Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-13 / 259. (4405.) szám

1937 november 13, szombat* A rovatért LüKÚ GÉZA felel A szlovenszkói kisiparban és kiskereskedelemben nem érezhető kcniunktarális javulás Nem kielégítő Kelet- és NyugatszrovsRSzkó vasúti hálózata - Károkat okoz a rendszeres vonatkésés - Néhány Iparágban javulás észlelhető • Lanyhulás a textiliparban - A malomipar panaszai POZSONY. — A pozsonyi kereskedelmi^ és iparkamara ma tartott plenáris üléséns Stodola elnök jelentést tett a gazdaságii helyzetről. Megállapította, hogy bár akon-| junktura jelei kétségtelenek, a gazdasági életben mégis számos olyan jj jel észlelhető, amely meggondolásra •) késztet. Szlovenszkó idegenforgalma 1936-tal szem­ben emelkedett, amennyiben Szlovenszkót az 1936. évi 25.750 idegennel szemben 1937-ben 32.784 idegen kereste föl. Az el­nök köszönettel adózott a szlovenszkói há­lózat kiépítéséért, de megállapította, hogy ezen a téren még sok tennivaló van. Ugyanis a pozsony—lipótvári vonal, amely Kelet- és Nyugatszlovenszkót köti össze, nem kielégítő és a forgalom csak a sze­mélyzet nagy erőfeszítésével bonyolítható le. Az állandó vonatkésés, amely már Szlo­vén szkon valósággal1 rendszeressé válik, sulycs károkat okoz a gazdasági életnek és a vasutaknak külföldön sem válik becsü­letére. A dunai forgalom emelkedett. A po­zsonyi kikötő szállítási forgalma az év ki­lenc hónapjában a múlt évi 343.000 tonná­ról 609.000 tonnára, tehát 77.7 százalékkal emelkedett. A pénzpiac helyzete a kamarai körzet­ben kielégítő. A biztositó intézetek forgalma nem mu­tat javulást és panaszkodnak a közönség barátságtalan magatartása miatt. A bányamüvek foglalkoztatottsága jó és az eredmény a béremelés és'3 bányafa árá­nak drágulása ellenére is kielégítő. A vas­ipar foglalkoztatottsága jó. Az exportra jó hatással van a német és a japán konkurrencia elmaradása. A téglaipar foglalkoztatottsága a megélén­kült építkezési tevékenység következtében [ jónak mondható. A téglaiparnak a segédanyagok drágu­lása okoz nehézséget. Az ■ építkezési- tevékenység folytán növeke­dett az üvegfogyasztás is. A cementipar elhelyezése 1936-tal szemben 25 százalék­kal emelkedett. A magneziíipar foglalkoztatottsága jó, a béremelést könnyen viselte el. Az export­piac helyzete Németország, és az Egyesült Államok kivételével javult. A kátránypapir- ipar nem érezte meg a bérek és a nyers- anyagárak emelkedését. A kábelipar belföldi elhelyezése javult, ezzel szemben az exportpiacokon kiélese­dett a német dömping-konkurrencia és a devizaelőirások súlyos nehézségeket okoznak. A cellulozeipar bel- és külföldi elhelyezése jó, de az iparág súlyosan viseli a faárak emel­kedését. A festékipar az összes külföldi piacait elvesztette és gondokat okoz a hosszabb lejáratú bel­földi megrendelések hiánya is. A textilipar foglalkoztatottsága jó volt, az utóbbi hetekben azonban a rendelé­sekben lanyhulás észlelhető. A müzsir- gyárak a kis kontingensek következté­ben kapacitásukat nem tudták kihasz­nálni. A malátagyárak az áralákinálat miatti éles konkurrencia ellen panaszkodnak. A szeszgyárak az el'mult idényben jó eredményt értek el. Az italszgsz-elhelyezés 10 százalékkal, a hajtóanyagszesz 9.5 százalékkal, a denatu­rált és ipari szesz elhelyezése pedig 40 szá­zalékkal emelkedett. A likőripar foglalkoz­tatottsága jó, ami azonban a nyersanyago­kat illeti, gondokat okoz a csomagolási és reklámcikkek árának emelkedése. A malomipar, tekintettel a búza árának 10.50—11 koronás emelkedésére, s hogy az árut a feladóállomáson kénytelen át­venni, súlyosan viseli, hogy a maximális árnak csupán 5 koronás emelését tűrik meg. A villanyáramfogyasztás a helyi viszonyok­hoz képest 12—80 százalékos javulást mu­tat. A kisipar és a kiskereskedelem a javult foglalkoztatottság ellenére vegyes érzések­kel tekint a konjunktúrára. A hosszú vál­ságévek maradandó nyomokat hagytak. Az áralakulás kevésbbé olyan kielégítő, mint a termelés alakulása és ha bizonyos ár­emelés mutatkozik, úgy ezt a nyersanya­gok, a félkészitmények áremelkedése és a magasabb bérek nyelik el, A kereseti le­hetőség nem áll arányban a munkalehető­séggel. A kisiparban és a kiskereskedelem­ben a válságévek következményei föltétle­nül jóvátételre szorulnak. Általában véve a kisipar és a kiskereskedelem helyzete nem nevezhető megnyugtatónak. A jövő Itéfan íriák alá Prágáin a hosszúlejáratú csehszlovák- magyar kereskedelmi szerződést? PRÁGA. — MTP. A nyáron kötött hosszúle­járatú csehszlovák-magyar kereskedelmi szer­ződést minden valószínűség szerint november 17-én írják alá Prágában. — Az 1938. évi keres­kedelmi és fizetési forgalom szabályozására vo­natkozóan a tárgyalások november 18-án kez­dődnek meg Budapesten. A csehszlovák delegá­ciót Niederle követségi tanácsos vezeti, tagjai pedig Khek külügyminiszteri szaktanácsos, dr, Cermák miniszteri tanácsos és dr, Matéjka a ke­reskedelemügyi minisztérium részéről, Divisek földművelésügyi miniszteri tanácsos, a Nemzeti Bank részéről pedig Malik és Stupka mérnö­kök, ( —) Váltózás a külön keresetiadó-gya- korlatban. A pénzügyminisztérium az összes pénzügyi hatóságokhoz leiratot küldött 92.734—37—III. 7. szám alatt, amellyel a külön keresetiadó könyvelését, kivetését és fizetését szabályozza. ( —) Változás a liraárfolyam átszámítá­sában. A „conto specia!e“ számára novem­ber 12-től megváltozik a lírának csehszlo­vák koronára való átszámítása, éspedig 100 líra egyenlő 150.51 koronával. Eddig 100 lírát 150.35 korona arányában számítottak át. Az árfolyam tehát a jövőben úgy a „conto speciale", mint a „conto generale* számára egyforma. Yű&U világosságot a Gabonatírsaság PRÁGA. — A Gabonatársaság jól előkészí­tett közgyűlései meglepetéseket nem hoznak. Az indítványokat vita nélkül, egyhangúan fogad­ják el és a nagyközönség a társaság tevékeny­ségébe nean tud betekintést szerezni, de már meg van szokva ahhoz, hogy mindig kész tények elé állítják, amint ez a gabonaárak megállapítása és többszöri korrigálása, a romániai rozsbehoza­tal, sfcb, körül történt. Amire a közönség tá­maszkodhat, az a Gabonatársaság 52 oldalas zár­számadása, amely azonban tekintettel arra, hogy a Gabonatársaság által fölvásárolt érték majd­nem 3 milliárdot, tehát az államháztartás elő­irányzott bevételeinek vagy kiadásainak közel egyharmadát teszi ki,- nagyon sovány adalék, A zárszámadás egyes tételei azonban olyan nagy fontosságúak, hogy megérdemeltek volna némi­leg nagyobb terjedelmet, annál is inkább, mert a rövid zárszámadás helyenkint nem egészen világos és nem nyújt betekintést a társaság könyvelési technikájába. Hogy a nyereség-vesz- teségszámlának csupán egyetlen tételére mutas­sunk rá, meg kell említenünk azt, hogy mig a tavalyi számla 12,344.615 q 1935. évi termésből származó gabona eladása és az 1934, évi termés­ből maradt 6,776.300 q gabona értékesítése mel­lett a társaság bevételét mázsánkint 3—4 koro­nájával 83,859.459 koronában mutatja ki, ugyan­akkor az 1936—37, évi zárszámadásban az 1936. évi termésből eladott 15,260.047q és a régebbi készletből eladott 8,305.000 q gabona mellett a társaság bevételét — mázsánkint 4 koronával számítva — 30,630.643.35 koronával mutatja ki. Tekintettel arra, hogy ennél a tételnél közel 60 millió koronás differencia mutatkozik, a közvéle­mény joggal elvárta volna, hogy például többek között ezt a nyereség-veszteségszámlai tételt kö­zelebbről megmagyarázzák. Elvégre érthető, hogy a gazdát, akinek számlájára a Gabonatársaság gazdálkodik, az ilyen „csekélységek" közelebb­ről érdeklik. A közgyűlés PRÁGA. — A Csehszlovák Gabonatársaság ma délelőtt dr. Feierabend elnöklete alatt tartot­ta meg harmadik rendes közgyűlését, A társaság mérlege az 1936—37. évre 2,931.719.75 korona nyereséget mutat ki. Ebből 5 százalék, azaz 146.586 korona az általános tartalékalapra jut, 2,750.000 koronát pedig 5.5 százalékos osztalék címén fizetnek ki az 50 millió korona részvény- tőke után. A fennmaradó 35.133.75 koronát a külön tartalékalapra írják. A megejtett választá­sok során a malomcsoport képviseletében lelépő Holán mérnök helyébe alelnökül dr. Vaverka Ferencet, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara vezértitkárát, a szolvenszkói kereskedelmi mal­mok szövetségének titkárát választották meg. A kilépő igazgatósági tagokat újra választották, csupán a harmadik csoportban (malom) válasz­tották be uj tagként Vozenilek Józsefet. Az igaz­gatótanács póttagjait szintén újra választották, •Vozenilek helyett Bayer mérnököt választották be. Az ellenőrtestületbe uj tagként Dvofák ke­rült be. Mit vontak le a szlovenszkói és kárpátaljai gazdától? PRÁGA. — Mint ismeretes, a Gabonatársa­ság az elmúlt gazdasági évben a raktározással és az értékesítéssel járó veszteségekre a gazdák­tól összesen 230,614.411.70 koronát vont le. Eb­ből az összegből a szlovenszkói gazdáknál esz­közölt levonásra 69,854.592 korona, a kárpát­aljai gazdáknál eszközölt levonásra 3,165.048.80 korona esik, tehát a keleti országrészek gazdáitól az elmúlt évben a gabonafélék fölvásárlási árá­ból összesen 73,019.640,80 koronát vontak le. (—) Emelkedett az állami erdők faelhe­lyezése. Az állami erdők fakészlete iránt Magyarország érdeklődése az utóbbi időben lényegesen megélénkült. A tiszamenti erdő­igazgatóságok már nagyobb küldeményeket szállítottak el és a tavalyi áraknál ötven százalékkal magasabb árakat értek el. Ha­sonló a helyzet a fűrészelt áru tekintetében is és valószínűnek tartják, hogy az idén megállapított kontingenseket teljes mérték­ben ki lehet használni. Németország is meg­lehetős érdeklődést mutat a csehszlovákiai fa iránt, az árak körül azonban bajok van­nak. A Hollandiába és Angliába irányuló kivitelt az árszínvonal fékezi. Az év első fe­lében az állami erdők igazgatóságai 162 mil­lió 105.9-17 korona értékű fűrészelt' árut, tűzifát és egyéb faárut adtak el. A fűrészelt áru elhelyezése múlt évvel szemben 35, a tűzifa 16.5 százalékkal emelkedett. Ami az értéket illeti, az emelkedés 35.8 százalék. — A csehszlovákiai faipari köröket figyelmez­tették a palesztinai kiviteli lehetőségekre, Palesztinában főképpen ládaárut lehetne el­helyezni. (—) A szappangyárfás és eladás uj szabályozása. A belügyminisztérium fölhívta figyelmét a kereskede­lemügyi minisztériumnak az ártanácsadótestület ama határozatára, amely szerint a testület az illetékes mi­nisztériumnak ajánlja, hogy kicsiben a szappant csak 125 gramos darabokban, vagy ugyanilyen súlyú több darabból álló csomagolásban legyen szabad árusítani és megállapította, hogy az egyes szappan fajták hány százalék zsiradékot tartalmazzanak. Amennyiben ez a föltétel nem valósítható meg, úgy az országos hiva­taloknak utasítás adandó, hogy rendeljék el azt, hogy a szappan árának föltüntetésén kívül tüntessék föl annak súlyát és zsiradéktartalmát is, minthogy az áru árának megítélésénél ezek lényeges körülmények. ( —) A besztercebányai kereskedelmi ka­mara költségvetése. A besztercebányai ke­reskedelmi kamara elnöksége letárgyalta az 1938. évi költségvetést. A kamarai pótlék alapját a 2,280.000 korona általános és kü­lön keresetiadó képezi. A kamara rendes kiadását 697.000 koronában irányozták elő. A kamara a tanonciskolákhoz olyan módon fog hozzájárulni, hogy egy tanoncért évente 7 koronát fizet ki. (—) Emelkedett a munkanélküliség a beregszászi járásban. A beregszászi járási munkaközvetítő hiva­talnál november 1-én 1228 munkanélkülit tartottak nyilván, azaz 313-mal többet, mint szeptember végén. A munkanélküliek közül 868 férfi és 360 nő. A genti rendszer szerint 119 személy kapott segélyt. Remélik, hogy decemberben a munkanélküliség csökkenni fog, mert megkezdi üzemét a dohánybeváltó, amely évente körülbelül 350 személyt foglalkoztat. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek, A nyitrai és a besztercebányai kerületi bíróság körzetében 1 — 1 mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás indult. (—) Magyarország szabaddá tette a nyersbőr kivitelét. Budapestről jelentik: Magyarország nyersbőrkészktét 12—13 ezer darabra becsülik. Az érdekeltek tekintettel az árak nyómottságára, kéréssel fordultak az iparügyi minisztériumhoz a kivitel engedélyezése iránt. A szerdán megtar­tott értekezlet után a minisztérium engedélyezte a 20—30 kilós nem sózott és szarvatlan marha­bőr és az 50 kilónál súlyosabb, nem sózott bi­kából kivitelét’. A hosszugyapjas bikabőr kivite­lének engedélyezéséről a jövő héten döntenek. ^^r^viiágdás I mmdcága. // J|f|| amióta a modern ff vf^ OSRAMj-0 -lámpák IIgkléteznek. Kérjen min­dig belül homályosított Vi / ^ OS RAM-0-lámpákat. vA I P%Í Fény veszteség nél­kü1 védik a vakítás ellen és ÓVÍák ° Szemét. csomagolásán látható ez jdzcs ©JISiJÍIÉ^H a dekalumen-lámpa a nagy gazdaságosság garancia-bélyegzésével. Magyar háziasszonyok lapja ► NAGYASSZONY ^ Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál m mii l■l■ll■^l mii in iii 11 iiiiwii i iimiiii i'i mii nrrgrfr li■l■lllMHkl^i iiiiiiHiwmiwnrii

Next

/
Oldalképek
Tartalom