Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-12 / 283. (4429.) szám

^I^GAlMAGtARHlRLAJ? 1937 december 12, vasárnap. A szenátus kSltségvetési bizottsága megszavazta a jövő évi költségvetést ■■■... pajor szenátor két beszédet mondott a bizottságban .......... „Hajtsá k végre a február 18-iki Ígéretet a vasútnál és a postán!“ Egyszer és mindenkorra: cipőjéhez Erdal paszta Erdal tóttá, hogy egyrészt tájékozódjék e szövet­ségeseknél a nyugati megegyezéssel kapcso­latos fölfogásukról, másrészt megnyugtassa őket és megbeszélje velük a közös sztraté- giát, —..végül arról az uj helyzetről is cse­vegjen velük, amely Oroszország háttérbe- szoritásával és Anglia uj bekapcsolódásával keletkezett. így került sor Delbos közép- és keleteurópai utazására, amelynek első ered­ménye az előbb mondottak alapján az volt, hogy nem érintette Moszkvát.' Lengyelországban Delbosnak könnyebb dolga volt, mint négy év előtt Barthounak. Amint Páris eltávolodik Moszkvától, Varsó szívesen vállalja a francia politikát. Különö­sen, ha ez a politika nem németellenes, szá­mol Berlin és Varsó kapcsolataival, sőt ép­pen azt kívánja, hogy Berlin is bevonassák az európai hangversenybe. Delbos bizonyá­ra Lengyelország patrónusának ajánlkozott a tervezett négyhatalmi megbeszéléseken és megígérte, hogy követelni fogja Varsó be­vonását a tárgyalásokba. Ezzel kétségtelenül megnyerte a lengyeleket, akik viszonzás fejében megígérték, hogy az európai tárgya­lásokon a francia álláspontot fogják támo­gatni. Romániában Delbosnak nem volt különö­sebb föladata. Az oroszok kikapcsolása után Romániát is könnyű megnyerni, s bi­zonyos, hogy Bukarest ugyancsak a francia oldalon lesz a tárgyalásokon, különösen, ha azok nem németellenesek, sőt a németek megnyerésére irányulnak. Bonyolultabb az eset Jugoszláviában. Az egész világot meg­lepte, hogy Delbos belgrádi tárgyalásai előtt a jugoszláv miniszterelnök tüntetőén Olasz­országba utazott, s ott olyan kijelentéseket tett, amelyek többet jelentenek az udvarias­ságnál. így például bejelentette, hogy ,,a vi­lágnak ezentúl számolnia kell az olasz—ju­goszláv barátság törhetetlenségével". Ezek után nem valószínű, hogy Belgrád a megin­duló tárgyalásokon bármi olyat támogatni fog, ami nem felel meg Róma érdekeinek. Jugoszlávia nem a francia politika „yes- man”-je többé, mint egy évtizeddel ezelőtt volt. Legalább olyan szoros kötelékek fűzik Rómához, mint Párishoz, s ha Delbos biztos voksot jött gyűjteni Belgrádba, akkor csaló­dottan távozhat. Szerencsére a dolgok a je­len pillanatban nincsenek igy kiélezve. Nem arról van szó, hogy Delbos a berlin—római tengely ellen megszervezze szövetségeseit, ellenkezőleg, azokat az előfeltételeket jött tanulmányozni, amelyek lehetővé teszik Pá­ris—London és Berlin—Róma összeegyezte­tését. Páris szívesen mond igent a nyugati megegyezéshez, ha keleti szövetségesei is jónak találják azt és nem aggódnak a fejlő­déstől. Nos, Varsóban, sőt Bukarestben is meggyőződhetett arról, hogy e két hatalom nem talál kivetnivalót a németekkel való megegyezésen, sőt a birodalom diplomáciája és közgazdasága annyira meggyőzte az el­múlt években e két ország közvéleményét, hogy egyenesen szükségesnek tartják a meg­egyezést, s Varsó egyetlen kívánsága csak az, hogy a „lengyel nagyhatalom” is bevo­nassák az eszmecserébe, aminek nincs aka dálya. Belgrádban viszont azt látja Delbos, hogy Jugoszlávia egyenesen tüntet a Rómá­val való megegyezés mellett, s szinte nyo­mást kiván gyakorolni a még nem egészen határozott Franciaországra, hogy beleegyez­zék a négyhatalmi ^paktum megkötésébe. Sztojadinovics Mussolini szóvivője lesz Del­bos előtt, s a római ut után már pozitív meg •v PRÁGA. - A szenátus költségvetési bi-1 zottsága pénteken az 1938. évi állami költ­ségvetés földművelésügyi, kereskedelmi, közmunkaügyi, posta, vasúti, népjóléti s köz­egészségügyi tárcáit „vitatta meg”. Idéző­jelbe tesszük e kifejezést, mert ennyi idő alatt az említett hét tárca költségvetési füze­teit átlapozni is nagy föladat. Annál kevésbé lehet szó komoly megvitatásról. Igazán saj­nálatos, hogy a szédületes tárgyalási iram mellett a szónokok megnyilatkozásainak nem szentelhetünk kellő figyelmet és helyet. A földművelésügyi tárca vitája végén Zadina miniszter bejelentette, hogy a mezőgazdasági kamara-javaslat kész. Husállatot — úgymond — tiz éven át csak importáltunk s most nagy nehézsé­gekkel tenni. sikerült az exportot is lehetővé A kereskedelmi tárcáról a minisztérium képviseletében dr. Gottwald | osztálytanácsos beszélt. Az állami szállítások úgynevezett szlovén f szkói kedvezménye tárgyában a miniszté- j rium javaslatot tett e kedvezménynek időbeli korlátozás nélkül való meghosz- szabbitására. A közmunkaügyi miniszter bejelentette. hogy a minisztérium jövőre 111 vizépitkezést folytat. Szlovenszkón a járási utak államosítása a második etappban történik meg. A beteg vasutügyi miniszter helyettesíté­sében Necas miniszter bejelentette, hogy a vasúti kérdésekre a miniszter írásbeli vá­laszt ad. Pajor: A posta és vasút az államigazgatáshoz tartozik A posta és vasúti tárca vitájában fölszó­lalt dr. Pajor Miklós egyesültpárti szenátor is. Beszédét alább ismertetjük: — HeilyteilamTelk tartom, — mondotta- egye­bek között Pajor Miklós, — hogy a postát és a vasutakat vállalnitoknak tekintik. Ezdk a vállalatok az állami közigazgatáshoz tartoznak, részét képezik az állami gazdaság­nak, hivatalnokai állami alkalmazottak, álla­mi minisztériumok kezelésében vannak s költ­ségvetésük fontos része az állami költségvetés­nek, amelyet a törvényhozás tárgyal meg. E vállalatok minden ténykedéséért az állam fe­lelős, tehát nincsen értelme annak, hogy kü­lön vállalatoknak tekintessenek, Valószinüleg csak azért hangsúlyozzák állan­dóan vállalati mivoltukat, hogy azután hivatkoz­hassanak .arra, hogy -a kisebbségi kötelezertitsé- nek nem vonatkoznak reájuk és a nyelvtörvényt' sem köteleseik betartani. Az álllarn érdeke, hogy itt is figyelemmel legyenek a nemzeti kisebb­ségek követeléseire, mindenütt, ahol tömeges számban élnek magyarok, magyar föliratok legyenek, magyar hirdetmények és magyar tisztviselők, akik a lakosság nyelvét értik és velük érintkezhetnek. Itt is teljesíteni kell a február 18-án tett kormányigéretet, mert köz­tudomású, hogy sem a postán, sem a vasút­nál nincsen annyi magyar alkalmazott, ameny- nyi a magyar lakosság arányszámánk megfe­lelne. A magyar színművészet támogatása Beszéde további során megálillapitja, hogy a rádióedőfizetésekből évente kerek 120 millió ko­rona folyilk be. Ennek 10 százai1 élkát. tehát 12 millió koronát, úgymond, egy időben a színmű­vészet támogatására fordították, ilyen értelmű javaslatot is 'benyújtottak már régebben a sze­nátusban. Követeid, hogy ebből az összegbőd a lakosság arányának megfelelő részt a magyar színészeik támogatására is forditsanak. Kerek 600.000 korona esne ebből az összeg­ből erre a célra. Három magyar sziníásidat van, de mindezek évente eddig csak alig 30.000 koronát kaptak. A postaügyi miniszter válaszában különösen személyzeti kérdéseikkel foglalkozott s azt állította, hogy a fogalmazói karban nem jelentkezett elegendő számú német. A rádiódijakból két évben csak egészen kivé­Erőteljes, kövér egyéneknek, köszvénye- seknek és aranyérben szenvedőknek regge­lenként éhgyomorra egy-egy pohár termé­szetes „Ferenc Józ«ef“ keserüviz gyakran felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Kérdezze meg orvosát. 6o ú telesen a nagy válság idején nyújtottak se­gélyt a színházaknak. Most kizárólag az iskolangyi tárca segélyezi a színházaikat, A népjóléti miniszter bejelentette, hogy aiz önálló kereseti foglalko­zást űző személyek szociális biztosításának ja­vaslatán két bizottság dolgozik s a munka ered­ményét rövidesen előterjesztheti a szenátusnak. E munka azért nehéz, mert úttörő: idegen pél­dák nincsenek. Minőségben vezet! Pafor pénzügyi beszéde A szombati ülésien Kriz szenátor a közegész­ségügyi tárca köks'égveitéS'ét referálta. A pénzügyi tárca és a legfelső • számviteli el­lenőrző hivatal költségvetését Modrácek ismer­tette. A vitában Matousek (cseh nemzeti egye­sülés) a nyugdíjasok járandóságainak megrövi­dítését ostorozta. Majd dr. Pajor Miklós egye­sült párti szenátor szólalt fel és szlovák nyelvű beszédében egyebek között a következőiket mondotta: — Nekünk nincs képviseletünk a takarékos­egyezési javaslatot tehet a francia külügy­miniszternek, aki igy nem is igen neheztel a jugoszláv prömier olasz útjára, sőt a terve­zett kiegyezés érdekében üdvösnek tarthatja azt. Delbos középeurópai utján mindenesetre azt tapasztalhatta, hogy keleti szövetségesei — bizonyos föltételek mellett — egyenesen kívánják a két nyugati blokk kiegyezését, de hajlandók Franciaországot támogatni, ha Páris a németekkel való kiegyezés fejében bizonyos ellenkövetelésekkel lép elő, E kö­zépeurópai hangok mindenesetre megerősítik sági bizottságiban, igy a költségvetés összeállí­tásába sem folyhattunk be. A köztársaság la­kosságát sulyoisan nyomják a közterhek, ezért újabb terheket megszavaznunk nem lehet. A köztársaság megalakulásakor a volt mon­archia- leggazdagabb iparát kapta meg s most kerek húsz esztendő elmúltával oda jutottunk, hogy ez az ipar Is terhet jelent az államra és a kereskedelem vérkeringésének fenntartása céljából nemcsak hogy meg kel engednie a kar­ellek, szindikátusok és monopóliumok megala­kulását, de azokat támogatnia is kell. Várható volt, hogy a háború utáni konjunktúra nem lesz tartós és hagy a szomszédos államok hamaro­san rátérnek az önellátás! gazdaságra. A mostani helyzet igazolja azt a gazdasági tételt, hogy ezer esztendős gazdasági egységet nem lehet súlyos következmények nélkül ré­szekre szaggatni, A kisipar és kiskereskedelem A kisipar és a kiskereskedelem súlyos hely­zetét vázolja fel ezután. A kormánypártok szóno­kai is elismerték, hogy az állam-gazdálkodás leg­fontosabb forrása az.ipar és a kereskedelem. Ezek vjselik legnagyobb részben az állami terheket., de a szociális "terheket is. ök érezték á legjobban az utóbbi évek gazdasági válságát, ezért méltó, hogy az állam vezető tényezői elsősorban őket támo­gassák. Szlovenszkón azonban mást látunk.' Igazoló pél­daként felhozza a kassai esetet, ahol eddig a de­naturált szesz eladásával nyolcvan kereskedő fog­lalkozott. Ezidén a koncessziót egy privilegizált kereskedőnek adták. Kérdést intéz a. - pénzügymi­niszterhez, hogy miért történt ez a lakosság és különösen a 'kiskereskedők' érdekeit súlyosan sor- tő intézkedés. • ■ "v/ , • Hibás törvénymagyarázat A szlovenszkói munkanélküliség nyomasztó állapotait ismerteti ezután s ezzel kapcsolatban megemlíti azt, hogy a , keleti országrészek pénz­ügyi hatóságai a történelmi országokban! beveze­tett gyakorlattal ellentétben csak azoknál az uj építkezéseiméi adnak adó- kedvezményt, amelyeket teljesen lebontott régi házak helyén emelnek. Márpedig a törvény célja az építkezési mozgalom, támogatása, nem pedig a régi házak lerombolá­sának elősegítése. Legutóbb — úgymond — a népjóléti miniszter megbízottja maga is elismerte itt ebben a bizottságban, hogy á szlovenszkói pénzügyi hatóságoknak ez a gyakorlata téves, de az intézkedés a pénzügyminisztérium hatás­körébe tartozik. Szükséges, hogy az alantos hatóságok megfelelő utasítást kapjanak, mert itt. a legfőbb ideje anak, hogy ezek. a tulon túl elpo­litizált hivatalok ne a-z esetleg téves, vagy nem egészen világosan megfogalmazott törvény szö­vege szerint, hanem a törvényalkotók elgondo­lása és a törvény célja értelmében járjanak el. A vitában résztvett még- Enhuber szudétané- rhet, dr. Pólyák szlovák néppárti, Mikuliéek kom­munista, majd dr. Kalfus miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. A költségvetési bizottság ezután az 1938. évi állami költségvetés és a pénzügyi törvény javas- latát megszavazta éspedig ugyanoly szövegben, H mint azt a képviselőház. a franciák elhatározását, s most már na­gyobb biztonságban, de nagyobb készséggel is fognak az angol-tervezetü európai meg- békülés megszervezésében résztvenni. Az egyetlen hevesebb ellenvélemény Prágában érheti Delbost, Prágában, ahol a szovjetszö­vetség nagyobb fontosságú, mint Párisban, s a német kérdés bonyolultabb, mint Belgrádban vagy Bukarestben. De azt sem hisszük, hogy a prágai ellentállás tulerős lesz és lényegesen befolyásolhatja Delbos tapasz­talatait. Védjegr. Ha gyomrát elrontotta, vagy túlterhelte és megiszik reggel fél pohár Igmándit, délben már élvezetes jő étvággyal ebédelhet Az Igmándi keserüviz mindenütt kuph itó, nemcsak nagy, de kis üvegekben is. Vasárnapra nem je'ent meg Mlcorii miniszteri kinevezése PRÁGA. — A lapok pénteken azt közöl­ték, hogy Mlcoch iparospárti képviselőnek kereskedelmi és iparügyi miniszterré való kinevezése vasárnapra várható. A kineve­zés útjába, ugylátszik, akadályok gördül­hettek, mert a hivatalos lap vasárnapi szá­mának rendes kiadása a kinevezést még nem közli. Kibővítik a párlfaloszlatási törvényt PRÁGA. — A minisztertanács péntek esti ülésén javaslatot fogadott el, amely kibővíti a pártok működésének felfüggesztéséről és a pár­tok föloszlatásáról szóló törvény rendelkezéseit. Egyéb intézkedések közt jóváhagyta továbbá a kollektív munkaszerződés érvényének meghosx- szabbitását ?s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom