Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-28 / 272. (4418.) szám

18 ^I«<MMAfiÍARHlRLAK 1937 november 28, vasárnap* • ■MmwBamg— ASSZONYOK LAPJA űl44/ú&hi'fá&$4'lc **<? — Vasárnapi divatlevél — ' j£ SAKK III li 'Iftlila'llBiil Rovatvezető: CS. Z. 4, sz. SAKKFELADVÁNY K. A. K. Larsen (Dán. Schachprobl. Ver. 1934. I. díj)’ Sötét: Kai: Ba2; avb4, d4 Í4) .Világos: Kc4; Bb2 és gl; Hdl: gy£4 (5) MATT HÁROM LÉPÉSBEN 3. sz. feladványunk (matt három lépésben) megfejtése: 1, Hc2—d4. A világbajnoki mérkőzés 17-ik játszmája: Dr. EUWE—Dr. ALJECHIN (Szláv védelem) 1. d4, d5; 2. c4, c6; 3, Hf3, Hf6; 4. Hc3, dXc; 5. a4, Ff5; 6, e3 ... (Euwe eltér a jól ismert 6. He5 dr. Krause-változattól és sikerrel.) 6,... eó; 7* FXc4, Fb4; 8. 0—0, 0—0; (Ugyan­csak jó 8. ... Hbd7, mint azt Aljechin a meccs folyamán többször is játszotta.) 9. Ve2, He4; (A szöveglépés uj irányt ad a világbajnoki mér­kőzésen gyakran előforduló hadállásnak.) 10. Fd3, (A világbajnok hasonló újdonsággal vála­szol. É helyen eddig szokásos volt: 10. HXe4, FXe4; 11. Bdl, Ve7; 12. Fd3 stb., leegyszerű­sített remis-állással. Figyelemre méltó még 10. g4! húzás.) 10.... FXc3; 11. bXc, (A gyalog­áldozat busásan kifizeti magát. A 13-ik játszmá­ban 11. FXe4 lépést az indokolta meg, hogy sötét el nem sáncolt.) ll....HXc3; 12. Vc2, FXd3; 13. VXd3, Hd5; 14. Fa3, Be8; 15. Babl, b6; 16. Bfcl, a5; (Sötét a kellemetlen futár-diagonálisért kénytelen visszaadni a gya­logost.) 17. He5, Hb4; (17.... Vc7-re 18. Vc4! továbbra tartja a nyomást.) 18. FXb4, aXb; 19. HXc6!, (19. BXb4-re Ha6, majd 20. Bb2, c5 után sötét nagyszerű játékot kapna.) 19.... HXc6; 20. BXc6, e5; (20.... BXa4-re 21. Vb5, Va8; 22. BXb6, Bal; 23. VXb4 nyert Végjátékkal.) 21. BXb4, eXd; 22. BXd4, Vb8; 23, Vb5, Bc8; 24. g31, BXc6; 25. VXc6, h6; (Aljechin megkísérli a gyalog-hátrányos állást remizni és e célból későbbi húzások folyamán még áldoz gyalogost. Euwe azonban biztosan ve­zeti a játszmát.) 26. Bb4, Ba6; 27. Vb5, Va8; 28. Bd4, Vc8; 29. Be4, Kh7; 30. Be7, Ba5; 31. VXb6, Vclf; 32. Kg2, Bf5; (Az a4 gyalo­gos nem üthető 32.... BXa4; 33. Vb5, Vc2; 34. BXf7, Ve4f; 35. f3, Ba2f; 36. Kh3 és világos nyer.) 33. Vd4, Vc2; 34. e4, Bf6; 35. Be5!, Bc6; 36. a5, Ve2; 37. Vd5!, Bel; 38. VXf7, Vflf; 39. Kf3, Vdlf; 40. Kf4, Vd2f; 41. Kg4 és sötét másnap minden további játék nélkül feladta. * Múlt vasárnapi rovatunk sakkfeladványa dr. H. Rdhrtól nem két-, hanem három-lépéses matt. A szlovenszkói sakk-körök figyelmébe! A sakk-körök minden nevezetesebb eseményét és versenyét készséggel leközöljük, ha arról a ve­zetőség annak idején kellőképpen informál. A brünni „Dr, H. Procházka emlék- verseny" november elején nyert befejezést. A versenynek Steiner Lajos budapesti és Koblenc lett mester indulása nemzetközi jelleget adott. Steiner Lajos volt a verseny favoritja, azonban Koblenctől szenvedett veresége miatt kénytelen volt megelégedni a második hellyel. A pozsonyi May a sok remizés folytán hato­dik lett. Végeredmény: Első Koblenc 9 ponttal. A fiatal lettországi mester nagyszerű teljesítmé­nye a verseny meglepetés. 2. Steiner Lajos (Bu­dapest) 8 pont, 3. Hermann 7.5 pont, 4. Bárta 7 pont stb. A ROVATVEZETŐ ÜZENETEI: Rovatvezetőnk minden sakk-kérdésben szíve­sen válaszol nemcsak az üzenetek között, ha­nem a portóköltség megtérítése esetén levél­ben is. K. D., Guda: Mindkét lépést helyesen közöl­tük. 5... Vxd5 után a vezér nem üthető, mert a huszár kötve van. A nyolcadik lépésben ugyan 8 ... Bxc3 van, azonban nyilvánvaló, hogy a „b“ gyalog üt c3-ra. Egyébként ha ténylegesen hibásan is van leközölve néha egy húzás, mely a legpontosabb korrektúra mellett is előfordul­hat, leghelyesebb a játszmát folytatni és a ké­sőbbi húzások adnak biztos támpontot a hibá- isan leközölt lépésre. . A „komoly" ruhadarabok közül a kosztüm­nek van a legváltozatosabb sorsa. Egyik idény­ben megjelenik és egy csapásra a vezető helyre kerül. A rákövetkező szezonban viszont eltűnik, hogy újra hosszú kabátnak vagy a kompiénak adjon helyet. A kosztüm pár év óta csak az őszi viseletben jutott nagyobb szerephez. De a tél beálltával eltűnt, mex.t a téli divat csakis a kabátokat és a komplékat favorizálta. Az idén azonban megváltozott a helyzet. A kosztüm népszerűsége nemcsak az őszi, de a téli szezonra is kiterjed. Olyan fontos szerepet ját­szik a téli divatban, hogy nemcsak nappal — délelőtt és délután —, hanem este: színházban, koncerteken, sőt ünnepélyesebb esti összejövete­leken is viselik. Az alkalmiaknak megfelelően sokfélék a di­vatos kosztümök. Akik az olyan kosztümöket szeretik, amelyek angolos vonaluak, azok is bő­ven találnak megfelelő szabást. A legtöbb dél­előtti kosztümimodelt bubigalléros vagy pedig prémezett férfifazón kihajtóval készítik és rá­varrott zsebekkel, sima újakkal hangsúlyozzák az angolos jellegüket. A főleg délután viselt, franciás kosztümök, rendszerint csípőig vagy térdig érő kabáttal készülnek. Az utóbbiak úgynevezett redingot szabásuak és jellegzetes a derékban erősen be­szűkített vonalvezetésük. Az őszi kosztümökkel ellentétben, a télieknél nem igen takarékoskod­nak a prémmel. A gallért, zsebet, övét, gombo­kat, .gyakran pedig, a kosztüm szegélyét, vállait vagy felső ujjait is prémmel borítják. Termé­szetesen azért a divat tekintettel van különböző — pénztárca lehetőségekre is, mert nemcsak zsabbószerüen behúzott, dús gallérokat, hanem kevés prémmel megoldható bubigallérokat is alkalmaz. Ugyanez a helyzet a prémeknél. Nagyon népszerűek a drága ezüst-, kék- és vörös alaszkai rókákkal díszített kosztümök. Kedvenc miég a bd'ber, a perzsa és a breit- schwanz. Ezek mellett a drága prémek mellett azonban , .szalonképesek" még a kevésbé drága, de hasonlóan mutatós, nyuszi ősökkel rendel­kező biberettek, a hazad bárányokból készült perzsák, a breitschwanzhoz hasonló nyírott bá­rányok, a perzsaláb, meg a szintén festett belganyuiprémből készült szilszkin is. Az estélyi kosztümöket brokátból, arany vagy ezüst lamméból, bársonyból, csipkéből vagy fémszállakkal beszövött klokfcékbói készítik. Igen dekoratívak a mély árnyalatú selyembár- sony kosztümök. A legújabbak pedig a férfi- szövetszerüen mintázott, arany- vagy ezüst lam- méból készített nagy délutáni és estélyi kosz­tümök. Az előbbieket normális, nappali hosszú­ságú; az utóbbiakat pedig földig érő és pici uszályban végződő szoknyával készítik. * Az őszi újdonságok között csakis testhez sza­bott vagy végig, szűk kabátok szerepeitek. — A karcsúnak, fiatalnak és magasnak nevezhető hölgyek örömmel üdvözölték ezt az uj stílust. A kevésbé magasak és soványak azonban erősen sajnálkoztak a bő kabátok váratlan letűnésén. Az utóbbi csoporthoz tartozó hölgyeket ez­úton nyugtatjuk meg: a bő kabát, a rövid, őszi tetszhalála után a téli divatban ismét feltámadt! Párisi és bécsi téli kollekciók a testhez álló ka­bát és kosztüm modellek mellett laza szabású, bő kabátokat is hoznak. Akadnak köztük hosz­szabbak és xövidebbek is. Többnyire a kéthar­mados hosszüságuakat szerepeltetik. Bő kabátok díszítésére úgy a rövid, mint a hosszuszőrü prém felhasználható. A rövid- szőrüek közül a perzsa, a biber m^g a biberette, a nyírott bárány, a fóka és a szilszkin jönnek számításba. A hosszuszőrüek közül pedig az oposzum és a különböző vörös meg barna ró­kák. Az ezüst- és fcékrókákat azért nem adják a bő kabátokra, mert ezek a kabátok főleg — délelőtti és sportjellegüek! Ezért van az, hogy amig a többi télikabát vagy kosztüm prém nél­kül alig képzelhető el, a bő kabátok elég gyak­ran teljesen prém nélkül, sportszerű angolosság- gal készülnek. Ilyenkor azonban szőrme- vagy bőrmellényt kell viselni alá. Szőrmediszes kalap vagy sapka egészíti ki az ilyen „prémtelenül" is elegáns, trottör-együttest. * Párisi téli kollekciókban sok rövid ,,kis- estélyi" modell szerepel. Előhámökeik már a ta- ivalyi, téli szezonban is feltűntek. De ezeknek a 1 szoknyájuk még — bokáig ért. Az idén viszont gaz „általános rövidüléshez" híven, a kisestélyi [ruhák közül is sok modellt megröviditettek. [Az ilyen magasan csukódó és a normális ruha- i hossznál alig. valamivel hosszabb „kisestéllyie- Iket", olyan alkalmaiékor fogják a hölgyek hoir- jdani, mikor nem premierről, fényes koncertről 5 vagy nagy társadalmi ősszejövetelekről van szó, | hanem kisebb méretüekrőL, ahol az alkalomra és |a szerényebb keretre való tekintettel nem alkar- inak méltóságteljes vagy ünnepélyes hatást kel- j terű... .... • A megrövidült kisestélyi ruháknak már most is sok a követőjük. Előnyük, hogy nincsen pon­tos órához kötve a viselésük. így a délutáni teáktól kezdve, egészen a kisebb esti esemé­nyekig, — mindenhol viselhetők. Annál is in­kább, mert ennek az uj ruhatipusnak igen egy­szerű a szabása és a „'kisestélyi" elnevezésére rácáfolóan szerény a — dekoltázsa! Legtöbbet a sima, magasan csukódó egybeszabott meg a kétrészes: kis kosztümkabátbói és szoknyából álló fazónt alkalmazzák. Annál pompásabbak a stzóbanforgó, sima- fazónu kisestélyi ruhák anyagai. Pompás broká­tokat, arany- vagy ezüst szöveteket, fémmel be­szövött csipkeszöveteket, broshét, bársonyt és szatént dolgoznak fel e célra, lljak a férfi- szövetekhez hasonló mintázatú arany, ezüst és — bronz sizinü fémszövetek, amelyekből szigo­rúan angolos szabású szmokingból és szűk, egye­nes szoknyából álló kisestélyi kosztümöket csi­nálnak. A kivágást élénkszinü bársony sállal ta­karják el. Az ilyen fémanyagiu kosztümök — simaságuk mellett is igen elegánsan és újszerűén, hatnak. Előjelek szerint ezek lesznek a szezon J — kedvencei! * Pariéban a fekete lett a vezető divatszin. Bécsben a fekete mellett a barnát is előszeretet­te! viselik. Mindkét szin megfelelő alapot nyújt az idei két vagy három színből kombinált níha- diszekhez. Egyik párisi modellnél például a fe­kete posztó anyagú, elszórt pay ette-körökkel telehimzett délutáni ruha derekát, elől keresz­tezett, hátul pedig hosszan alácsüngő, sötét- bordó és világos ciklámenlíla selyembársony öv díszítette. Egy sötétbarna színű, bécsi klokké- délutáni ruhát viszont, művészien csavart öv formájában, eperszinü és buzakék bársonyé sí­kok díszítették. * Marlene Dietricb filmjei nemcsak művészi, de divat szempontból is élményt jelentenek. A legr utolsó „Angyal" című filmjében ismét kápráza­tos ruhákat viselt. Túlsúlyban ő is feketében pompázik ,de például az első jelenésében hor­dott tüzrókagalléros, félhosszu kabátból és tel­jesen sima, elől végig villámzárral csukott ruhá­ból álló kompléja — vörösbarna színű volt. —• Tipikusan 1937—38-as jellegű a pasztellkék szí­nű muselin estélyi toalettje, amely drapirozott fisürésszel díszített, szűk derékkal és kránolán- szerüen bő, húzott aljjal készült. Állítólag ehhez az estélyi toaletthez csekély 25 méter muszlint használtak fel; magának a szoknyának 25 méter az alsóbősége. Ebben a libbenő, csupa fátyol­anyag ruhában valóban „angyalnak" néz ki. Igen elegáns a fekete bársonyanyagu, földig érő IdsestéHyi ruhája. A félhosszu, puffos ujjas toa­lettet nyáka köré csavart, elől pedig lazán össze­font ezüst lammé sál díszíti, amelyet keskeny öv szőrit le. Ehhez a modellhez nagy, fekete bár­sonyturbánt visel Marlene. Egy másik, fekete .posztóból készült szmokingból és szűk, rövid szoknyából álló vacsorázóruháját, sok fodros, fehér tüllzsabbó és a kabát ujjából a kézfejre hulló, fodros manzsetták díszítik. * Divatképünkön a téli „vonalat" mutatjuk be. Elegáns és a pénztárcánkra nézve sem „lehetet­len" a bakzélső kosztüm. Ügyes az elől egybe- szabottan készült kabátja, amely az oldalvarrá- saival keskeny hátövet fog le. Kis bubigallér, prémzsebek és kissé berakott vállu ujjak jel­lemzik. Az elől kissé felkerekített szoknya is prémmel szegett. A második rajzunk egy muta­tós szabású szövet délutáni ruhát ábrázol. Fe­kete posztóból és diklámenszinü bársonyöwel igen mutatós. A harmadik ruha mogyorószinü jexseyből vagy angórából szép. Kettős levarrásokon kívül erős zöld színű öv és gömbök a díszei. A negye­dik ábra sötét borvörös szinti téli kompiét visel. A ruháit steppelésekkel kiemelt derékrész és barna villámzár élénkítik. A bő, kétharmados kabátot nutriett piémcsikok teszik érdekessé. RADVÁNYI MAGDA* I R sivatagok terjedése — nagy veszedelem az egész emberiségre Észak amerik a, Afrika és Ausztrália óriási terü­leteit a szó szoros értelmében vett pusztulás és sivataggá válás fenyegeti. Az Egyesült Államok területén az első európai telepedósek óta állan­I dóan rablógazdaságot űztek. Az őserdők kiirtása az ország éghajlati viszonyait teljesem felforgat­ta; az erdőirtások következményekép óriási pusz­taságok keletkeztek, mert az erdők védelmének hiányában a föld teljesen kiszárad s a termőta­lajt a szél és viz elhordja. Ennek tulajdonitandók az óriási homokviharok és pusztító árvízkatasz­trófák, amelyek Amerikát az utóbbi évtizedekben, egyre gyakrabban látogatják. Ezenfelül az ameri­kai talaj termőképessége az USA nagy részében annyira csökkent, hogy a jövőben komoly ellátá­si gondok keletkezhetnek. Roosevelt elnök éppen ezért reformjai közé felvette a Washingtonban létesítendő tervező hivatalnak és az Egyesült Ál­lamok egész területére kiterjedő földvédelem meg­szervezését. A talajpusztulásnak a forrásvizek fel­használásával és öntözések rendszeresítésével, vagyis a vízgazdálkodás újjászervezésével akar­nak véget vetni. Egyes helyeken a tervet már ke­resztül is vitték; június elején Roosevelt a kon­gresszusnak bét újabb ilyen munkálatról szóló törvényjavaslatot jelentett be. E talajvédelmi munkálatok a gazdasági rendszernek belterjessé való változtatását és sok millió amerikai polgár letelepítését fogja lehetővé tenni. — Sokkal rosz- szabb a helyzet Afrikában. Az északafrikai part­vidéket, mely egykor a római világbirodalom ga- bomakamrája volt, ma a homoksivatag csaknem teljesen elnyelte. A rettentő szárazság, amely francia Marokkóban 18 hónapon át uralkodik és az aratás legkisebb reményét is megsemmisíti, egyenes következménye a. magas Atlas hegység erdőtelenitésének. A francia kormányzóság végre reászánta magát arra, hogy az Atlas-hegység er­dősítését megkezdi s a tori ás vizeket a síkság ön­tözésére felhasználja. A sivatag azonban középső és déli Afrika termékeny vidékein is egyre ter­jed. E. Huxley a londoni „Times” hasábjain nem­rég arra mutatott, hogy az afrikai talaj védő nö­vényzete napról-napra pusztul és pedig 1) az er- dőpuszfcitások következtében, 2) azáltal, hegy az európai gazdasági rendszert meggondolatlanul a teljesen más éghajlatú területekre vitték át (pl. gőzekék és egyéb gazdasági gépek); 3) a gyarmati kormányzatnak az állati betegségek el­leni küzdelmével kapcsolatban a legelőmarha ál­lomány állandó szaporodásával, mely a talajíen- ,tartó füvet lelegeli. Afrika sivataggá válását csak átfontolt tervgazdasággal és a régi hibák elha­gyásával lehet megakadályozni. xx Szép asszony — őrizze meg frissességét ée nyugalmát! A valódi Lysoform megöli a csirákat, baktériumokat s megakadályozza a fertőzést. Ki­mérve nem kapható. Az eredeti kis üveg 4.60 K8#

Next

/
Oldalképek
Tartalom