Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-10 / 256. (4402.) szám
2 TPI«<aiM.ACfe^HIHL23> pasztaiható, Hogy a jövedelmek növekedésével a másodrendű szükségletek fogyasztása nő. így a cukorfogyasztás ugyanazon a színvonalon van, mint 1929-ben. Ezzel szemben a sörfogyasztás, amely 1929-től 1936-ig 11 millió hektoliterről 7 és félmillióra esett, az utóbbi időben évi 8 millióra emelkedett. Itt egyébként a bor- fogyasztásra való áttérés is mutatja jeleit. A miniszter kijelenti, hogy a visszleszámitoló- intézet működése kedvező eredményt mutat fel és pedig úgy a pénzpiac mobilitása, mint pedig az állampapírok piaca szempontjából. A piac likviditásához hozzájárult a szállitóutalVányok rendszere. M uf államvédelmi töltsön Az államvédelmi kölcsön után a belső pénzpiacot egy évig nem vették igénybe. 1937 november 10, szerda* A pénzügyminisztérium 1938-ban sem fordul hosszúlejáratú kölcsönnel a belső piachoz, A pénzpiac hangulatát erősén nyugtalanította 1937-ben a nemzetközi politika alakulása s az államháztartás szükségleteiről és ajz uj adókról szóló túlzott hitek. Egyik oldalon tuloptimiszti- kusan Ítélték meg az adóbevételek javulását, másik oldalon tulpesszimista. kommentárokat fűztek az 1936-os zárszámadáshoz és azt mondották, hogy a költségvetések csak a papiroson vannak egyensúlyban, a valóságiban pedig milliárdos hiányok varrnak az államháztartásban. Még 1936- ban is érezhető a válság, ami abban mutatkozott, hogy az állam bevételei 500 millióval alacsonyabbak voltak az előirányzatnál. Ugyanakkor a kiadások 1.200 millióval múlták feliül a költségvetési előirányzatot. Bizonyos tételeket csak 1936-ban lehetett elszámolni, holott régebbi évekből eredtek ,s igy az 193.6-os deficit szerinte 800 millió korona volt. A miniszter megjegyzi még, hogy 1936-ban 2.811 millió koronát költöttek a költségvetési kereteken kívül. íz államvédelem szükségletei A köÍLégvetésnek, mondja a miniszter, sajátos arculata van. Ezt a jelleget az államvédelem szükségletei adják meg. 1934-ben a hadsereg fölszerelését kellett megújítani. Ezt a célt szolgálta a nemzetvédelmi alap, amely évi 315 milliót bocsájtott a hadsereg rendelkezésére.. 1934-ben a pénzügyminiszter felhatalmazást kaoott arra, hogy az alap szükségleteit tiz évre előre hitellel fedezhesse. 1936-ban szükségessé vált a hadsereg műszaki fölszerelését és a köztársaság egyes területeinek az erődítését finanszírozni. Az erre való összeget a polgárság bocsátotta az állam rendelkezésére az államvédelmi kölcsön formájában, amely 3.520 millió bevételt hozott. A mi- rvzíer jelenti, hogy a hadsereg műszaki fölszerelésére és a határok erődítésére eddig 5.830 milliót fordított az állam a rendes katonai költségvetésen kívül, amely évente 1.360 milliót tett ki. Az uj költségvetésben a katonai szükségletek két tételben szerepelnek. A rendes költségvetésben 2098, a rendkívüli költségvetésben pedig 2.360 millió korona értékben. A költségvetés államvédelmi jellege azonban nemcsak a nemzetvédelmi tárcában, hanem a belügyiben is kifejezésre jut. A belügyi tárca költségvetése 163 millióval magasabb. Ezt elsősorban csendőrségre és rendőrségre fordítják, azonkívül a pénzügyminisztérium a pénzügyőrség magasabb szükségleteire és az államadóssággal kapcsolatos kiadásokra 50 milliót fordít. ,Meddigi bevételi források nem elégségesek*' A kormány a bevételi tételekre vonatkozó tárgyalások során arra a meggyőződésre jutott, hogy az eddigi bevételi források nem elégségesek. Az egyes adók és illetékek fölemelését, valamint az uj adók bevezetését illetően — ami 1155 milliós összeget képvisel — az erre vonatkozó javaslatokat a képviselőháznak beterjesztette. A kormányt az a szempont vezette, hogy az érzékeny árindexek általánosan ne érintessenek s hogy a termelés és annak versenyképessége alá ne köttessék. Kal- fus szerint a javasolt fedezetek ennek a célnak megfelelnek, mert az államvédelmi illeték, a rendkívüli nyereségadó, a cukor- és a szeszadó, a játékkártyaadó, a regressz, a kartellszerződé- sek illetéke, a dynalkol gyártásának megszüntetése az árszínvonalat egyáltalában nem érintik. Ezek a körülbelül 800 millió koronát kitévő tételek a fedezendő összegnek majdnem kétharmadrészét képezik. A fedezet további hiányzó része a 60 milliárdos nemzeti fogyasztás mellett az egy százaléknak csak olyan töredékét képezi, amely az árakra nem lehet döntő befolyással, annál kevésbé az életszínvonalra, főképpen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az elengedhetetlenül szükséges cikkeket érintő fedezetek e hiánynak ismét csak kis részét jelentik. A második szempont védelmére a pénzügyminiszter viszont azt hozta föl, hogy az egyenes adók közül az államvédelmi illeték legnagyobbrészt a jövedelmi- adókjioz járul, tehát a háztartásokat érinti és csak elenyésző mértékben érinti a külön kereseti adót; csupán a rendkívüli nyereségadó terheli az 50 ezer koronán felüli nyereségű hadiipari vállalatokat, de a miniszter véleménye szerint ebben az esetben sem lehet mértéken felüli megterhelésről szó, mikor az adó átlagban nagyjában az említett vállalatok hozamának 5%-át reprezentálja. Kalftis szerint a költségvetés teljes, helyes, a bevételek föibecslésében reális, a fedezeti javaslatok a kormányban és a koalícióban kötött egj^ességen alapulnak s ezek szerint — mondotta a pénzügyminiszter — a költségvetés joggal mondható kiegyensúlyozottnak. Íz összkiadás 10 százaléka az államadósságra kell Kalfus az egyes költségvetési csoportok ismertetése során külön fejezetet szentelt az államadósságok kérdésének. 1936 december 31-én az államadósságok állása 45.527 millió koronát tett ki. Az 1937. évi költségvetés számit azzal, hogy ez a tétel 46.785 millióra, az 1938. évi költségvetés pedig azzal számit, hogy az államadósság 47.094 millióra emelkedik. Ez az államadósság a következőképpen oszlik meg: hosszúlejáratú belső államadósság 28.844,564.057 korona, rövidlejáratu 7.998.247.000 korona, külföldi államadósság 8.251,575.417 korona és államjegyadós- ság 2 milliárd korona. Az 1937. évi költség- vetéssel szemben tehát az államadósság tétele 309,877.838 koronás emelkedést mutat, ami a hosszúlejáratú belső államadósság emelkedés'éhek'"t’űdhátó 'be. A hosszúlejáratú belső államadósság az 1937. évi költségvetéssel való összehasonlítás után 837,153.388 koronával magasabb, a rövidlejáratu viszont 599.426.000 koronával alacsonyabb. Ami a külföldi államadósságokat illeti, 1937 április 1-én váltak esedékessé a köztársaság részére a francia kormány által garantált kölcsön 5%-os utalványai s ezeknek a kifizetésére hasonló föltételek mellett uj 5%-os utalványok kibocsátására került sor. A kibocsátással járó kiadások fedezésére a kölcsön névértékét 600 millióról 697 millió 674.000 frankra emelték. Az államadósság törlesztésére az 1938. évben a költségvetés szerint összesen 1.852.151.545 koronára van szükség, azaz 151,204.362 koronával magasabb összegre, mint 1937-ben. Az államadósságokra tehát a költségvetési összkiadás ,10%-a szükséges. Az 1930. és az 1938. évi államadóssági adatok összehasonlítása után megállapítható, hogy 1930-tól 1936 végéig, tehát a gazdasági válság idején az államadósság összege 14.424 milliárd koronával emelkedett. Az államadósságok kérdésének tárgyalásával kapcsolatban a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány még ebben az ülésszakban beterjeszti az amortizációs pénztár fölállítására vonatkozó javaslatot, amellyel be akarják biztosítani az államadóssági szolgálatot. A pénzügyminiszter beszéde után a kormány is kivonult, csupán Krofta külügyminiszter maradt a helyén. A képviselőiház a napirend tárgyalására tért át s egyesitett vitában foglalkozott a csehszlovák-olasz és a csehszlovák-argentin kereskedelmi pótegyezménnyel. I szlovák diáktüntetések a parlament előtt Dr. Sokol Márton szlovák néppárti képviselő volt a vita első szónoka, aki ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy a parlament elé vigye a pozsonyi szlovák egyetemi ifjúság kívánságait és a parlamenttel is ismertesse a tegnap Pozsonyban történt diáktüntetés eseményeit. Előadása szerint a baloldali irányú Peska pozsonyi egyetemi tanár a nyelvi kérdésről tegnap nyilvános előadást tartott Pozsonyban. Az előadást .vitának kellett volna kc^tnie. Az eladáson nagyszámú szlovák nacionalista érzelmű egyetemi hallgató is megjelent és ezek egymásután jelentkeztek szólásra, hogy egyrészt Peska tanár állításait megcáfolják, másrészt a szlovák nyelv nagyobb érvényesítését követeljék a pozsonyi egyetemen. Az előadáson jelenlevő rendőrtiszt azonban mindjárt az első felszólalónál kijelentette, hogy a vitát nem engedélyezi. Emiatt a szlovák fiatalság tüntetni kezdett. A tüntetés az uccára is kiterjedt és a közbelépő rendőrség Sokol képviselő állítása szerint olyan antidemokratikus módon viselkedett, hogy az szégyenére válik ennek a humanista köztársaságnak. Egy fiatalembert, akit a képviselő nem nevezett meg, a rendőrök a földre tapostak és megrugdostak. Ez ellen klubja nevében erélyesen tiltakozott és egyben a szlovák nyelv számára több érvényesülési jogot követelt a szlovenszkói egyetemi katedrákon és a hivatalokban, ahol még ma is a cseh nyelv van uralmon. Éles kirohanás Mussolini ellen Utána Sverma kommunista képviselő beszélt és a csehszlovák-olasz kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezésével kapcsolatban rendkívül éles támadást intézett az olasz fasizmus ellen. Mussolinit beszédében „tömeggyilkos“-nak nevezte. Az elnöklő Kosek cseh néppárti nem utasította rendre, jóllehet a beszédet Krofta külügyminiszter is végighallgatta. Szavazáskor a kommunisták hangosan tüntettek Olaszország és a fasizmus ellen s többször hangzott éles kiáltásuk: „Le a fasizmussal, le a gyilkos Mussolinival!“ Az elnök itt sem utasított rendre senkit. Ezzel a mai ülés véget is ért. » A jövőheti program A képviselőház plénuma legközelebb, hétfőn, november 15-én délután 3 órakor ül össze. Napirendjén ismét kereskedelmi szerződések szerepelnek. * A hétfői ülésen most már egész biztosra veszik, hogy beterjesztik a fedezeti javaslatokat. A mai képviselőházi ülés befejeztével ugyanis a minisztertanács újból összeült és hir szerint Spaak újabb nehézségei BRÜSSZEL. — Spaak dezignált miniszterelnök, akiről a reggeli lapok már azt közölték, hogy megalakította az uj belga kormányt, kedden váratlan nehézségekbe ütközött és kénytelen volt egyelőre félbeszakítani tárgyalásait. A szocialista politikus a katolikus Pierlot szenátorra bízta a külügyi tárcát, de a szocialista párt helytelenítette azt, mert attól félt, hogy Pierlot Franco-párti és nagy engedményeket tenne a spanyol nemzetieknek. így tehát a belga kormányalakítás egyelőre a spanyol kérdésen bukott meg. Tekintet nélkül arra, hogy nem sikerült kormányt alakítani, a parlamentet ma megnyitották, mert a belga alkotmányos tradíció igy követeli. sikerült a még vitás seradó kérdésében is megegyezésre jutnia. Az eddigi söradót liteierakmt 10 fillérrel emelik s ebből az adóemelésből 90—100 millió koronát várnak. A plenáris ülés után a mentelmi bizottság koalíciós tagjai is tanácskoztak. A teplitzi-schönaui eseményeikkel és Frank szudétanémet párti képviselő ügyével foglalkoztak. Úgy döntöttek, hogy az ügyet a mentelmi bizottság plénuma elé viszik. A költségvetési bizottság is összeült a mai kép- viselőházi ülés befejezése után. A bizottság meg,- választotta az egyes költségvetési csoportok referenseit. A költségvetési bizottság legközelebb jövő héten kedden, november 16-án délután ül össze és megkezdi a költségvetés általános vitáját. I rendes költségvetés kiadásai A rendes költségvetés összesen 10 milliárd 117,423.000 korona kiadást tartalmaz. Az előirányzott bevételek összege 10.120,233.000 korona. Eszerint a költség- vetés az eddigiekhez hasonlóan „kiegyen- sulyozott“ költségvetés, mert az elcrány- zat szerint a jövő év végén 2,790,000 korona fölösleggel kell hogy végződjék az állami gazdálkodás. Az 1937-es költségvetéshez képest a kiadások 1.663,680.000 koronával, tehát csaknem egy és háromnegyed milliárddal szaporodnak. A kiadások egyes tárcák szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti. (Az összeg 1000 koronákban értendő.) 1938 1937 A köztársasági elnök és irodája 17.952 16.733 Nemzetgyűlés 40.451 36.052 Miniszterelnökség 50.902 38.383 Külügy 148.926 131.918 Nemzetvédelem 2,098.024 1,360.000 Belügy 937.030 773.719 Igazságügy 300.258 281.993 Unifikációs tárca 2.543 2,605 Legf. közig, és vál, bir. 6.945 6.084 Iskolaügy 1,067.681 997.835 Földművelése gy 200.857 199.173 Kereskedelem és ipar 48.680 42.672 Közmunkaügy 792.954 549.516 Postaügy 13.026 12.873 Vasutügy 26.377 22.598 Népjóléti tárca 890.832 878.193 Egészségügy 166.971 160.474 Nyugdíjügy 1,038.217 1,004.396 Pénzügy 627.748 1,931.953 Ált. pénzt, igazgatás 1,633.236 — Legf. ellenőrző hiv. 7.813 7.114 10,117.423 8.453.743 (Megjegyzendő, hogy az „általános pénztári igazgatás" tétele csak most szerepel külön, eddig a pénzügyi tárca keretében szerepelt.) A nemzetvédelem részesedése 20*7 százalék A kiadásokban az egyes tárcák a következő arányban részesednek: A köztársasági elnök és irodája 0.177 százalék, nemzetgyűlés 0.4, miniszterelnökség 0.503, külügyminisztérium 1.472, nemzetvédelmi minisztérium 20.737, belügyminisztérium 9.261, igazságügy 2,968, unifikációs minisztérium 0.025, legfelső közigazgatási bíróság 0.069, iskolaügyi minisztérum 10.553, földművelésügyi minisztérium 1.985, keres-, kedelemügyi' minisztérium 0.481, közmunka- ügyi minisztérium 7.837, postaügyi minisztérum 0.129, vasutügyi minisztérium 0.261* népjóléti minisztérium 8.805, közegészségügyi minisztérium 1.651, nyugdíj 10.262, pénzügyminisztérium 6.204, általános pénztári igazgatás 16.143, s végül a legfelső számvevő és ellenőrző hivatal 0.077 százalék. Hol emelkednek a kiadátok? Érdekes megfigyelni, mely tárcáknál vannak a legnagyobb emelkedések. A kiadásokat az egyes tárcák a következő arányban emelték: A köztársasági elnök és irodája 1,219.400 Nemzetgyűlés 4,398.600 Miniszterelnökség 12,518.800 Külügy 17,008.000 Nemzetvédelem 738,567.000 Belügy 163,311.100 Igazságügy 18,265.600 Legfelső közigazgatási és választási bíróság 860.900 Iskolaügy 69,846.000 Földmüvelésügy 1,684.400 Kereskedelemügy 6,007.800 Közmunkaügy 243,438.100 Postaügy 152.500 Vasutügy 3,779.600 Népjólét 12,638.800 Közegészségügy 6,496.700 Nyugdíjügy 33,820.600 Pénzügy 55,410.000 Általános pénztári igazg. 273,620.540 Legfelső számvevő és ellenőrző hivatal 698.900 A rendkívüli költségvetés Az ezidei költségvetés újdonsága az, hogy a rendes állami költségvetés mellett rendkívüli költségvetést is tartalmaz. Ennek összege 3.508,688.300 korona, A pénzügyi törvény javaslata szerint a pénzügy- miniszter meghatalmazást kap arra, hogy ezt az összeget hitel utján fedezze. A rendkívüli költségvetés két részből áll. Az első rész az állami üzemek beruházási tételeit tartalmazza, a második pedig az államvédelem rendkívüli szükségleteit. Az állami üzemek beruházásaira az idén 1 milliárd 148,688.300 koronát fordítanak. A maradék: 2.360,000.000 korona a rendkívüli államvédelmi szükségletre fog menni. A költségvetés ezeket az utóbbi kiadásokat természetszerűen nem részletezi. Az egyes állami üzemek beruházásai a következők: a csehszlovák posta 124 millió 538.000 korona, az államvasutak 1 milliárd 063,784.900, állami erdők és birtokok 40 millió 747.000, mezőgazdasági iskolák állami birtokai 1,933.400, állami fürdők 433 ezer korona. A csehszlovák államvasutak ezt az egész szükségletet kölcsönnel fedezik. Az államvasutak beruházási kiadásai 1937-hez képest 321,215.900 korona többletet mutatnak föl. Az állami erdők és birtokok invesztíciói 1937-hez képest 26,747.000 koronával emelkednek. Az egész beruházási összeget kölcsönnel fedezik. Az állami fürdők 150.000 koronát fedeznek a saját bevételeikből és 283.000 koronát hitel igény- bevételével.
