Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-10 / 256. (4402.) szám
Kalfus benyújtotta az „államvédelmi köttségvelésí" 1356 milliós u) acSóielier, 4458 milliós katonai kiadás A képvise’őSiáz ü'étén a pémOgymhi'szter megindokolta az 192S*ss fesltsésvetésí - Hét év alatt 14.424 mii lévai emelkedett az éliamídásstg - T.z u] edé;avasiat Újból szabályozzák a bor-, és PRÁGA. — Kedden délután három órára hirdették a képviselőház plénumának ülését. Koalíciós körökben azt remélték, hogy ezen az ülésen a költségvetéssel együtt a költségvetési hiány fedezetét célzó javaslatokat is beterjeszthetik a képviselőházban. Ezért az ülést tnegelőzően a kormány tagjai minisztertanácsra ültek össze, hogy a fedezeti javaslatoknál még vitás kérdésekben végleg döntsenek. A minisztertanács tárgyalása sokáig elhúzódott s azt félnégy órakor félbeszakították. A képviselőház plénumát Malypetr elnök félnégy órakor nyitotta meg s mindjárt bejelentette, hogy szólásra jelentkezett Kalfus pénzügyminiszter, hogy a költségvetés beterjesztésekor szokásos pénzügyi expozéját elmondja. Az expozé ideje alatt a miniszteri padsorok is megteltek, csupán Srámek, Be- chyné és Franké miniszterek helye maradt üresen. A képviselők is szokatlan nagyszámban jelentek meg az ülésen. Kalfus miniszter olyan csendesen beszélt, hogy szavát alig lehetett érteni a teremben. Beszéde közben a képviselők egyrésze kiszivárgott a teremből, annak ellenére, hogy a teremőrök szigorú utasítást kaptak, hogy a miniszteri beszéd alatt még telefonhoz sem szabad hivniok a képviselőket. Kalfus pénzügyminiszter expozéja A miniszter beszéde elején bevallja, hogy íz idei költségvetés összeállítása rendkívül lágy nehézségekbe ütközött és pedig úgy i bevételeket, mint a kiadásokat illetően. A íemzetgazdaság az 1931—36 közti válság íehéz ideje után javulóban van, ami az adóbevételek emelkedéséből és az állami izemek helyzetének- javulásából is kitűnik. 2nnek ellenére az államháztartás kényes helyzetbe került a vele szemben támasztott nagy igények miatt, amelyek a hadsereg fölszerelésére és a határok erődítésére szükségesek, \z államvédelmi kiadásoknak kedvező ol- ialuk is van, mert részét képezik a mai gazdasági javulásnak. Ha egyhangúan elutasítjuk — úgymond — az inflációt, amely káros hatású lenne és zavarokat okozna, nincs más mód, mint áldozatokkal fedezni ezeket a kiadásokat. Ez a benyújtott költségvetés nézőszögéből azt jelenti, hogy a rendes költségvetés valamennyi kiadását rendes bevételekkel kell fedezni, a rendkívüli kiadásokat pedig hitellel, azonban itt is elsősorban saját erőinkre vagyunk utalva, azaz a saját tőkegyűjtésünkre, a betétesekre. 1150 milliót jelentő uj adókkal áldozatot követelünk a magángazdálkodástól. Ezért szükség volt a legnagyobb takarékosságra az összes közületekben, mert különben a polgárok azt mondhatnák, hogy a pénzüket nem államvédelemre, hanem ha- szontalanságokra fordítják, A rendes költségvetésben benne vannak az összes kiadások. Nézete szerint a költségvetés egyensúlyban van. A nemzet jóléte — mondja — csak attól függ, hogy többet dolgozzunk, többet takarékoskodjunk. A gazdasági helyzet A miniszter a gazdasági élet ismertetése kapcsán elmondja, hogy valutáris tekintetben most nyugodtabb időket élünk, mint 1936-ban, a második devalváció után. Az árak színvonala szerinte lényegében nem emelkedett. A nagykereskedelmi index 1937-ben néhány százalékkal magasabb lett, de az életszükségletek indexe 1936-ho? képest csak két százalékkal nőtt. Az ipari termelés összindexe, amely 1933-ban a legmélyebbre süllyedt és pedig az 1929-es tér* melés 55 százalékára, 1937-ben elérte a 29-es színvonalat. Árnyékot vet rá az, hogy ez a termelés részben az átmeneti fegyverkezésre támaszkodik. A miniszter ismerteti a munkanélküliséget, s kijelenti, hogy a kivándorlás elmaradása károsan befolyásolja a munkapiacot, azonkívül az ipari racionalizálás növeli a munkanélküliséget. A közlekedés javulóban van és 1937 első nyolc hónapja alatt a leszállított vagonok száma a múlt évhez képest 20 százalékkal emelkedett, úgyhogy megközelítettük az 1928—29-es állapotot. Ez-! zel szemben a leszállított áruk súlya tekintetében 25 százalékkal hátrább vagyunk az 1929-es színvonalnál. Ugyanígy állunk a termelési indexszel. A külkereskedelem hanyatlásával a forgalom is csökkent és ezzel a tranzitóforgalom is. Ezzel szemben javult a vizen való szállítás. Hogy nem tudjuk elérni a külkereskedelemben az 1929-es állapotot, ennek elsősorban az ipari áruk transzfernehézségei az okai. A mezőgazdasági termékeink közül csökkent a cukor kivitele és ennek az lett a következménye, hogy mezőgazdaságunk gabonanemüek termelésére tért át. A nemzeti jövedelem növekedésével várható volt az elsőrendű életszükségletek fogyasztásának emelkedése. Ez azonban nem következett be, ellenkezőleg az taAz uj terhek (d) Kéthavi titkolózás után végre az egyszerű adózó polgár is megtudhatja, hogy a jövő évben az állam mennyi újabb terhet rak az adózók vállára. Eddig ez csak a kormánypolitikusoknak, a gazdasági élszervezetek vezetőinek, no meg a tőzsdének volt a titka. Az uj teher számszerűen kifejezve 1.633,742.460 korona. 1937-ben az előirányzat szerint az összes kiadások végösszege 8.453,742.960 koronát kell, hogy kitegyen, 1938-ban pedig az összkiadás már 10.117,423.500 korona lesz, az emelkedés eszerint 19.3 százalékos kiadástöbbletnek felel meg. Az állam a rendes költségvetés, keretén belül egyötöddel emeli a kiadásokat. Hogy ezt az uj terhet hogy osztják meg az adófizetők egyes kategóriái és rétegei között, erre vonatkozólag kapunk némi Ízelítőt a költségvetésben, de a részleteket majd csak a fedezeti javaslatok benyújtásánál tudjuk meg. A kormánytöbbség sajtója hetek óta ázzál vigasztal, hogy a koalíció mindent megtett az adóteher egyenletes megosztása . érdekében. Meg fogjuk látni. Kalfus pénzügyminisztertől és Remes fő^ előadótól egy év leforgásán belül többizben hallottuk, hogy az adózók teherbiróképes- sége a legteljesebb mértékig ki van aknázva. Ez az érv bizonyára ma is érvénnyel bir s ezért az uj fedezeti javaslatoktól elvárjuk, hogy elsősorban olyan adóalanyokat és olyan jövedelmeket adóztassanak meg, amelyek eddig kicsúsztak az adózás alól. Például a különféle kartelleket, elsősorban pedig a szeszkartellt, amely az állam nevében, de elszámolási kötelezettség nélkül a saját zsebére gyakorolja a szeszmonopólium állami jogát. A költségvetésből azonban azt is látjuk, hogy nemcsak uj adókat vezetnek be, hanem a meglévő egyenes- és fogyasztási adókat is emelik, szóval az eddigi adózók is viselik az uj terheket. Az uj teherből 1.355,746.600 koronát fedeznek uj adókkal és adóemelésekkel. Ez az eddigi adóteher- nek pontosan a 20.2 százalékos emelkedését jelenti! Nem kívánunk e számadat bírálatába bocsátkozni. De a tehertöbblet elosztásának a módját illetően csak egyre mutatunk rá: mialatt az általános italadóból vidéken, azaz a bortermelőknél 41 százalékkal több bevételt irányoztak elő, addig az italmérőknél ugyanebből az adónemből már csak 35 százalékos emelkedést várnak, a söradó jövedelme csak 28.9 százalékkal fog emelkedni, a szesztermelési és fogyasztási adó emelkedése pedig a legkevesebb lesz: 9.5%. Bírálatnak — azt hisszük — elég a puszta ténymegállapítás. Az ezidei költségvetés egy uj meglepetést tartalmaz. Nem is egy, hanem két költségvetést kaptunk. Egy rendeset és egy rendkívülit. A rendes költségvetés azokat a kiadásokat tartalmazza, amelyeket adókból és az állami üzemek hozamából fedeznek, a rendkívüli költségvetés azokat, amelyeket nem adóbevételekből, hanem kölcsönből fognak fedezni-. Ez a rendkívüli költségvetés pontosan 3.508,688.300 koronára rúg. Az összes állami kiadások ezek szerint nemcsak a rendes költségvetésben lévő 1.633,742.460 koronás többlettel emelkednek, hanem a rendkívüli költségvetés egész összegével is. Más szóval az állam összkiadása 1938- ban — a papír szerint — 5.142,430.760 Jcoronával lesz több, mint 1937-ben. Ez az 1937- es előirányzathoz képest a papír szerint 60.8 százalékos emelkedést jelentene, de az pontatlan összehasonlítás volna, mert hiszen 1937-ben is több kiadás volt, mint amennyit a rendes költségvetés előirányzott: erre az esztendőre esett ugyanis, az 1936-os három, és fél milliárdos államkölcsön egy részének fölhasználása is. A pénzügyminiszter szerint 2811 milliót adtak ki a költségvetésen kivül. Ezért a kiadások emelkedésének aránya a valóságban lényegesen alacsonyabb a papírformánál. A rendkívüli költségvetést —. mint a jelentések mondják — három és fél milliárdos bevételt jelentő hitelműveletekkel fogják fedezni. Ez azt jelenti, hogy az államadósság, amely ezidőszerint 47.094,386.474 koronára rúg, 1938- ban 50 milliárdra fog fölugrani, vagyis egy év alatt az államadósságot 7,4 százalékkal szaporítjuk! Ha ilyen arányban haladnánk az adósságcsinálásban, akkor 15 év alatt elérnők a mainak a kétszeresét, a száz milliárdot! A pénzügyminiszter a költségvetés nemzetvédelmi jellegének kihangsulyozása mellett a számokra egy receptet ajánl a polgároknak: a takarékosság jelszavát hirdetf. Takarékoskodni kell, mondotta minap En- glis bankkormányzó is, mert a polgár legfőbb erénye és kötelessége a takarékosság. Ez nagyon szép és helyes jelszó tulkonjunk- tura idején. De most nem nagyon mérnök jövendölni, hogy a polgár túlzott takarékoskodása valóban azt eredményezheti-e, amit a takarékossági jelszó főhirdetői céloznak. A kispolgárok takarékossága mindenkor összefügg a fogyasztással. Nálunk pedig egyenesen államérdek, hogy a fogyasztás, az áruforgalom mennél szélesebb és gyorsabb ütemü legyen. Hiszen ez jelenti a belső konjunktúrát, a munkát, a kenyeret és az állam részére az adóbevételek emelkedését. Sokkal előnyösebb tehát a nemzetgazdaság szempontjából, ha a takarékosság eszméjét az állam kezdi el megvalósítani, mint ha a polgárok kénytelenek az uj terheket megtakarítani. Ezért a benyújtott költségvetéssel kapcsolatban azt várjuk a nemzetgyűléstől, hogy a takarékosság igazi szellemének érvényesítésével úgy szabályozza a kiadásokat, hogy a közterhek ne emelkedjenek 20 százalékos arányban, hanem az adózók teherbíró képességének felelje* nek meg. 2K- ("!l ■*- • **•"“ • 1937 10 Előfizetési árj évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A ctIöVCTISzIcÓÍ és VIISZÍTISzJcŐÍ TTICIfH/CIT’Sáp ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes meiléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. © ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRflHfl.
