Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-12 / 283. (4429.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — fira 2'- Ke ^ Ha: Kis Magyarok lapla (4429) szám • Vasáfnap • 1937 december 12 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztéség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké.( külföldre; évente 450, Szl0V6HSzJcÓÍ és fUSZinSzIcÓi TtlCLQVQTSQ.& Ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • ....... Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl ké^es melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 30311. ö « Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCiM- HÍRLAP, P R A H ft. AZ UTAZÁSOK (sp) — A spanyol kérdés átmeneti kikap­csolása óta az európai politikai ügyvitel is­mét megkísérelte, hogy valamiféle megegye­zésre tegyen szert a kontinensen, s azt, amit „európai békének” neveznek, szilárdabb ala­pokra helyezze. E törekvések legföltünőbb vonása az. hogy Anglia kívánságára Szov- jetoroszországot egyelőre kikapcsolták a tárgyalásokból. Már Nyonban látszott, hogy Litvinov hangoskodása ellenére Chamber­lain szívesebben működik együtt az ellen­ségnek propagált Olaszországgal, mint a szovjettel, s a Földközi tenger ellenőrzésé­nek zónáiból Olaszország a várakozás elle­nére tetemes részt kapott, mig Moszkva semmit. Azóta az oroszok visszaszorítása to­vább tart. Bizonyára a szovjet sem erőlteti ma a szereplést, mert három körülmény más ér veszedelmesebb gondokat okoz Sztálin­nak. Az első a belső trockista veszedelem, a másik a napokban lezajló szovjetválasztás megszervezése és a szavazók „előkészítése”, a harmadik Japán távolkeleti erőgyarapo­dása. Különösen a harmadik jelenség volt az, ami a moszkvaiak figyelmét eltérítette Európától: a kétszázmilliós sárga világbiro­dalom kialakulása, Japán gazdagodása és értékes nyersanyagokkal való ellátása, a szovjet—kínai határ elvágása szovjetszem­pontból nehezen megemészthető események. *—■ Moszkva háttérbeszorulásával minden­esetre könnyebbé vált az európai helyzet, s a német—olasz blokk elérte első célját: a szovjet nélkül tárgyalnak vele. Halifax németországi utjának utójátéka világosan megmutatta, hogy Nyugateurópá- ban négyhatalmi blokk készül, s a páris— londoni összhang igyekszik kiegyezni a ber- lin—•római tengellyel. A harmóniát megte­remteni nem könnyű föladat. Olaszország­nak és Németországnak számtalan nyílt kö­vetelése van, s amíg ezek nem teljesednek, a két központi hatalmasság nem közeledhet az angol—francia csoporthoz. Olaszország például még mindig támad, s nem lehetetlen, hogy amíg e sorok megjelennek, megvalósít­ja régi szándékát és szakit a népszövetség­gel, mert Genf még mindig nem ismerte el Olaszország abessziniai impériumát. Ha ez megtörténik, ismét uj helyzet keletkezett a világon, s Róma tettekkel dokumentálta, hogy végleg Németországhoz és Japánhoz szegődött, s nem hajlandó — esetleg genfi alapon -— külön tárgyalni a nyugati orszá­gokkal. A genfi kilépés megkönnyíti vagy megnehezíti az európai tárgyalásokat, ahogy vesszük. Megnehezíti, mert újabb hangula­tot kelt egyes országokban a „tengely” el­len, megkönnyíti, mert a fasiszta hatalmak most már kötöttségek nélkül en bloc tárgyal­hatnak a népszövetség megújításáról és a genfi intézmény átépítésétől tehetik függővé visszatérésüket a kollektív alapra. Németország kívánságai ugyancsak isme­retesek:' gyarmatok, jobb bánásmód a német kisebbségekkel, választások Ausztriában, a birodalom bevonása a középeurópai tárgya­lásokba. Szintén nem könnyen teljesíthető óhajok. Mindazonáltal Anglia komolyan kí­vánja, hogy akár ezen az alapon megszüles­sék az európai megegyezés, még mielőtt a spanyol háború újból föllángolna s újból ha­ragos táborokra osztaná a most lecsillapo­dott hatalmakat. A megegyezés érdekében London hajlandó volt a távolkeleti kérdést is mellékvágányra tolni, s tűrni, hogy Japán azt cselekedje Kínával, amit tud. De a lon­doni államférfiak szimatja kitűnő. Érzik hogy Európa nehezen visel el még egy olyan idegkrizist, mint a spanyol polgárháború el­ső évében, s ha nem sikerül legalább átme­neti megegyezésfélét teremteni a kontinen­sen tavaszig, amikor Salamanca és Barce­lona csapatai újból egymásnak esnek, ak­kor az újabb izgalom ismét kirántatja a bics­kákat az európai zsebekből. Ezért siet s ezért kíván megegyezést Rómával és Berlinnel, szinte mindenáron. Delbos francia külügyminiszter osztja Anglia aggodalmait, annak ellenére, hogy Franciaország hallani sem akar a „minden­áron” való megegyezésről s inkább engedi a feszültséget a késhegyig jutni. De Anglia unszolására Franciaország is „megtesz min­dent, amit tehet”, hajlandó átmenetileg eltá­volodni a szovjettől, tárgyalni a gyarmati kérdésről, s figyelembe venni a többi kíván­ságot. Mivel pedig a tervezett nyugati, négyhatalmi paktum legnagyobb hátránya francia szempontból, hogy nyitva hagyja a keleti kérdéseket és nem intézkedik határo­zottan Franciaország keleti szövetségeseiről, a francia külügyminiszter szükségesnek tar­Olaszország kitép a népszövetségből Róma népe izgatottan várja Mussolini bejelentését Az elhatározás okai •« Bovascoppa genfi tárgyalásai Albánia kSveti Itália példáját LONDON. — Grandi iondoni olasz nagykövet pénteken elhagyta Londont és Rómába utazott a fasiszta nagytanács szombat esti ülésére. Az angol közvéle­mény biztosra veszi, hogy Mussolini szom­baton éjjel a Palazzo Venezia erkélyéről bejelenti az olasz népnek, hegy Olaszor­szág kilép a népszövetségből. A lapok úgy írnak erről az eseményről, mint befejezett tényről annak ellenére, hogy hivatalosan sehonnét sem erősítették meg. Néhány nap előtt jelentettük, hogy Olaszország kilép a népszövetségből, mert a genfi hatalmak még mindig nem ismer­ték el az abessziniai olasz császárságot. Ugyanakkor közöltük azt is, hogy a fasisz­ta nagytanácsot összehívták és Rómában előkészületeket tettek a nép összegyűjtésé­re, hogy Mussolini a tanácskozás után „nagyjelentőségű bejelentést" tegyen a Pa­lazzo Venezia erkélyéről, ugyanúgy, mint az abesszin háború megindításakor és az olasz impérium megalapításakor. Az Eve- ning Standard szerint az uj olasz politika a következő két ok miatt határozta el a Genf fel való szakítást. 1. Nagybritannia és Franciaország nem tekinti többé a népszövetséget nemzetközi politikája alapelvének, ami abból1 is kivi­láglik, hogy az angol király trónbeszédében egyetlen szóval sem említette meg Genfet. 2. A londoni francia miniszterlátogatás után a hivatalos jelentés számos fontos európai kezdeményezésről számol be, de szintén nem említette a népszövetséget és nem mondotta, hogy a két nyugati nagyha­talom Genffel egyetértésben kívánja meg­valósítani terveit. Ilyen körülmények kö­zött felesleges, hogy Olaszország Genfben maradjon. Ezenkívül olasz meggyőződés szerint Né­metország sokkal jobb nemzetközi pozícióra tett szert Londonban és Párisban azóta, amióta elhagyta Genfet, mig Róma. tevé­kenységét állandóan hátráltatta az, hogy Itália a genfi intézmény tagja volt. E csa­lódások után az olasz impérium ugyanúgy függetleníteni akarja magát a tehertől, mint Berlin vagy Tokio. Genfi álláspont GENF. — Bovascoppa olasz ügyvivő pénteken és szombaton sorra fölkereste a genfi diplomatákat és hosszantartóan tár­gyalt velük. Beavatott körök ezzel kapcso­latban tudni véiik, hogy az olasz ügyvivő már bejelentette Genfben Olaszország ki­lépését. A népszövetség illetékesei szerint a kilépésnek az az oka, hogy Olaszország Sztojadinovics lelkes nyilatkozata az olasz-jugoszláv barátságról RÓMA. — Sztojadinovics jugoszláv mi­niszterelnök Milánóból való elutazása előtt föltűnő kijelentést tett a Popolo d’Italia munkatársa előtt. — A világnak meg kell tudnia — mondot­ta Sztojadinovics —, hogy többé nem lehet arra számítani, hogy Jugoszlávia és Olasz­ország között ellentétek lesznek. Ez a két ország valóban uj korszakot kezdett az egy­más között való kapcsolatok tekintetében. Sztojadinovics ezután lelkes hangon em­lékezett meg olaszországi tartózkodásáról és tapasztalatairól. Ismét Belgrádban BELGRAD. — Sztojadinovics szombaton délelőtt 9 órakor visszaérkezett Belgrádba. A pályaudvar előtt hatalmas tömeg várta és rendkívül meleg ünnepléssel fogadta a mi­niszterelnököt. Sztojadinovicsot hazautaztá- ban Velencében és Triesztben az olaszok is lelkesen megünnepelték. nem bízik többé az Angliával való együtt­működésben. Ezenkívül Németország és Japán nyomást gyakorol Rómára a kilépés érdekében. Gyakorlatilag az olaszok két év óta nem vesznek már részt a genfi munkában, azaz változás alig történik. A kilépés után Olasz­ország két évig még a népszövetség tagja marad, Albánia is kilép Egyes jelentések szerint néhány más ha­talom is követni fogja Olaszország példáját és kilép a népszövetségből. Az első Albá­nia lesz, mig a római jegyzőkönyv államai­nak magatartása egyelőre bizonytalan. Bé­csi és budapesti íapjelentések szerint Ausz­tria és Magyarország nem gondol arra# hogy szakítson Genffel, A Palazzo Venezia előtt RÓMA. — Az a nagy népgyülés, amit a hatóságok szombat estére a Palazzo Vene­zia elé összehívtak a nagy fasiszta tanács döntésének meghallgatására, nem lesz ki­sebb, mint az abesszin impérium kikiáltását meghallgató népgyülés volt. Az egész vá­rosban falragaszok hívják a lakosságot a nagy térre. Az Impérium LLjának mentén hangszórók állanak, hogy közvetítsék Mus­solini szavait. Az Opera előadását az esíi nagy esemény miatt elhalasztották. A lapok az első oldalon hatalmas betűkkel hívják Róma népét a Palazzo Venezia elé. Az olasz főváros lázas izgalommal várja a be­jelentést és a közvéleményt kizárólag a fa­siszta nagytanács határozata érdekli. Min­denki találgatja, hogy mit fog Mussolini az olaszoknak mondánk Középamerikai békesterzCdés MEXIKÓ. .— A costaricai San Jozéban Hondurasz és Nicaragua képviselői pénte­ken békejegyzőkönyvet írtak alá. Ezzel vé­gétért a két középamerikai köztársaság kö­zött évtizedek óta dúló haíárharc. A két ál­lam kötelezte magát, hogy uj határvillongá­sok esetén nem fogja erőszakkal akarni megoldani az ellentéteket. A diplomáciai viszony a két állam között helyreállt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom