Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-07 / 229. (4375.) szám

(4375) szám . Csütörtök • 1937 október 7 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Eg^es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ni i c e 12, II. emelet O Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet • • TELEFON: 3 0 3 1 1. • C SŰROÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. A lévai egységzászlé alatt (d) Léva mindig fontos állomása a ma­gyar kisebbségi politikának. Léváról indult el a magyar egység diadalmas mozgalma s a most vasárnap lezajlott lévi zászlószen­telés megint kiemelkedő ünnepi eseménye volt kisebbségi életünknek. Nem azért volt fontos esemény, mert magyar viszonylat­ban páratlanul nagy tömeg jött fölsorakoz­ni a fehér-zöld zászló alá, bár ebben is volt valami fölemelő uj jelenség: az, hogy a hatezer főnyi tömeg nagyobbik fele csupa 20—30 év közti fiatal magyarokból állott, vagyis ez a kép a legmeggyőzőbben bizo­nyította, hogy egységmozgalmunké a jövő, — de nem ez volt a legfontosabb, hanem azok a szavak, amelyek Itt a kisebbségi magyarság vezéreinek ajkáról elhangzottak. Aki Jaross, Esterházy és Porubszky be­szédét hallotta, mind azt érezte, hogy a magyar kisebbségi politika sorsfordulója előtt állunk, a magyar egység uj szellemi­sége soha nem tapasztalt erővel kovácsol­ja össze egyakaratu zárt falanksszá a ma­gyar tömegéket és lendíti magasra Örök erkölcsi Igazságokra épített követelésein­ket. Nem uj programot adtak vezéreink, hi­szen a keresztényi idealizmust és nemzeti realizmust olyan tökéletes harmóniába ösz- szefoglaló pártprogramhoz nincs mit és nem is lehet mit hozzáadni, úgy hogy az már voltaképpen nem is pártprogram, hanem valóságos nemzeti világnézet, — mondom, a vezérek ajkáról elhangzott szavak a ma­gyar kisebbségi politika örökérvényű esz­méi és régi igéi voltak, de a szavak mö­gött ott vibrált valami, ami uj volt, ami uj zengést, uj szárnyakat és uj értelmet adott a régi szavaknak: s ez a valami a népi mozgalom győzelmes előtörésének lelkesítő tudata s a mozgalom győzelmében való megingathatatlan hit volt. A program és a taktika a régi, de az uj politikai helyzet ad uj aktualitást, mélyebb jelentést s nagyobb jelentőséget az újból leszegzett programnak és taktikának. A magyar kisebbség vezérei ma tudják, hogy minden szavuk a történel­mi felelősség mérlegére kerül, minden lép­tükben érzik, hogy egy kisebbségi politikus történelmi felelőssége mindenkor nagyobb, mint egy többségi nemzethez tartozó politi­kusé s ezért politikájuk nem is lehet erköl­csi következetesség nélküli kapkodó oppor­tunizmus, hanem csakis a jog és igazság örölk eszméiért való harcos kiállás, amelyet a népért való felelősség a nemzetféltés leg- magasabbrendü etikája és lelkiismeretük itélőszava parancsol1' nekik és ők ezt vállal­ni kötelesek, mondván: itt állók, másképp nem tehetek. A lévai egységzászló alatt elhangzott ün­nepi szavak újból leszegezték politikánk két sarkalatos tételét: a magyar egységet s a német, szlovák és ruszin testvérekkel való legteljesebb érdekazonosságot. A ma­gyar egység jegyében Jaross kihangsúlyoz­ta, hogy az egyesült párt a legmagasabb belső nemzeti szintézist vállalta: a cseh­szlovákiai magyar nemzetiség valamennyi rétegének érdekképviseletét. Éppen ez át­fogó és szintétikus voltánál fogva tekintheti magát a kisebbségi nemzet egységszervé­nek és egyedüli reprezentánsának. Nem zár ki senkit a kisebbségi érdekképviselet de­mokratikus közösségéből, ellenkezőleg saját magát zárja ki belőle az, aki külön utón akar haladni. A magyarság olyan nagy többsége szerveződött politikai testté az Helyeslés és elítélés között ¥iláff vihar Roosevelt beszéde körül Genfi optimizmus - Lengyelország Japán mellé állt - Tokio és Róma véleménye - öröm Kínában ­A népszövetség hátrább lett GENF. — Tegnapi számunkban beszámoltunk arról a rendkívül fontos beszédről, amelyet Roosevelt amerikai köztársasági elnök mondott Csikágóban s amelyben kilátásba helyezi az amerikai izolációs politika végét és bejelenti, hogy Amerika adott esetben hajlandó résztvemni a békét zavaró elemekre kirótt szankciókban. Ez a beszéd óriási hatást keltett Géniben, ahol kedden délután a távolkeleti bizottság éppen a japán-kínai eUentétekkel foglalkozott. A bizott­ság óvatos és lassú munkát végzett s úgy lát­szott már, hogy semmitmondó határozatot hoz, amikor megérkezett Roosevelt beszédének híre, A bizottságban résztvevő huszonöt állam han­gulata nyomban megváltozott. Olyan határozati javaslatot szövegeztek meg, amely most már amerikai támogatást remélve a leghatározottab­ban elitéli Japánt, A határozati javaslat, amely fölött a népszövetség plénuma szerdán szavaz, első pontjában kimondja, hogy- a plénum elfo­gadja a távolkéleti bizottság érvelését a japán- kínai konfliktussal kapcsolatban. A második pont a washingtoni egyezményt aláíró kilenc hatalom azonnali konferenciáját sürgeti. A har­madik pontban a népszövetség biztosítja Kínát erkölcsi támogatásáról és a tagállamoknak azt ajánlja, hogy tartózkodjanak minden olyan te­vékenységtől, amely Kina katonai erőit gyöngíti és külön-külön vizsgálják meg, hogy miként tud­nának hathatós módon segíteni Kínán. A negye­dik pontban a közgyűlés elhatározza, hogy fcá- volkeleti tanácskozásait nem fejezi be, csak el­napolja és az elnöknek lehetőséget ad arra, hogy bármikor összehívhassa azt a gyűlést, amely szükség esetén intézkedik a japán-kínai ügyekben. A távolkelefi bizottságban egyedül Lengyel- ország, Svájc és Kanada tartózkodott a szava­zástól, egyébként a tagok elfogadták a határo­zati javaslatot, amely szerdán került a plénum elé. Genfi körökben optimizmussal ítélik meg a jövőt és akadnak politikusok, akik azt mond­ják, hogy Roosevelt szaki tása az eddigi tradi­cionális amerikai izolációs politikával uj fordu­latot ad a népszövetség történetének. Kedden egyesült pártban, hogy ez a párt már a de­mokratikus többsége miatt joggal vallhatja magát a magyar kisebbségi népakarat hor- dozójánk, de programjáhak nemzeti szinté­zise s tömegeinek minden népi réteget ma­gába ölelő egyetemessége alapján azt is mondhatja, hogy az itteni magyar nép ki­zárólagos képviselője, mert rajta kívül nincs más magyar érdekképviselet, mert hi­szen a különhaladó magyar töredékek egyes csehszlovák pártok keretében, csehszlovák pártjuk csehszlovák nemzeti programját délután a lehető legnagyobb volt a pesszimiz­mus a távolkeleti bizottságban, mert a tagok nem tudtak megegyezni a határozati javaslat kérdésében. Ekkor a délutáni ülésen Hamson amerikai követ kihívta az ülésteremből lord Crambome angol delegátust és értesítette őt Roosevelt bejeíentéseirőL A helyzet nyomban megváltozott s a tagállamok most már erélye­sen Japán ellen fordultak, mert biztosak voltak Amerika támogatásában. Lengyelország Japán pártján Nagy feltűnést keltett Lengyelország határo­zott Japán-barátsága, Népszövetségi körökben azt hangoztatják, hogy Lengyelország és Japán között komoly szovjetellenes megegyezés léte­zik. A lengyel delegátus mindig ellenezte Japán megbélyegzését s nem lehetetlen, hogy a jövőben a lengyel-japán barátság még pozitivabban fog fejlődni. A tanács kedd esti ülésén, amellyel be­fejeződött a tanács 99. ülésszaka, Lengyelország ugyancsak ama hatalmak mellé állt, amelyek a japán, német, olasz vonalat jelentik. Egyedül a lengyel tanácstag tartózkodott a szavazástól, amikor a tanács a nyoni egyezményt helyeselte és megbélyegezte a földközi-tengeri kalózvilá­got. A lengyel tanácstag magatartását azzal in­dokolta meg, hogy nem vonták be a nyoni tár­gyalásokba, ezért nem csatlakozhat a határozat­hoz. Heves elutasítás Japánban TOKIO. — A japán külügyminiszter rendkívül éles támadással felelt Roosevelt csikágói beszédére, A külügyminiszter el­ítélte a „gazdag nemzetek" magatartását a „szegény nemzetekkel" szemben. Japánnak joga van ahoz, hogy éljen és kivívja élet- lehetőségeit. Az amerikaiak évek óta a leg­hevesebben ellenzik a japánok letelepedését az Egyesült Államokban és igy egyenesen kényszerítik arra a japánokat, hogy másutt keressenek boldogulást. Japán lakossága az elmúlt ötven év alatt megkétszereződött s mégis hihetetlen szűk területen kénytelen élni. Ha Japán emberfölöslegét idegen or­szágokba akarja küldeni, akkor mindenütt zárt ajtókra talál. A földi javak a lehető íeg- igazságtajanabbul vannak elosztva, mig egyes országok szinte megfulnak saját zsír­jukban és nem engedik, hogy bárki hozzá­nyúljon töméntelen gazdagságukhoz, addig mások éhen halnak. Ami ma a világon fo­lyik, a birtokos osztály harca a birtoktala- nokkal s a birtokos osztály kapzsisága miatt kénytelenek az éhező és birtoktalan nemze­tek saját maguk kivívni életlehetőségeiket. Ha a birtokosok továbbra is vonakodni fog­nak a szegény nemzetek indokolt kívánsá­gait teljesíteni, akkor nehezen tartható fönn a béke a világon. A duce és Tokio RÓMA. — Roosevelt csikágói beszédé­vel a lapok alig foglalkoznak és csak tizso- ros kivonatban közlik azt. Közvetve a Po- polo dTtalia vezércikke foglalkozik csupán a csikágói bejelentésekkel. Ezt a vezércik­ket valószínűleg Mussolini maga irta. A vezércikk elitéli a Japán ellen folyta­tott politikát. Ugyanakkor a demokráciát is megtámadja és utal Mussolini berlini beszé­szolgálva dadognak csak magyar érdek- szolgálatról. Az egyesült párt politikája és a csehszlovák pártokban levő sza'kadár magyarok politikája közti különbséget ma­gyar szempontból talán igy lehetne jelle­mezni: az egyesült párt a csehszlovákiai magyarok, a szakadárok a csehszlovák ma­gyarok politikáját űzik, A csehszlovák ma­gyarok politikája azonos a csehszlovák pár­tok njagyar kisebbségi politikájával. Az egyesült párt egyetemessége befelé megkívánja azt, hogy a szociális tekintet-. déré, amely szerint Európa hamarosan fa­siszta lesz. A vezércikk szerint Európában és Európán kívül már számos hatalom és nép csatlakozott a fasizmus gondolatához. Ugyanez a fejlődés észlelhető Japánban is, ahol az ország szembehelyezkedik a parlamen­tarizmusról alkotott eddigi elképzelésekkel. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN ben leggyengébb magyar rétegek érdekeit különösen szivén viselje. Ennek a szükség­letnek adott kifejezést Jaross, amikor meg-, hirdette az egyesült párt uj szociális politi­káját, amelyet a kisebbségi magyar kenyér szocializmusa névvel jellemzett. Ez a ki-, sebbségi magyar szocializmus természetes és szükségszerű folyománya a párt 'kérész-, tény erkölcsiségének és nemzeti szellemé­nek. A kisebbségi sors a szociális problé­mák súlyosbodását szükségképpen magával hozza s ezért külön kisebbségi kötelesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom