Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-18 / 263. (4409.) szám
I 1937 november 18, csütörtök. míú miHROFonn l<észü lékeit bizományba ? Miki nincs a miKRoronn az üzletekben mindig raktáron? f§l$8é a miHRoronn nagyon kedvelt és keresett. Ezért ön is következetesen csak miHOFOílfl rádiót kérjen! Részletes árjegyzékek ! minden rádióüzleften.^^^^^p^ j lEEjjgar ^sms^s^BSss^s^s^smmBssaaEBm akik azt hirdetik, hogy biztos háborút jelent, ha valaki barátságosan kezet nyújt Hitlernek. Anglia megkísérli, hátha máskép is lehet. Hátha kibékülhet Hitlerrel és a német-angol együttműködéssel biztosíthatja az európai békét. Anglia uj fegyverkezésével ma elég erősnek érzi magát, hogy semmiféle meglepetés ne érhesse s igy nyugodtan tárgyalhat a békéről, sőt kedvezményeket is tehet, mert partnerei —- Németország és Olaszország — semmiesetre sem válhatnak veszélyessé az uj, hatalmas brit erő számára, még akkor sem, ha mindent megkapnak, amit kívánnak s azután támadnak. Ha pedig igy van, miért ne teljesít^ hetné Anglia például germán partnerének egy-két kívánságát (mint a gyarmati követeléseket), amelyeket nagyjában az angol közvélemény is igazságosnak ismer el s amelyek Németországot biztosan visszatartják a vabanque-tól? Végveszély nem fenyegeti az uj. megerősödött Angliát emiatt s a brit hatalom ma abban a helyzetben van már, hogy minden támadást visszaverhet, viszont, ha felesleges presz- tizspolitikát űzne és nem teljesítené az éhező dinamikus népek egyetlen szociális kérését sem, elképzelhető, hogy a kétségbeesett dinamikus erők végső elkeseredésükben minden-mindegyes hangulatukban tényleg fegyverhez nyúlnának s ma a német- olasz-japán blokk nem megvetendő erő többé. Az erősebb angol blokk győzne ugyan, de a háború ismét eltarthatna négy évig,; rengeteg áldozatot követelne s ki tudja, mi jönne utána. Minek kierőszakolni a vérontást? London jól tudja, hogy kisebb és az olasz-japán-német mindennapi életet biztositó kedvezményekkel lecsillapíthatok a dinamikus hatalmak, amelyek ma tudják, hogy a felfegyver; ett Anglia erősebb, mint ők s háborút tényleg csak végső kétségbeesésükben indítanának (de akkor biztosan) s nem előbb nem addig, amig életlehetőségeket kapnak. Az angol politika magatartása tehát egyszerű: megszervezni az erőt, hogy senkinek eszébe ne jusson támadni, de kedvezményeket adni a szegényekneK és háttérbeszoritottaknak, kibékülni velük, nehogy a kétségbeesés és az éhség mégis elkeseredett lépésekre ragadtassa a gyengébbeket. Halifax azért érkezett Berlinbe, hogy az aránylag olcsó békét megkösse a birodalommal. S Németország belemegy, mert tudja, hogy Anglia erősebb. S különben is, miért ne egyezne ki, ha kap érte valamit s tiz évre újból lélegzethez jut, mint Olaszország Abesszíniával és Francoval, Japán a kínai piaccal? Bármennyire nem tetszik tehát az emigránssajtónak, bármennyire nem riadt vissza az aláaknázás és a gyanusitga- tás eszközeitől sem (lásd az angol sajtóban lanszirozott híreket az angol-német kibékülés feltételeiről), lord Halifax nem engedi, hogy zavarják és Berlinbe utazott a békéről tárgyalni. A jövő mutatja meg, hogy helyes volt-e az a"^">1 számítás. Nagy-Britan- nia erejének tn ' bnn*r ^ ’ kockáztat sokat akkor sem, ha a lá'gy nem sikerül, Hodza miniszterelnök expozéja A miniszterelnök beszéde elején hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet a legnagyobb erőfeszítésekre készteti az összes államokat, de Csehszlovákiától azért követel még nagyobb teljesítményt, mert egymással ellentétben álló szellemi áramlatok kereszte- ződési pontján fekszik. Az állam első nagy föladata a szociális kérdés megoldása volt, a második a gazdasági válság. A mostani honvédelmi kiadások jelentik a harmadik s talán a legnagyobb vizsgát. KSzépeurőpai ntodus w:denái felé? A csehszlovák demokrácia csak most fejleszti hagyományait. Legfőbb eredménye — mondja a kormányelnök — az önkéntes fegyelem. A mfniszterelnök az önkéntes tehervállalás jellegét látja a költségvetésben és a fedezeti javaslatokban is. Csehszlovákia mint a középeurópai nemzetközi egyehsuly tényezője ezzel nagy lépéseket tesz államiságának megerősítésére. Nemzetközi szerződései szilárdak. A kisantant annál több nemzetközi jelentőséggel bir, minél kollektivebb a politikája. Ha a kisantantnak Ausztria és Magyarország iránti régebbi kapcsolatait összehasonlítjuk a maiakkal, akkor lényeges haladást konstatálhatunk a középeurópai megértés felé. Csehszlovákia és Magyarország viszonyában ezidőszerint — úgymond — semmi zavaró momentum nem mutatkozik. A kormány következetesen kitart utján, amely a középeurópai modus vivendi felé vezet. Uj vasúti tarifa, decentralizáció, országos iskolatanács és szojmválasztás A belpolitikában a miniszterelnök szerint Szlovenszkó és Kárpátalja fokozatosan emelkedik a nyugati tartományok színvonalára. Az uj vasúti törvény keretei közt a vasút- ügyi minisztérium uj vasúti tarifarendszert készít elő, amely hozzájárul az egész államterület további gazdasági unifikálásához. A már benyújtott unifikációs javaslatokon kívül még több hasonló javaslat is készül az állam területén levő jog egységesítésére. Mennél teljesebb lesz a jogi egység, annál nyugodtabban lehet decentralizálni a köz- igazgatást. Az országos képviselőtestületek szabályalkotó tevékenységét annál szélesebb területre lehet kiterjeszteni. A kormány törvényjavaslatot készített elő az országos elnökök hatáskörének kibővítéséről. Az iskolatanácsokról szóló kormányjavaslat ugyancsak kibővítheti Szlovenszkó önkormányzatát a nevelés és közoktatás fontos területére is. A kárpátaljai kormányzó jogkörének ideiglenes rendezéséről szóló törvény és az azzal kapcsolatos szervezési rendelkezések alkotják a kárpátaljai autonómia első szakaszát. A kormány kívánja, hogy ezt a szakaszt kövesse mielőbb a második, amely a kárpátaljai országgyűlési választásokban fog megnyilvánulni. Ami a kormányt illeti, az újonnan átszervezett Kárpátalja részére megteremti mindazokat az előfeltételeket, amelyek révén mielőbb eljuthat ehhez a fontos lépéshez. A 6s@mi@!SsÉgi kvéia — A február 18-i nemzetiségi kormányhatározattal a kormány bebizonyította, — folytatta a kormányelnök, — hogy a közigazgatás minden ágára ki akarja bővíteni a csehek és szlovákok tartós együttműködését úgy a németekkel, mint a köztársaság valamennyi kisebbségével. Ha a nemzetiségi arányszárara igyekszünk az állatni kormányzatban,- ezzel nem - akarunk a tényleges szükséglettel és emberiességgel -szemben mechanikus mérőeszközt alkalmazni, mert bizonyos területeken a részesedés kedvezőbb a kisebbségekre az arányszámuknál. A következetesen végrehajtott arányos részesedést bizonyos területeken maguk a németek is igazságtalannak minősítenek. Vannak azonban olyan területek, amelyeken a nemzetiségek részesedése nem felel meg a nemzetiségi számaránynak. Azonban tekintetbe kell venni azt is, hogy némely helyütt az aránytalanság annak a következménye, hogy a németek belsőleg nem akarnak beletörődni a csehszlovák államiság megváltoztathatatlan tényébe. Az ilyen aránytalanságokért sem a csehek, sem a kormány nem vállalja a felelősséget. Az aránytalanságot annál gyorsabban lehet csökkenteni, mennél hajlandóbbak lesznek a kisebbségek belső kikötések nélkül résztvenni az államépitő munkában. A miniszterelnök sorra veszi a közigazgatás egyes ágait és statisztikai adatokkal igyekszik bizonyítani, hogy február 18. óta a németek számaránya az állami hivatalokban javult. A kormány szükségesnek találja, hogy az állami hivatalnokok az államnyelv ismeretén kívül legalább egy kisebbségi nyelvet is ismerjenek. Ez feltétele lesz az állam szolgálatába való felvételnek olyan hivataloknál, amelyek rendszeresen érintkeznek nemzetiségekkel. Hivatalnokoknak alsóbb fokon nemzetiségi vidékeken is kell szolgálatot végezniük. Ez előfeltétel nélkül nem juthatnak be az első és másodfokú hivatalokhoz, sem a központi hivata- í lökhöz. A miniszterelnök igyekszik igazolni, hogy az adóleirások nemzetiségre való tekintet nélküli arányban folytak le a cseh és német vidéken. Ugyanezt állítja a közmunkaügy, a posI taügy, a földmüvelésügy és a vasutügy körére vonatkozólag is. I roa§ygr§á?g istro'ái A közép-, a szak- és felsőiskolákat illetően a kormányelnök azt állítja, hogy a kisebbségek megközelítően megkapják a nekik kijáró arányt, sőt a németek még az arányon felüli mértékben bírnak iskolákkal. 1935 és 36-ban a magyar középiskolákra és tanítóképzőkre a ténylegesen kiadott állami kiadósokból Szlovenszkón 15, illetve 14,2 százalék esett, Kárpátalján 12, illetve 11.7 százalék, Ez azt jelenti, folytatta a miniszterelnök, hogy a magyar középiskolákra kiadott összeg a két országrészben csak 2—3 százalékkal marat ama kvóta alatt, amennyi ezekre az iskolákra a nemzetiségi kulcs arányában esett volna. Ami a szakiskolákat illeti, az utolsó két év alatt Szlovenszkón a magyar intézetekre 8.3, illetve 8.4 százalék jutott, Kárpátalján 9.6 és 9.7 százalék, tehát kisebb arány, mint amely a magyar lakosság számának megfelelne, bizonyára azért, mert a magyar lakosság túlnyomóan mezőgazdasági vidéken lakik, ahol nincs úgyszólván ipar s ezért a kereskedelem is kevésbé intenzív. A magyarság ScSveteJéseinek három csoportja — A csehszlovák kisebbségi politika az S állam demokratikus alkotmányának keretei | között igyekszik kielégíteni valamennyi 1 nemzeti kisebbség indokolt követeléseit és I teljesíthető kívánságait. A magyar tényezők egész sor panaszt, követelést és kezdeményező javaslatot terjesztettek be. Ezek legnagyobb részét hivatali vizsgálati eljárás tárgyává tettük és fokozatosan realizálást nyernek. Bizonyos posztulátumokat már megvalósítottunk. Példaképen fölhozom — mondotta a miniszterelnök — a pozsonyi állami magyar tanítóképző önállósítását, a Komen- sky-egyetem jogi karán a magyar jogi J terminológia lektorának kinevezését, s néhány további apróbb követelést. A hontalanság! kérdés — A magyarok követeléseiről ma három csoportban emlékezhetek meg. Az elsőbe tartozik a hontalanság megszüntetése. Vagyis az állampolgársági kérdés elintézése Ausztria és Magyarország ama volt polgárainál, akik az államfordulat napján és azóta állandó tartózkodási hellyel bírnak a köztársaság területén és nem váltak más állam polgáraivá. Ezt a kérdést az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló unifikációs törvényjavaslat keretében fogjuk megoldani, amely már kész az alkotmányos tárgyalásra. a magyar nyelv és a hivatalok — A magyar követelések második osztálya a közhivatalokban a magyar nyelv gyakorlati használatára vonatkozik. Ez irányban mindenekelőtt kivizsgáltuk a konkrét panaszokat. Lényegében nincs másról szó, mint arról, hogy a közhivatalok még mulasztásból se mellőzzék az érvényben lévő nyelvjogi rendelkezéseket, amelyek a szlovenszkói és kárpátaljai kisebbségi nyelvekre vonatkoznak. Arról van szó, hogy hasonló helyzetet létesítsünk, mint amilyen az úgynevezett történelmi országrészekben ha Németország csökönyös marad, vagy ha becsapják. De előítélet nem vezérli, nem gyűlöl és nem gyanakszik s bármennyire nem tetszik ez a vendetta-sajtónak, úgy közeledik Hitlerhez, mint a baráthoz,, akiben bízni lehet. S ezért még nem szűnt meg ,,demokratikus" lenni, nem „áruló" és nem „rövidlátó", csak éppen becsületes és őszinte békebarát, akit nem befolyásolnak ideológiai előítéletek. Megmarad a saját formájánál, de elismeri a más forma létjogosultságát, sőt hasznosnak tartja s bízik abban, hogy vele együtt megszilárdíthatja a békét. Ez Anglia „hitlerbarátsága", semmi más s csak a rosszakaratú félremagyarázás láthat benne kettősséget vagy árulást, csak az együgyü doktrinerség gondolhatja, hogy valaki otthon megszűnt demokrata lenni, mert a történelem vaslogikájának felismerésével másutt, más körülmények között elismeri az autoritativ rendszer létjogosultságát és a béke érdekében barátságosan, becsületesen, sőt rokonszenvvel közeledik feléje. van. Külön megbeszélések tárgyát képezte a magyar nyelv használatának a kérdése az államvasutaknál és a csehszlovák postánál. A tárgyalások ebben az irányban is befejezést nyertek. A magyar kívánságok harmadik kategóriájába lehet sorozni az iskolai és kulturális követeléseket. Ezeket részben teljesítettük, részben realizálni fogjuk mindenütt, ahol ez elvben és költségvetésileg lehetséges, <— A mi kisebbségi politikánk <— mondot-. ta beszéde vége felé a kormányelnök —: nem elégszik meg paktumok kihirdetésével, mert a kisebbségeknek ennél sokkal értékesebb kezességet nyújt. Ez a kezesség a csehszlovák demokráciának amaz önkéntes elhatározásában van, hogy a németeinknek és egyben magyarjainknak és lengyeleinknek biztosítsunk mindent, amit egy igazságos haza adhat, azzal az egyetlen kikötésseb hogy a kisebbségi lakosság és annak politikája pozitív nyereséget fog jelenteni tartósan a mi közös államiságunk és demokrá- ciánk szempontjából. A csehszlovák alkotmány annyira széles, hogy annak keretében helyet lehet találni minden jogosult erkölcsi* nemzeti és szociális érdek számára. Csehszlovákia nem akar, sőt elutasít mindennemű elnemzetlenitést, valamennyi lakosának nemzetiségi tekintetben is biztosítja a kulturális, erkölcsi és gazdasági előföltételek által alátámasztott sajátos fejlődést. A csehszlovák köztársaság ezt saját állami szuverénitása alapján cselekszi. Egy olyan nemzet, amely a történelem folyamán olyan nagy elnyomatást élt át, mint mi, soha nem fog másoknak sérelmeket okozni, — mondotta ünnepélyesen a kormányelnök. Tátrai kormánybiztosság? A miniszterelnök beszéde végén közölte* hogy a kormány a Tátra területére külön biztosságot szervez, amely fölhatalmazások|B| Védjegy. Az Igmándi mindent pótol, az Igmándit nem pótolja semmi. Kérje mindenütt az Igmándi express-BiashaJtó természetes keserüvizet. Az ISNaNDI keserüviz mindenütt kapható, nem csak nagy. de kis üvegekben Is.
