Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-07 / 229. (4375.) szám

to«<m-AYa<&ar-hirlaj» 1937 október 7, csütörtök. számunkra a szociális igazságosságért való fokozottabb küzdelem. A kisebbségi magyar kenyér szocializmusa jegyében folyó munka a legjobb nemzetmentés s ez a politika egy­ben az egyesült párt leendő erősödésének legbiztosabb záloga. A kisebbségi magyarság kebelében mu­tatkozó egységesülési folyamat útjában nem jelentenek komolyabb akadályt a cseh­szlovák pártok magyar szakadárjai. A csehszlovák pártok cégére nem nagyon al­kalmas arra. hogy a mainál több szakádért i tudjanak tőlünk elcsábítani. Ezért szintele-1 nebb cégért keresnek s a politikamentesség B mögé bújva próbálják a magyarok sorait í megbontani. Erre a veszedelemre mutatott! rá kellő nyomatékkai Porubszky, hogy aj magyarság teljes vértezettel védekezzék el-1 lene most, a községi választási időszak kü­szöbén. A magyarság belső egységével párhuza­mosan a magyarok és a németek, illetve magyarok és szlovákok politikai érdekazo­nosságának tétele a másik eszme, amelyre az egyesült párt politikája épül. Az egyesült párt ezzel kilép a kizárólagos magyar poli­tikai keretből s egy még szélesebb értelme­zésű szlovenszkói politika alaptételét mond­ja ki, amikor a magyar egység mellett az őslakos egység szükségességét hirdeti. Kü­lönösen meleg volt a közösségvállalás kife­jezése a cipszer testvérekkel zeniben. A fi- delissima gens hűségéért mindenkor és min­den körülmények közt ugyanolyan hűségre számíthat a magyarok részéről, amilyen hü fegyverbarátnak ő bizonyult. A szlovákság és a magyarság érdekközössége az autonó­mia követelésében jut kifejezésre. Az auto­nómia az a közös patriotikus alap. amelyen a közös 'hazáju szlovákság és kisebbségi magyarság kiépítheti további harmonikus együttélését. A lévai megnyilatkozásokban a legidő­szerűbb és legfontosabb szavak a csehszlo­vák-magyar kiegyezés kérdése körül hang­zottak el. Ismét leszegezte a párt két fiatal elnöke, hogy a magyar kisebbség nem azért ellenzéki, mert minden körülmények közt elvből ellenzéke akar lenni minden cseh­szlovák kormánynak, hanem mindenkor kész a megegyezésre, ha a békeszerződés­ben és az alkotmánylevélben körvonalazott, de eddig kellőleg nem részletezett jogállo­mányát kiszolgáltatják és ennek keretében mozgó jogos és emberileg méltányos köve­teléseit teljesítik. Újból leszegezték, hogy az első lépéseket ezirányban a magyarság tette, amikor a legilletékesebb helyeken át­nyújtotta követeléseinek jegyzékét, sőt bi­zalmat is előlegezett s most a kormányon van a sor, hogy tettekkel bebizonyítsa jó­akaratát és megvalósítsa eddigi Ígéreteit. Különösen időszerű most az a megállapítás, hogy a mi jogállományunk, amelyet a bé­keszerződés és az alkotmány biztosit szá­munkra mint minimumot, nem függ semmi más nemzetközi paktumtól, igy a Prága és Budapest közt kilátásban levő megegyezés­től sem. Ezt a minimumot mi nem enged­hetjük elvitatni, ennek a jognak mi vagyunk az alanyai. Ezt a minimumot csak mivelünk való tárgyalással és megegyezéssel részle­tezheti, szabályozhatja vagy módosíthatja a kormánytöbbség. Ez a minimum akkor is maradéktalanul és elvitathatatlanul kijár ne­künk. ha Prága és Budapest talán soha nem tudna megegyezni. Ennek gyakorlati érvényesítése számunkra nem kegy, kiszol­gáltatása nem vívmány, hanem nemzetközi szerződéssel kikötött és alkotmánylevéllel biztosított köteles szolgalom. Prága és Bu­dapest csak a népszövetség által garantált kisebbségi jogállományon túlmenő kedvez­mények kérdését precizirozhatja, mint ahogy annakidején a csehszlovák-lengyel és a csehszlovák-román kisebbségi megegye­zés is csak a békeszerződésben biztosított minimumon túlmenő kedvezményekre vo­natkozott. Ezt jó volt leszegezni most, amikor oly sok szó esik egy csehszlovák-magyar kül­politikai megegyezésről és egy állítólagos csehszlovák-magyar belpolitikai kiegyezés­ről. E megnyilatkozások révén a lévai egy­ségünnep fontos fooalomtisztázást jelentett kisebbségi politikánk mostani hafármesgyé- jén. Világosságot teremtett minden irány­ban. % 1 Roosevelt beszédének visszhangja TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1.'OLDALON „Asszony* szócséplésnék*' nevezi a cikk a japán magatartás ellen keletkezett felháborodást, Angliában tiltakoznak a kínai városok bombá­zása ellen, de egészen bizonyos, hogy az angol hadsereg egyetlen pillanatig sem cselekedne másként, mint Japán, ha hasonló helyztben vol­na. Az angol hadsereg például egyetlen pilla­natig sem vonakodott attól, hogy bombázza Va- zilisztánban a szabadságukért küzdő őslakók ál­lásait, vagy a lehető legerélyesebben járjon el a palesztinai arabok ellen, akik ugyancsak em­beri jogaikért küzdenek és azokra az ígéretekre emlékeztetik Angliát, amelyeket Nagybritámnia a háború alatt tett az araboknak. Japán anti- bolsevista magatartása közel hozza ezt a biro­dalmat a fasiszta államókhoz. A kapitalizmus, a parlamentáris demokrácia, a szocializmus, a kommunizmus, a liberalizmus és egy bizonyos katolicizmus szembehelyezkedik a fasiszta fel­fogással, de eljön az idő, amikor a fasizmus vi­lágosan fog beszélhetni ellenfeleivel. WASHINGTON. — Politikai körökben Roo­sevelt nyilatkozatát összehasonlítják azzal a nyi­latkozattal, amelyet Woodrow Wilson tett húsz évvel ezelőtt, s amely Amerika belépését jelen­tette a világháborúba. Természetesen Roosevelt most csak erkölcsi és gazdasági nyomást akar gyakorolni és nem jelent be fegyveres interven­ciót. Jól értesült körök szerint Roosevelt be­szédével nyomást akar gyakorolni a népszövet­ségre, hogy határozott álláspontot képviseljen a távolkeleti konfliktusban s ugyanakkor Ang­liát és Franciaországot is meg akarta erősíteni spanyolországi tárgyalásaikban. Hull államtit­kár szerint az elnök az amerikai nép szivéből beszélt, amikor szembehelyezkedett az izolációs elméletekkel. A lapok természetesen részletesen foglalkoz­nak Roosevelt nyilatkozatával. A legtöbb kom­mentár a beszédben Japán magatartásának elíté­lését látja. Az unió e beszéd után hajlandó a népszövetséget támogatni Japán-ellenes akciói­ban. * i K'nai remény SANGHAJ. — Kínai kormánykörökben Roo­sevelt beszédét a legnagyobb örömmel fogadták. A diplomatákat meglepte az a nyíltság, amivel Roosevelt Kína ügye mögé állt. Nem lehetetlen, hogy Roosevelt bejelentései után Anglia ugyan­ilyen bejelentéseket tesz, hogy ezzel megvédje Anglia kínai gazdasági érdekeit. Amerikából és Angliából Kína a jövőben fegyvert és egyéb tá­mogatást fog kapni, úgyhogy erélyesebben foly­tathatja harcát Japán ellen. Mm&m átot hm érdsVi Umzev beszéde BERLIN. — Roosevelt csikágói beszé­dét a német sajtó alig regisztrálja. Néhány lap közli egy amerikai ügynökség nyomán a beszéd egyes pontjait, de nem foglal ál­II,| | mm ||,—II I| ||| ríTTííTTTW"NT^'TT‘T""í'r-l-nrTiiínr"^r-liT'iri Erőszakosan tartottak gyászomét iasaryk temetése napján az nepáli római katolikus templomban... Amikor az apostoli kormányzót azért támad­ják, mert betartja az egyházi törvényeket UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztősé­günktől.) A maga nemében páratlanul álló kínos incidensből kifolyóan részesítik táma­dásban a cseh lapok Svoboda Ferenc ung­vári római katolikus apostoli kormányzót amiatt, me'rt nem engedte meg, hogy Masa- ryk elnök temetése napján az ungvári ka­tonai lelkipásztor ünnepi gyászmisét mutas­son be az elhunyt elnök lelkiüdvéért. A magyar helyi sajtó erről az incidensről csak igen röviden emlékezett meg. Ám a cseh lapok, élükön az A—Zet-tel ismételten súlyos támadást intéznek az apostoli kor­mányzó ellen. Ebben az ügyben lapunk kárpátaljai szer­kesztője fölkereste az éppen a prágai püs­pöki konferenciára induló Svoboda Ferenc apostoli kormányzót, aki részletesen tájé­koztatta őt a nagy port fölvert botrányról. Előadása szerint az első elnök halála nap­ján Sztojka Sándor munkácsegyházmegyei görögkatolikus püspök társaságában fölke­reste dr. Meznik országos alelnököt és úgy a püspök, mint ő maga részvétét fejezte ki a csehszlovák nemzetet és a csehszlovák ál­lamot ért mély gyászban. Az országos alel- nök már ekkor fölvetette a kérdést, hogy milyen formában fog a katolikus egyház a gyásznak kifejezést adni, mivel az el­hunyt elnök nem volt a katolikus egyház tagja. fi feaionapag kiilünvéleménye Sztojka püspök kijelentette, hogy úgy a plébániákra, mint áz iskolákra kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban ebből az alkalomból gyászünnepélyeket tartanak, gyászmisét azonban az egyház nem mon­dathat, mert azt a katolikus egyház tör­vényei ebben az esetben nem engedé­lyezik. Dr. Meznik országos alelnök ezt tudomásul is vette. Nem úgy ám dr, Jestribek Béla fő­hadnagy, ungvári katonapáp, aki a püspöki karnak ebbeli álláspontját nem tartotta ma­gára kötelezőnek, hanem az egyházfi utján megüzente az apostolt kormányzónak, hogy ő a volt elnök te­metése napján ünnepélyes gyászmisét fog mondani az ungvári római katolikus plé­bániatemplomban s ezt előzőleg a szó­székről a cseh híveknek ki is hirdette. Gyástmíse - engedély nélkül A temetés napján reggel nyolc órakor a katonapáter megjelent a templomban, ahol már a cseh közönség is elfoglalta helyét, sőt Janácek cseh gimnáziumi igazgató rende­letére Horny Oszkár római katolikus lel­kész, gimnáziumi hitoktató a cseh-gimná­zium katolikus növendékeit szintén a templomba vezette. A katonapáter követelte a sekrestyés­től, hogy adja ki részére a gyászmiseruhát. A sekrestyés azonban megtagadta azzal, hogy az apostoli kormányzó — a püspöki kar ilyen értelmű határozatához híven — nem engedi meg a gyászmise megtartását. Dr. Jestribek Béla ekkor piros miseruhát öltve vonult ki az oltár elé, mig Horny Osz­kár gimnáziumi hitoktató — kántor hijján — az énekes misében a kántori teendőket látta el, orgona nélkül, mert a kórust a kán­tor a reggeli szentmise végeztével lecsukta. Profán wediS'ác 6 a templomiján A mise végeztével egy Sudorua nevű szo- ciáldemokraíapárti exponens, katonai irodai hivatalnok a templom oldalkarzatáról be­szédet tartott a jelenlévőkhöz. Beszédében kifogásolta, hogy a nemzet nagy halottjá­nak lelkiüdvéért az apostoli kormányzó nem engedte meg a gyászmise megtartását. Ja­IGMÁNDI IVÓKÚRÁK! Itthon bármely évszakban páratlanul eredmé­nyesek. Az ICSMÁND1 kesertiviz mindenütt kapható, nemcsak nagy, de kis üvegekben is! iást hozzá. Német politikai körök nem tu­lajdonítanak jelentőséget Roosevelt fejtege­téseinek s nem vonatkoztatják az elnök szavait Németországra. Egyes lapok két­ségbe vonják Roosevelt jóakaratát és utal­nak a wilsoni politika veszedelmeire. Az Unió nem hajlandó résztvenni a világ más részeinek gondjaiban és nem hajlandó or­vosolni a hibákat. Éppen ezért nem áll jo­gában, hogy Ítéletet mondjon. Prágai fe’fotás PRÁGA. — Csehszlovák politikai körökben Roosevelt csikágói beszédét rendkívül jelentős politikai eseménynek tartják. Ha az Unió szakit eddigi semlegességi politikájával és mindenáron megvédi a békét, akkor ez nagyjelentőségű tény Középeurópa szempontjából is. fiz u o $9 ülés Cetben GENF. — A népszövetség plénumának ülésezése a ma délután 17 órai összejövetel­lel befejeződött. Ezen az ülésen fogadta el a népszövetség a távolkeíeti bizottság hatá­rozati javaslatát is. A népszövetség mai ülésezése fontos volt, mert azt jelenti, hogy a népszövetség a jövőben is éberen akar fi­gyelni a nemzetközi helyzetre és ellenőrzi a távolkeleti eseményeket is. J^ondonból érkezett jelentés szerint az an­gol kormány mai rendes heti tanácskozásán már foglalkozott Roosevelt beszédével is. nácek gimnáziumi igazgató is fölszólalt és mérsékletre intette a fölszólalót. Hangos feöSíitsspg az aoostsli borme’ 6^*1 Ennek vége az lett, hogy a templomban öt-hattagu küldöttséget • állítottak össze, amely a katonapáterrel fölvonult az apos­toli kormányzó lakosztályába és ott fölvila- gositást kért az apostoli kormányzótól in­tézkedése felől. Az egyik szónok Hlaviéka gimnáziumi t^nár volt, akinek válaszolva az apostoli kormányzó kijelentette, hogy az egyház törvényei igy rendelkeznek s a tör­vények ellen senki nem tehet, már azért sem, mert ez a csehszlovák püspöki kar ál­láspontját is fedi. A katonapáter a küldöttség mögött egy ujsággal a kezében hadonászott, mig áudo- ma ökölbeszorított kézzel gesztikulált, mire az apostoli kormányzó kijelentette, hogy a kért fölvilágositást megadta, tovább tehát semmi dolga nincs a küldöttséggel, s vissza­vonult szobájába. A kínos incidensről az apostoli kormány­zó azonnal írásbeli jelentést tett dr. Kaspar prágai' bíboros-érseknek úgy is mint dr. Jestribek Béla ungvári főhadnagy, katonai lelkész közvetlen feljebbvalójának az egy­házi törvények áthágása miatt. Az apostoli kormányzó az őt ért cseh saj­tótámadásokra nem reflektált, csak annyit jelentett ki. hogy ő Sztojka Sándor mun­kácsegyházmegyei görögkatolikus püspök­kel egyetértőén és az egyházi törvények ér­telmében cselekedett, a profán sajtó táma­dásai pedig nem érintik. Windsor meglátogatja Hitler!, m\ű teáikba uaiife PARIS. — Lapjelentések szerint a Windsor hercegi pár vasárnap este elhagyja Parist és Berlinbe utazik. Londonból az a hír érkezett, hogy Ribbentrop német nagykövet állítólag azon van, hogy találkozást hozzon létre Windsor hercege és Jtitler között. PARIS. — Windsor hercegének titkára közle­ményt' juttatott el a. sajtóhoz. Ebben bejelenti, hogy a hercegi pár a közeljövőben meglátogatja Németországot, és az Egyesült Államokat, hogy ta­nulmányozza ezekben az országokban a lakás- és munkaügyi viszonyokat. Merrymanné, a windsori hercegné nagynénje, aki nemrég tért vissza az _ Egyesült Áiramokból, kijelentette, hogy 'húga férjével együtt az ősszel Baltimoreba akar látogatni. A Daily Mail szerint Gróan Spring Vállövben, Baltimore egyik külvárosában szándékozik villát bérelni. Ez á híresztelés rakétaszerű áremelkedést robbantott ki a.z ottani ingatlanpiacon. Szerény külvárosi házakért Baltimoreban olyan árakat kérnek, mintha márványpaloták volnának. Egyes ingatlanügynökök néhány óra leforgása alatt va­gyonokat. kerestek. A Daily Express szerint valószínű, hogy Roo­sevelt elnök fogadja majd a hercegi párt. Angliában egyébként nagy meglepetést kel­tett, hogy a wi misori herceg tanulmányútra in­dul Németországba és az Bszakammkai Egyesült Államokba. Az angol napisajtó és a hetilapok ja­varésze ugyanis már hónapók óta minduntalan azt jósolgatta, hogy a windsori herceg feleségétől együtt a legközelebbi jövőben végleg visszatér Angliába. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom