Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-28 / 294. (4440.) szám

1937 december 25, kedd. 'PRXGM-MA'GtARHlRLAP Benes elnök karácsonyi nyilatkozata: A fövő év a szomszédokkal való megegyezés esztendeje Hég két évig lesz szükség rendkívüli költségvetésre -- 1938-ban sikerül előkészíteni az általános európai megegyezést - „Történelmi esemény a Kárpátalja autonómiájáról szóló törvény végrehajtása" PRAGA. — BeneS köztársasági elnök karácsony szentestéjén karácsonyi nyilat­kozatot tett a rádió utján. A nyilatkozatban a köztársasági elnök kiemeli, hogy a há­ború befejezte óta a legválságosabb eszten­dő az 1936-os volt. Ebben az esztendőben a hatalmi viszo­nyok változása következtében az államok akarva nem akarva eltértek az addigi po­litikájuktól, amely a népszövetségi egyen­súlyban nyert kifejezést s nyilvánvalóan a nyílt rivalitás és az erők mérkőzése indult meg. Az 1936-os év a fordulat éve volt s a nem­zetközi erőkoncertben a tekintélyuralmi ál­lamok erőt nyertek a többi hatalom rovásá­ra. Az 1937-es esztendő viszont meghozta a két rivális tábor közti erőkiegyenlitést. Az év végén látjuk, úgymond, hogy a fran­cia-brit együttműködés ismét intenzivebb lett, Amerikával közeledés jött létre és a német-szovjetorosz feszültség megnyugo­dott. Az 1937-es év természetesen átvette az előző év örökségét, a nehéz nemzetközi válságot, de aztán megindult a kiegyenlítődés, az enyhülés, a helyzet normalizálódása. Már nem bsszéleefc európai tsáboru lehetőségéről 1936-ban és 1937 elején még beszéltek egy európai háború lehetőségéről, ellenben az év végét sok diplomáciai tárgyalás és nyilatkozat tölti ki s ezek kétség nélkül azt jelzik — eltekintve attól, hogy közben a Távolkeleten háború tört 'ki -—, hogy európai háborúra nem gondoknak s en­nek lehetősége sokkal csekélyebb, mint a megelőző hónapokban és években volt* A nagyhatalmak — bár az erőmérkőzés fo­lyamatban van — kivétel nélkül arra az el­határozásra jutottak, hogy egy európai há­ború olyan eredménnyel végződne, amely egyértékü a katasztrófával és semmi megol­dást nem jelentene. Ha az 1936-os eszten­dő a súlyos válságok, az 1937-es pedig az erőkiegyenliíés esztendje volt, akkor az 1938-as év a tárgyalások esztendeje lesz, amikor keresni fogják a megegye­zést és a részleges és előleges megegye­zéseket meg is kötik, amelyek aztán — legalábbis Európa számára — valóságos j kékét biztosító végleges megegyezéshez fennek vezetni. Kalüíx útiénál! eredményei E fejlődés föltételei adva vannak. Á spa­nyol forradalom valószínűleg kizárólag beí~| ső spanyol forradalommá válik. Németor-Í srág figyelmét a nyugati hatalmakkal való* tárgyalásokra összpontosítja, Oroszország többet foglalkozik belügyeivel. Á Földközi tengeren ugyan még fönnáll a feszültség, de a spanyol kérdés tisztázódásával ez is egyszerűvé válik. Hal'fax útja legalábbis három eredménnyel járt. Megállapították, hogy a nyugati nagyhatalmak bizonyos fölté­telek mellett hajlandók a gyarmatügyi kérdésről tárgyalni, hogy erős érdeklő­dést tanúsítanak a közép európai nyuga­lom és béke megőrzése iránt és hogy a Németországgal való megegyezést lehet­ségesnek tartják. A diplomáciai tárgyalások részére jobb elő- föltételek alakultak ki. A csehszlovák állam is föl van készülve e tárgyalásokra. A legutóbbi londoni tárgyalások, Delbos utazása és utjának eredményei, valamint a berlini és prágai kormány állásfog­lalása minden eshetőséggel szemben arról tanúskodnak, — folytatta a köztársasági elnök, — hogy a szomszédainkkal való megegyezés utján vagyunk* Rendkívüli államvédelmi kiadások még két évig A belpolitikában az 1936-os és 1937-es esztendő nagyjelentőségű a hadsereg szem­pontjából. Ugyanilyen lesz a következő év is. Az államvédelmi tanács a nyár folya­mán fölvázolta a hadsereg és az egyetemes államvédelem fejlődésének föltételeit, a kor­mány e kérdéseket átvizsgálta, a terveket jóváhagyta és azoknak pénzügyi kihatásait a parlamentnek előterjesztette. Tudom, <— folytatta az elnök, — hogy ez együtt jár a lakosság jelentős megter­helésével, de ez olyan befektetés, amely sokkal súlyosabb események ellen véd, s amely nem fog a szükségesnél tovább tartani. Két év múlva a rendes költség­vetés elegendő lesz orré, hogy ezeket az igényeket födözze. Az elnök dicsérő szavakat mondott a- álla­mi költségvetésről s örömét fejezte ki a költségvetés parlamenti vitájában kifejtett tárgyilagos és tisztességes diszkusszió fö­lött, amelyben az egész ellenzék a magától] értetődő bírálat mellett nemcsak mértéket tudott tartani, hanem gyakran pozitiv ma­gatartást is tanúsított. A nemzeti kisebbségekkel velő megegyezés kilátásai-— Belső viszonyaink fejlődésére alapvető jelentőségűnek tartom, — folytatta ezután az elnök, — ami ebben az esztendőben a nemzeti kisebbségek és a csehszlovák több­ség kölcsönös megértése érdekében történt. Kárpátaljai lakosságunk részére történel­mi jelentőségű esemény az ország auto­nómiájáról szóló törvény meghozása és végrehajtása. Az állam fejlődésében fon­tos tényező a kormány február 18-iki ha­tározata, amely csupán azt hajtja végre mindig, amit e dolgokban az alkotmány előír és kiegészíti azt, amit kormányaink már 1919 óta csináltak. E határozatok megvalósításában, úgy remélem, ma már senki sem kételkedik. Olyan vágányokra van vezetve az ügy, amelyeken automati­kusan tovább futhat a teljes megvalósulá­sáig. Hogy az ilyen dolgok megvalósítá­sához idő kell, azt mindenki megérti, aki politikailag jól gondolkodik és az összes politikai történések bonyolultságát ismeri. Teljes bizalommal vagyok a lakos, ág iránt, bármely nemzetiséghez tartozik. Magas politikai színvonallal bir, nyugal­mat, együttműködést, békés fejlődést akar, respektálja másnyelvü polgártársát, annak nézeteit, érzelmeit és hagyomá­nyait. Ebből a hitemből senkit sem zárok ki, sem a kormány, sem az ellenzék olda­lán, sem balról, sem jobbról senkit. A köztársasági elnök megemlékezett Masa- ryk elnök halá'áról és az állam jövő évi ju­bileumáról. A jubileum célja az kell hogy legyen, hogy meg legyenek mindazok a föl­tételek, amelyek a háború utáni időkben úgy belül, mint kifelé az igazi megbékéléshez ve­zetnek. Darányi miniszterelnök a magyar kormány békepolitikáiét hangsúlyozta karácsonyi nyilatkozatában „Külpolitikánk céllá: baráti kapcsolatainkat tovább fejleszteni és a nemietek közvéleményét igazságunk ész'.nte felismerésére bírni" BUDAPEST. *— Darányi Kálmán magyar mi­niszterelnök a karácsonyi ünnepek alkalmából a következő nyilatkozatot tette a sajtó részére: — Magyarország a válságokkal és veszedel­mekkel terhes elmúlt esztendőre nyugodt lelki- ismerettel tekint vissza* Soha, egyetlen pilla­natra sem tértünk le a béke politikájának arról az ösvényéről, amelyet számunkra hagyomá­nyaink és érdekeiek kijelölnek. Magyarország kis állam; mai területét és lakossága számát te­kintve, döntő súlyt az európai serpenyőben nem mindig képviselhet De a történelmi esemé­nyek menetét nem mindig az anyagi erőt jelentő számok döntik el, A magyar nemzet hosszú és nehéz küzdelmekkel teli történelme folyamán olyan erővel és lendülettel szállott mindig síkra az európai és keresztény kultúráért, amely anya­gi erőforrásait messze meghaladta, Ehhez a ne­mes hagyományhoz híven, mint a múltban, ha­zánk a jövőben is nemzeti alapon keresztény és európai akár maradni, — Politikánkat a béke szolgálatába állítottuk, mely hivatott az európai kultúrát minden fenye­gető veszedelemtől megmenteni. A békének ez a politikája érvényesült az elmúlt év folyamán úgy az ország belső viszonyainak irányításában, mint külpolitikánk vezetésében. A parlamentá- rizmus európai válságában a magyar törvény­hozás megállta a helyét. Rendkívül fontos köz­jogi és gazdasági törvények egész sorát intézte el melyenszántó, komoly, a magyar parlamenti hagyományokhoz méltó viták után. — E törvények közül, mint az ország belső rendjének megszilárdítására és a társadalmi egyensúly biztosítására elsősorban hivatott al­kotmányjogi és gazdasági reformokat, ki kell emelnünk: a kormányzó jogkörének szabályozá­sáról és utódja megválasztásáról szóló, valamint a felsőház jogkörének szabályozásáról szóló tör­vényeket, amelyekkel Magyarország e téren régi alkotmányos rendjének helyreállítására töreke­dett. Ezt a két fontos alkotmányjogi törvényt van hivatva kiegészíteni a titkos válaszás uj rendjé­ről szóló örvényjavaslat, amely a szavazás tit­kosságát intézményessé és általánossá teszi az ország egész területére, azokkal a nemzetre néz­ve fontosnak Ítélt biztonsági rendelkezésekkel, amelyek segítségével ez az alapvető változás az ország belső politikai egyensúlyának megrázkód­tatása nélkül kell, hogy átvezessék a gyakor­lati életbe. Szociális szempontból ugyancsak a nemzet belső harmóniáját szolgálja a mezőgazda- sági munkások és cselédek aggkori biztosítása, amelynek törvényes rendezése elkészült, vala­mint a magántisztviselők munkaidejének és fize­téses szabadságának rendezéséről szóló és életbe­léptetés előtt álló törvény. Ebben az irányban a belső béke, a nyugalmas munka, a megrenditke- teilen egyensúly éa a céltudatos munkás fejlődés utján halad változatlanul előre a magyar politika s ezt a belső béke szolgálatában álló kormányzati felfogást erősítették meg bennünk az államfőnek, Magyarország kormányzójának a napokban oly messzire hangzó biztató szavai. ... a szomszédos államokkal is tárgyalásokat kezdtünk — Magyarország külpolitikája hasonlóképpen ugyanilyen következetességgel haladt céljaink irányában az év folyamán. Régi barátainkhoz a kapcsolatokat, ha leltet, még szorosabbra fűztük, minden kötelezettségünket híven és becsületesen, erőinkhez képest teljesítettük, sőt az európai béke megszilárdítása érdekében a szomszédos államokkal is tárgyalásokat kezdettünk, amelyek* nek célja ncnnahzálni a viszonyt köztünk és a Szomszéd államok között. — A magyar állam külpolitikája teljes össz­hangban áll belső politikájával; a békés atmosz­féra teremtésének törekvésében a kettő kiegészí­ti egymást, mindkettőnek célja: határainkon belül a termelő munka folytonosságának biztosí­tása és a pártok súrlódási felületének lehető el­sírni tása, kifelé pedig baráti viszonyainkat to­vább fejleszteni és a nemzetek közvéleményét igazságunk őszinte felismerésére bírni. Ebben a békepclitikában a magyar kormány az év folya­mán tdjes biztonsággal támaszkodhatott azokra az államokra, amelyekhez a római jegyzőköny­vek révén bennünket szorosabb szálak fűznek és amelyekkel gazdasági kapcsolatainkat sikerült tovább fenntartani és mélyíteni és ugyanígy te­kinthetünk a velünk baráti kapcsolatban áHő né­met birodalomra. —■ Megnyugtató jele annak, milyen mélyen hatja át a magyar társadalmat a belső és kükő politikai béke biztosításának és megszilárdítá­sának vágya, az a tény, hogy a magyar törvény- hozásnak ellenzéki gondolkodású pártjai és tagjai is a kemény javaslatainak és kormányzati poli­tikájának bírálatában mindig a legnagyobb mér­sékletet gyakorolták. Az év folyamán elfogadott alapvető törvényeinkről el lehet mondani, hogy azok az egész törvényhozás konszenzusával jöt­tek létre és igy az egész magyar társadalomban, annak minden rétegében erŐ3 gyökeret fognak verni. A magyar miniszterelnök az ellenzékkel tárgyal a választójogi reformjavaslatról BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk teléfonjelentése.) Darányi Kálmán miniszterel­nök hétfőn délelőtt megkezdte a pártvezérekkel való tanácskozásait az e hét végén beterjeszten­dő választójogi javaslatról. A miniszterelnök a kora délelőtti órákban fogadta a szotiáldemo- krat párt megbízottait: Peyer, Győrky és Bu- chinger képviselőket, valamint Mónus szakszer­vezeti főtitkárt. A déli órákban pedig Eckhardt Tibort, a független kisgazdapárt vezérét fogadta a miniszterelnök s vele közel két óra hosszat tárgyalt Mikec Ödön igazságügyi államtitkár társaságiban. Darányi közölte Eckhardítsl a ja­vaslat-tervezetet, Eckhardt pedig ismertette ész­revételeit és kifogásait. Eckhardt legfőbb kifo­gása a javaslat-tervezet ellen az, hogy a válasz­tójogi jogosultsághoz hat elemi végzettséghez akarják kötni. Eckhardt a miniszterelnöktől va­ló távozásakor a reá várakozó újságíróknak csak ennyit mondott: „A választójogi javaslatról folytattunk tanácskozásokat. A javaslat lénye­ges módosításokra szorul,'4 Darányi január eleién Badenbe utazik BECS. — A Neue Freie Presse jelentésé szerint Darányi Kálmán magyar miniszter­elnök az uj esztendő eiső napjaiban néhány- napos üdülésre Badenbe érkezik. Jólértesült osztrák politikai körökben úgy tudják, hogy a magyar miniszterelnök Badenben találko­zik és tanácskozni fog az osztrák vezető ál­lamférfiakkal. Darányi mindenckeló'tt a ja­nuár 10-e és 12-e közötti budapesti olasz—; osztrák—magyar tanácskozások anyagát fogja osztrák kollégáival megbeszélni*

Next

/
Oldalképek
Tartalom