1919-ben ala­pítja a Reformál mint délutáni lapot, amely később reggeli lappá alakul át. 1921-ben önálló nyomdát alapit, a Cechiét' s abban adja ki a lapját. Rövidesen megindul a Novy Vecernik. 1920 óta a képviselőház tagja s pártjának csehországi országos el­nöke. Számos parlamenti bizottság tagja. 1926-ban, amikor az iparospárt az ellenzék soraiból a kormányba lép, október 12-én vasutügyi miniszternek nevezik ki s ez ál­lásban 1929-ig maradt. 1935-ben kereske­delmi miniszternek nevezik ki s ezt a tiszt­séget egészen haláláig töltötte be. Najman miniszter közjogi magas funkciói mellett is tovább dolgozott pártja megerősítésén és szervezésén. Najman J. V. felelőssége tu­datában levő politikus volt. Szilárd akarat, életerő és munkásság kí­sérték az elhunytat politikai és magán­élete pályáján is. Szorgalmas, munkával telitett életből, szin­te a munkaasztal mellől távozik. Mély meg­rendüléssel tisztelgünk emléke előtt. A gyász jeléül zárom az ülést azzal, hogy a legközelebbi ülés 10 perc múlva nyílik meg.. A költségvetési vita utolsó szónokai A tiz percnyi gyászszünetben a képvi­selőknek éppen annyi idejük volt, hogy megállapíthatták az elnöki parentálás szűk-, szavuságát, rövidségét, amit csak részben ment az *a körülmény, hogy a halál bekö­vetkezte s a megnyilatkozás között alig egy óra telt el. A tiz perc múlva megnyitott ülésen foly­tatták az állami költségvetés gazdasági- pénzügyi csoportjához tartozó tárcák rész-, letes vitáját, amelyhez még két szónok je­lentkezett. Kundt (szudétanémetpárti) részletesen, reflektált a cseh szónokoknak a szudétané- met problémát érintő megnyilatkozásaira. Szavait különösen a kommunisták állan­dóan zavarták. Végül Markovii (cseh szociáldemokrata)’ beszélt. Markovii (szociáldemokrata) tiltakozott Sidor megnyilatkozása ellen és a „Szlo- venszkó a szlovákoké" jelszóval szemben a „Csehszlovákia a cseheké és szlovákoké" jelszót állítja. Szégyeli magát — úgymond’ —- Sidor beszéde miatt. Csömör (csehszlovák agrár) tiltakozik Esterházy János amaz állítása ellen, hogy a magyar nép itt a köztársaságban rab­szolgaságban él. Esterházy e kijelentése al-i kalmas arra, hogy megsemmisítse mindazt, amit a magyar kisebbséget lojálisán kép­viselő aktivisták a köztársaságban kiépítet­tek. Sirok£ kommunista visszautasítja Sidor megállapításait. Ezután. Dérer igazságügyminiszter jelent­kezett szólásra. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom