Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-13 / 259. (4405.) szám

i ■ mm*

A kilen chatalmi koncsődje

Japán a második brüsszeli meghívást

sem fogadta el

fingot aggodalmak a sanghall külföldi telepek miatt A francia városban 100.0C0 kinai katonát fegyvereztek le és internáltak ••

TOKIO* — A japán kabineti elhatározta,

I

hogy a második brüsszeli konferenciára való meghívást is visszautasítja, Hirota külügyminiszter a császár megbízásából átnyújtotta a belga nagykövetnek a válaszjegyzéket és egyúttal kijelentette, hogy Japán azért nem fogadja el a

! meghívást, mert a második konferencia összehívásának előfeltételei ugyanazok, mint az első konferenciánál voltak,

A japán válaszjegyzék a kilenchatahni szerződésre vonatkozóan megállapítja, hogy a helyzet a | Távolkeleten az elmúlt tizenöt év alatt olyan alapvetően megváltozott, hogy a kilenchaíalmi szerződés határozatait lehetetlen többé alkalmazni, A megváltozott helyzet azt sem engedi meg, hegy a hatalmak kollektiven oldják meg a problémát s a rendet kizárólag Japán és Kína közvetlen tárgyalásai állíthatják helyre. A ko- mitern befolyása nyugat- és északnyugat Kínában, sőt Nankingban is annyira megerősödött és oly alapvető mértékben megváltoztatta a kilenc- halalmi szerződés megkötésekor létező helyzetet, hogy egész más alapelveket kell alkalmazni a távolkeleti problémák kezelésénél s ezeket az elveket az aláíró hatalmak nem vették figyelembe. Japán küzdelme elsősorban a komintem hatalmának megtörésére irányul s igy nem nevezhető

kodik dogmatikusan blokkpolitikájának halvaszületett elképzeléseihez, ha nem akarja mindenáron belészoritani Európát abba a hatalmi rendszerbe, amelyről kezdettől fogva látni lehetett, hogy soha meg nem valósul s csak arra alkalmas, hogy tág teret nyisson a destruáló erők munkájának, szétzilálja a még funkcionáló érdekhuzalokat, bizonytalanságot és tanácstalanságot teremtsen a világban, ha nem engedi magát az első népfrontkormány világnézeti vonzalmaktól vezettetni, ha' nem bénítja meg Delbos okos francia kispolgári realizmusát Blum intellektuális nagyvonalúsága s szélsőséges világnézeti elkötelezettségei, <—■ akkor ma talán nem tartana ott Európa, ahol tart s a francia külpolitikának sem kellene ennyire nehéz helyzetben uj irányvonalakat beiktatni politikájába.

Nem kétséges, hogy a nagy bizonytalanságot s például Krofta pesszimizmusát elsősorban az okozza, hogy Franciaország uj külpolitikai orientáció előtt áll. A szovjettel való barátság, ha érvényesen nem is bukott meg, mindenesetre nagyon meglazult, Franciaország kénytelen volt feladni a Páris-Moszkva vonalat s felzárkózik az úgynevezett London-Washington vonalhoz, amely újabban ismét hatni kezd a világpolitikában. A szovjetdiplomácia már hónapok óta látta ezt a veszélyt. A tavasszal a szovjet hivatalos külpolitikai folyóiratából kivágtunk s eltettünk egy cikket, amely az Izvesztijára hivatkozik s amelyben a cikk- iró azzal vádolja meg a Quai d'Orsay urait, Koqv nr-«n-ir br>cry nem munkálkodnak a

Kína elleni küzdelemnek, A béke a távol keleten csak akkor áll helyre, ha Japán szándékát megvalósíthatja,

A sanghall helyzet

LONDON. — Angol politikai és diplomáciai körökben nagy aggodalommal figyelik a sanghaji helyzet alakulását. A japán főparancsnok csütörtöki nyilatkozata nagy mértékben hozzájárult a helyzet elmérgesítéséhez, mert a tábornok, kijelentette, hogy Japán szabad kezet biztosit magának a sanghaji nemzetközi területeken is és minden olyan katonai rendszabályt foganatosítani fog, amit a szükség diktál. Ugyanakkor az egyik nagy tokiói lapban cikk jelent meg, amely Nagybritánniát Japán legnagyobb ellenségének nevezi. Az angolok attól aggódnak, hogy a japánok meg fogják támadni a sanghaji nemzetközi telepeket is.

Nem lehetetlen, hogy az amerikai Unió néhány más hatalommal együtt tiltakozni fog azok ellen a lépések ellen, amelyeket Japán tervez a sanghaji nemzetközi telepek ellenőrzésére.

Naniao meghódolása

Sanghajból érkezett jelentés szerint a japán csapatok pénteken reggel megszállották Nantaot és Nanziangot, A francia koncesszió hatóságai

francia-orosz szövetség megszilárdításán, de egy év alatt a franciák érdektelensége következtében a viszony a két ország között elhidegült. A francia lapok akkoriban nem. nagyon cáfolták az Izvesztija aggodalmait s csak a szocialista sajtó helyezett el ezzel kapcsolatban kis oldalszurást a külügyminiszter felé. Franciaország nem orientálódik másfelé — írták —Franciaország nem keres más külpolitikai kapcsolatokat, Franciaországnak egyáltalában nincs külpolitikája. Franciaország minden energiáját arra fordítja, hogy megtartsa Anglia barátságát s kiépítse kapcsolatait Amerika felé. Nem titok, hogy a francia szocialisták nem túlságosan rokonszenveztek Delbos külpolitikájával, de az események később mégis ezt a „vidéki embert" igazolták s akkor a szocialista párt kénytelen volt tüzet szüntetni a külügyminiszterrel szemben.

Kétségtelen, hogy Delbos pozíciója a második népfrontkormányban sokkal erősebb, mint az elsőben volt, ennélfogva nagyobb az akciószabadsága is. Delbos nem hive az úgynevezett Páris-Moszkva tengelynek, . mert látja veszélyeit s mert nem hunyhat szemet az Oroszországban. lejátszódó események fölött sem. Franciaország Delbos irányítása mellett egyre élesebben hajlik el az orosz szövetségtől, külpolitikájának súlypontját a „nagy nyugati demokráciák" szolidaritására helyezi s egyre határozottabban illeszkedik bele a Páris-Lon- don-Washington tengely hatalmi rendszerébe. Láttuk: a spanyol kérdésben is London álláspontja mellé kötötte le magát szemben Moszkvával. Oroszország állássá

közlik, hogy csütörtökön több mint százezer kínai katona, csendőr és önkéntes menekült a francia városba, ahol lefegyverezték és internálták őket. Az utolsó kinai ellenállás akkor törött meg, amikor a japán osztagok a sanghaji tengerészeti vámhivatalra kitűzték a felkelő nap lobogóját. A japánok megszállottak azt a területet is, amelyet néhány héttel ezelőtt Nantaoban a menekültek számára jelöltek ki és semlegesnek nyilvánítottak.

Az angolok és az amerikaiak fegyverrel gátolják meg a japánok benyomulását a nemzetközi városba

SANGHAJ. — A sanghaji nemzetközi városokban állomásozó angol és amerikai csapatok parancsnokai utasítást adtak a katonáknak, hogy fegyverrel gátolják meg a japánok esetleges benyomulását a nemzetközi városba. Ezt az intézkedést állítólag azért hozták, mert Matsui tábornok tegnapi nyilatkozata miatt a nemzetközi város hatóságai attól tartanak, hogy a japánok meg akarják szállni a külföldi telepeket is.

pontja ebben a kérdésben homlokegyenest más volt, mint Angliáé s Franciaországnak alkalma lett volna támogatni az orosz álláspontot, ehelyett Anglia oldalára állt, ami által bekövetkezett Oroszország tejes elszi-i geteltsége a londoni konferencián. A vereség tehát kínos volt Litvinovra nézve azért is, mert a francia, szövetség csődjét nyíltan megmutatta. Ezt követte a brüsszeli konferencia, amikor Oroszországgal szemben megint a közös angol-amerikai álláspont győzött s Franciaország megint csak nyu-. gáti barátai oldalán állt. Litvinov állítólag követelte, hogy Delbos tervezett külföldi utazásait Moszkvával kezdje s csak azután látogasson el Varsóba, Belgrádba, Prágába s a többi középeurópai országba. Delbos kereken visszautasította a meghívást, tudva, hogy a jelenlegi világpolitikai helyzetben Franciaország nem hangsúlyozhatja ki a moszkvai barátságot, „Vannak pillanatok a világpolitikában, — irta nemrégiben az oroszbarát francia sajtó — amikor nagyon fontosak -az árnyalatok, amikor egy barátságos gesztuson, egy nyilatkozaton, egy látogatáson múlik minden." Ugylátszik a francia külügyminiszternek is ez a véleménye s azért hallgat az orosz szövetségről, ezért nem megy Moszkvába s ezért' nincsenek barátságos gesztusai a szovjet felé. A Quai d’Orsay magatartásából Prágának is van tanulnivalója, elvégre máé csak azért sem lehet közömbös a csehszlovák külpolitika szempontjából, hogy milyen a viszony Páris és Moszkva között, mert' hiszen a nevezetes Páris-Moszkva tengely- ne-k Prá$a -a középső tartó fillére.

<^vy. Ma: Nagy rádió melléklet

m 18 oldal. Ara Ké 1.20

(4405) szám . Szombat • 1937 november 13

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská

fé7év,L6'2?T^ ^4 szlovenszkói és ruszinszkói magyarság ce ,L eme,ei • Kiadóhivatal:

félévié 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • <5 Prága II., Panská ulice 12, III, emelet.

R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. POlÍtÍkaÍ napilapja • • TELEFON: 303-11. ©«

Eg*es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. r r r SÜROÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHR.

Litvinov bánatai

(*) Litvinov nem titkolt keserűséggel hagyta el Európát. S a keserűségre meg is van minden oka. Egymásután érték vereségek a szovjetdiplomáciát Európában s a nyugati hatalmak egyre élesebben húzzák meg a határvonalat Szovjetoroszország felé. A benemavatkozási konferencián nyílt vereséget szenvedett az orosz diplomácia, nem tudta megakadályozni, hogy Anglia el ne ismerje Francot, a kilenchatalmi konferencia is kudarccal végződött a szovjet szempontjából: Japán még csak figyelmeztető intést sem kapott a hatalmaktól, mindössze fölszólitották, hogy üljön le tárgyalni: a fasiszta hatalmak elszigetelése nemcsakhogy nem sikerült, de ma szélesebb frontot tartanak s egységesebbek, mint valaha. De nemcsak ezért van oka Litvinovnak az elkeseredésre. Nem egyedül a fasiszta hatalmak törnek borsot az orra alá, hanem saját kormánya is. Meglepetések érik minduntalan. Tegnap még fontos megbizatásokat adott a varsói szovjetkövetnek, mikor visszafelé! utazik az állomáson kínos jelentést kell hallania az időközben trockistává és szabotőrré kikiáltott diplomatáról. Nem tudja, holnap melyik bizalmas munkatársát éri ugyanez a sors? S ki tudja, a moszkvai hatalom vakmerő improvizációi közben őt magát nem .várják-e hasonló meglepetések? Litvinov, aki Európát járja, európai államférfiakkal tárgyal, Európa levegőjét szívja, tudja, látja, hogy itt a züllött s bűnös polgári világban mégiscsak van valami értéke még az emberi életnek, még őrzünk valamit, ha nehéz küzdelmek közepette is, az egyéniség szabadságának nagy vívmányából, — bizonyára mély megrendültséggel látja, hogy azt a szakadékot, ami Szovjetoroszország és Európa között van, többé mégolyán ügyes s mégolyán merész diplomáciai játékkal sem lehet áthidalni. A polgári Európa megrettenve s iszonyodva menekül vissza polgári illúzióihoz Rettenetes Iván. cár országának ki- sértetei elől, Litvinovnak vereséget kellett szenvednie Európában, mert a jogtisztelő Anglia soha nem szövetkezhet a terrorpörök Oroszországéval s a baloldali Franciaország is olyan messze van már a nagy forradalomtól (vagy inkább olyan közel még — borzalmaihoz s tragikus figyelmeztetéseihez), hogy nem fogadhatja el partnernek azt az országot, amely még mindig Saint Justnél tart. S ez a Saint Just egyedül az elszántságban s engesztelhetetlenségében emlékeztet francia elődjére, de szellemben még tőle is nagyon, nagyon messze van. Európa tragédiája, sőt az európai tragédiák hosszú sora akkor vette ^kezdetét, amikor Oroszország belépett történelmébe, amikor Oroszország, Kelet titokzatos birodalma sorsdöntő faktorává vált az európai történelemnek. Oroszország felöl törtek be hozzánk mindig az ázsiai hullámok, az ázsiai szellemiséget s az ázsiai módszereket mindig Oroszország képviselte az európai politikában: Most, úgy

látszik, ugyanilyen szerepre emelkedik Japán is. Útban vagyunk a teljes elázsiasodás felé s ezért van oka tartani Európának az orosz szövetségtői.

Oroszország nélkül már évekkel ezelőtt meg lehetett volna teremteni az európai nagyhatalmak szolidaritását, de akkor sikerült részben Németországot, részben Olaszországot a nyugati hatalmak konszernjéből kiSZOritanl. Ha pr;irrHr»r*r«"7á<j n<»Tn