Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-18 / 263. (4409.) szám
^4409^S2ám' CS***^*'ÍÖ*t • 1937 november 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes sztem ára 1.2C Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská olice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II„ Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 30311. • • SÜROÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. Kisebbségi vita a költségvetés kapcsán: A magyar kérdés Hodza és Esterházy megvilágításában A miniszternők exnoiéjában főként a kisebbségek aránylaqos részesedéséről beszélt » Uíabb ígéret a magyar nyelvjogi és kulturális követelések teljesítéseié „Hasonló hisebbségjogi helyzet, mint a történelmi országokban“ a köztársaság közgazdasági politikája az áll'amfordulat óta helytelen volt. Az állam védelme megköveteli a fegyverkezést, de a szükséges pénzt onnan kell elvenni, ahol van, például a politikai pártoktól* Ezenkívül a tárcanélküli minisztériumok be- szüntetendők. Spacek cseh nemzeti egyesüA részletes vita PRÁGA. — A költségvetési bizottság az állami költségvetés részletes vitáját ma reggel kezdte meg a köztársasági elnök s irodája, a nemzetgyűlés és a miniszterelnökség költségvetési fejezeteinek tárgyalásával. 900 ezer korona a rendjeltörvény végrehajtására Krémén képviselő a köztársasági elnök és irodája költségvetésének előadója megállapította, hogy e fejezet szükséglete 1 millió 212 ezer koronával emelkedett, ebből az összegből teljesen uj tétel, 900 ezer korona kell a rendekről és kitüntetésekről szóló törvény végrehajtására. A köztársaság fennállásának húszéves jubileuma alkalmából sor kerül az első kitüntetések és rendek kiosztására. Nagy összegekbe kerül a Hradzsin gobelinjeinek kijavíttatása is: darabonként 40 ezer koronába. — Az előadó különösen részletesen ismertette a prágai vár átalakítási munkálatait, amelyek azért haladnak lassan, mert archeológiái ásatásokat is kell végezni. A köztársasági elnök lakosztályában eddig egyetlen fürdőszoba volt folyosólabirintus közepén. A folyosókat eltávolították s helyükön nagy belépő-termet készítettek. Dr. Klapka képviselő a nemzetgyűlés fejezeHalifax útjához (sp) — Valamelyik lap a Halifax berlini utazásával kapcsolatos sajtóviharkor szellemesen a következő címet adta tudósításának: „a lordot nem lehet zavarni". Nem, a lord nem engedi, hogy zavarják. Egy lord azt teszi, amit jónak lát, heccek, gyanusitga- tások, hazugságok, pletykák, müfölháboro- dások, eseményfölnagyitások, ,,leleplezések" nem befolyásolják. Egy lord nyugodt és kiegyensúlyozott, hiába háborgatják. — így a lord, s igy egész Anglia, Halifax útját a gonosztevők nem torpedózták meg, a lord már Berlinben van, tárgyal Göringgel, Hitler vendége Berchtesgadenben, s Anglia tapsol hozzá. Az angolok tudják, mit cselekszenek. A kampány, amely Halifax útját meg akarta akadályozni, ismét csak jellemző a sötétben bujkáló európai békegyilkosokra. Azok, akik összeesküdtek a harmadik birodalom és az olasz impérium megsemmisítésére, kínosan fölszisszentek az utazás hírére. Hiszen úgy látszik, mintha Anglia és Németország komolyan békülni akarna, s ha ez a béke megszületik, akkor a Hitler- és Mussolini-ellenes vendetta hívei egyelőre föladhatják • reményüket, hogy valamilyen nagy európai „fölháborodás", természetesen az angolokkal és az oroszokkal az élén, elsöpri a gyűlölt központi birodalmakat, s Németországot visszanyomja abba a rabszolgaságba, amelyben a háború után élt és tűrte, hogy a rovására kivül-bévül mások gyarapodjanak és németeskedjenek. Az| európai sajtó egyrésze öt év óta mindent el-| követ, hogy Hitler-gyülöletét egy németéi-1 lenes világháborúval levezesse, á minden megengedett és megnemengedett eszközt megragad, hogy uszítson Európa két nagy népe ellen. Főérve: Németország és Olaszország háborút akar, tehát meg kell előzni őket, fegyverkezni, a német-olasz kívánságokat mindén esetben visszautasítani, mielőtt késő s e hatalmak megerősödnek. Egyszóval fölkészülni, fegyverkezni a biztos ve-1 szedelem ellen s lehetetlenné tenni a két fa- B siszta birodalom kibontakozását. A kam-| pány eddig eredménytelenül működött, mert! a. féktelen uszítás ellenére Hitler és Musso-I lini mindent elért, amit akart, s még sem lett háború, — de az európai sajtó egy bizonyos részének heccelődéseit s az emigráns sajtó örökös háboru-falrafestésének következményeit több európai országban az állampolgár a saját bőrén érzi, — hogy mást ne mondjunk: azokban az adóemelésekben, amelyek megindokolása mindenütt egyforma: Németország veszedelmet jelent, fegyverkezni kell ellene, s a fegyverkezéshez pénz kell. Nem utolsó sorban az emigránssajtó szívós uszitókampányának köszönhetjük, hogy a fegyverkezési pánik 1937-ben már érezhetően Európa zsebére megy és adóemelésekben nyilvánul. Egyedül a német fegyverkezést okolni mindenért, nevetséges kísérlet. Az emigránssajtó maga elismeri, hogy a német haderő ma szárazon, vizen és a levegőben aránylag nem nagyobb, mint a francia vagy az orosz volt 1930-ban. Gúnyosan és megelégedetten, adatokkal és statisztikákkal állapítja meg ezt például a Weltbühne, — de ha igy van, kérdezzük, akkor miért jelent világveszedelmet a normális német fegyverkezés, amely nem nagyobb, mint a többi államé volt a „nyugodt jj és veszélytelen években"? Nem áll Német-1 ország jogában, hogy ugyanúgy fegyver-1 PRÁGA. — Az állami költségvetés bizottsági általános vitáját kedd este befejezték. Az általános vitában Jakseh német szociáldemokrata azt hangoztatta, hogy a február 18-i megegyezés a csehek és németek között a kölcsönös jóakarat jele* de a német kisebbségtől a megértést e megegyezés után is megtagadták az élet- szükségletek gyakorlati elismerésének számos ágában. A szónok teljes arányosságot követel az állami igazgatásban a német kisebbség részére legalább is a fokozatos realizáció szellemében. Stűl’a cseh nemzeti egyesüléspárti szerint a költségvetés ugyan nagy mü, de a mi viszonyainkra mégis csak túlméretezett. Kisebbségi pótköltségvetés Mayr-Harting német keresztényszocialista kifogásolja, hogy a 82 állami alap gazdálkodásáról semmi kimutatás nincs a költségvetésben. A február 18-iki cseh-német kiegyezésnek nem szabad csak papiroson maradnia s ezért az javasolja, hogy a kormány pótköltségvetést nyújtson be, amelynek keretében szociális, gazdasági és személyügyi tekintetben kielégitenék a kisebbségeket a február 18-án Ígért arányos részesedésnek megfelelően. Dr. Macek szociáldemokrata óva inti a kormányt újabb külföldi kölcsön felvételétől. A mai nemzetközi helyzetben csak nagyon súlyos feltételekkel szerezhetnénk a külföldön hitelt, de arra nincs is szükség, mert valutákra különösen égető szükségünk nincs. Trnka fasiszta szerint kezzék, mint Franciaország cselekedte? Lám, az angolok nem dőlnek már be az emigránssajtó uszításainak, ami mély bánatot okoz az európai heccemberek egy bizonyos körében. Chamberlain az alsóházban csaknem ingerülten kifakadt az örökös „gyanusitgatások" ellen, tehát nem volt hajlandó fölülni a németellenes vádaknak. Ugyanaz történt, ami a spanyol kérdésben: az angolok meggyőződtek arról, hogy a Franco elleni vádak nagyrésze hamis s ezért átértékelte fölfogását a spanyol nemzetiekkel szemben. Végtelenül jellemző errevonat- kozóan például az eset, ami Malorcával történt, s amiről épp ma ir a félhivatalos Times. A Valencia-sajtó hetek óta telekürtölte a világot, hogy Maiorca szigetét megszállták az olaszok, s Mussolini innen készül a francia és az angol hegemónia megingatására. Az angolok óvatosabb emberek, mint e könnyelmű és a híreket a szerkesztőségekben gyártó felelőtlen sajtó gondolja: bizottságot, sőt titkos ágenseket küldtek a szigetre a tények megállapítására. Többhetes tanulmány után kitűnt, hogy Maiorcán néhány szakemberen kivül nincs is olasz, a vádak alaptalanok. Természetes, hogy a gentleman angolok elveszítik bizalmukat a valenciapárti hírekkel szemben, ha egymásután kitűnik, hogy hazugok s a közvélemény is kiábrándul, amint megtudja, hogy a dolgok ellenőrizhetetlenségében bízva hazugságokkal traktálták s igy akarták megnyerni hangulatát. Kiábrándul s a másik, a nyugodtabb és az eredményesebb oldalra, léshez tartozó képviselő szerint az eredeti állami költségvetés, amelyen a takarékossági bizottság 2.5 milliárdot tö- rölt, a kormány tagjai nemzetgazdasági ismereteinek szomorú tanúsága. Kemes főelőadó rövid zárószava után a bi* zottság éjjel a koalíciós többség határozata* val befejezte az általános vitát. tének ismertetése során örömmel állapítja meg, hogy vége a „felhatalmazási érának" s ezzel a parlamentarizmus megerősödik. Emelni kellett az Interparlamentáris Unióban való részvétel szükségletét azért, mert ez intézmény ülésein igen sok képviselő saját költségén vesz részt s ezek megnyilatkozását kellő értékére kell leszállítani, E célra 35 ezer koronával emelték a szükségletet. A jubiláns év reprézenlálása: 12 miitó korona Kícmen képviselő a miniszterelnökség fejezetét ismertette, melyben a legnagyobb emelés a rendelkezési alap 12 millióval való növelése. Az emelést a jubiláns év szükségleteivel indokolják, Dr. Spina tárcanélküli miniszter szükséglete — e tárcában — 20 ezer, dr. Zajíceké 98 ezerrel 372 ezerre emelkedett. A miniszterelnökségi fejezet előadói ismertetése egy szóval sem emlékszik meg az e tárcában elhelyezett kárpátaljai autonóm kormányzóság szükségleteiről. Az előadók után nyomban szólásra jelentkezett dr. Hodza Milán miniszterelnök. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN szegődik. Amikor Gijont elfoglalta Franco, egy „tudományos" kommunista revü (mely magyarul is megjelenik) a veszteségről szóló tudósítását úgy kezdte, hogy Gijont olasz és német csapatok, a part előtt álló olasz és német hadihajók foglalták el. Egy angol bizottság Aszturiában is megállapította, hogy sem olaszok, sem németek nem voltak a győztes navnrraiak között, — elképzelhetjük, milyen kiábrándítóan hat e hivatalos brit jelentés azokra a szolid angolokra, akik becsületességükben előbb már csaknem bedőltek a valenciapárti sajtó blöfföléseinek. Ugyanez az eset Angliában Németországgal kapcsolatban is. Mint Chamberlain, az angol közvélemény is megelégelte a gya-. nusitgatásokat, Nem hisz többé azokuak,
