Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-13 / 259. (4405.) szám

1937 november 13, szombat. Interpelláció egy bírósági végrehajtó és a farnadi csendőrei két tagjának eróssakes­kodása tárgyában PRÁGA. — Jaross Andor nemzetgyűlési kép­viselő, az egyesült párt elnöke és törvényhozó- társai az alábbi interpellációt nyújtották be a bel­ügyi- és az igazságügyi miniszterhez (az interpel­láció a képviselőház hivatalos nyomtatványai so­rában 1062/VII. szám alatt jelent meg): „A Párkány járásbeli Fámád községben 1924. óta közös háztartásban él Kabay János gazdál­kodó Császár Rozália elvált asszonnyal. Kabay János különféle peres ügyek miatt vagyonát tel­jesen elvesztette és hitelezői ma is még tekinté­lyes követelést támasztanak vele szemben, mély­nek a teljesen tönkrement Kabay eleget tenni nem tud. Ezen hitelezők között Liebermann Leó lévai -ügyvéd perköltség cimén követel Kabaytó! egy nagyobb összeget, melyet Kabayval szemben nem tudván érvényesíteni, Császár Rozália háza és ingóságai ellen indított végrehajtási keresetet. Ezen végrehatási kereset értelmében megbízott­ja, Adlér Sándor dr. párkányi ügyvéd, Vadura járásbirósági végrehajtó, Százalszky János csend- őrőrsparancsnok és Szlama József csendőrőrmes­ter foglalás céljából megjelentek Császár Rozália házában. Itt lefoglaltak egy drb. csikót és egy drb. választott borjút, majd behatoltak a lakásba és készpénz után kutattak. Császár Rozália ru­hái között 1700 Ke készpénzt találtak, az asz- szony nem akarván a pénzt átadni, a lakásban dulakodás kezdődött, melyben úgy a bírósági végrehajtó, mint a két csendőr vett tettleg részt, végül is az asszonyt alaposan megverték és a pénzt magukhoz vették. • Ennél a jelenetnél a községi elöljáróság részé­ről senki sem volt jelen, mert a községi kis'biró is, aki a végrehajtót és csendőröket a házhoz kísér­te, onnan csakhamar eltávozott, Kabay János pe­dig nem volt otthon. Császár Rozália, aki ebben az időpontban ne­gyedéves áldott állapotban volt, rendkívül sú­lyos, puska tus tói származó zúzo tt sebeket szen­vedett, úgyhogy 45 napig volt beteg és közben aboxtált. Ezen idő alatt Klein Sándor dr. farnadi orvos és Babocsán Mihályné községi bába ismé­telten kezelték. Tudomásom szerint Császár Rozália uigy a végrehajtó, mint a csendőrök ellen feljelentést tett az államügyészségen, valamint igénypert in­dított a lefoglalt ingóságok felszabadítása érde­kében. Az ügy jogi része a bíróságok dolga, eb­be nem . kívánok beleavatkozni, de a mód, ahogy a hatóság 1 hivatalos közegei eljártak, olyan ter­mészetű, hogy minden kis jogérzékkel rendelke­ző embernek el kell pirulnia, hogy ilyesmi Kö- zépeurópában megtörténhetik s hogy nálunk, ahol szokás demokráciáról és a szegény nép ér­dekeinek a felkarolásáról beszélni, ilyen brutá­lis módon bánhatnak egy védtelen asszonnyal, aki a.z utolsó, falat kenyérre valóját védi. A bíró­ságnak tudnia kellett, hogy a Kabay Jánossal csak közös háztartásban élő Császár Rozália in­góságai nem felelhetnek Kabay adósságaiért, azonkívül Fámád községben tudja mindenki, hogy Császár Rozália nem vagyontalanul költözött Kabayhoz, hanem mintegy 40.000 Ke vagyont hozott magával, tehát amije ma van, azt nem Ka- baytóL kapta, tehát van jogi alapja védekezésé­nek. Teljesen indokolatlan volt tehát az a mód, ahogy az állatok lefoglalása után, a talált kész­pénzt is elvették a legdurvább erőszak alkalma­zásával. Súlyos bűne a bírósági végrehajtónak, hogy felesleges erőszakhoz folyamodott, de még sú­lyosabb megítélés alá tartozik a csendőrök vi­selkedése, akik ismerték Kabay és Császár Ro­zália életkörülményeit és egy teljesen védtelen asszonyt ilyen durván megtámadtak, hogy a pén­zét elvehessek. A jogbiztonságnak nincs szüksé­ge ilyen durva fellépésre s bizonyára lett volna egyéb lehetőség is arra, hogy a jogilag amúgy sem tisztázott anyagi felelősséget Császár Rozá­liával szemben érvényesítsék. Nem tudom, hogy a feljelentés alapján az ál­lamügyészség kellő energiával meginditotta-e a nyomozást, de, ha meg is indította, tartani lehet tőle, hogy az elsóbbfoku hatóságok 1— mint már nem egy helyen és nem egy esetben történt — a mindenáron való igazság keresés helyett az el­járó közegek igazát kívánják bizonyítani, illetve eljárásúkat menthetővé tenni. A demokrácia-, te­hát a népuralmi gondolat kívánja meg ilyenkor, hogy a közvetve a népnek felelős miniszter kö­nyörtelen vizsgálattal tisztázza és büntesse a népellenes túlkapásokat. Fentiek alapján kérdem a Belügyminiszter és Igazságügyminiszter Urat: 1. Va-n-e tudomásuk a Farnad községben tör­tént végrehajtói és csendőri erőszakoskodásról? 2. Hajlandók-e ebben az ügyben szigorú vizs­gálatot indítani és a vizsgálat eredményéhez ké­pest a bűnösöket megbüntetni? « 3. Hajlandók-e a meghurcolt, megvert Császár Rozáliának erkölcsi és anyagi elégtételt biztosi- tani?“ Németországi sajtóválasz Krofta külügyi expozéjára Mit mondanak az angol kormánylapok? BERLIN. — Krofta csehszlovák külügy­miniszter külügyi expozéjával a német la­pok részletesen foglalkoznak, A Völkische I Beobachter szerint Csehszlovákiában nem élnek kisebbségek egy többségi nemzet ál­lamának területén, hanem több nemzet él egymás mellett és a nemcseh népek össze­véve számbelileg többen vannak, mint a csehek. Ilyen körülmények között nem he­gyes, ha Prágában kisebbségi politikáról I beszélnek, A Völkischer Beobachter szerint Krofta beszéde nem járult hozzá az euró­pai nehézségek megoldásához, Prágának az a reménye, hogy az európai francia hege­mónia örökké tartani fog, nem vált be. Az sem lehetséges, hogy a dunai népek véd­és dacszövetséget kössenek Németország ellen. Ennek ellenére Prágában folytatni akarják a régi külpolitikai irányt és Cseh­szlovákiát még inkább a szovjetunió karjá­ba akarják taszítani s igy még élesebb el­lentétbe hozni Németországgal. A Berliner Tageblatt szerint Prágában a harmadik bi­rodalmat bámulatos csökönyösséggel mind­untalan összetévesztik a régi weimari köz­társasággal1. A német köztársaság sohasem törődött azzal, amit Prágában a kisebbségi kérdés igazságos megoldásának tekintenek, de a mai birodalom ezen a téren másképp gondolkozik. Nem engedi meg, hogy a szu- déíanémetek az állandó ígérgetések közben tönkremenjenek. Lendoni visszhang LONDON. — Az angol fővárosban is figyelmet szentelnek a lapok Krofta fejte­getéseinek. A Times hangsúlyozza, hogy a csehszlovák külügyminiszter félév előtt ki­fejezett reménykedései nem váltak be. A fokozatos megnyugvás, amelyben még má­jusban bízott, nem következett be. Német­ország tovább folytatja csehszlovákellenes politikáját, aminek beszédes bizonyítéka a legutóbbi sajtóhadjárat, amelyet a teplici incidenssel kapcsolatban indítottak a cseh­szlovák köztársaság ellen. A Daily Tele- graph cikkének ezt a cimet adta: ,,Cseh­szlovák tiltakozás a német fenyegetés el­len." A lap Krofta beszédéből kiemeli, hogy a csehszlovák köztársaság nem tűr semmi­féle beavatkozást belső ügyeibe. Habár a szovjetunióhoz való kapcsolatai igen jók, a csehszlovák köztársaság mégsem kommu­nista állam. A leganüdemokraiihusabb ötlet a demokrácia elmén: A határvidéken nyílt szavalást kíván bevezettetni egy trencséni csehszlovák hetilap % „Antidemokratikus cselekedetért** az állampolgárság meg- fcsztátát: állampolgárokból „emigránsok** gyártását ajánlja — GRÓF ZICHY ALADÁR SÚLYOS BE­TEG. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Gróf Zichy Aladár felsőházi tag, aki két- izben volt a király személye körül miniszter, sú­lyos betegen fekszik budapesti lakásán. Gróf Zichy érelmeszesedésben ^szenved, amihez a n.váron míg cukorbaj és vesebántalmak járultak. Állapota néhány nap óta válságos, PRÁGA. — Érdekes dologról értesülünk a Slovákból. Egy trencséni szlováknyelvü lap, a Ceskoslovenská Vzájomnosf a^f az alkotmányellenes ötletet javasolja, hogy a határmenti sávban szüntessék meg a titkos szavazási rendszert s helyébe a nyílt szavazást hozzák be azért, hogy az ottani hatóságok tisztán láthassák, hogy ki-ki melyik pártra szavaz. A Slovák előre megjegyzi, hogy ez az ötlet támadás a csehszlovák alkotmány ellen. A cikk maga a következőket tartalmazza: — A belső terület védelme éppen olyan fontos, mint a határoknak megerősítése a külfölddel szemben. Ha a kormány a kül­földről fenyegető veszély tudatában a ha­tárterületeken való katonai, készültség érde­kében nagyszabású erődítési munkálatokat vittet végbe és rendkívüli törvényekkel kor­látozzák a tulajdonjogot, a munka- és ipar­űzési jogot (például a 155—36. számú tör­vénnyel), akkor nem lehet elvi akadálya annak, hogy ugyanazokban a járásokban a demokrácia belső ellenségei ellen is behoz­zanak rendkívüli védekező intézkedéseket, E célból mindenekelőtt átmenetileg meg kell szüntetni a titkos választási rendszert. Ilyen rendszerrel az állami adminisztráció meg­kapná azoknak a személyeknek a névsorát, akik az állam szempontjából nem kívánatos pártoknak a támogatói. Amellett a polgár­ság maga is megtapasztalná és tudatosítaná magában a különbséget, amely a demokra­tikus rendszer, illetve e rendszer fölfüg- gesztése között van s ez a körülmény a vá­lasztások alkalmával való nyílt színvallás mellett megerősítené a lojális pártokat azzal a céllal, hogy a demokratikus jogok átme­neti korlátozását mielőbb szüntessék meg. A polgároknak az állam kormányzatában való részvétele ez átmeneti választási rend­szer mellett is érintetlenül megmaradna, összehasonlítva a fasiszta rézsűitekkel, ahol S vagy egyáltalában nincsen választás, vagy ! pedig a kormány állítja össze a képviselők névsorát. Ez intézkedés keretei közt mesz- szemenő politikai, kulturális és gazdasági engedményeket lehet majd tenni a lojális korporációk részére ezekben a járásokban. További átmeneti védelmi intézkedés az ál­lampolgárság elvonása olyan személyeknél, akik vétenek a demokratikus rendszer ellen. Nemcsak a polgároknak, de az államnak is biztosítani kell azt a jogot, hogy a polgárai kötelékéből kiközösítse azokat, akik nem akarnak lenni a demokratikus rendszer ré­szesei. Az ilyen személyek közé tartoznak azok is, akik eljárásukkal nyilvánosan ro- konszenvüket fejezik ki a nemdemokratikus rendszerek iránt. A szomszéd harmadik bi­rodalom törvényhozása már régen adott hasonló jogot a kormánynak nemcsak egyes egyének, hanem egész rétegek ellen. A pol­gárjog elvesztésének csupán az antidemok­ratikus cselekedetek eseteire való korláto­zása egyúttal igen jó propaganda volna a demokrácia mellett, habár ez a legkevésbé érintené a mi német polgártársaink nyelvi, kulturális, gazdasági vagy nemzeti érzel­meit (?). Azokat a személyeket, akik ilyen módon elvesztenék állampolgárságukat, ké­tes állampolgárságú emigránsoknak kell te­kinteni és amennyiben ismételt figyelmezte­tés ellenére nem hagyják abba antidemokra­tikus tevékenységüket, internálni kell őket — nem internáló táborokat ajánlunk — bi­zonyos járásokban, amelyek a határsávon kívül esnek. Eddig szól a nevezetes cikk, amely maga a legrikitóbb példája az antidemokra­tikus gondolkodásnak. Annyira antidemok­ratikus, hogy például az állampolgárság megfosztását a fasiszta német törvény- könyvből szeretné ide áttelepíteni. A másik ötlete épp olyan fasizmus, mert hiszen a polgári jogegyenlőség tiszta fölrugását je­lentené az, hogy a határvidéken a polgárok nem választhatnának titkosan. Egyébként a titkos választás ,.átmeneti fölfüggesztése" nem volna egyéb, mint az alkotmánytör­vény 8-ik paragrafusának hatályon kívül helyezése, mert ez a pont kimondja a vá­lasztások titkosságát. Annyira antidemokra­tikus cselekedet ez a cikk, hogy az antide­mokratikus cselekmények megtorlására ál­tala ajánlott szankciók legelsőnek erre a cikkre kellene, hogy vonatkozzanak. A Slovák egyébként a fasiszta szellemű cikkhez megjegyzi, hogy Szlovenszkó leg­nagyobb része ,.határmenti sávnak" van minősítve s csak alig néhány járása esik a határsávon belül. Biztosítsa minden őslakos a választójogát A választói névjsgyzéfcsfe ssszeirása KASSA. ~~ Az egyesült országos keresztényszo­cialista, és magyar nemzeti párt kassai kerületi- föíit- kársága (Kassa, Stefanik-ucca 12. I. em.) minden alkalommal, amikor-az uj választási névjegyzék össze­állítása céljából az összeíró lapokat kikézbesitik, fel­hívja nyomatékosan az őslakos választópolgárokat, hogy az összeíró lapokat a legpontosabban töltsék ki és úgy szolgáltassák be — a legsürgősebben — az illetékes hivatalba. Az összeíró lap minden pontjának kitöltése nagyon fontos, de különösen nagy súly I helyezendő arra, hogy föltétlenül írják be az illetőségi bizonyítvány (domovsky list) kiállítási számát, vala­mint az állampolgársági okmány (osvedeenie) pontos adatait Az összeíró lapok hiányos kitöltése miatt a leg­utóbbi összeírás alkalmával is igen .sok rendes válasz­tót töröltek a. választói névjegyzékből. Minden ős­lakos szavazat hiánya az őslakos pártokra nézve je­lent veszteséget, azért minden őslakosnak erkölcsi kötelessége utána járni és az állampolgársági okmány­nyal igazolni rendes csehszlovák állampolgárságát és kérni az illetékes jegyzői hivatalt, hogy a választói névjegyzékbe föltétlenül vegyék fel, I Kassán a választópolgárok összeírása most van folyamatban. Az összeiró lapokat most kézbesítik ki, azért ha valaki nem kapna, azt kérni kell a jegyzői hivataltól. A választói összeiró lapot kitölteni tartozik minden csehszlovák állampolgár (férfi és nő), aki 1937 december 15-ig eléri a 21. évet és legalább ez év szeptember 15-től >— megszakítás nélkül — lakik Kassán. Az összeiró lapot azonnal kitöltve — leg­később három napon belül — be kell vinni a városi választási irodába (Kassán, városháza. Hviezdoslav- körut 9. földszint 54.). Az összeíró lapok átvételét vevény ellenében elismerik, amit meg kell őrizni. Az egyesült párt felkéri az őslakos választópolgá­rokat, hogy e fontos polgári kötelességét teljesítse mindenki, mert soha nem lehet tudni, hogy mikor Ír­nak ki községi, tartománygyülési, vagy nemzetgyűlési választásokat (láttuk tavasszal a meglepetésszerűen kiirt kassai választás esetét!), s akkor minden sza­vazatra óriási szükség van. Mint minden ügyes-bajos dologban, úgy ebben is szívesen áll segítségre az egyesült párt kassai kerületi főtitkársága. (Kassa, Stefanik-u. 12. I.) Újabb bonyodalmak a kassai gimnázíumépités körű! KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A város legutóbb tárgyalást folytatott az Orsolya-renddol telekvásárlás ügyében. A vá­ros a Dohány-ucca és a Kisprága között elterülő telket akarta megvásárolni az építendő szlovák és magyar gimnázium számára. A város ugyanis mindkét gimnázium részére másfél milliós hozzá­járulást és ingyentelket szavazott- meg. Az Or- eolya-rend most váratlanul visszautasította a vá­ros ajánlatát, s nem hajlandó a teliket eladni, így tehát ismét nem tudják még, hogy 'hol fogják a szlovák és a magyar gimnáziumot felépíteni s emiatt az építkezési munkálatok .megkezdése is­mét bizonytalan időre eltolódott. Az állami szlo­vák gimnázium felépítésével kapcsolatban az a terv is felmerült, hogy két külön épületet emel­nek. A kassai szlovák gimnáziumnak- ugyanis több mint ezer tanulója van, a legnagyobb szio- venszikói középiskola é6 a szakértők szerint az iskola két részre való osztása a tanítás szempont­jából is előnyösebb volna. Megint elítéltéit Kéme?! Nagy Imrét BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Kémeri Nagy Imre, a szélső jobbol­dali diákság ismert vezére ma újból vádlottként szerepelt a büntető törvényszék előtt. Ezúttal felekezet elleni izgatás cimén vonták őt felelős­ségre, mert a vádirat szerint a „Rajta“ című lap szeptemberi számában „Üzleti morál" és zsidó­ság" cimen cikket irt s ez alkalmas arra, hogy a keresztény hitfelekezethez tartozókat gyűlö­letre izgassa a zsidók ellen. Kémeri Nagy Imré­nek tanári oklevele van, de jelenleg állás nélkül van. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnös­nek. Elismerte, hogy a cikket ő irta, de nem a zsidó* felekezet ellen, hanem a zsidó faj ellen. A törvényszék egyhónapi fogházbüntetésre Ítél­te el, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom