Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-17 / 262. (4408.) szám
1937 november 17, szerda. T>R&<L^-A\\Gfc\R-HtRLAr» Saratlca íetet. gyorsan helyreállítja a jó közérM8 fnentarizmus szempontjából azt például, hog> Hodza Milán a budapesti képviselőház 1906 julius 30-án tartott ülésén kifogásolta azt, hogy az országgyűlést októberig elnapolják. Háromhónapos elnapolásról volt akkor szó, amely ellen szükségesnek látta a miniszterelnök ur a tiltakozást. Harminc év előtt tehát még az volt az álláspontja, hogy a parlament arra való, hogy együtt üljön, végezze törvényhozó munkáját és ellenőrizze a kormány működését. A prágai parlament a folyó évben junius végén fejezte be ülésezését, hónapokig szünetelt munkája és csak most november havában ült ismét össze egykét ülésre. Kérdem tehát a miniszterelnök urat, hogy most az ő égisze alatt miért követ olyan eljárást, aminőt annakidején sérelmesnek tartott. Úgy látszik, ő is rabja lett annak az itt meghonosodott rendszernek, amely mellett a parlament tulajdonképen csak a látszat kedvéért működik, mert mint azt évek során tapasztalhattuk, a prágai parlamentben nem érvek harcolnak egymás ellen, hanem a kormánynak akaratát kell keresztülhajszolni az erre alkalmasnak talált koalíciós berendezkedés segítségével. De ezenkívül megtagadása a parlamentarizmus tisztaságának az is, hogy a kormány magának széleskörű fölhatalmazásokat adat, ..mit éppen Hodza miniszterelnök ur kormányzása alatt állandóan tapasztalunk. Helytelen fölfogása a parlamentarizmusnak az is, hogy fontos törvényalkotások sorsa nem a plé- num előtt, hanem a bizottságokban dől el és hogy még egy kirívó példát említsek, legutóbb Krofta külügyminiszter ur expozéját szintén nem a plénum előtt mondotta el, hanem csak a két ház külügyi bizottsága előtt és az expozé fölött a vitát hosszabb időre elhalasztották, ez szintén nem olyan ténykedés, amelyet a parlamentarizmus dicsőségére lehetne megemlíteni. — Felelőtlen játék ez a parlamentarizmussal, könnyelmű, sőt merem állítani, tudatos visszaélés ez a demokrácia nagyszerű elveivel. Majdnem olyan ez, mint az egyszeri huszárőrmester esete, aki a napiparancsot ismertetve a legénységnek elmondta, hogy „az uj rendelet értelmében mindenkinek joga van panaszra mennie a rapportra, ha azt hiszi, hogy sérelem esett rajta, de <— nem ajánlom!" A fe'rá’at fosa — icfőlránnval — Ilyen körülmények között fölöslegesnek is látszik a költségvetés általános bírálata, mert hiszen az ügyrend s az alkotmány megadja ugyan a jogot hozzá, de a kormány nem ad időt rá s ezzel lehetetlenné is teszi a jog gyakorlását. — Pedig különösen kisebbségi szempontból rengeteg kifogásolni való volna az elénk terjesztett költségvetésen. — A számrengetegben egyetlenegy olyan tételt sem találunk, amely kimondottan a nemzeti kisebbségek jogos igényeinek kielégítését szolgálná. Az eüenzékfség oka — Nem elvi ellenzékieskedésből teszünk itt kifogásokat, amikor különböző nyelvi, kulturális, gazdasági és politikai sérelmeinket folytonosan felhánytorgatjuk. A csehek érthetik ezt meg a legjobban, hiszen a régi monarchiában ők hasonló körülmények között hasonló fegyverekkel harcoltak. — Engedjék meg, hogy ennek igazolására idézzem a köztársaság alapító elnökének, Masaryknak a régi bécsi Reichsratban 1892 novemberében a költségvetés vitájában elmondott beszédét, amely a mi mai viszonyainkat is jellemzi. Masaryk akkor ezt mondta: „önök azt mondják, hogy mi elvi ellenzéket csinálunk. Nem tudom azonban, hogy mit értenek ezen. Nem hiszem ugyanis, hogy egy céltudatos párt — és mi az vagyunk, hisz praktikus eredményeket akarunk elérni, mert azért vagyunk itt — tisztán az ellenzékieskedés kedvéért csinálna ellenzéki politikát. A mi ellenzékiségünk taktikai eszköz. Mi elvek ellen csinálunk ellenzéket, mert nem akarunk elismerni bizonyos elveket." — Mi sem akarjuk elismerni azt az intézményekben itt már elvvé vált rendszert, hogy a nemzetkisebbségeket, amelyek talán csak számban kisebbségek a többségi Darányi Kálmán fontos feladatának tartja a kisebbségek gazdasági támogatását Német parasztköldöttség a magyar miniszterelnöknél » „Teljes és tényleges egyenlőségnek kell érvényesülnie a többség és kisebbség viszonyéban'1 BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Pintér László kanonok, országgyűlési képviselő, a magyarországi német népmüvelödési egyesület ügyvezető igazgatója kedden német kisgazdák küldöttségét vezette Darányi Kálmán miniszterelnök elé. A küldöttség a Dunamentén lakó svábság részére németnyelvű gazdasági tanfolyam megszervezését kérte Darányitól mint földművelésügyi minisztertől. Darányi Kálmán hoisszabban válaszolt a küldöttség kérésére. Válasza jelentőségben tulemelkedik az ilyen alkalmakkor szokásos miniszteri beszédeken, mert valósággal1 a magyar kormány kisebbségi politikájának programját vázolta fel a magyar miniszterelnök a küldöttség előtt. Darányi miniszterelnök mindenekelőtt ki- elentette, hogy a legnagyobb készséggel tesz eleget annak a kívánságnak, hogy a magyarországi német gazdatársa dalom gazdasági tudásának kimélyitése céljából németnyelvű gazdasági tanfolyamot rendez- ■ tessen a földművelésügyi minisztérium. Be- ! széde további során a miniszterelnök nagyi határozottsággal mutatott rá arra, hogy a| gazdasági momentum a kisebbségek életében elhatározó jelentőségű. — Ha ugyanis az állam és a kormány valamely kisebbség gazdasági bázisait céltudatosan, intézkedésekkel meggyöngül, úgy hogy a' kisebbség pauperizá ódik, ennek következménye lesz a kisebbség előbb- utóbb való megszűnése — folytatta ezután Darányi Kálmán. — Ez olyan elv, amelya nagy tubus csak KŐ 4*50 a kis tubus vnyte, fómvym Aafaá; csodás IzaL I nek igazságát nem lehet eléggé aláhúzni, 8 amely elvet, sajnos, nem mindenütt vesznek tekintetbe. A magyar kormány nem- | csak, hogy nem követi a kisebbségek gaz- \ dasági gyengítésének az útját, — amiként * az előző kormányok sem követték ezt az * utat, sőt ellenkezőleg, féltő gonddal őzkö- ! dik azon, hogy — mint az élet más terén is — ebben a vonatkozásban is teljes jogi és tényleges egyenlőség érvényesüljön a többség és a kisebbség viszonylatában. Ha ’ ez nem igy volna Magyarországon, úgy nem örvendene ma olyan jólétnek a német kisebbség sem, mint amilyennek örvend. \ Az iskolakérdésről is nyilatkozott a miniszterelnök és rámutatott, arra, hogy a magyar kormány mindent megtesz a német íj kisebbség jogos kulturális kívánságainak 1 kielégítésére. Mint jellemző példát említette 1 meg, hogy az állam jelentékeny költséggel egyéves tanítói tanfolyamot is fölállított . abból a célból, hogy németül jól tanítani tudó tanítók álljanak megfelelő számban rendelkezésre. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul Darányi Kálmán válaszát. Lord Halifax elindult Berlinbe Göringgel is tárgyalni fog ■ Tovább tart a sajtóvihar az utazás körül LONDON. — Lord Halifax, aki — mint ismeretes, — tárgyalni fog Hitlerrel, kedden délután 14 órakor Londonból elindult Berlinbe. Távozása előtt részletesen tárgyalt Edén külügyminiszterrel, majd pedig Chamberlainnal értekezett. Az a vihar, amely a lord berlini utazását megelőzte, ma sem csillapodott le teljesen a német és az angol sajtóban. Ennek ellenére Lord Halifax meggyorsította berlini útját valószínűleg azért, hogy elejét vegye a félreértéseknek és a téves kombinációknak. Beavatott források most azt közlik, hogy a lord nemcsak Hitlerrel, hanem Neurathtal és Göringgel is tanácskozni fog. Egykét nap múlva Berchíesgadenbe utazik Hitlerhez. Francois Poncet berlini francia nagykövetet az angol nagykövetség állandóan tájékoztatni fogja a tárgyalásokról, úgyhogy a párisi kormány a berlini eszmecsere legfrissebb részleteiről is tudomást szerez. Chamberlain az alsóházban kijelentette, hogy Halifax berlini tárgyalásának eredményéről a kormány a legrészletesebben tájékoztatni fogja az alsóházat és a közvéleményt. A (tilsai kormány elhagyja Nanklngot Japán előnyomulás • A kínai polgári közigazgatás ui székhelye Szecsuan SANGHAJ. — A japánok folytatják a Szucsau elleni előnyomulást. Japán források azt állítják, hogy a kínai csapatok Csancsu- nál megkezdték visszavonulásukat. A nankingi kormány elhatározta, hogy a polgári.közigazgatás székhelyét Nankingból Szecsuánba helyezi át. Ez az intézkedés valószínűleg azért történt, mert a japánok elő- nyomulóban vannak az eddigi kínai főváros felé. Mi élő államot akarunk, amely nem a nyelven, hanem a loson és igazságon alapszik — És itt ismét idézem Masaryk elhunyt elnöknek, a cseh nemzet egyik legnagyobb fiának az előbb említett parlamenti beszédét. Ö akkor kifogásolta azt a módot, ahogy az akkori osztrák kormány germa- nizált. Ezt mondta szóról-szóra: — „Ami minket elválaszt, az az önök felfogása az államról. Az önök nemzetiségi felfogása nem más, mint egy nyelv bálványszerü imádata. Amit önök csinálnak, az nem más, mint a fetisizmus egy faja. Ha azonban alaposabban a dolgok mélyére tekintünk, úgy be kell látniok, hogy tulajdonképpen borzalmas elv az, ha tényleg igaz lenne az, amit folyton hangoztatnak, hogy az osztrák birodalom csak a nyelv által adott ezen mechanikus alapon, vagyis ennek a bürokratikus zsargonnak az alapján tud fennállani. Mi nem akarjuk ezt a politikai filológiát, mi élő államot akarunk, amely nem a nyelven, hanem a jogon és az igazságon alapszik. Mi a cseh nép számára önállóságot és önrendelkezési jogot akarunk, sü azt akarjuk, hogy neauetileg teljesen Kiélhessük magunkat. És ez az, amit önök nem tudnak megérteni, mert önök olyan borzalmasan kicsinyesek, mert tudatlanság és kicsinyesség, Valamint a szívnek bürokratikus elcsonto- sodása az, ahogy önök velünk szemben állnak." — Lehet-e találóbb szavakat találni a csehszlovák kormánykörök mai eljárására a kisebbségi nemzetekkel szemben? Nem kicsinyesség és nem a szívnek bürokratikus elcsontosodása az, amikor a kormányelnöknek a tollvonásra vonatkozólag tett ígérete ellenére szinmagyar községekben és városokban az állomások és a postahivatalok felírásai nélkülözik a magyar megjelölést? Kiélhetjük-e nemzeíileg teljesen magunkat, amikor iskolahiány miatt kerek 15 ezer magyar anyanyelvű tanuló kénytelen más tannyelvű iskolában megtanulni a legelemibb ismereteket? Amikor egyetlen magyar körzeti polgári iskolánk sincsen, amikor magyar szakoktatásunk teljesen hiányos, amikor legalább hat középiskolával van kevesebbünk a kelleténél, amikor magyar főiskolánk nincsen, amikor kereken ló gyomor: fél bs&ogsig! Gyomorégés, savtúltengés, gyomorfekély, étvágytalanság, emésztési zavaroknál a CIGEIKA-STEPHANUS sóskarbonátos gyógyvíz biztos gyógyulást eredményez „cIG E LIS forrásvállalat, Bardejov 1 / , -------------------------—2----------12 4 ezer magyar állampolgára ennek á köztársaságnak meg van fosztva nyelvjogának gyakcrolhatóságától? Folytathatnám még tovább a jogcsök- csökkentés, sőt jogfosztás számtalan adatát, de erre lesz még alkalmam a költség- vetés részletes vitája során, amikor az egyes minisztériumok túlkapásaira lesz módom rámutatni. U!abb 22 miiHő külügyi prsprgsiidira — Rá kell azonban már itt mutatnom arra, hogy veszedelmes játéknak tartom a kormány réezéről a mostani túlfeszített nemzetközi helyzetben azt a módot, ahogy a költségvetést a lakosság nagy részét kitevő nemzeti kisebbségek kívánságainJk meghallgatása nélkül, sőt azoknak semmibevevésével összeállította. Hiába emelték fel a miniszterelnökség és a külügyminisztérium prcpagandacsztályának költségvetését kerek 22 millió koronával, hiába tesz ki a propagandacélokra felvett költségvetési összeg kerek 65 és félmillió koronát, — a különböző titulusok alatt elbújtatott összegeken kívül — propagandára alapítani nem lehet, propagandával a reális élet szomorú valóságait elhallgaítatni, de még íul- I kiabálni sem lehet. Propaganda helyett ko- j moly jóakarattal, őszinte jószán:!ékkai és a I pártpolitikán felülemelkedni tudó, csak az állam egészének érdekeit szem előtt tartó | céltudatos koncepcióval kell e tarka népfajokból álló köztársaság belső megbéké'ésé- nek az útját megkeresni s akkor egyszeri ben megszűnik a fölöslegesen tulduzzadt háborús pszichózis s akkor nem lesz szükség arra, hogy a költségvetésnek kereken } egyharmadrészét katonai kiadásokra fordítsák. — Minthogy ezt a koncepciót, ezt a demokratikus igazságon alapuló tárgyilagos nagyvonalúságot s igy a belső megbékélés lehetőségének alapjait nem látom megvalósítva az előttünk fekvő költségvetésben, azt í általánosságban nem fogadom el. A késő esti órákban Spacék (cseh nemzeti egyesülés) beszédével befejezték az általános vitát A bizottság szerdán reggel 9 órakor áttér $ részletes vitára. inni— i államnemzettel, állandóan kirekesszék a jogok élvezetéből s távoltartsák a nemzeti fejlődést előmozdító közjavaktól. nemzettel szemben, de nemzetközi szerző-1 désekben és alkotmányban papírforma szerint teljesen eovenioouak az úgynevezett
