Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-13 / 259. (4405.) szám

tel«G^MAGÍ!AR-HlRLAI> SZTOHÁZ-Kön^KabTQRA. Az irocíaími NobeWijat Roger Martin du Gard francia Író kapta STOCKHOLM. — Ax 1937. évi irodalmi Nobel-dijat Roger Martin du Gard francia író­nak ítélték oda. Az uj Nobel-dijas iró nevét két regény tette híressé: »Jean Barois", amely 1913- ban jelent meg és egy hat kötetből álló monu­mentális regénymii, amelynek címe „Les Thi­bault". A hat kötet 1922 és 1928 között jelent meg (Németül a Paul Zsolnay Verlag adta ki). A „Jean Barois" az 1900—1910 korabeli fran­cia fiatalság lelki anilizisét tükrözi, azokét a fiatalokét, akiknek lelki egyensúlyát a Dreyfus- pör megzavarta. Másik müve, a „Les Thibault" úgy rajzolja meg egy család történetét, mint Tho- mas Mann Buddenbrooksja. A nagy mü főalak­jai Antoinet Thibault, az erős, optimista férfi és testvére Jaques, aki intellektuális ember és két­ségekkel és árnyképekkel vivődik. A regény a katolicizmust szembehelyezi a protestantizmus­sal, úgyhogy a történet folyamán nagy elvi har­cokra kerül sor. Ezeket rendkívül szép lírai ré­szek és erőteljes, szinpompás leírások tarkítják. Roger Martin du Gard 1881-ben született Neuilly sur Seineben, Páris közelében. A tudo­mányon keresztül érkezett el az irodalomhoz. Kezdetben levéltáros volt és sokat foglalkozott régi írásokkal. 1909-ben nagy müvet jelentetett meg régi Írásokról, de ugyanebben az évben je­lent meg első regénye „Devenir" címmel. Azóta több regényt, essayt és színdarabot irt. Jóbarát­ja André Gidenek, aki egyik leghíresebb köny­vét neki ajánlotta. Roger Martin du Gard a Nou- velle Revue Francaise köréhez tartozik. PRÁGA. — Dr. Marcit Antal „Kazinczy a Spielbergen" cimü tanulmánya az uj füzet első írása. Marék Antal végigkíséri a nagy magyar forradalmárt és írót egy darab éle­ten és mély analízisét adja ennek a lelki történésnek, amely akkor következett be, amikor „1795 szeptember 24-én öt üveges hintó indult el Budáról Brünn felé.“ A brünni szörnyű esztendőket a szellem tár­sasága enyhitette, — írja Marék Antal. Ott érett meg Kazinczy azokra a felada­tokra, amelyek későbbi életét munkával, reménykedéssel, csalódással betöltötték. Kazinczy nemes alakja plasztikusan eleve­nedik meg ebben a kis írásban. «— Sebesi Ernő „Meghalt a bosszú" cimü erősütemü novellájával szerepel, amelynek minden so­ra magával ragadja az olvasót. — Remé­nyi József „Smith" cimü írása az amerikai élet realisztikus, meggyőző rajza. <— Man- ga János «— aki Szlovenszkón Bartók és Kodály módszerével gyűjti a magyar nép­dalt és igen szép eredményeket ért el, an­nak ellenére, hogy minden támogatás nél­kül, saját erejéből kell ezt a nagy munkát elvégeznie — „Mitológiai dolgozatok" cí­mű Írásában azzal foglalkozik, hogy a pusz­tulófélben levő népzenének egyrészét ho­gyan veszik át a gyermekek és hogy őrzik meg körülbelül tizenötéves korukig, amikor azután a népzene helyét betölti a divatos sláger. Gyermekektől sok értékes dallamot jegyzett fel és szöveget is, amelyet az öre­gek elfelejtettek, ötven gyermekkel fogal­mazást íratott arról, hogy „miről mesél­nek a nagyszülei?" Az eredmény meglepő volt, mert megkapta Ógyalla és környéké­nek mitológiai keresztmetszetét. Talált a dolgozatokban szláv vonásokat is. A gyer­mekek valóban rendkívül érdekesen Írják le a következő „mitológiai" alakokat: fejetlen ló, fehér papok, az ördög megjelenik a mu­latságon, boszorkányság, a szilvatolvaj, a szellem, fejetlen szamár, az aranylibák, a viziember, népi szokások, a leány és a le­gény, lányok a fonóban. Manga János ez­után összegezi a dolgozatokat és megálla­pítja, hogy a magyar állati mítosz és rege közös alapja a ló. Eredete valószínűleg ab­ba a korba nyúlik vissza, amikor még a pogányság harcban állt a kereszténységgel. Megállapítja azt is, hogy a változatokat megtaláljuk az Oroszország északi részén élő pogány finn-ugor népeknél. Manga dol­gozata egy rendkívül értékes és ötletes embernek a munkája. —- Kováts Miklós „A gárda ezredese" cimü novellája következik ezután, romantikus történet, elegáns stílus­ban, amelyet az ember szívesen olvas. — Farkas István Martin Rázusról, az apostol­ról értekezik és megrajzolja a szlovákok ki­tűnő költőjének érdekes lelki portréját. — Nyiresi-Tichy Kálmán „Somogyi népmű­vészet gömöri szemmel" cimü tanulmányá­ban a pásztormüvészettel, a buzsáki házi­iparral és a népi építő stílussal foglalkozik nagy hozzáértéssel és alapos tanulmányok alapján. — Morvay Gyula Puskinról, az oroszok nagy költőjéről irt tanulmányt. — Ónódy Zoltán Párist írja meg, ahogy ő látta. Érdekesen látta a francia metropolist, egyéni szemmel. Idegenforgalmi propagan­dafüzetbe való ez az irás, persze olyanba, amely teljesen elüt a sablontól és azt fe­dezi fel, amit a legtöbb ember nem lát meg. — Egri Viktor Francois Villon-ról irt rö­vid, de értékes tanulmányt. <— A Kri'ika rovatban Simon Menyhért verseinek, Pit- kin könyvének, Fejtő Ferenc „Érzelmes utazás" cimü müvének, Erdősi Károly és Molnár Kata könyveinek analízisét talál­juk. — A Magyar írásba . ezúttal BerXó Sándor, Simon Menyhért, Reményi József, Erdőházi Hugó és Nagy Média írtak ver­seket, Sipos Győző Martin Rázus egy ver­sének, Bellyey László Frantisek Hecko egy versének, Sebesi Ernő pedig Heine, Deh- mel, Rilke és Liliencron verseinek müfor- ditásait közli, n. p. (*) Hubay Jenő szobra a budapesti Operaház-1 bán. Budapestről jelentik: November 11-én tar-| tották meg a magyar zenei világ nagy halottjá­nak, Hubay Jenőnek emlékestjét az Operaház­ban. Az estén a mester két müve, a „Cremonai hegedűs" és a „Milói Vénusz" került előadásra. Az emlékesten a Magyar Operabarátok Egye­sületének vezetősége átadta Hubay Jenő mell­szobrát a magyar kultuszkormány képviselőjé­nek és az Operaház igazgatóságának. A szobrot Kisfaludy-Strobl Zsigmond készítette. Hubay Je­nő képmását ünnepélyes keretek között helyez­ték el az Operaház elsőemeleti társalgótermében. (*) Mussolini tette le a római filmváros alap­kövét. Rómából jelentik: Mussolini szerdán dél­előtt letette a Rómától tiz kilométernyire építen­dő filmnegyed alapkövét A hatalmas építkezés 40 négyzetkilométernyi területet ölel fel. A fel­avatásról szóló okmányt, amelyet pergamenre jegyeztek, a Duce ünnepélyes szertartás kereté­ben irta alá, majd egy jezsuita atya megáldotta azt. A pergamentet belefoglalták az alapkőbe, amelyet Mussolini kötélcsiga segítségével maga eresztett le az alapzatul kivájt mélységbe. (*) Annabella Amerikába érkezett Newyork- ból jelentik: A Queen Mary fedélzetén New- yorkba érkezett Annabella, a vil&ghirü francia filmsztár, hogy eleget tegyen amerikai szerződé­sének. Ennek a szerződésnek az az érdekessége, amint azt Annabella az őt megostromló újság­íróknak elmondotta, hogy a hollywoodi megálla­podás értelmében az efcő angolnyelvű, filmjét egy londoni stúdióban forgatták* (*) A nyitrai SzMKE, mely őszi évadját Mécs László nagysikerű ünnepi estjével kezdte, legutóbbi ülésén elhatározta, hogy szinrehozza Molnár: Csoda a hegyek között cimü darabját Verő Géza rendezésében. Az előadásra a jövő hónapban került sor. A vezetőségi ülésen jegyző­könyvbe iktatták az egyesület tragikusan el­hunyt választmányi tagjának, Széchenyi Sán­dornak emlékét. (*) Milstein-hangverseny Kassán. Szer­kesztőségünk jelenti: Szerdán este tartotta Milstein, az orosz származású világhírű he­gedűművész hangversenyét a kassai Schalk- ház-szálló nagytermében. A fiatal művész, akit a kassai közönség eddigi szereplései so­rán nagyon megszeretett, ezúttal is teljes mértékben megfelelt a várakozásnak: hig­gadt egyszerűséggel, precízen és korrektül tolmácsolta a hangversenydarabokat, ame­lyek nem annyira az érzelmek zúgását, mint inkább a hangvalőrök és a nemes, kristályos technika érvényesülését teszik lehetővé. Kü­lönösen nagy sikere volt Milsteinnek a mu­tatós Bruch-koncerttel és a második rész ki­sebb darabjaival. Egyenértékű művészettel látta el a zongorakiséretet Mittmann Lipót, aki különösen Beethoven G-dur szonátájá­ban osztozott egyenlő mértékben a hegedű­művész sikerében. A műsor végeztével a lel­kes közönség még számos ráadást csikart ki tapsaivalu 29 (*) A rimaszombati Blaha-Mükedvelő Társulat bemutatkozása. Rimaszombati tu­dósítónk jelenti: Lelkes rimaszombati kul­turférfiak az év elején egyesületbe tömöri­tették a város összes műkedvelőit Blaha Lujza-Mükedvelő Társulat címen. A társu­lat első előadásául Fodor László nagysikerű s mükedvelőszinpadokra rendkívül alkalmas „Érettségi" cimü háromfölvonásos színmü­vét választotta, amelyet heteken át tartó szorgalmas próbák után most mutatott be a Polgári Kör színpadán. A sok sikert aratott rimaszombati mükedvelőgárda legjobbajiból összeállított együttes színvonalas és a hiva­tásos színészet nívóját elérő bemutatkozó előadásait mindhárom estén meleg rokon- szenvvel fogadta a közönség s azokat úgy­szólván végigtapsolta. A főszereplők közül különösen Paál Muci, Kosiner Imréné, Sza­bó Nyunci és dr. Ganczfried Ernő állottak az ünneplések központjában, mig a többi szerepekben Marosi Mihály, Szabó Sári, Remenyik Kálmán, Durda János, Dropka Géza, Kalocsay Gyula, Füleki Sándor, Gross Erzsébet, Thurzó Ildikó, Vaskó Bö­zsi, Plavec Rózsi és Tóth Ernő jutottak meg­érdemelt tapsokhoz. A rendezést Jelűnek Miklós látta el. A Blaha-Társulat általános elismeréssel találkozott három bemutatkozó előadásának sikere a legjobb biztosíték a műkedvelő együttes további eredményes munkálkodásához, amely elé még sok szép előadás reményében teljes bizalommal te­kint a rimaszombati magyar társadalom. (*) Jeszenszky Danó költészete. Budapestről írják: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság ez évi októberi ülésén Földessy Gyula, a kitűnő esztétikus, Ady méltatóinak egyike egyórás fel­olvasást tartott a múlt század nyolcvanas-ki­lencvenes éveiben feltűnt és népszerűvé lett, lo­sonci származású költőről, Jeszenszky Danóról. Először arról emlékezett meg, milyen nagy ha­tással voltak a nyolcvanas évek olvasóközönsé­gére Jeszenszky versei, amelyek „Temérdek" ál­néven jelentek meg az akkori Magyar Szalon­ban, majd Jeszenszky költészetének maradandó művészeti értékeire tért át. A 80-as, 90-es évek ifjú költőivel szemben világnézeti határozott­ság, biztos önkritika és művészi teljesség jellem­zik Jeszenszky költészetét, amelyben egy külső- belső formában, hangulati sokféleségben éles reliefü költői egyéniség nyilatkozik meg. Köl­tészetének tárgya a líra örök témaköre: a szerel­mi és hazafias érzés, a természet és a történe­lem világa, az általános örök emberi problé­mák s az emberi életviszonyok változatai. Je­szenszky elmélkedő természet, de mély érzel- messég hatja át egész valóját. Gondolatait, ér­zéseit mindig talpraesett, ép formában arányo­san megszerkesztve, kerek, csattanó befejezéssel tudja alakítani. Képvilága meglepően gazdag és eredeti s nagy képzelőtehetségre valL Versei között különösen szépek azok a költemények, amelyekben a szerelemérzést az elmúlás fájdal­ma festi mélyen bensőségessé a melanchólia szelíd, megenyhült, édesbus hangulatában. Ki­tűnő képessége van Jeszenszkynek a találó és bölcs szentenciákban gazdag szatírához és epi­grammákhoz, de meleg kedélye, emberszerető humora megértőén nézi az emberi gyarlóságot. Kisebb-nagyobb elbeszélőkölteményei, életké­pei e nemben a magyar költészet legszebbjei közé tartoznak. ,,A magyar költők állandó nagy versenyén örök dalok és énekek a Jeszenszky Danó költeményei is" — igy fejezte be az elő­adó a Jeszenszky verseit bő szemelvényekben bemutató felolvasását, melyet nagyszámú elő­kelő közönség végig nagy érdeklődéssel hallga­tott. (*) Jánoska Tivadar pozsonyi képkiállitása. Pozsonyból jelentik: A Müvészegyesület sza­lonjában (Káptalan-ucca 13/a.) szombaton, no­vember 13-án 19.30 órakor nyitják meg Jánoska Tivadar szlovenszkói magyar festőművész ki­állítását. A megnyitást dr. Sommer István főta­nácsos vezeti be. Jánoska kiállítása 22-ig marad nyitva és naponta 17-től 19 óráig, vasárnap 11— 13-ig és 17—19 óráig megtekinthető. (*) A Szlovenszkói Magyar Népdalegyüttes november 9-én este mutatkozott be Ipolyságon. A termet majdnem legnagyobb részben a mun­kásság töltötte meg. Farkas István a szokott szí­nesen vezette be az estet s a magyar dalról ol­vasta fel egy kedves novelláját, Juhász Béla ál­talános tetszés mellett újabb verseiből szavalt. A közönség kellemes emlékekkel távozott a jól sikerült előadásról. Az együttes november 14-én, vasárnap délután Udvardon, este pedig Nagy- sallóban vendégszerepei. November 21-én dél­után három órakor Oroszíkán, este pedig Zceli- zen mutatkozik be a g aram völgyi magyar kö­zönségnek. (*) Hubermann teljesen meggyógyult. Hu­bermann Broniszláv, a világhírű hegedűművész, aki repülőbaleset, következtében megsebesült, teljesen felépült és elhagyhatta a kórházat. Hu­bermann hajón Batáviába utazott, kérdés azon­ban, hogy az idén folytatni fogja-e hangverseny- kőrútját: « 1937 november 13, szombat SPORT Szent-Györgyi Albert korcsolyabajnok volt huszonöt évvel ezelőtt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A budapesti lapok még mindig behatóan foglalkoznak a Nobel-dijas Szent-Györgyi Albert szegedi orvostanár pályafutásával és életével. Az egyik lap szerint Szent-Györgyi Albert, aki tudvalévőén fiatalKorában nagy sportrajongó és aktiv sportember volt, 1911-ben a kolozsvári kor­csolyázó egy'et által Kolozsvárott rendezett gyors- korcsolyázó bajnokságban az 500 méteres távon Leviczky Károly mögött második lett, 15C0 mé­teren pedig elsőnek futott be. Ugyanebben az évben első lett az 100Q méteres országos junior versenyen Budapesten. A következő évben a bu­dapesti nemzetköz? gyorskorcsolyázó versenyen 1000 méteren az akkor világhírű Klemencsics mögött második helyen érkezett be Szent-Györgyi Albert. Ugyanakkor megnyerte az 1500 méteres nemzetközi kizárásos versenyt. Az év utolsó Európa Kupa-mérkőzése PRÁGA. — Vasárnap kerül sorra Budapesten az év utolsó Európa Kupamérkőzése Magyaror­szág és Svájc válogatott csapatai között. A ser- legmérközések állása jelenleg: 1. Magyarország 6 4 — 2 22:15 8 2. Olaszország 4 8 1-— 9:4 7 3. Csehszlovákia 6 3 12 16:16 7 4. Ausztria 6 2 1 3 13:14 5 5. Svájc 6—15 12:23 1 A vasárnapi mérkőzés Magyarországra nézve rendkívül fonto-. Amennyi’en győz, úgy favort­jává válik a végküzdekmnek, amennyiben utolsó mérkőzését az olaszok e’len Budapesten kell majd a jövő évben lejátszania. Elméletileg azonban — dacára annak, hogy jelenleg Magyarország áll az élén, — az olaszok vanak jobb helyzetben, akik az osztrákokkal megismétlendő meccsüket Milánóban játszák le. Magyarország vasárnapi ellenfele már nem tekinthető megvetendő ellenfél­nek, mert hiszen éppen két héttel ezelőtt Svájc csaknem legyőzte a favorit olaszokat. Valószí­nű azonban, hogy a honi előnyök által segített és a „tankok”-ból összeállított magyar együttes kiharcolja Budapesten a győzelmet és Magyaror­szág 3 pontos előnnyel jut a tabella élére. )( A prágai főiskolás bajnokság során a né­met Sporthriiderek 0:4 arányban kikaptak a Masaryk Kolejtől. A német diákcsapat kedden a MAK-bai mérkőzik. )( A bulgár futballszövétség Rafailoff és Bajsukoff játékosokat örökre eltiltotta a játék­tól, mivel a két válogatott, akik jelenleg Fran­ciaországban szerepelnek, nem tértek vissza a szövetség hivószavára a csehszlovákok elleni mérkőzésre. Az eltiltás természetesen csak Bul­gáriára vonatkozik. )( Franciaországban az á’lamiinnep alkalmával csütörtökön több bajnoki mérkőzést játszottak le. Az FC Sochaux a Metzet 3:2 arányban legyőzte és ezzel két tiszta ponttal az élre került, miután az FC Séte a Rouentől 1:3 arányban kikapott. )( A legközelebbi Ausztria—Csehsz’ová’ ia vá­logatott mérkőzést 1938 szeptember 25-én játszák le Bécsben. )( Ko’landla uszószövetsége meghívta a bu­dapesti BEAC-ot november végi jubiláns verse­nyére. Az egyetemi csapattal — már valószínűleg mint orvosdoktor — Csik Ferenc is indul Amszter­damiban és Belgiumban. )( Párisban Petra és Destremeau revánsmérkő- zést játszott. Ezúttal Destremeau győzött 6:4, 6:3 arányban. Meghívó A Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség no­vember 21-én d. e. 10 órakor tartja Kassán, a Ke­resztény Társadalmi Körben (Stefánik-u. 12, I.) rendes évi közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés. 3. Pénztárnoki jelentés. 4. Ellenőrök jelentése. 5. Felmentvények megadása. 6. Elnökség, tisztikar és választmány válasz­tása. 7. Jövőévi tagdijaik megállapitása. 8. Az 1938. évi költségvetés összeállítása 9. Szabad indítványok. Ha a megállapított időben a közgyűlés nem volna határozatképes, úgy yii órakor összeül az uj közgyűlés, mely az alapszabályok értelmében a jelenlevők számára való tekintet nélkül határo­zatképes lesz. Szabad indítványok legalább 5 nap­pal a közgyűlés előtt az elnöknek Írásban bekül­dendők. Azon esetben, ha az egyletek meghatalmazott­jukat kiküldeni nem tudnák, úgy meghatalmazá- eukat kitöltetlenül az elnök címére okvetlen küld­jék be. Heksch Pál s. k., Bárczy Oszkár s. k., főtitkár, elnök. * MEGHÍVÓ a Csehszlovákiai Magyar Tenisz-Szövetség vá­lasztmányi ülésére, mely Kassán, november 20-án d. u. 6 órakor a Keresztény Társadalmi Körben (Stefánik-u. 12, I.) folyik le. Heksch Pál s. k., Bárczy Oszkár s. főtitkár. elnök. A Magyar írás októberi száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom