Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-25 / 293. (4439.) szám
1937 december 25, szombat. TRK<ÁM-A\\G'kAR-KIRLAI> 15 Gyönge kilátások (p. z.) Az elméleti és gazdasági szakértők nem i$ olyan régen mondották ki az Ítéletet, hogy csehszlovákiai viszonylatban nem lehet száz- százalékos konjunktúráról beszélni, annál kevésbé a válság teljes leküzdéséről, mert a legjobb esetben is olyan gazdasági megélénkülésről van szó, amely nem viseli magán maradéktalanul a konjunktúra fogalmi jegyeit. Hangoztatták, hogy amennyiben nem következnek be váratlan világpolitikai és pénzügyi események, úgy a gazdasági megélénkülés néhány éven belül elérheti csúcspontját. Világviszonylatban utaltak arra, hogy a jelenlegi konjunktúra a korábbi konjunktúráktól eltérően nem nemzetközi. De más irányban is hiányos. Mert, mig a korábbi konjunktúrák kisérő tünete az ipari és a mezőgazdasági termelés egyöntetű emelkedése volt, amely maga után vonta a növekvő fogyasztásból eredő magas színvonalon mozgó és árszempontból is kedvezőbb elhelyezést, addig a jelenlegi konjunktúrát nem minden országban kisérik ezek a tünetek, hanem különbözők, aminek gyökere az egyes államok politikai és gazdasági különbözőségében keresendő. A legenyhébb, amit a jelenlegi gazdasági konjunktúrára mondhatnak, az, hogy normális. És ebben a vélemények egybevágók. Az utóbbi időben ennél is komolyabb problémáról van szó. Arról, hogy ez a hiányos és kétes értékű konjunktúra vált problematikussá. Hogy okkal, vagy anélkül, az később dől el. Világszerte olyan tünetek észlelhetők a gazdasági életben, amelyek a gazdasági megélénkülés tartóssága tekintetében meggondolásra késztetők. Egyesek egyenesen törésről és újabb válsághullám bekövetkezéséről beszélnek. Mások, az optimistáit, depressziót — pangást — jósolnak, amely hosszabb ideig eltarthat, de hogy a gazdasági élet ebből a helyzetből mikor lendül lei és mikor indul neki újabb nekilendülésnek, azt egyelőre még csak óvatosan sem latolgatják, de a ciklus- elmélet követőivel szemben hangoztatják, hogy a jelenlegi konjunktúraváltozásnak a válság nem szükségszerű és kikerülhetetlen láncszeme. Hogy a kettős prognózis közül melyik bizonyul helyi- állónak, ma nem dönthető el. A gazdaságpolitikusoknak azonban minden irányban föl kell ké- szüiniök a gazdasági élet lefolyásának kedvezőbb irányba való befolyásolására. All ez Csehszlová kiára is, nehogy a fölkészületlenség újra időszerű vé tegye Masaryknak a válság alatt tett ama megállapítását, hogy Csehszlovákia közgazdászai az egész vonalon csődöt mondottak. A gazdasági aktivitásnak világszerte észlelhető lanyhulása Csehszlovákiában is bekövetkezett, így itt —• a többi államhoz viszonyítva — jóval későbben kezdődő megélénkülés időben is rövi- debb tartalmú volt, mint a környező államokban, ahol — egy-kettő kivételével — a gazdasági aktivitás teljes őt évig emelkedő irányzatot mutatott. A magyarságot ez a változás főképpen a mezőgazdaság szempontjából érdekli, hiszen a magyarság 65 százaléka a mezőgazdaságból él, amikor most, az úgynevezett konjunktúra idején a felelős kormánytényezők is beismerik, hogy a mezőgazdaság válságban van. A mezőgazdasági szakértők statisztikai adatok a’ap- ján kimutatják, hogy Csehszlovákia mezőgazdasága az elmúlt tíz év alatt a legjobb esetben Is egy helybrn topogott. A válság, amely legelőször a mezőgazdaságot sújtotta, ma sem enyhült a beteges tünetek or- ' voslására szánt irányítás ellenére sem. A mezőgazda- sági termelés nem rentábilis. Egy jól vezetett gazdaság jövedelme sem tesz ki többet 1%-nál. A gazda munkája napi 12 órai munkaidő mellett évente mak- szimá.lisan csak 3000 koronára értékelhető. A mező- gazdasági termékek ára ma átlag 26%-kai a’acso- nyabb az 1929. évinél, mig a termelési költségek mindössze 17%-kal csökkentek. Tehát az úgynevezett konjunktúra nem volt képes kiküszöbölni az üzemi költségek és a termelt javak eladási ára közötti disz- paritást. A köztársaság gazdaságpolitikusai egyetértenek abban, hogy a fölbiilent gazdasági egyensúly mindaddig nem állítható vissza, mig nem sikerül kiküszöbölni a mezőgazdaság kárára mutatkozó árdisz- parjtást. 1936 júliusa volt az az időpont, amikor némi remény~febetetf az egyensúlyi helyzet visszaállítására. Akkor ugyanis a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi árindexe az ipari termékek árindexével majdnem azonos volt, amennyiben az előbbi 699-et, az utóbbi pedig 698-at tett ki. A helyzet azonban ismét rohamos .romlásnak indult s ma a 699-et kitevő élelmiszer és takarmányindex és a 767-et kitevő ipari árindex között a mezőgazdaság hátrányára 68 pontos különbség- mutatkozik, ami annyit jelent, hogy az ipari termékek Ara 9.8%-kai magasabb a mezőgazdasági termékek áránál. Emellett azonban nem hágyható figyelmen kívül az sem, hogy az élelmiszer- és takarmányindexben bennfoglaltatik a tea, a kávé és az egyéb behozott áruk ára is. Ezek az indexet lényegesen emelik, anélkül, hogy abból a mezőgazdaság hasznot látna. A helyzet pontosabb megítélésére azonban a mezőgazdasági üzemanyagók és szükségleti cikkek áralakulásának tekintetbevételével és a mezőgazda- sági cikkek placrahozatalából előálló vásárló erő az irányadó. Hogy az agrárolló mennyire van nyitva, tehát, hpgy az ipari és a mezőgazdasági cikkek közötti árdiszparjtás milyen a valóságban, arra sokkal hüebb adatokat közöl a statisztikai hivatal adataival szemben a mezőgazdasági számviteli igazgatási intézet, amely arra a megállapitásra jut, hogy a gazda 38%- kal drágábban eszközli bevásárlásait, mint aménnyit saját termékeiért kap. Tehát a tényleges árdiszparitás 38 százalék. Érdekes figyelemmel kisémi, hogy ez a jelenség a külföldön — égy-két — állam kivételével — nem található meg, mert a konjunktúra ideje alatt az árdiszparitás kiküszöbölődött Hogy ez Csehszlovákiában nem következett be, azt sokan a konjunktu-. Gsztíag eredménnyel zásul! a Bédnavöleyi Gazdaság Egyessel nacyldsi sazdatanfolyama SZEPSI. — A Bódvavölgyi Gazdasági Egyesület nagy lelkesedéssel fogadott ezidei munka- tervének első megnyílvánuláa volt a nagyidai kéíheles gazdatanfolyam, mejynek 54 lelkes, szorgalmas, tanuini vágyó hallgatója a magyar élnl- akarás megnyilatkozása. A tanfolyam rendes: hallgatóin kivül állandóan nagyszámú érdek ődő! közönség töltötte meg a fogyasztási szövetkezet kultúrtermét, ahol december 20-án ment végbe kitűnő eredménnyel a vizsga. A tanfolyam és vizsga jelentős voltát jelzi dr. Szi'ágyi Bélának, a kassai járás főbiztosának, Bella Ignácnak, a szlovenszkói Mezőgazdasági tanács kassai kirendeltsége tanácsosának, Fodor Jenőnek, a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület elnö- ! kének és számos magyar közéleti tényezőnek a jelenléte. A tanfolyam előadói Schell Péter, a Bódvavölgyi Gazdasági Egyesület elnöké, Fodor István okleveles gazda és Csirbesz József gazda- mérnök, az egyesület titkára vo'tak, kiknek áldozatos munkáját a hálás köszönet számos jelével viszonozták a nagyidaiak. A tanfolyam technikai példás rendezése az egyesület nagyidai megbízottjának, Csá.ii Jánosnak az érdeme. Az a rendkívüli megértés és eredménv, mely a tanfolyamot kisérte, az egyesület vezetőségét ar- ról győzte meg, hogy a magyar gazda tanulni akar, öntudatos felkészültséggel szándékozik meg-! ál'ni helyét a kisebbségi sorsban is, de más részről arról Is, hogv az egvcsü’eti munkának ez az ága meglepően bevált és ezért az egyesület a jövőben még nagyobb súlyt kíván fektetni e tanfolyamok megrendezésére. T-2ED3sy százaié ra emelték fö a texii edóíta'fn»t PRÁGA. — A minisztertanács legutóbbi ülésen döntött a fedezeti javaslatok részét képező adóátalányok vitás kérdéseiben. . A textiladóáíalányt az eddigi 6.5 százalékról 11 százalékra emelték fel. A készleteket az érdekeltek minden ellenzéke és erőfeszítése ellenére meg fogják adóztatni, és pedig 30 százalékos átalánnyal. A készletek utáni adó három részletben esedékes és pedig február, április és junius végén. A gumir.dó tételét 8, 9 és 12 százalékban állapították meg. Ez nagyjából 90 százalékos emelésnek felel meg. A cukoradóátalányt a kiviteli 10 koronás visszatérítés leszállítása után a: eddigi 15 koronáról 33 koronára emelték fül A szesznél az emelés 30 millió koronát tesz ki. Az adó beszedéséről az illetékes miniszterek fognak- dönteni. (—) Csökkent a kender és a kendermagíer- mclés. A statisztikai adatok szerint Csehszlovákiai 937. évi kendertemé e a tavalyi 57.656 q'ó! 48.509 q -ra. kendermagtermelése pedig 38.008 q-ról 33.916 q-ra csökkent. Szlovenszkón a tavalyi 45.577 q kenderrel szemben csupán 37.393 q-t, a 28.818 q kendermaggal szemben 25.003 q-t termeltek. Kárpátalja kendertermelése a tavalyi 11 704 q-ról 10.651 q-ra, kendermagtermése pedig 8.892 q-ról 8.535 q-ra csökkent. (—) Nagy obi az idei repce- és repcemagtermés. Az idei repce és repcemagtermés a tavalyi 74.150 q-val szemben 88.840 q-t tett ki. Szlovén- szkón 21.199 q-ról 31.214 q-ra emelkedett, Kárpátalján pedig 635 q-ról 383 q-ra csökkent. (—) Nagyobb volt az idei burgonyavetésterület és a termés. A burgonya vetésterülete 1937-ben a műit évvel szemben 14.608 hektárral nagxobb volt. Az egész államban 123,625.831 mázsa burgonya termett a tavalyi 107,017.259 q-vai szemben. Szlovenszkón 25,819.706, Kárpátalján pedig 4,488.744 mázsa késői- és korai burgonya termett. (—) Olaszország külforgalma, Olaszország novemberi külforgalmi mérlege 435 milliór líra passzívummal zárult. A tizenegy hónap passzívuma 5.241 millió líra. (—) Barátságos a prágai értéktőzsde A karácsony előtti utolsó prágai értéktőzsde forgalmát barátságos irányzattal bonyolította le. Egész sereg érték a napi legmagasabb árfolyamon zárt. Zárlatkor a tőzsde bizakodó volt. (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a zloty 1, a márka 2.50 koronával gyöngült, a lira 1, a svájd frank 0.50 koronával javult. (■—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon Brüsszel 0.0125, Isztambul 0.03, Stockholm 0.25 koronával javult. • -•.i-'-'-- - . Mennyit kapunk Mennyit fizetőnk a valutákért? Prága, december 22. (—) Csehszlovák és lengyel raktárak a gálád kikötőben. Bukaresti jelentés szerint a román kormány elhatározta, hogy a gálád dunai kikötőben szabadkikötőt létesít. Csehszlovákiával és Lengyelországgal már szerződést kötöttek, mely szerint a szabadkikötőben mindkét állam áruraktárat rendez be a keletre irányuló kivitel számára. Bat’a a szabadkikötőben állítólag cipőgyárat akar létesíteni. (—) Lényegeden emelkedett a cukorrépatermés. A . cukorrépatermés a tavalyi 41,594.441 q-ról 59.870. 1j8 q-ra emelkedett. Szlovenszkón 8,2125:79, Kárpátalján pedig 180.892 q cukorrépát termeltek. ra jellegének tudják be. Okául azt hozzák föl, hogy mig a külföldi államokban a konjunktúra mozgató ereje a belső fogyasztás emelkedéséből eredő vásárlóerő-növekedés volt, addig Csehszlovákiában ezt a mozgatóerőt egyrészt az államvédelero, másrészt a külkereskedelem képezte. E megállapítást többször leszögezte az agrárpárt sajtója, de megerősíteni látszik a Bánya és Kohó vezérigazgatójának a közelmúltban tartott előadásában foglalt ama állítás, hogy a vasipari konjunktúrát 50%-bán az állami megrendelések támogatják. Tehát nem fogyasztási javak iránti kereslet emelkedett, hanem a termelési javak iránti kereslet — az állam megrendelései folytán s ez nem lakosság, hanem az állam vásárlóerejének növekedését jelenti. Kétségtelen, hogy a másik tényező, a külkereskedelem előidézte a foglalkoztatottság emelkedését. Ez azonban inkább a külföld vásárlóerejének növekedéséről tett tanúságot, mert a kivitel emelkedése folytán bekövetekezett ipari foglalkoztatottság erősödése olyan körülmények között jött létre, amelyek nem Vonták maguk után a belföldi lakosság vásárlóerejének emelkedését, így az ipari konjunktúra nem eredményezett mezőgazdasági konjunktúrát s Csehszlovákia lakosságának, de főképpen a mezőgazdasággal foglalkozó és abból élő lakosságának vásárló ereje ma sem normális. A vélemények megegyeznek abban, hogy a mezőgazdaság válságban van, A. válság grafikonját csak kiegészítik a mezőgazdaság eladósodottságáról összeállított s a legóvatosabb becslés szerint is 19 !4 milliár- dot kitevő eladósodottság számadatai. Ha tehát valamikor aktuális annak a kérdésnek a fölvetése, hpgy a mezőgazdaság fejlődése milyen irányt vesz, milyenek a jövőbeli kilátások, úgy ez a probléma ma, amikor a konjunktúraváltozás jeléi egyre szembetűnőbbekké válnak, kétszeresen időszerű. Mert ha valóban újabb válsághullám következik, józan ésszel nem képzelhető el, hogy az ipari konjunktúra lanyhulása idején a mezőgazdaság talpraálljón, de nem valószinü ez a második esetben, a pangás esetében sem, legalább is nem a beteg mezőgazdaság önerejéből. Az államnak pedig jelenleg más gondjai vannak. Hiszen még mindig emlékezetesek Kalfus pénzügyminsizter szávai, melyek szerint úgyszólván a szánktól kell, elvonni,- hogy eleget tehessünk annak a kötelezettségnek, amelyet az állam biztonsági intézkedései az adófizetőkre rónak. Ilyen körülmények között a mezőgazdaságnak az állam által való intézményes megsegítésére egyelőre kilátás sincs s a tervezett mezőgazdasági segélyalap egyelőre írott malaszt marad s a jelenlegi toldozott- toldozott intézkedések pedig — mint azt többször beismerték — nem hozták meg a kívánatos eredményt, sőt a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás intézménye egyenesen csődött mondott. Mindezeket egybevetve a mezőgazdaság jövőjére megnyugtató következtetés aligha vonható le. • 198 pengőért 551.50 100 pengőért 554.50 100 schiliingért 528.50 100 schiliingért 531.50 100 lengy. zlotyért 508.50 100 lengy. zlotyért 511.50 100 román lejért 16.35 100 román lejért 16.65 100 mémet márkáér 625.50 100 mémet márkáér 629.50 100 ezüstmárkáért 675.— 100 ezüstmárkáért 685.— " 100 dinárért 61 30 100 dinárért 61.70 100 olasz líráért 117.40 100 olasz líráért 118.60 100 svájci frankért 657.— 100 svájci frankért 660.— 100 franc, frankért 96.20 100 franc, frankért 96,80 100 Belgáért 482.50 100 Belgáért 484.50 100 boll. forintért 1577.- 100 holl. forintért 1583.— 1 angol fontért 141.50 1 angol fontért 142.50 1 amer. dollárért 28.37 1 amer. dollárért 28.75 Árlejtések, árverések Árverések, árlejtések Rozsnyón dohánytőzsde bérletére. Határidő: december 31. Az ungvári polgári repülőtéren épület emelésére. Határidő: január 7. Az ungvári városi közkórház h/us-szálli- tásra. Határidő: december 29. A pozsonyi vaautigazgatóság tégla- és cserép szállítására. Határidő: január 10. Ujlót község kavics szállítására. Határidő: december 31. Bakabánya község faárverésre. Határnap: december 28. Szklabipya község volt úrbéresei faárverésre. Határnap: január 5. Lőcse város korcsma bérletére. Határidő: december 29. Nagyszombat város patakszabályozásra. Határidő: január 5 A rozsnyói járásbíróság épületénél villany-, vízvezeték és csatornázási munkákra. Határidő; január 8. Breznóbányan laktanya építésére. Határidő: január 14. A trencséni közkórházban szerelési munkálatokra. Határidő: január 21. A pozsonyi városi villamosmüvek kábel szállítására. Határidő: január 3. A Zsítva folyó szabályozására Verebély— Dicske—Vajk között. Határidő: december 31. A szlovenszkói zene és drámai főiskola épületének felállítására alakult egyesület tervek készítésére. Határidő: február 12. Selmecbánya és Bélabánva a polgári iskola. belső berendezésére. Határidő: jan. 3. Közelebbi felvilágosítást az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt központja (Ventur-u. 15.) és a pozsonyi (Köztársaság-tér 12, II.) és a rima. szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt.
