Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-25 / 293. (4439.) szám
u 'PRAIGAIt/\\A!GiÍAR-HlRLAR 1937 december 25, szombat. A cseh nemzeti szocialisták nyíltan leleplezik az agrárok gazdasági és politikai céljait ■ Elképesztő gazdasági tényezők ai agrárpárt politikai előretörésének szolgálatában • PRÁGA. — Az agrárpártnak a minél nagyobb politikai és gazdasági hatalomra való törését, jobban mondva politikai hatalmának gazdasági szervezetei kiszélesítésével való megerősítését a magyar kisebbség, — amely az agrár gazdaság- politika minden „áldását" a saját bőrén érzi és sínyli, — kezdettől fogva aggodalommal szemléli. Törvényhozóink sohasem mulasztották el az alkalmát, hogy rámutassanak az agrár törekvésekre és az ezekből folyó hátrányokra. Az agrárok egyre növekvő gazdasági hatalma és e hatalom megerősítésében fölhasznált módszereik azonban már nemcsak az ellenzéknek, főképpen a magyarságnak adnak aggodalomra okot, de egyre kellemetlenebbekké kezdenek válni a koalíciós partnereknek is, különösen a cseh nemzeti szocialistáknak. Ennek a körülménynek tudhatok be azok a sorozatos támadások, amelyeket a cseh nemzeti szocialista párt sajtója az utóbbi időben indított. A „Vecerni Ceské Slovo“-ban „Szövetkezeteken át az állami totalitáshoz", „Agrár terv az államban és az állammal", „A fasizmus uralja az államot, hogy hatalmába kerítse a gazdaságot", „Az agrárizmus magához ragadta a gazdaságot, hogy uralja az államot" címek alatt rendkívül érdekes, adatokkal telehalmozott cikk jelent meg, amelyet az alábbiakban adunk vissza: — Gyakran csodálkozunk azon, hogy az agrárpárt mennyire tekintet nélkül kényszeríti ki szövetkezetei és más vállalatai számára az előnyöket ama gazdák számlájára is, akiknek érdekeit védelmeznie kellene. Sokan ezt azoknak a kapzsiságával magyarázzák, akik az agrár szövetkezeteket uralják és bizonyos mértékben valószínűleg igazuk is van. Azonban a konok kitartásnak, amellyel .az agrárpárt tényezői lépésről- lépésre haladnak és meghódítják a gazdasági hatalmat anélkül, hogy tekintettel lennének a gazdák elnyomására, nemcsak ez az egyetlen célja van. Van egy valóban nagy terv, egy valóban merész, nagy céllal. Ismerni kell ezt a tervet és meg kell érteni ezt a célt, ha meg akarjuk érteni az agrárpárt politikai és gazdasági előnyomulását és ha védekezni akarunk ellene. E Z F az agrár terv szerzői és végrehajtói •— Az agrárpárt nagy tervének három szerzője van s azt ezek is hajtják végre. Az egyik dr. Brdlik tanár, a másik dr. Zadina miniszter, a harmadik dr. Feierabend, a Kooperativa vezérigazgatója. Brdlik professzor a tudományos intézetekben a tervek tudományos alapját készíti el. Dr. Zadina miniszter a terv szerinti kormány- határozatokat irányítja. Dr. Feierabend a terv részleteit hajtja végre szövetkezeti téren és a gabonamonopóliumban. Mindegyik a saját utján halad. Mindhármuk útja látszólag párhuzamosan halad egymás mellett, a valóságban azonban kölcsönösen közelednek egymáshoz, mig végül a csehszlovákiai agrárizmus egyetlen, széles, hatalmas autósztrádájában olvadnak össze. Az agrárizmus számadatai — Az agrárpárt ma 4076 Kampelicka, 728 takarékpénztár, a szlovén:zkói összes földműves kölcsönös pénztárak és az összes gazdasági takarékok fölött uralkodik. Az agrárpárt által a multrév végén uralt pénzintézetek 11 miiláird 727 millió koronát kezeltek, Az agrárpártnak 9235 szövetkezete van. Ezek közül 1053 fogyasztási, 1693 villamossági, 305 tejgazdasági, 320 szeszgyári, 129 állatértékesité- si, stb. szövetkezet. Ezek összes aktívája 1936 végén 3376 millió koronát tett ki. — Az agrárpárt vágatainak tőkéje segitségéMinden társadalmi osztálynak szüksége van ér-j tíekvédekmre. A különböző társadalmi osztályoknak meg vannak a maguk érdekvédelmi szervei,I amelyek részint törvényhozási, részint pedig tár-j: sadalmi utón jöttek létre. Egyesül a mezőgazda-1 Sággal foglalkozó lakosság, ez a fontos társadalmi osztály állott eddig nálunk érd„kvédelem nélkül. és széttagolva, egyéni életet élve, hánykódott az] élet tengerén. Csehszlovákiában a mezőgazdaságnak ma sincs , törvényhozási utcn szervezek autonóm érdekvédelmi szerve. Ebben a tekintetben már majd minden állam megelőzött. A mezőgazdasági kamarai jj intézményről mi, csehszlovákiai gazdák csak néhanapján miniszteri igérge ésak formájában szerzünk tudomást. Arról is hallottunk már, hogy készül a törvényjavaslat is, de esik úgy Luca széke módjára. A magyar kisebbség 65 százaléka földművelésből él, tehát földműveléssel foglalkozik. Ez a r.agy számarány már egymagá an eléggé indokolja, mennyire szükséges ennek a fontos társadalmi osztálynak érdekvédelmét kiépíteni s ezáltal anyagi jó'étét elősegíteni. Ezt a célt szolgálják az* utóbbi időben megalakult és ma már az egész magyarlakta vidéket felölelő gazdasági egyesületek. A gazdasági egyesületi munka érdekvédelemrí és érdekellátásra tagozódik. Az érdekvédelmi tevékenység szemmellátbatc jelei természetesen nem jelentkezhetnek egyszerre, Itt nagy átfogó munkára és arra van szükség, hogy az egyes gazdasági egyesületek taglétszáma annyira felszaporodjék, hogy ennek révén ke’lc sulival és tekintéllyel szállhassanak síkra a gazdaérdekek megvédésére. A gazdasági egyesületek tagétszámának rohamos szaporodása biztató jel erre. Az eddig Iefo'yía-ótt szervező-munka igazolja, hogy az itteni magvar kisgazda-társad a’om szükségét érzi az összefogásnak és nem idegenkedik az egyesületbe való belépéstől. A megalakult nyolc gazdasági egyesület már a jövő év elején egv szövetségbe fog tömörülni. A működés központilag lesz irányítva. A szövetség révén válik a munka egységessé és átfogóvá. A gazdasági egyesületek kisebb érdekvédelmi tevékenységet már működésűk kezdetén, megerősödésük előtt is kifejthetnek, mert hiszen a mai gazdasági rendszer mellett erre bőven nyílik alkalom. A tervgazdálkodás bonyolult utjain a kisgazda sokszor szorul segítségre és felvilágosításra. Ez a gazdasági egyesületeknek már egymagában is fontos feladatot biztosit. Igen tág működési köre nyílik azonban a gazdasági egyesületeknek az érdekellátás terén. Az „érdekellátás“-sal azt a munkakört kívánom megjelölni, amely szorosan összefügg a gazda fcoldo- gu'ásával. A szakképzettség fejlesztése, a gazdálkodási viszonyok (talajmüvelés, trágyázás, növényvédelem, ál!atíenyész4és, stb.) megíavitása ér- deke'látást jelentenek. Fogy ezen a téren sok a tennivaló, egy percig sem kétséges. A terméseredményeket feltüntető statisztika más országokban, de nálunk is azt mutatja, hogy katasztrális holdanként a kis'irtok kevesebbet terem, mint a nagybirtok. A különbség nem üzem- technikai okokban, hanem a kisgazdák szakismereteinek hiányában keresendő. Ezen a téren vár a legfontosabb fe'adaí a gazdasági egyesületekre. A magyar kisgazdák szakképzését a gazdasági egvesü’etek tanfolyamok, előadások, határbejárá- sokkal kapcsolatos vetésűi'az 'sok, állatdijazások, kiállítások, stb. rendezése által valósíthatják meg. E térén máris tervszerű és céltudatos oktatómunka folyik. Az idei télen már öt működő gazdasági egyesület rendez gszdataTtfolyamokat. Ezek időtartama két hét. Az előadások menetét a kinyomtatok „Vezérfonál" irányiíia. Ezt a hallgatók is kézhez kaoják s a szöveg „kérdés — felelet" formájában fe,fr'sslti emlékezetükben az e’öadott tananyagot. A tanfolyam oktató jellegű. A tanfo’yam befeiezíével a hallgatók levizsgáznak és osztályozott bizonyítványt kannak, maid be lesznek vezetve a tanfolyamok törrskönyvé’ e. Eddigi tapasztalataink szerint egy-egy gazdasági egyesü’et egy téli Fém ben körülbelül 10 tanfolyamét rendezhet. Nvolc gazdasági egyesület tehát összesen körülbelül 80-at. Ha egy tanfolyam látogatóinak számát átla<r 30-ra vesszük, akkor egy-egy télen át körür’elül 2100 fiatal magyar kisgazda szakkén/ésáről beszélhetünk. Ez már tömegkiképzést is jelent Aki még nem vett részt ilyen tanfo’yam záróvizsgáján, az természetesen e! sem képzelheti, hogy megfe’elő beosztással mennyi hasznos, a gazdálkodással szorosan összefüggő elméleti ismeretre lehet a mi fogékony, jóeszü, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező fiatal gazdáinkat megtanítani. Ezeket az alap ve' ő tanfolyamokat továbbképző tanfolyamok fogiák követni, ame'vekre azok iratkozhatnak be, akik az alapvető tanfolyamot elvégezték. A ha'árbejárással kapcsolatos vetésdijazások szintén hathatós eszkörei a gazdasági szakképzésnek. Ezeknél ugyanis a cél nem annyira a díjazás, mint inkább az azzal kapcso’atos demon- s'ra'.iv előadás. A díjazásokat a gazdasági eg^e- sü’etek közvetlen az aratás előtt tartják. A árazást a bírálók végzik, egy arra kiszeme’t alkalmas e’őadó pedig szakelőadást tart az érdeklődő gazdaközönségnek és szemlé’tetően mutatja be az egyes termelési tényezőknek (talajmüvelés, trágyázás, é’ővetemény, növényfajta, stb.) hatását a termés kialakulására. Ugyancsak szemléltetően mutatja be a legkü'önfélé’-b rovar-ellenségeket (buzit1 égy, futrinka, stb.) és gombabetegsége'ret (üszög, rozsda, stV), azok kártételeit és az ellenük va’ó védekezést. Az előadó felhívja a gazdák figyelmét az aratási idő helyes megválasztására és a lábon álló termésen mutatja he az eg^es érési szakokat. Azt hiszem, nem kell bővebben fejtegetnem, hogy az. Ilyen előadás mindig nagyobb és maradandó’ b nyomokat hagy a hallgatók emlékezetében, mint. d* szobában elhangzott leghatásosabb előadás. vei vagy gazdasági funkcionáriusainak köziéin ükcdésével 62 cukorgyár, 24 Icrrzervezet, valamint az összes burgonyatermelő és értékesítő szervezet, a gyapjukereskedelmi központ fölött és a fakereskedelenmek pedig 60 százaiéira fölött uralkodik. Bankja, az Agrárbank bányáik, gépgyárak, vasöntödék, textilgyárak, a rádióipar és az elektrotechnikai ipar fölött, összesen 64 nagy és kisebb iparvállalat fölött uralkodik. A gyakorlatban agrárpártnak van alávetve a hadseregnek szállító ipar 40 százaléka s ez ipar további 42 százaléka befolyásának kezeügyébe esik. Az ál* laini. fegyvergyárak agrár-fegyvergyárak. Miéit vsB az egrérizmusnak szüksége ennyi gazdasági hatalom)a? Valószínűen a hatalom utáni vágy kielégítése miatt. De más célok érdekében is. E cél formája az irányított gazdaság. A cél a politikailag irányított gazdaság. Az egy központból uralt, egy akarattal és esek egy cél érdekében dolgozó gazdaság. Demokratikus ut a nem demokratikus totalitás felé. Gyakorlati mutatványszámok kicsiben: szesz, Een, gyapjú, burgonya stb. — A 371 szövetkezeti szeszgyárból 320 teljesen agrár. Teljes többségük van a gazdasági szeszgyárak szövetkeztében. A politikai hatalom szolgáltatja a szeszkontingenst. A gazdasági szeszgyárak szövetkezete osztja föl a kontingenst. Határozata törvény. A szeszgazdálkodás írányitott gazdálkodás. Saját önkormányzat által egyetlen központból és egyetlen cél: az agrár cél érdekében irányított gazdálkodás.. — A 24 lienszövetkezet egytől-egyig agrár. A lenszövetság agrárszövetség. Csak annak parancsa alapján lehet lent termelni, csak az szállíthat lent, csak az oszthatja szét a lenszubven- ciót. A hadseregnek és az államnak szállított lenvásznat 10 százalékkal drágábban vásárolják, mint amennyit a normális kereskedelmi ár kitesz. Ez a 10 százalék képezi az alapot. A lenszövetség terjeszti be a földművelésügyi minisztériumhoz azoknak a gazdáknak a névsorát, akiknek szubvenciót kell kapniok. A minisztérium i névjegyzéket elküldi a Hypctecni Bankához azzal az utasítással, hogy a szubvenciót a névjegyzék alapján fizesse ki. így van ez gyapjúnál is. így van a brindzánál is, de ugyanez áll a gazdasági gépekre és a burgonyára is, valamint egész sereg más ágra. Mindenütt egy akarat, egy központ, egy cél: az agrár cél. Gyakorlat! eícBysmulás nsgifean: galionaniOBOcóücm, élla’sz.itdi- kátis, teiisaszíőrizáis — Itt is, ott is fokozatosan terveket valósítanak meg, de úgy, mintha nem is lenne tervről szó. És ezzel egyúttal előrenyomul a nagy terv. A gabonamonopólium az egységes-totális-ga- bonakereskedelemhez vezet. Az állatmonopólium kell, hogy rendelkezésre bocsássa az egész állattenyésztést. A tej kény- szerpasztőrizálása bebiztosítja a tej-, túró- és a vaj monopóliumát. A gazdákkal lebonyolítandó kereskedelmet ezidő szerint a szövetkezetek uralják. A gazdáknak gépeket, szerszámokat, magvakat, szenet, műtrágyát, cipőket és kelméket adnak el, mindent. A külső gazdálkodás elő van készítve. Tervbe van véve és elő van készítve a döntő roham a gazdasági front központja ellen. Az előkészített offenziva közvetlen célja minden államhatalmat az agrárok kezébe ragadni. — A szövetkezetek alulról nőttek föl. Ma — az állam által Létrehozott és állami hatalommal föruházott Gabonatársaság rájuk bízza a gabonafölvásárlást. A géperőre berendezett tejgazdaságok is áliukól nőttek föl. Ma azonban külön tejalapot létesítettek és ez az állam által létrehozott és állami hatalommal fölruházott intézmény dönt a tejtermelés, a földolgozás és az eladás fölött. Minden ágban az a törekvés nyilvánul meg, hogy uralják a termelésit és a kereskedelmet, hogy azt egy központ hatalma alá vessék és hegy ezt a központot az egész termelési és kereskedelmi ág fölött állami hatalom végrehajtásával ruházzák föl. Ez a gazdasági önkormányzat. Hatalomba keríteni az egész mezőgazdasági termelést, a mezőgazdasági termékek ipari földolgozását; ezt egy központ alá vetni, amely állami hatalom végrehajtásával van fölruházva. E központul pedig a már kiépített szervezeti apparátust használják föl: a gazdasági és egyéb szövetkezeteket és azek centrokoopera- tiváját, azaz a. terv alapját. .. . . Jók — Ezt még ki is kell egészáteni. Az annyit kőír í ve telt falusi bank (selská banka) átvenné a mezőgazdarégi ingatlanok eladása és vétele fölötti ellenőrzést. A kötelező elemi kár elleni biztosítók, a mezőgazdasági kamarák, amelyeket az országos pénzintézet által uralt mezőgazdasági vagyon nagysága alapján hoznának létre, csak kiegészítenék a szervezetet. •— A kereskedelem könnyen védekezne a verseny ellen, ha az egész szép nagy terv csak viz- bepaskolás lenne. Ezért a terv eredményének föltétele az, hogy az ipart és a kereskedelmet megfosszák a kon* kurrenciális képességétől és hogy a mezőgazdát megfosszák a szabad elhatározás lehetőségétől. Erre szolgál lényegében egyrészt az állami törvényhozói és közigazgatási hatalomnak az úgynevezett szövetkezetek érdekében való fölhasz- ná’ása, másrészt az adókedvezmények, amelyekkel az agrár vállalatok sorompón kivül helyezik a nagy és ki ..ipart és a kereskedelmet. Ezeknek a kedvezményeknek még további hatásuk is van. Amennyivel kevesebbet fizet a takarékos agrár „szövetkezet" adó fejében, annyival többet fizet az ipar és a kereskedelem és annyival romlik versenyképessége. — Az az anyagelvüség, amely az egész terv alapját képezi, az a gazdasági diktátum, amely a tervnek célpontjában áll, növeli az erkölcsi következmények veszélyét. A nagy- és kisiparból és. a kereskedelemből az elnyomás, a tisztességtelen verseny és a politikai protekcionizmus korbácsával kiűzik az erkölcsi tényezőt, amely nélkül a vállalkozás zsákmányolássá válik. Az államban és a demokratikus igazságosságban vetett hit — írja végül a „Vecerni Ceské Slovo" —* törést szenved, a jövőbe vetett bizalom megrendült. Polgári és állami kötelessége mindenkinek védekezi az agrár terv ellen. (—) Ujacb gazdaságpolitikai huza-vonák a láthatáron. A legutóbbi minisztertanács határozatai közül figyelmet érdemel, hogy az állatszindikátus. érvényét csak március végiéig hosszabbították meg. Ez azt jelenti, hogy mindjárt az ujéy kezdetétől újabb huza-vonákra van kilátás és összecsapásokra az állatszindikátus meghosz- szabbitása, illetve az áJJatmonopólium megvalósítására irányuló törekvések miatt, valamint a maigarmkuntingens fölosztása miatt, amelyről az érdekeltek már most kijelentik, hogy nem elégséges. (—) A tergyári kontingcnlálás revíziója. A sörgyári kontingensbe rződós 1940-ig van érvényben, de az érdekeltek már most kérik annak novellizálását. Olyan revíziót követelnek, amely lehetővé tenné a kontingensen felüli illetékek jobb eloltását. í r; veregető lee reszkedés, hanem megfelelő tevékenység. A gazdasági egyesületek társadalmi szervezetek. Egészen természetes, hogy a többi, főleg kulturális szervezetekkel együtt kell dclgozniok ott, ahol az érdekeik falá’koznak. Ilyen találkozási pont a falusi gazdaifjuság szakképzése. Ezt a munkát közösen, egymást támogatva kell elvégezni. A ktílturegyesület helyi fiókja megszervezi a tanfolyamokat és előadásokat. Részvételre ösztönzi fiatal gazdatagiait és helviséget bocsát rendelkezésre. A gazdasági egycsü’etek v szont gondoskodnak előadókról és a tanfolyam vagy előadás lefolytatásáról. Támogatják a gazdasági egyesületek a Mező- gazdasági Tanácsnak (ZemedeLká Rada) a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységét is. A gazdasági egyesületek munkája nyomán remélhetjük, hogy az i térni magyar kisebbség lég-, nagyobb hányadát kitevő kisgazdaosztály helyzete megerősödik s a. kisebbségi nemzettestben azt a pozíciót foglalhatja el, amely öt megilleti. tejszöveíkezeíek propagálása révén mind hatáskörükbe tartozhat. Az éven.kiut megrendezendő vándorkiántások és versenyek szintén hathatós eszközei az oktatásnak és’ rugói a ha’adni vágyásnak. A gazdasági egyesületek birtoknagyságra és politikai pártállásra való tekintet nélkül igyekeznek táborukba tömöríteni minden magyar gazdát Az egyesületek eddigi működésénél azt tapasztaljuk, hogy a nag-.obb termelők, birtokosok igen jól megférnek a kisgazdákkal. Megbecsülik 1 egymást A sorsközcsség összeforr aszt^tta őket. : Az intelligensebb, tanultabb gazdák szívesen vállalják az oktató és felvilágosító munkát, akár a jj tanfolyamokon, akár pádig- a Határbejárások alkalmával tartott előadásokon. így a tanultabb J gazda felkészü't'égét, a kisebb gazda számbéli I súlyát adja a közönségnek. Az egyesületbe tö- ^ mörült nagyobb birtokos ma már nem nézi le a j paraszti sorban lévő kisgazdát, ez pedig nem te- t kint rá irigységgel és gyűlöl • ttel, mert mindnyájé jan érzik, hogy egy az érdekük és egy célból kell j összefogniok. Az egyesületi munka nem vállM iiidasiii egyesületek a magyar kisebbség szolgálatában Irta: Fodor leni f A gazdasági egyesületeknek hivatalos sajtó- . orgánuma, a , Gazdák Lapja" időszerű szakcikkei ] révén szintén a szakképzést szolgálja. A lap jövő ;év elejétől formáját megváltoztatva, 24 oldalas ké- ■ pás szakfolyóirat alakjában jelenik meg s a gazdasági egyesületek tagjai tagsági illetményként kapják. Nagyon hasznos munkát végezhetnek a gazda- ! sági egyesületek a gazdálkodási viszonyok megjavítása körül. A helyesebb talajmüvelési és trágyázás! rendszerek bevezetése, az állattenyésztés , fellendítése, a törzskönyvezés, állatbiztosító és
