Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-18 / 263. (4409.) szám

I 1937 november 18, csütörtök. míú miHROFonn l<észü lékeit bizományba ? Miki nincs a miKRoronn az üzletekben mindig raktáron? f§l$8é a miHRoronn nagyon kedvelt és keresett. Ezért ön is következetesen csak miHOFOílfl rádiót kérjen! Részletes árjegyzékek ! minden rádióüzleften.^^^^^p^ j lEEjjgar ^sms^s^BSss^s^s^smmBssaaEBm akik azt hirdetik, hogy biztos háborút je­lent, ha valaki barátságosan kezet nyújt Hitlernek. Anglia megkísérli, hátha máskép is lehet. Hátha kibékülhet Hitlerrel és a német-angol együttműködéssel biztosíthatja az európai békét. Anglia uj fegyverkezésé­vel ma elég erősnek érzi magát, hogy sem­miféle meglepetés ne érhesse s igy nyugod­tan tárgyalhat a békéről, sőt kedvezménye­ket is tehet, mert partnerei —- Németor­szág és Olaszország — semmiesetre sem válhatnak veszélyessé az uj, hatalmas brit erő számára, még akkor sem, ha mindent megkapnak, amit kívánnak s azután támad­nak. Ha pedig igy van, miért ne teljesít^ hetné Anglia például germán partnerének egy-két kívánságát (mint a gyarmati köve­teléseket), amelyeket nagyjában az angol közvélemény is igazságosnak ismer el s amelyek Németországot biztosan vissza­tartják a vabanque-tól? Végveszély nem fenyegeti az uj. megerősödött Angliát emiatt s a brit hatalom ma abban a hely­zetben van már, hogy minden támadást visszaverhet, viszont, ha felesleges presz- tizspolitikát űzne és nem teljesítené az éhe­ző dinamikus népek egyetlen szociális ké­rését sem, elképzelhető, hogy a kétségbe­esett dinamikus erők végső elkeseredésük­ben minden-mindegyes hangulatukban tény­leg fegyverhez nyúlnának s ma a német- olasz-japán blokk nem megvetendő erő töb­bé. Az erősebb angol blokk győzne ugyan, de a háború ismét eltarthatna négy évig,; rengeteg áldozatot követelne s ki tudja, mi jönne utána. Minek kierőszakolni a véron­tást? London jól tudja, hogy kisebb és az olasz-japán-német mindennapi életet bizto­sitó kedvezményekkel lecsillapíthatok a di­namikus hatalmak, amelyek ma tudják, hogy a felfegyver; ett Anglia erősebb, mint ők s háborút tényleg csak végső kétségbe­esésükben indítanának (de akkor biztosan) s nem előbb nem addig, amig életlehetősé­geket kapnak. Az angol politika magatar­tása tehát egyszerű: megszervezni az erőt, hogy senkinek eszébe ne jusson támadni, de kedvezményeket adni a szegényekneK és háttérbeszoritottaknak, kibékülni velük, ne­hogy a kétségbeesés és az éhség mégis el­keseredett lépésekre ragadtassa a gyengéb­beket. Halifax azért érkezett Berlinbe, hogy az aránylag olcsó békét megkösse a biroda­lommal. S Németország belemegy, mert tudja, hogy Anglia erősebb. S különben is, miért ne egyezne ki, ha kap érte valamit s tiz évre újból lélegzethez jut, mint Olaszor­szág Abesszíniával és Francoval, Japán a kínai piaccal? Bármennyire nem tetszik te­hát az emigránssajtónak, bármennyire nem riadt vissza az aláaknázás és a gyanusitga- tás eszközeitől sem (lásd az angol sajtóban lanszirozott híreket az angol-német kibékü­lés feltételeiről), lord Halifax nem engedi, hogy zavarják és Berlinbe utazott a béké­ről tárgyalni. A jövő mutatja meg, hogy he­lyes volt-e az a"^">1 számítás. Nagy-Britan- nia erejének tn ' bnn*r ^ ’ kockáztat so­kat akkor sem, ha a lá'gy nem sikerül, Hodza miniszterelnök expozéja A miniszterelnök beszéde elején hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi helyzet a legna­gyobb erőfeszítésekre készteti az összes ál­lamokat, de Csehszlovákiától azért követel még nagyobb teljesítményt, mert egymással ellentétben álló szellemi áramlatok kereszte- ződési pontján fekszik. Az állam első nagy föladata a szociális kérdés megoldása volt, a második a gazdasági válság. A mostani honvédelmi kiadások jelentik a harmadik s talán a legnagyobb vizsgát. KSzépeurőpai ntodus w:denái felé? A csehszlovák demokrácia csak most fej­leszti hagyományait. Legfőbb eredménye — mondja a kormányelnök — az önkéntes fe­gyelem. A mfniszterelnök az önkéntes teher­vállalás jellegét látja a költségvetésben és a fedezeti javaslatokban is. Csehszlovákia mint a középeurópai nemzetközi egyehsuly tényezője ezzel nagy lépéseket tesz állami­ságának megerősítésére. Nemzetközi szer­ződései szilárdak. A kisantant annál több nemzetközi jelentőséggel bir, minél kollekti­vebb a politikája. Ha a kisantantnak Auszt­ria és Magyarország iránti régebbi kapcso­latait összehasonlítjuk a maiakkal, akkor lényeges haladást konstatálhatunk a közép­európai megértés felé. Csehszlovákia és Magyarország viszo­nyában ezidőszerint — úgymond — sem­mi zavaró momentum nem mutatkozik. A kormány következetesen kitart utján, amely a középeurópai modus vivendi felé vezet. Uj vasúti tarifa, decentralizáció, országos iskolatanács és szojmválasztás A belpolitikában a miniszterelnök szerint Szlovenszkó és Kárpátalja fokozatosan emelke­dik a nyugati tartományok színvonalára. Az uj vasúti törvény keretei közt a vasút- ügyi minisztérium uj vasúti tarifarendszert ké­szít elő, amely hozzájárul az egész államterü­let további gazdasági unifikálásához. A már benyújtott unifikációs javaslatokon kí­vül még több hasonló javaslat is készül az ál­lam területén levő jog egységesítésére. Mennél teljesebb lesz a jogi egység, annál nyugodtabban lehet decentralizálni a köz- igazgatást. Az országos képviselőtestületek szabályalkotó tevékenységét annál szélesebb területre lehet kiterjeszteni. A kormány törvényjavaslatot készített elő az országos elnökök hatáskörének kibővítéséről. Az iskolatanácsokról szóló kormányjavaslat ugyancsak kibővítheti Szlovenszkó önkor­mányzatát a nevelés és közoktatás fontos te­rületére is. A kárpátaljai kormányzó jogkörének ideigle­nes rendezéséről szóló törvény és az azzal kap­csolatos szervezési rendelkezések alkotják a kárpátaljai autonómia első szakaszát. A kormány kívánja, hogy ezt a szakaszt köves­se mielőbb a második, amely a kárpátaljai országgyűlési választásokban fog megnyilvánulni. Ami a kormányt illeti, az újonnan átszervezett Kárpátalja részére megteremti mindazokat az előfeltételeket, amelyek révén mielőbb eljuthat ehhez a fontos lépéshez. A 6s@mi@!SsÉgi kvéia — A február 18-i nemzetiségi kormányhatá­rozattal a kormány bebizonyította, — folytatta a kormányelnök, — hogy a közigazgatás min­den ágára ki akarja bővíteni a csehek és szlová­kok tartós együttműködését úgy a németekkel, mint a köztársaság valamennyi kisebbségével. Ha a nemzetiségi arányszárara igyekszünk az ál­latni kormányzatban,- ezzel nem - akarunk a tény­leges szükséglettel és emberiességgel -szemben mechanikus mérőeszközt alkalmazni, mert bizo­nyos területeken a részesedés kedvezőbb a ki­sebbségekre az arányszámuknál. A következete­sen végrehajtott arányos részesedést bizonyos területeken maguk a németek is igazságtalannak minősítenek. Vannak azonban olyan területek, amelyeken a nemzetiségek részesedése nem felel meg a nemzetiségi számaránynak. Azonban tekintetbe kell venni azt is, hogy né­mely helyütt az aránytalanság annak a követ­kezménye, hogy a németek belsőleg nem akar­nak beletörődni a csehszlovák államiság meg­változtathatatlan tényébe. Az ilyen arányta­lanságokért sem a csehek, sem a kormány nem vállalja a felelősséget. Az aránytalanságot an­nál gyorsabban lehet csökkenteni, mennél haj­landóbbak lesznek a kisebbségek belső kiköté­sek nélkül résztvenni az államépitő munkában. A miniszterelnök sorra veszi a közigazgatás egyes ágait és statisztikai adatokkal igyekszik bizonyítani, hogy február 18. óta a németek számaránya az állami hivatalokban javult. A kormány szükségesnek találja, hogy az állami hivatalnokok az államnyelv ismere­tén kívül legalább egy kisebbségi nyelvet is ismerjenek. Ez feltétele lesz az állam szolgála­tába való felvételnek olyan hivataloknál, ame­lyek rendszeresen érintkeznek nemzetiségek­kel. Hivatalnokoknak alsóbb fokon nemzetiségi vi­dékeken is kell szolgálatot végezniük. Ez elő­feltétel nélkül nem juthatnak be az első és má­sodfokú hivatalokhoz, sem a központi hivata- í lökhöz. A miniszterelnök igyekszik igazolni, hogy az adóleirások nemzetiségre való tekintet nélküli arányban folytak le a cseh és német vi­déken. Ugyanezt állítja a közmunkaügy, a pos­I taügy, a földmüvelésügy és a vasutügy körére vonatkozólag is. I roa§ygr§á?g istro'ái A közép-, a szak- és felsőiskolákat illetően a kormányelnök azt állítja, hogy a kisebbségek megközelítően megkapják a nekik kijáró arányt, sőt a németek még az arányon felüli mértékben bírnak iskolákkal. 1935 és 36-ban a magyar középiskolákra és tanítóképzőkre a ténylegesen kiadott állami kiadósokból Szlovenszkón 15, illetve 14,2 szá­zalék esett, Kárpátalján 12, illetve 11.7 szá­zalék, Ez azt jelenti, folytatta a miniszterel­nök, hogy a magyar középiskolákra kiadott összeg a két országrészben csak 2—3 száza­lékkal marat ama kvóta alatt, amennyi ezekre az iskolákra a nemzetiségi kulcs arányában esett volna. Ami a szakiskolákat illeti, az utol­só két év alatt Szlovenszkón a magyar inté­zetekre 8.3, illetve 8.4 százalék jutott, Kár­pátalján 9.6 és 9.7 százalék, tehát kisebb arány, mint amely a magyar lakosság számá­nak megfelelne, bizonyára azért, mert a ma­gyar lakosság túlnyomóan mezőgazdasági vi­déken lakik, ahol nincs úgyszólván ipar s ezért a kereskedelem is kevésbé intenzív. A magyarság ScSveteJéseinek három csoportja — A csehszlovák kisebbségi politika az S állam demokratikus alkotmányának keretei | között igyekszik kielégíteni valamennyi 1 nemzeti kisebbség indokolt követeléseit és I teljesíthető kívánságait. A magyar tényezők egész sor panaszt, követelést és kezdeményező javaslatot ter­jesztettek be. Ezek legnagyobb részét hi­vatali vizsgálati eljárás tárgyává tettük és fokozatosan realizálást nyernek. Bizo­nyos posztulátumokat már megvalósítot­tunk. Példaképen fölhozom — mondotta a miniszterelnök — a pozsonyi állami ma­gyar tanítóképző önállósítását, a Komen- sky-egyetem jogi karán a magyar jogi J terminológia lektorának kinevezését, s néhány további apróbb követelést. A hontalanság! kérdés — A magyarok követeléseiről ma három csoportban emlékezhetek meg. Az elsőbe tartozik a hontalanság meg­szüntetése. Vagyis az állampolgársági kérdés elintézése Ausztria és Magyarország ama volt polgá­rainál, akik az államfordulat napján és azóta állandó tartózkodási hellyel bírnak a köz­társaság területén és nem váltak más állam polgáraivá. Ezt a kérdést az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló unifi­kációs törvényjavaslat keretében fogjuk megoldani, amely már kész az alkotmányos tárgyalásra. a magyar nyelv és a hivatalok — A magyar követelések második osztá­lya a közhivatalokban a magyar nyelv gya­korlati használatára vonatkozik. Ez irány­ban mindenekelőtt kivizsgáltuk a konkrét panaszokat. Lényegében nincs másról szó, mint arról, hogy a közhivatalok még mulasztásból se mellőzzék az érvényben lévő nyelvjogi rendelkezéseket, amelyek a szlovenszkói és kárpátaljai kisebbségi nyelvekre vo­natkoznak. Arról van szó, hogy hasonló helyzetet létesítsünk, mint amilyen az úgynevezett történelmi országrészekben ha Németország csökönyös marad, vagy ha becsapják. De előítélet nem vezérli, nem gyűlöl és nem gyanakszik s bármennyire nem tetszik ez a vendetta-sajtónak, úgy közeledik Hitlerhez, mint a baráthoz,, aki­ben bízni lehet. S ezért még nem szűnt meg ,,demokratikus" lenni, nem „áruló" és nem „rövidlátó", csak éppen becsületes és őszin­te békebarát, akit nem befolyásolnak ideo­lógiai előítéletek. Megmarad a saját formá­jánál, de elismeri a más forma létjogosult­ságát, sőt hasznosnak tartja s bízik abban, hogy vele együtt megszilárdíthatja a békét. Ez Anglia „hitlerbarátsága", semmi más s csak a rosszakaratú félremagyarázás láthat benne kettősséget vagy árulást, csak az együgyü doktrinerség gondolhatja, hogy valaki otthon megszűnt demokrata lenni, mert a történelem vaslogikájának felismeré­sével másutt, más körülmények között elis­meri az autoritativ rendszer létjogosultsá­gát és a béke érdekében barátságosan, be­csületesen, sőt rokonszenvvel közeledik fe­léje. van. Külön megbeszélések tárgyát képez­te a magyar nyelv használatának a kér­dése az államvasutaknál és a csehszlovák postánál. A tárgyalások ebben az irány­ban is befejezést nyertek. A magyar kí­vánságok harmadik kategóriájába lehet sorozni az iskolai és kulturális követelé­seket. Ezeket részben teljesítettük, részben reali­zálni fogjuk mindenütt, ahol ez elvben és költségvetésileg lehetséges, <— A mi kisebbségi politikánk <— mondot-. ta beszéde vége felé a kormányelnök —: nem elégszik meg paktumok kihirdetésével, mert a kisebbségeknek ennél sokkal értéke­sebb kezességet nyújt. Ez a kezesség a cseh­szlovák demokráciának amaz önkéntes elha­tározásában van, hogy a németeinknek és egyben magyarjainknak és lengyeleinknek biztosítsunk mindent, amit egy igazságos haza adhat, azzal az egyetlen kikötésseb hogy a kisebbségi lakosság és annak politi­kája pozitív nyereséget fog jelenteni tartó­san a mi közös államiságunk és demokrá- ciánk szempontjából. A csehszlovák alkot­mány annyira széles, hogy annak keretében helyet lehet találni minden jogosult erkölcsi* nemzeti és szociális érdek számára. Csehszlovákia nem akar, sőt elutasít min­dennemű elnemzetlenitést, valamennyi la­kosának nemzetiségi tekintetben is bizto­sítja a kulturális, erkölcsi és gazdasági előföltételek által alátámasztott sajátos fejlődést. A csehszlovák köztársaság ezt saját állami szuverénitása alapján cselekszi. Egy olyan nemzet, amely a történelem folyamán olyan nagy elnyomatást élt át, mint mi, soha nem fog másoknak sérelmeket okozni, — mon­dotta ünnepélyesen a kormányelnök. Tátrai kormánybiztosság? A miniszterelnök beszéde végén közölte* hogy a kormány a Tátra területére külön biz­tosságot szervez, amely fölhatalmazások­|B| Védjegy. Az Igmándi mindent pótol, az Igmándit nem pótolja semmi. Kérje mindenütt az Igmándi express-BiashaJtó természetes keserüvizet. Az ISNaNDI keserüviz mindenütt kapható, nem csak nagy. de kis üvegekben Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom