Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-21 / 266. (4412.) szám
%?XGM-7^GteARFTlRM£ 1937 november 21, vasárnap* A rovatért LüKŰ GÉZA felel 1 kassai kamara szerint az uj adóterhek kétségessé teszik * kereskedelmi bevételek elérését KASSA. — A kassai kereskedelmi és iparkamara kereskedőszakosztálya 18-án vette föl újra a kamara újjászervezése óta szünetelő munkáját. Az ülésen Sykora László kamarai tanácsos elnökölt s úgy a helyi, mint a vidéki tagok jelentős számban vettek részt. Részletesebb tárgyalás anyagát képezte a denaíuráltszesz eladásának, a cukorár leszállításának, a müételzsir hiányának és uj koníingentálásának kérdése. Különös figyelemmel hallgatta meg az ülés a kamara referenseinek tájékoztatását az uj adótörvényjavaslatokról, az azokból a kereskedő- és iparososztályra nehezedő megterhelésekről. A jelentést követő tárgyalásoknál a tagok kifejezésre juttatták ama aggodalmukat, hogy az uj terhek javasolt elosztása nem felel meg annak a reménynek, amelyet a középosztály az egyenletes megterhelés tekintetében táplált s a termelés lehetőségeit és a kereskedelem forgalmát csökkent- heti olyan mértékben, amely kétségessé teszi a várt bevételek elérését. Külön indokolt aggodalmakra ad okot az uj adók kivetésének bonyolult volta, ami rendkívül sok kellemetlen vitát fog előidézni az adózók és a kivető adóügyi hatóságok között. A szakosztály elhatározta, hogy támogatja a kassai kereskedelmi grémiumnak a Mikulás-nap előtti vasárnapon az üzletek nyitvatartására vonatkozóan tett javaslatát. Heves vita anyagát képezte a Slávia-kávéháznak áruház céljaira való bérbeadásának kérdése. Az országos hivatal érdeklődésére a szakosztály azt a nézetet tette magáévá, hogy a papirkereskedők jogosultak az úgynevezett személyes nyomtatványokra megrendeléseket fölvenni, azonban ezeket csak jogosult nyomdával készíttethetik el. Egyik járási ipartársulat kérdésére a szakosztály úgy döntött, hogy a kereskedő jogosult iparjogositványa körében megrendeléseket venni föl olyan árura is, amelyet tényleg nem tart raktáron. Ama kereskedő eljárását, aki vevőinek a vasúti költség megtérítését ígéri, az ülés meg nem engedett ráadásnak minősítette. Elhatározta a szakosztály, hogy a kamara közreműködik kereskedő továbbképző tanfolyamok rendezésében s a maga részéről is előadókat hiv meg. Annak a kérdésnek a le- tárgyalására, hogy miképen lehetne a kereskedelemben kötelező szabott árakat bevezetni, a szakosztály Paszternák Jenő, Plávka András, Sémán György és Spira Adolf kamarai tanácsosokból álló bizottságot küldötte ki. A szakosztály a lisztárak kérdésével is foglalkozott. Végül elhatározták, hogy támogatják Késmárk város érdekeltségének a kereskedelmi akadémia létesítésére irányuló törekvését s lépéseket fognak tenni aziránt, hogy a bíróságok ne idézzék ugyanegy órára tömegesen a feleket. Kaut'óíioz kőíhstő a külföldiek tartózkodási engedélye PRÁGA. — A törvények és rendeletek gyűjteményének 61. számú füzetében 223. szám alatt kormányrendelet jelent meg, amely az 1935. évi 52. számú törvényhez kiadott 143. számú kormányrendelet 3. paragrafusának harmadik bekezdését változtatja meg. Az uj kormányrendelet szerint azon külföldi állampolgárok tartózkodási engedélyének kiadását, akik Csehszlovákia területén önálló kereseti foglalkozást akarnak űzni, ahhoz a föltételhez lehet kötni, hogy adókötelezettségének biztosítására bizonyos határidőn belül megfelelő kauciót tesz le, éspedig olyun összegben, amint azt a lakhelye szerint illetékes adóigazgatóság a várható adóköteles jövedelemmel arányban állónak talál. Ez a feltétel azonban csak akkor áll fenn, ha az az állam, amelynek az idegen polgára, hasonlóképpen jár el a csehszlovák állampolgárokkal szemben. (—) Sztrájkok. Október hónapban 26 sztrájk volt a szeptemberi 32-vel szemben, A sztrájkolok és sztrájk következtében nem dolgozható munkások munkanapvesztesége 22.707 nap volt, a munkabér vesztesége pedig 502.207 korona. Csehországban 18, Morvaországban és Sziléziában 2, Szlovenszkón 5, Kárpátalján 1 sztrájk volt. Októberben kizárási eljárás nem volt. (—) 1938 végéig nem fogják beszedni a földadóhoz az állami vizgazdasági meliorációs alap 25 százalékos külön pótlékát. A törvények és rendeietek gyűjteményének 61. számú füzetében 224. szám alatt kormányrendelet jelent meg, amely szerint az állami vizgazdasági meliorációs alap céljaira a földadóhoz kivetendő 25 százalékos pótlékot 1938 végéig nem fogják beszedni. (—) Kereskedelmi fizetésképtelenségek októberben. Október hónapban Csehszlovákiában 18 kereskedelmi csődeljárás és 34 kényszeregyes- ségi eljárást indítottak a szeptemberi 13, illetve 15 eljárással szemben. (—) Az októberi kiilforgalom a vasúti szállítás tükrében. Októberben Csehszlovákiáiba 60.082 megterhelt vagon érkezett és az állam területét 67.394 vagon hagyta el. A tranzitó-forgalomra mindkét oldalon 19.941 vagon leszámítása után a tiszta behozatalra 40.141, a tiszta 'kivitelre 47.453 vagon jut, azaz a behozatalra 12.338, a kivitelre pedig 14.084 vagonnal több, mint a múlt év októberében. (—) Állampénztári utalványok forgalma. Az elmúlt héten az állampénztári “utalványok jó keresletnek örvendtek, a 3.75 százalékos utalványt 1938 február 1-re 99.77—99.85, május 1-re 99.60 —99.65, szeptember 1-re 99.50—99.60, november 1-re pedig 99.25—99.45 koronával hozták forgalomba. (—) Kereskedelempolitikai aktualitások. A francia-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások december 2-án kezdődnek meg Párisban. A csehszlovák delegációt Machaty követ vezeti. — Az Olaszországgal a közelmúltban megkötött pótkontingensegyezményre vonatkozóan a Metrppress azt az értesülését közli, hogy Csehszlovákia acél-, vegyi-, gép-, cellulózé-, cukor- és élelmiszerárukra kapott pótkontingenst, mig Olaszország narancsra, almára, müselyemre és gépalkatrészekre. — Törökországgal a kereskedelempolitikai tárgyalások diplomáciai utón folynak. (—) Az árpakivitelnél minden vámhivatal kiadhat behozatali jegyet. A pénzügyminisztérium 136.448 számú határozatában kimondja, hogy a jövőben az árpakivitelnél minden vámhivatal kiállíthat és kiadhat behozatali jegyet. Gyüngébb lesz az idei buzakivitel Csehszlovákia elveszti külföldi árpapacát PRÁGA, — A minisztertanácsnak az elmúlt héten kellett volna dönteni az árpakivitel feltételeiről és a kontingens felosztásáról. A döntés nem történt meg és a kérdésben ismét a Gabonatársaság elnökségének kell határoznia. Mint ismeretes, a megoldás nehézsége a kiviteli hányadnak a Gabona társaság egyes csoportjai között való felosztásában és a kiviteli prémium összegében rejlik* Más szóval tehát jóvá kell hagyni az exportőrök nyereségét s azután azt. hogy ebben a nyereségben ki milyen százalékkal részesedik. A tárgyalások már hónapok óta húzódnak és ezalatt Csehszlovákia elveszti az árpakiviteli lehetőséget. Egészen természetes, hogy a külföldi érdeklő- lődők nem várnak a döntésre és más országokban szerzik be árpájukat annál is inkább, mert nem raktározás céljából van szükségük árpára, hanem feldolgozásra, az pedig nem tűr halasztást. Ma már kétségtelen, hoqy bármiként is döntsenek az árpakivitel kérdésében, a Gabonatársaság csoportjainak veszekedése miatt Csehszlovákia árnakiviteli mennyisége az idén jóval kevesebb lesz a tavalyinál annak ellenére, hogy a termés nagyobb volt. A búza iránti érdeklődést a terménytőzsdéken az alacsony lisztkereslet szabja meg. Az emelt I monopolárak melletti alacsony lisztárak folytán a malmok nem őrölnek raktárra s így a buza- forgalom elégtelen. Ami a kivitelt illeti, naÍ gyobb mennyiséget biztosítottak be Németország számára. A többi országokba a buzakivitel nem lesz olyan kedvező, mini a tavaly volt Az idén a termelők jóval több búzát ajánlottak fel. A gabonapiacon a rozs iránt sincs nagyobb érdeklődés. A kereslet kizárólag a malmok számlájára írható a kifejezetten fogyasztói vidékeken, ahol azonban a rozs a szállítási díjjal drágul.. Az árpa iránti érdeklődés közepes. Csak a belföldi maláta- és sörgyárak vásárolnak, ami azonban túlságosan kevés és igy a raktárak megtelnek árpával. A kukoricát a szlovenszkói bizományosok kínálják, az uj kukorica nedves és a szállítás alatt állítólag romlik. A szárított kukorica túlságosan drága és azt a gazdák nem vásárolják, mivel a magas árak folytán az állattenyésztés nem rentábilis. A burgonyatermés jó, de némileg alacsonyabb, mint annak mennyiségét magánbecslések szerint feltüntették. Ennek ellenére a burgonyakinálat állandóan nagy, és az árak a legalacsonyabb színvonalon mozognak. A kínálatot az is növeli, hogy a burgonya nagyrészét esős időben takarították be és I nagyrészt nem bírja el tavaszig a raktározást. Gazdaadósságrendezés vagy maradékbirtokosmentés? PRÁGA. — (fi) A községi választásokat elhalasztották ugyan, de azok megtartására előbb-utóbb sor kerül s ezért mi sem természetesebb, hogy az agrárpárt a falun megrendült helyzetének és tekintélyének szilárditására alkalmas eszközök után kutat s úgy látszik, hogy a gazdaadósságok rendezésében véli megtalálni azt a mézes madzagot, amellyel a gazdák bizalmát megnyerni reménykedik. Erre vall az a körülmény, hogy sajtója, de különösen a Venkov napnap után széles demagógiával tárgyalja e kérdést. S az agrártervek támogatása mellől a Pozsonyban megjelenő magyar nyelvű félhivatalos lapjuk sem maradhat el s négy folytatásban iparkodik az olvasót a kérdésben „tájékoztatni1*. A cikk hangja nyugodt színezetű, látszólag tárgyilagos, könnyedén suhan el a veszedelmes részek fölött. Tény, hogy ez az Írásmód több eredménnyel kecsegtet, mint az agrársajtó demagóg írásmódja s ezért szükséges, hogy e kérdéssel —■ amellyel már éppen eleget foglalkoztunk, valahányszor az egyes rendeletek megjelentek, vagy amikor a földművelésügyi miniszter uj javaslatokat terjesztett elő — ismét behatóan foglalkozzunk. A pozsonyi magyar nyelvű lap először is statisztikai adatokkal szolgál. Legelőször azt állapítja meg, hogy a gazdaadósságok összege 1933-ban 26 milliárd koronát tett ki. A forrást sem ennél, sem további számadatainál nem jelöli meg. Ez azonban olyan I adat, amelynél az agrárfantázin a legvégső határokig elgaloppirozta magát. A gazdaadósságok összegét ugyanis a különböző szerzők és intézmények 15—50 milliárd közötti összegben adják meg. Brdlík tanár intézetének megállapításában 19% milliárd szerepel. Azonban, ha s legalacsonyabb számadatot is vesszük tekintetbe, akkor is hatalmas a gazdák eladósodottsága, s ha az agrársajtó valóban a gazdaadósságrendezést tartja az akció céljául, semmi szükség sincsen az adatok groteszk tulnagyitására. Az adósságok öszegének oly mérvű fölfuvása, amint azt az agrárok teszik, csak egy célt szolgál: kiharcolni a kérdés kapcsán egy olyan szervezet létesítését, amelyben az agrárok egyedül vagy túlsúlyban lennének, amely azután olyan intézkedéseket valósítana meg, amelyek az agrárpárt sajátlagos politikai hatalmi érdekeinek a legmesszebbmenően megfelelnek s éppen ezért van szükségük a számok fantasztikus^ elnagyolására. Az agrárok alábbi statisztikai adatai azt mutatják meg, hogy a gazdatársadalom mekkora része milyen mértékben van eladósodva. Cseh- és Morvaországban 244.236 birtoknak (22.6%) volt hektáronkint 1000 koronáig terjedő adóssága, 165.345-nek (15.3%) hektáronkint 1001—2000 korona adóssága volt, 332.891-nek (29.5%) pedig hektáronkint 3000 koronán felüli adóssága volt 1933-ban, a birtokok 21.1%-a pedig adósságmentes volt. Szlovenszkón és Kárpátalján a helyzet sokkal rosszabb e téren. A birtokoknak itt'csak 11.4%-a volt adósságmentes, 226.030 birtoknak (39.8%) hektáronkint 1000 koronáig terjedő adóssága volt, 106.200 birtoknak (18.7%) 1001—2000 korona, 57.359 birtoknak (10.1%) 2.001—3000 korona, mig 95.978 birtoknak hektáron- |kint 3000 koronán felüli adóssága volt. Hogy ezek a Lópokrócok vízhatlan, nemesített, félig zsírtalanított impregnált hosszúszálú gyapjúból. Különleges minőségű montán ló pokrócok Nagyság | 120/175 | 135/190 | 150/200 cm | ________ Ml nOség ..Snpir | 77.— j_ 96.— | 115.— |K8db-Ji „Extra" I 72.— | 90.— | 108.— | ~ Elsőrendű montán lópokrócok I. min. 62.— 70.— 92.— Ili „ 54.—- 64.50 807— III. „ 49.— 60i—— 75___ IV . „ 30.— 45.— 54.— Képes árjegyzék ingyen és bérmentve Szállítja: agrAr textilek nintaraktAra. BRATISLAVA, H vlezdoslav-tér (Sétatér) 30/P. számok a birtokok összterületére, avagy csak a mezőgazdaságilag megmunkált területre vonatkoznak, azt már nem tünteti föl sem a Venkov, sem pedig a pozsonyi magyarnyelvű lap, de valószínűbb az előbbi föltevés, mivel ez adatok után arról beszél, hogy a búzatermő vidéken az egy hektár termőföldre eső adósság 4000 korona, Szlovenszkón 3000 korona, a répatermelő vidéken 5000, illetve 4000 korona, mig a burgonyatermelő vidéken 3000, illetve 2000 korona. Az a megkülönböztetés, hogy a statisztikában összterületről vagy mezőgazdaságilag megmunkált területről van-e sző, nem lehet közömbös. A nem mezőgazdasági terület, tehát a legnagyobb részben erdő, a magyarságot, különösen, ha a kisbirtok megmentéséről van sző, egyáltalában nem érdekli. Tudnivaló ugyanis, hogy a kisgazdáknak nincsenek erdőérdekeltségeik, de igenis van az agrár nagyuraknak és az agrár erdőszövetkezeteknek, amelyekről már olyan gyakran volt szó lapunk hasábjain. Hiszen még élénk emlékezetünkben él az, hogy az erdőreform milyen nagy szerepet játszott a földreform során. Ha meg is nyugszunk ezekben a számadatokban, rá kell mutatnunk arra, amit a Magyar Újság cikkírója egyenesen elmellőzött, hogy a birtokok tekintélyes része vagy adósságmentes, vagy csak olyan adósságai van megterhelve, (hogy azt a birtok könnyen elbírja. Ez a jelenség pedig az adósságrendezés szempontjából rendkívül fontos. Hiszen annyit jelent, hogy az, akinek valóban a „kisgazdák megmentése" a szándéka, ahogyan azt az agrár lap fennen hirdeti, vagy egyáltalában a bajbajutott mezőgazdaságokon való segítés, úgy nem kell az adósságok teljes összegét számításba vennie, még csak az összes mezőgazdasági üzemekkel sem kell törődnie, hanem csupán azokkal, amelyek túl vannak adósodva és még azok adósságaival is csak abban a mértékben, amennyiben azokat a birtok nem bírja eh Hogy erről a dologról egyetlen szót sem szólnak, ez jellemzi az agrárok terveit a legjobban. Nem a mezőgazdaság megsegítése a fontos, hanem az agrárpártban döntő fontosságú, rétegek további támogatása a föladat s ezt a célt csak zavarná az adósságok eloszlásáról szóló elmefuttatás. A cikksorozat a továbbiakban a különböző birtokkategóriáknál észlelhető adósságeloszlással foglalkozik. A hektáronkinti adósság átlaga a két hektárnál kisebb birtoknál 10.180, a 2—10 hektáros birtoknál 3900, a 10—30 hektáros birtoknál 2600 korona. A számokat a szerző Zadina földművelésügyi miniszter egyik munkájából veszi. Jellemző úgy a miniszterre, mint a cikkiróra, hogy csak a 30 hektár nagyságig érdeklődnek a birtokok iránt s a nagyobb üzemek terheiről egy szót sem szólnak, pedig éppen ezek a számok érdekesek és sokatmondók. Érthető és minden országban kimutatható jelenség az, hogy a hektáronkinti eladósodás a kisebb üzemnél sokkal nagyobb s az üzem nagyságával csökken. A kisbirtok sokkal kisebb tartalékkal dolgozik, sokkal érzékenyebb. Valamely családtag betegsége, haláleset, elemi kár, csak egy-két állat elpusztulása a nagyobb üzemnél is terhet jelent, de azt a nagyobb üzem aránylag könnyen birja el. A kisüzemnél minden ilyen vis major nagy adósságot jelent, sokszor az üzem pusztulását okozza. Az üzem területéhez viszo- nyitva a berendezés, az állatállomány sokkal nagyobb értéket képvisel, mint a nagybirtokon, annak ellenére, hogy az primitív, visszamaradt. Az erre invesztált tőke sokkal lassabban amortizálódik, mert a berendezés sokkal rosszabbul van kihasználva, ugyanúgy, mint ahogy a felgyülemlett adósságok kamatozása és törlesztése is sokkal nehezebb feladat. Az, amit Zadina miniszter táblázata kimutat, semmi újat nem hoz 3 az adósságrendezés kérdésénél csak annyi a szerepe, hogy rámutat arra, mennyivel nagyobb kedvezményekben kellene a kisgazdáknak részesülniök s menynyivel sürgősebb a segitség. Érdekes s tipikusan csehszlovákiai lett volna a táblázat, ha folytatását is hozta volna a Magyar Újság. A folytatás ugyanis az, hogy amig a 20—20 hektáros birtoknagyságnál az átlagos adósság csak 2110 Kő hektáronkint, addig már az 50—100 hektáros birtokoscsoportnál a hektáronkinti adósságok átlagának összege 4040 Kő-ra emelkedik. Hogy ezt a nem normális jelenséget megértsük, foglalkoznunk kell egy speciális csehszlovákiai típussal: a maradékbirtokossal. » (Folytatása következik.)’ (—) Kliringkifizetések. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a csehszlovák hitelezők követeléseit november 18-ig a bolgár kliring- ben az 1936 március 23-ig elvámolt, a görögben (A) a 20.926., a törökben a 11.772., a jugoszláv- ban a 133.472. számig, a németben pedig a Németországban 1937 október 14-ig letétbe helyezett összegek erejéig fizették ki. (—) xx Ez évben is sok kárt, okoz a mételykór. Figyelmeztetjük a gazdákat, hogy mételyre gyanús juhaiknak, marháiknak azonnal adják be a Distolt. Biztosan meggyógyulnak. Csekély költséggel nagy kántól óvhatják meg magukat a gazdák.
