Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-25 / 293. (4439.) szám

1937 december 25, szombat. 13 A ruszin főid kulturális múltja (:) 1360-ban Korfatovics Tódor herceg tulaj- dana volt a munkácsi vár és a hozzátartozó ter­jedelmes földbirtok. A herceg a vár egy részét kihasította kolostor céljaira s az épületbe ru­szin szerzeteseket telepített. BubuLiska és Lauka faluk jövedelmét a kolostornak adományozta s erről a nevezett évben terjedelmes okiratot ál­lított ki. Ez az okirat a rutén kultúra első törté­nelmi emléke. Mint a legtöbb régi alapító okmányról, erről is bosszú vita folyt Bécs, Szentpétervár és Bu­dapest szaktudósai között, míg végre kétségte­len tudományos megállapításhoz jutott az a vé­lemény, hogy az alapokmány ugyan hamis és az azt megerősítő Korvin János aláírta 1493-ban kelt másolat sem valódi, ellenben maguk a té­nyek és jogok, amikre ez oklevél kiterjedt, a történelmi valóságoknak megfelelnek. A valóság szerint a munkácsi ruszin kolostor csakugyan a jelzett birtokok tulajdonában fenn­állott és létezett, legalább ötven évvel már Ko- riatovics herceg előtt, tehát nem az ő alapítása, csak pártfogolja, mindaddig, amíg a politikai fordulatok magát a munkácsi várat is el nem ra­gadták a herceg kezéről, s ekkor az árván ma­radt szerzetesek maguk készítették az okmányt a régi helyzetről és jogokról s az érdekes cic­iével ilyenformán nem jogadományozó alapítás, csak emléket őrző feljegyzés, — ami történelmi értékét semmiben sem csökkenti, — s ha nem is pontosan a dátum napján készült, de nagyon kevéssel utána. A munkácsi ruszin kolostor volt a ruszinság első kulturális gócpontja s eigyuttal szellemi fel­legvára a munkácsi ruszin püspökségnek. A második kultunközpont, a máremarosi, kört- vélyesi ciril betűs ruszin nyomda már nem iíyen ellenőrizhető múltú. Hogy ez a nyomda műkö­dött volna a hvasok világában, erről tud a szó­hagyomány és írott emlékei is fennmaradtak el­szórtan levelekben és krónikás adatokban. Ez létezése mellett közvetett bizonyíték, ellenben ed­dig még egyetlen egy könyv vagy nyomtatvány nem került elő, mely körtvélyesi nyomdajelzést viselne; A legrégibb drilbetüs ru:zin 'könyveket Prágában, Krakkóban, Brassóban nyomták, sőt volt olyan is, amelyik Szerbiában készült. Míg végre Mária Terézia Becsben monopóliumot adott Kurzböck nyomdásznak ruszin könyvek nyomtatására s ezután itt és legtöbbször a mun­kácsi püspökség megrendelésére készültek a n yemtaíványak. .. A. legrégibb, könyvemlék az 1588-ban készült „Szkolárszfcad evangélium", a cirill betűs egyházi szeikcnyvek, a Bigmer féle „Oláh-evanceium" és a ÜiegélLő, Szabó Eumén szerkesztette iskola- könyv. A ruszin kulturális életben a legmozgalmasabb időzzek a XVÍI. század közepe, amikor az unió kérdése az egész ruszin föld minden szellemi ér­deklődé ét lekötötte. Az ortodox ruszin papság a görögkel éti — Bizáncból ‘kormányzott — ré­gi szertartások szerint vezette a ruszin népet s I ez a rend változatlanul fennállott a reformáció koráig, amikor az egész közélet egyszerre a val­lási kérdéseket állította minden vélemény, vita és politika középpontjába. A hirtelen támadt ér­deklődés nem kímélte meg a ruszin szigetet sem, mely politikailag amúgy is különböző ér­dekszférákban feküdt, amennyiben nyugati ré­sze a katolikus Magyarország, keleti része a protestáns Erdélyhez tartozott. Az egri püspök­ség káptalanja részéről indult meg az a mozga­lom, ami a görögkeleti ruszinokat egy átmeneti formában görög katolikusokká akarta változtat­ni s elismertetni a római függőséget. Ennek el­lenhatása volt az erdélyi reformátusság, mely az eredeti helyzet femtartáaa mellett kardosko­dott. Az érveiének pro és contra a légéé1 iesebb nyíltsággal folytak, mert Mária Terézia türelmi •rendelete szerint étben a kérdésben a ruszinság szabadon választhatott és a propagandát és el­lenpropagandát semmi világi vagy politikai be­avatkozás nem korlátozta. Vallásilag magát a ruszin népet ez a mozga­lom bensőleg nem érintette, mert a görög kato­likus térítési elv egyetlen szertartásbeli kérdést nem érintett, sem a nyelvhasználatot nem zavar­ta, eot még a papok családalapitási jogát, sem korlátozta. Az egész kérdés inkább a ruszin pamság gazdasági kérdésére zsugorodott össze és itt volt az unió, a római egyházzá! való egyesü­lés legerősebb prop agai tiv ereje. A hegyvidéki ruszin papság remélte, hegy a régi szegénvsé- géből kiemelkedik, ha az unió mellé áll s abban •a Mezemben volt, hegy az átlépéssel ez a kér­dés kedvezőbb megoldásokra iui. körti1b°,1űil prna a'mintára, ahogy az a római egyházban őri szer­zett jogon szokásos, hz unió 1648—1652 között a ruszin föld nyugati felén körülbelüli teljes mér­tékben végbe is ment, mig Máramaros vidéke megmaradt ortodoxnak. A rucáin papság elképzelése, a helyzet elemi ereje és körülményei miatt csak a legszerényebb határé Írig valósult meg, mert ez a kor örökös politikai zavaraival és vég'eges birtckelosztásá- val az egyházi vagyon kifejlődésére a legke­vésbé volt alkalmas. Elégedetlenségre tehát bő­ven volt ck és eilenpropagandára még több s az unió még száz évig külön harctere és ütköző pontja veit a katolikus és protestáns érdekeknek, j-------------- | A fiatért LüXŐ GÉZA felel Az simultEs&rom Nőnapban romlott a helyzet Nasy a bizonytaUnság PRÁGA. — A magyar gazdaságkutató inté­zet a napokban tette közzé az 1937 jufius—ok­tóberi időszakról a világgazdasági helyzetre vonatkozó jelentését. Tekintettel arra, hogy az egész világon egyre több szó esik konjunfctura- fordulatrói és változásról, a jelentést az aláb­biakban ismertetjük: A világgazdasági helyzet az utolsó hónapok során romlott. A világ ipari termelése és kül­kereskedelmi forgalma, bár a tavalyi szintet jelentősen meghaladta, valamelyest csökkent. A nyersanyagáraié és az értéktőzsdei árfolyamok meredeken csökkenő irányzatot követnek és a gazdasági helyzet kilátásait illetően világ.- szexte igen nagy a bizonytalanság. úgyhogy a termelés az utolsó hónapokban új­ból erősen csökkent és a tőkepiac semmit sem engedett merevségéből. SVÁJCBAN ÉS A NÉMET­ALFÖLDÖN az 1936 őszi leértékelés nyomán megindult konjunkturafellendülés még a nyári hónapokban is gyors ütemben folytatódott, az utolsó hóna­pokban azonban megtorpant. BELGIUMBAN már hónapok óta stagnáció, sőt enyhe visz- szaesés mutatkozott. De a konjunktúra javulás az utolsó hetekben Ausztriában és Csehszlová­kiában is sokat veszített lendületébőL AZ ÉSZAKAMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN az utolsó hónapokban az ipari termelés erősen csökkent és bár az invesztíciós lehetőségek — kiváltképpen a lakóház építése terén — rend­kívül nagyok és a pénzbőség is igen nagy, mé­gis lehetséges, hegy a jelenlegi vi szahanyat- lás már a konjunktúra „megfordulását" jelen­ti, bár a jelenlegi helyzetben még az a valószí­nűbb, hegy csupán a konjunkturafellendülés né­hány hónapig tartó „megszakítása" (minor re­cension) vette kezdetét. NAGYBRIT ANNIÁBAN az ipari termelés gyors emelkedését a leg­utóbbi hetekben stagnáció váltotta föl. A vállal­kozói ‘kedv erősen lanyhult. A Skan din év-álla­mokban hasonló a helyzet. NÉMETORSZÁG ipari termelése az utolsó hónapokban Is emelkedett. De a termelés további kiterjeszté­sét a jniunkaerőtartaiék kicsinysége kétségessé teszi. OLASZORSZÁGBAN az ipari termelés fellendülése az utolsó hó­napokban is folytatódott és a termelés további kiterjesztésének Abesszínia feltárása, va1 amint az autarchiás törekvések tág lehetőségeket nyitnak; de pénzügyi nehézségek felmerülése lehetséges. FRANCIAORSZÁGBAN a valutáris helyzet az utolsó hetekben meg­szilárdult és a pénzpiac és az államkincstár helyzete kedvezőbbé vélt. Ezeket a kedvező hatásokat az elmenekült tőkék egy részének visszaszivárgása idézte elő. Ennek ellenére a bizalmatlanság még mindig nem szűnt meg, (—) A harmadik negyedévi külföldi követe­lések kimutatása. A harmadik negyedév végén (1937 szeptember 30-án) Csehszlovákia köve­telései a szabad devizagazdálkodásu államok­ban 1.990,234.000, a kötött devizájú országok­ban 1.986,727.000 koronát tettek ki. A szabad külföldre tehát a követelések 50.04, a kötött külföldre pedig a követelések 49.96 százalék? esik. (—) Az építkezési követelések bebiztosítá­sáról, A kamarai központ az építkezési követe­lések bebiztosításával kapcsolatban ajánlja, hocjy az igazságügyminisztérium dolgozzon ki részle­tes javaslatot, amely konkrét tárgyalások alap­ját képezheti. (—) A máktermés adatai. Crehszlovákia 1937. évi 130 962 mázsás mákterméséből Szlo- venszkón 33.2^5, Kárpátalján pedig 13.346 má­zsa termett. (—) A tisztességtelen versenyről szóló tör­vény novellizálása. Tekintettel arra, hogy a tisz- ségtelen versenyről szóló törvény alapján indí­tott perek legnagyobb része egyessgjgel ért vé­get, az érdekelt testületek indítványozzák, hogy a törvényt novellizálják és pedig olyan értelem­ben, hogy a bírósági eljárás előtt vezessék be | a kötelező egyeztető eljárást s ezt az illetékes ’ testület döntőbirósága bonyolítsa le. (—) Bevezetik az államvédelmi kölcsönt a hivatalos piacra. A Hospodársky Rozhled Je­lentése szerint az államvédelmi kölcsön mindkét! címletét még 1937-ben bevezetik a Mvatalosj piacra. I BULGÁRIA gazdasági helyzete, igen jó idei termésered­mény következtében, kedvezően alakult. ROMÁNIA ÉS JUGOSZLÁVIA gazdasági helyzete — bár előbbinek takar­mány-, utóbbinak búzatermése kic.iny volt — kedvezően alakult, mert az ipari termelési ap­parátus kiépítése mindkét országban — bár las­suló ütemben — az utolsó hónapokban is folytatódott. A TENGERENTÚLI NYERS­ANYAGTERMELŐ ORSZÁGOK helyzete általában még kedverő. Az 1936 őszétől 1937 tavaszáig tartó nyersanyaghossz gazdasági helyzetüket annyira megerősitette, hogy a nyersanyagárak azóta bekövetkezett számottevő csökkenésének hatásai még alig mutatkoznak; annál is inkább, mert számos tengerentúli ország még a nyári hónapokban is fokozni tudta kivitelét. A legtöbb tengerentúli nyersanyagtermelő ország valutáris helyzete is tovább javult, noha behozatalukat erősen fo­kozták. Chile, Uruguay és Paraguay valutáik külső értékét valamelyest emelték, az argentí­nai jegybank Londoniban tartott aranybetétjét repatriálta, Ausztrália és Dél-Aírika- pedig je­lentősen fokozta külföldi követeléseit. Az ipar foglalkoztatottsága Ausztráliában és Dél-Afri- kában, sőt Kanadában is, az utolsó hetekben is fokozódott, bár előbbi búzatermése rossz volt és a búzaárak alacsonyak. Brazília gazda­sági helyzete rosszabbodott, mert kávékivitele a harmadik negyedévben majdnem egyharmad- dal kisebb volt, mint tavaly és a pamut árzuha­nása is sulyo'an érintettte. A pamutárzuhanás természetesen Egyiptom gazdasági helyzetére is igen kedvezőtlenül hatott, (—) Az államvédelmi illetékek végrehajtási előírása. Jelentések szerint a pénzügyminiszté­rium most dolgozik az államvédelmi illetékek végrehajtási előírásán. (—) A húsfogyasztás adatai. A tegnap meg­jelent statisztikai adatok szerint januártól októ­ber végéig (zárjelben a tavalyi adatok) 546.308 (518.879) szarvasmarhát, 763.746 (714.053) bor­jut, 2,611.700 (2,268.126) sertést vágtak le. Az ipari vágások során ez idő alatt összesen 3,011.666 (2 SOS 677) mázsa húst nyertek. A nyeri zsiradék mennyiség 531.937 (479.798) má­zsa. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy a husbehozatali, illetve a külföldi állatokból nyert husmennyiség a tavalyi 189.795 mázsáról 153 ezer 767 mázsára csökkent. (—) Nagyobb vagonszállitások az államvas­utak részére. A jövő évben lebonyolítandó va- gonszállitásokról tegnap döntöttek. Az.állaravas- ut összesen 2110 vagon szállítását adta ki. A szállítás értéke 180 millió korona, azaz a tava­lyi összegnek majdnem kétszerese. Ezenkívül 54 gőzmozdonyt és 7 tendert rendelnek 60 millió­nál nagyobb összegért. (—) Leszállította alaptőkéjét a nagybiccsei 6 sör- és malátagyár. A nagybiccsei sör- és malá­tagyár részvénytársaság e napokban Pozsony­ban tartotta meg rendkívüli közgyűlését. Ezen a részvénytőkét 600.000 koronáról 375.000 ko­ronára szállították le. A különbözeiből az el­múlt évek veszteségét fedezik. A részvénytőkét ezután ismét az eredeti magasságra fogják emelni. IBII ........Illffl ■ Ma gyar háziasszonyok lapfa p* NAGYASSZONY ^ Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál “---------------i------------------------—---------­Cs ehszlovák Léniák Bankja Praha II., Ka Porfíí 22 Táviratcím: Légió bank a. Telef. sorozat: 265-5-1,301-4-1. Helyi expoziturák: Praha I., v palid ObchodnI a iivncslenské korr.ory. Éjjeli trezor Nosle — Vlnohrady — Íiíkov Részvénytőke Ke 70.C00.CCC’* Tartalékalapok Ke 65.CC0.000-­Fiékok: Bratislava, Bmo, Duchcov, Hradcc Ivrálové, Jihlava, Kolin, Komámo, IsoSice, Louny, Lovosice, Michalovce, Mór. Ostrava, Nővé Mesto n. Váh., Olomoue, Plzeft, Poprád, Ruiomberok, Turnov, Zlaté Moravce, Zvolen, Zilina. Nyitraszucsány természeti kincsei PRÁGA. ■—■ Prívigyei tudósítónk jelentése alapján a minap beszámoltunk arról, hogy Nyitraszucsány határában talált széntelep anya­gát a vizsgálatok során kitűnőnek találták s hegy a Handlovai Részvénytársaság már tavasszal megkezdi a szén kitermelését. Ezzel kapcsolat­ban beavatott helyről részletesen tájékoztatták lapunkat az ügy állásáról, amelyet az alábbiak­ban vázolunk: Nyitraszucsány határában már 1907-ben és 1908-ban bukkantak rá a széntele­pekre és akkor a budapesti és berlini geológusok nmegállapitották, hogy a szén a pécsi és a petro- zsényi szénnel azonos minőségű. Az úrbéresek legelőjén a háború vége óta ki-ki szabadon el­láthatta magát feketeszénnel. A m.-ostraui nagy részvénytársaságok 1936—37-ben szintén vegy- elemzés alá vették a nyitraszuesányi szenet s ugyanezt tette a handlovai részvénytársaság is. Szerződést azonban eddig egy sem kötött, mert a nyitraszuesányi földtulajdonosok első feltétele az, hogy a szerződés jóváhagyása után a bányá­szás azonnal megkezdendő. Tekintettel arra, hogy a handlovai részvénytársaság ragaszkodik gene­rális kitermelési programjához, amely szerint kö­zömbös előtte, hogy a szén kitermelésére 20. vagy 30 év múlva kerül sor, a szerződést nem lehe­tett megkötni. A nyitraszuesányi földbirtokosok, kisgazdák, valamint az egyházi birtok nevében a tárgyalásokat Bergendy István plébános vezet­te. A szerződéshez szükséges aláírások — jó vál­lalkozó jelentkezése esetére — készen vannak. Két aláírás szükséges még: a nyitral székeskápta­lané és a szuesányi papé. Ezek résen vannak, nehogy a tulajdonosok előnytelen szerződés meg­kötésébe menjenek bele. Ezzel kapcsolatban azt is jelentik,- hogy Nyitra­szucsány határában nemcsak gazdag szénlelő he­lyek vannak, de igen gazdag kaolintelep is. A község lakosai azonban egyelőre a kőszénnel akarnak rendbejönni. A község határában ezen­kívül jóminöségü márvány is található. Több templom keresztelőkutja szuesányi márványból van, sőt a bécsi Rathaus is ezzel van kirakva. (—) Emelkedett a lentermelés. Az 1937. évi lenrosttermés 110.480 q-t tesz ki a tavalyi 95.3Ti q-va1 szemben, a lenmagtermés 29.295 q-ról 29.212 csökkent, a lenmagtermés pedig 22.256 q-ról 21.02$ q-ra csökkent. Kárpátalja kr.rosttermése a tavalyi 1673 q-ról 1666 q-ra csökkent, lenmagtermése viszont 1186 q-ról 1309 q-ról 1309 q-ia emelkedett. xx A malacok csököttségét rendszerint a gi­liszták okozzák. Ezek miatt nem fejlődnek. Ad­junk be Kebal-t a malacoknak, ez elöli bennük a férgeket és elhajtja azokat, akárcsak a Distoi, amely a mételyférgektől menti meg a leromlott juhokat, marhákat. Ne halogassuk a Distol be­adását. (—) A pozsonyi iparosok a városi kézműves­ipari műhelyek ellen. Pozsony városa néhány kézművesipari műhelyt tart fenn. Ezekben a mű­helyekben a városi épületek számára ács-, laka­tos- és más munkálatokat végeznek és ott javít­ják a városi gépkocsikat és kocsikat. E műhe­lyek fenntartása nem tetszik a szakipartásula- toknak. A vegyesipartársulat legutóbbi elnöksé­gi ülésén elhatározták, hogy a városi műhelyek ellen a legélesebben fognak tiltakozni, mert ezál­tal az iparosok kárt szenvednek. Olyan problé­máról van szó, amely valóban figyelmet érdemel, mert a város ezekre a műhelyekre sokat ráfi­zet s ezeknek csupán szociális hivatásuk van, amely lehetővé teszi, több személynek a város szolgálatában való alkalmazását. Ez azonban in­kább politikai okokból történik, mint a város érdekében. (—) A külkereskedelmi forgalom árnyoldalai. A „Právo Lidu" a novemberi külforgalom árny­oldalait abban véri. hogy annak eredménye nem vall a gazdasági élet egyirányú fejlődésére, mert mig a termelőknek nagyobb nyereséget bizto­sit, a nemzeti jövedelem szintjét nem eme'i, A belpiac fogyasztási kapacitása csökken. A bel­föld! termelés a tavalyi színvonalon mozog, de inkább csökkenő irányzatot mutat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom