Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-06 / 228. (4374.) szám
1937 október 6, szerda* Esterházy: Jogaink teljességét csak az autonómia biztosíthatja! Az egyesült párt ügyvezető elnöke az őslakos összefogás politikáját hirdette a lévai zászlószentelésen LÉVA* (Kiküldött munkatársunktól.) Az egyesült párt nagyszabású lévai zászló- szentelésl ünnepélyéről beszámolva, tegnap ismertettük Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök ünnepi beszé— A mai zászlószentelés jelentősége, — mondotta Esterházy — túlnő egy.helyi rendezés keretein. Ma a magyar egység ünnepét ünnepeljük, de emellett ünnepe ez az itteni őslakosság testvéri összetartásának is, mert megjelentek körünkben a szlovák és német vidékek kiküldöttei is, hogy tanubiKülönböző betegségek és gyulladások (epe, hólyag, bélié rgeknél sth.) — melyek rossz emésztés és székrekedés következményei — elhárítására kitűnő szer a Saratioa-viz. Rendszeres és állandó használat mellett testét edzi és ellenállóvá teszi a rákbetegség veszélyei ellen. 1233 zonyságot tegyenek a velünk való sorsközösségük mellett. Szlovák, német és ruszin testvéreink, akiknek ugyanazok a nehézségeik, mint nekünk, részt kívánnak ünnepi érzéseinkből is, s ha nagyobb számban nem is jelenhettek meg, lélekben itt vannak köztünk valamennyien. Ez a zászló a szimbóluma a magyar és őslakos összfo gásnak. Mit kíván a magyarság? — Mai ünnepi hangulatunkban újra le kell szögeznünk azt, ami' legfőbb követelésünk s aminek teljesítése nélkül nem látjuk biztosítva boldogulásunkat. — Az utóbbi hetekben a kisantant államai közeledést keresnek Magyarországhoz. — Ennek a közeledésnek az ára semmiképpen sem lehet az, hogy a kisebbségek sorsa közömbössé válik és hogy a kisebbségek jogai bármiképpen is megcsorbulnak. Ez a közeledés csak akként képzelhető el, hogy leülnek velünk a tárgyalóasztalhoz, meghallgatnak minket és teljesitik a magyar kisebbségnek a törvényeken és a békeszerződéseken alapuló minden jogát. Előbb tehát a kisantant kormányainak a magyar kisebbségekkel kell megteremteniük a kiegyezést, ami vonatkozik mireánk, az egyesült pártban képviselt szlovenszkói és ruszin- szkói magyarokra is és csak azután lehet szó a nemzetközi közeledésekről1. Hogy művelünk miképp teremthetik meg a békét, az nem titok és nem is kétséges, mert már számtalanszor leszögeztük a legilletékesebb fórumok előtt, hogy mik azok a követelések, amelyeknek maradéktalan megvalósítására jogos igényt tartunk. Részünkről tehát megtörtént minden és most a másik oldalon van a sor, hogy cselekedjék. Ha valóban őszintén, komolyan és becsületesen akarják a közeledést és ha annak hangoztatása nemcsak a külföld felé tett olyan gesztus, amellyel Prága egyik-másik nagyhatalom bizalmát és jóindulatát szeretné a maga részére továbbra is biztosítani, akkor hadd lássuk a tetteket! Hűségért hűséget — Amidőn a magunk sorsának ilymódon való javítását követeljük, nem feledkezünk meg természetesen a velünk hasonló sorsban levő őslakos testvéreinkről sem. Itt elsősorban a szlovenszkói és ruszin- szkói németségre gondolok és azok között is a szepesi németekre, akiknek hűségét mindenkor hasonló hűséggel1 fogjuk viszonozni. A Kárpátok medencéjében az ő sorsuk teljesen egybeforrott a miénkkel és azt akarjuk, hogy mindenkor érezzék testvéri jobbunk szorítását, amely biztosítja őket arról, hogy miként mindenkor velük tartottunk, úgy a miénkkel együtt az ő boldogulásukat is ki akarjuk harcolni. Nagyon jól tudjuk, hogy szlovák testvéreinknek is sok a panaszuk. Az autonómia keretében mód fog nyílni dét. A hatalmas . diszgyülés másik ünnepi szónoka Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, a párt orsz. ügyv. elnöke volt. Nagy érdeklődéssel várt s a lelkes helyeslés frenetikus megnyilatkozásaival kisért, közérdekű beszédét az alábbiakban ismertetjükt aki a beteg Füssy Kálmán szenátor testvéri magyar üdvözletét tolmácsolta s talpraesett szavakkal jellemezte a szlovenszkói magyarság kisebbségi helyzetét. Bátor szavakkal foglalkozott kulturális követeléseinkkel is és többek között megemlítette a lévai magyar gimnázium ügyét. Hangsúlyozta a falu és a város magyarjai tökéletes összefogásának és együttműködésének sorsdöntőén szükséges voltát. Meghatódva hallgatta a diszgyülés közönsége a földműves-szónoknak a meggyőződés tüzétől áthatott lelkes és okos szavait s ünnepélyes hitvallását a magyar egység mellett. Ne hagyjuk el ezt a zászlót — mondotta beszéde végén —, buzdítson ez testvéri összetartásra s annak belátására, hogy a magunk erejére vagyunk utalva, mert ha nem tartunk össze, széthullunk, mint a kioldott kéve. A zászlószögek elhelyezése Nagy Gyula szavainak lelkes és forró visszhangja volt. Ugyancsak viharos, lelkes éljenzéssel fogadta a közönség Rolfesz Bernét nyitrai helyi pártelnököt, aki az egyesült párt Nyitra városi és járási szervezetei nevében fehérselyem zászlószalagot nyújtott át a lévai pártszervezetnek. A szalagot három diszruhás vicsápapáti, illetőleg pográ- nyi magyar nő helyezte el a zászlórúd tetejére. Ezután a zászlószögek beverése következett a következő sorrendben — szebbnél- szebb jelszavak kíséretében: Dr. Szüllő Géza parlamenti klubelnök nevében Esterházy János, Jaross Andor, Esterházy János saját nevében, dr. Porubszky Géza a saját és dr. Holota János nevében, Füssy Kálmán nevében Jaross Andor, Szent-Ivány József, dr. Szillassy Béla, Pajor Miklós, dr. Korláth Endre, Hokky Károly, dr. Turchányi Imre, Nitsch Andor, Petrásek Ágoston törvényhozók, továbbá dr. Giller János, Kontsek György, Ortutay Jenő, R. Vozáry Aladár és Virágh Béla tartomány gyűlési képviselők nevében is egy-egy jelenlévő törvényhozó helyezte el a zászlószöget. Majd következtek dr. Gürtler Dénes, dr. Salkovszky Jenő, a verebélyi járás (Vojtech Pál), az érsek- újvári járás, az ógyallai járás, az ipolysági járás, a párkányi járás, a nyitrai járás (Mi- halik János), Pozsony városi pártszervezet (Szvoboda), a körmöci járás, a Selmecbányái járás (Truchly Alajos), a komáromi járás, a pozsonyi járás, a zselizi járás (Boj- sza József), Kolta község kiküldöttei, Ko- czor Gyula, dr. Aixinger László, . Kristóff Sándor, Kmoskó Béla, Tonhaiser Mihály, Klain Ödön, dr. Nagy Béla, Bándy Endre, Antal Gyula, Boros Béla, Prachár István, Nagy Gyula, Schubert Tódor, Majthényi László, Bélik József, Hubay János, Dóka Sándor, Gyuris József, a Prágai Magyar Hírlap, illetőleg a magyar sajtó nevében Forgách Géza, a lévai helyi szervezet szakosztályi vezetői, dr. Korpás László stb. Majthényi László körzeti pártelnök lendületes szavaival ért véget a zászlóavató diszgyülés, amelynek közönsége soraiból többszázan a városi szálló hatalmas színháztermébe vonultak társasebédre. Itt a fehérasztalnál a politikai jelentőségű pohárköszöntők egész sora hangzott el s a lévai magyarok és vendégeik a késő délutáni órákig voltak együtt lelkes, őszinte, testvéri magyar hangulatban. A rendezők érdeme Beszámolónk végére érve a legmelegebb elismeréssel kell megemlékeznünk a nagyszerű lévai magyar ünnep rendezőiről: elsősorban Bu- daváry László és Hámomyik János körzeti párt- titkárokról és a páratlanul agilis dr. Korpás László ügyvédről, továbbá Akucs László, Bacsa Béla, Bélik József, Bella László, Boross Béla, Bucsek Gyula, Dóka Vilmos, Dunajszky Sándor, Gyuris József, Hulley János, Koncz Dezső, Nagy Gyula és Szabó Vilmos főrendezőkről. Eredményes munkájukban ötventagu rendezőbizottság állt segítségükre. Elismerés és dicséret illeti a pompás zászló készítőit is. A fehér- és zöldszinü selyemzászló egyik oldalára Léva város címere van kihimez-, MADELON ft£9É£L ve, másik oldalán stilizált virággirlandok között az egyesült párt monogramja és az „Egységben az erő" jelmondat látható. Az értékes zászló a lévai párthivek áldozatkészségét dicséri. A zászlórúd művészi kiképzésű végét (turulmada- ras kettős kereszt) Maczák István rézöntőlakatos készítette teljesen ingyen. Meg kell még emlékeznünk a nyalka vámos- ladányi lovasbandérium szervezőjéről és vezetőjéről: ifj. Palásthy Sándorról, továbbá Vizy Jolán, Tóth Ilonka, Bella Mariska és Pataky Gita diszmagyarruhás leányokról, akik az ünnepi szónokoknak szívhez szóló, közvetlen üdvözlő szavakkal nyújtottak át virágcsokrokat..--------------------------------------------------------------] Jó gyomor: fél boldogság! Gyomorégés, savtúltengés, gyomorfekély, étvágytalanság, emésztési zavaroknál a CIGELKA-STEPHANUS sóskarbonátos gyógyvíz biztos gyógyulást j eredményez „CIGELKA" forrásvállalat, Bardejov J A mit a kárpátaljai országos képviselőtestület megszavazott a magyarságnak UNGVÁR. — Jelentettük, hogy a kárpátaljai országos képviselőtestület költségvetési vitájában R. Vozáry Aladár attól tette függővé a költségvetés megszavazását, ha a többség megszavazza határozati javaslatait, amelyekben magyar intézmények és egyesületek tartományi szubvencionálását követelte. R. Vozáry hét javaslatot terjesztett elő s azok nagy részét a többség magáévá tette s a szubvenciókat megszavazta. R. Vozáry Javaslatai a következők voltak: a munkácsi Református Szeretet Árvaház részére 10.000 korona segély. A református egyház tulajdonában lévő Zányka üdülőtelep részére 20 ezer korona segély. A Beregszászon létesítendő magyar tannyelvű szőlészeti, gyümölcsészeti és földművelési gazdasági szakiskola létesítésére és építésére 300.000 korona. A beregszászi magyar internátus javára 20 ezer korona. A Podk. Ruszi Magyar Színházi Szövetkezet részére 20.000 korona. A Podk. Ruszi Magyar Kulturegyesület számára 20 ezer korona. A Podk. Ruszi Magyar Dalosszövetség részére 20.000 korona. A képviselőtestület elvben megszavazta e szubvenciókat azzal, hogy részben az esetleges fel nem használt szubvenciók összegéből, részben más tételek fel nem használt összegéből fogja az országos hivatal kifizetni. R. Vozáry ezt tudomásul véve a költségvetést megszavazta, amelynek csupán a kommunisták szavaztak ellene, mig a Fenczik-párt képviselője tartózkodott a szavazástól. A namreti gárda őszi gyakorlatán visszaverte a Prága elleni támadást PRÁGA. — A cseh nemzeti gárda osztagai vasárnap nagy gyakorlatot tartottak Cakovice és Kostelec között. A hadgyakorlatnak az volt a kiinduló föltevése, hogy az ellenfél, az úgynevezett vörös sereg, betört az állam területére, de főerőit a hadsereg rendes csapatai fötartóz- tatták a határon, egyes motorositott ellenséges osztagoknak azonban sikerült behatolniok Bran- deisig, a csehszlovák hadsereg hátába és Prága felé nyomulnak előre. Az ellenfél föltartóztatá- sára 3 cseh nemzeti gárdát mozgósították. A gyakorlatban a nemzeti gárdának 11 egysége vett részt. Csatlakoztak hozzája az illető vidék légvédelmi osztagai is. A vörösek előnyomulását vasárnap reggel megnehezítette a köd. A gárda az utakat szekerekkel, ekékkel, kapukkal torlaszolta el s jelképileg fölrobbantott néhány útszakaszt. A kifejlődött harcban a gárda a nagy lőerejü ellenféllel szemben egy második megerősített állásba vonult vissza s ebből végül diadalmas ellentámadásba ment át. A döntő pillanatban az Aeroklub repülője is beavatkozott a harcba. A gyakorlatot Bilek dragonyos ezredes vezette. A gyakorlat Treboradic mellett szemlével ért véget. A magyar és őslakos összefogás szimbóluma A magunk ügyeiben, a magunk portáján a magunk urai akarunk lenni. Mi, akik ebből a talajból nőttünk ki, nem játszhatunk mellékszerepet ezen a földön. Meg kell Hogy adják jogaink teljességét. Ezt csak az autonómia megvalósítása biztosíthatja, ezért rendületlenül kitartunk eme követelésünk mellett. Meg vagyok győződve arról is, hogyha magunk intézhetnők önkormányzattal a magunk sorsát, a mi körünkből kikerülő tisztviselőkkel és egyéb közegekkel, ha kulturális, gazdasági és szociális téren is meg volna ez az önkormányzatunk, akkor az állam pénzügyei is kedvezőbben alakulnának és akkor az adóteherrel sem volna annyi panasz, tudnék, hogy adófilléreinket milyen célra áldozzuk. — Jellemző, hogy pénzügyminiszterünk néhány hónappal ezelőtt lemondott s ha most hosszas alkudozások és tárgyalások után ismét tárcát vállal, ez csak a személyi válság megoldását jelenti, de nem a gazdasági és pénzügyi válságét is* A helyzet nem javulhat, ha intézményesen és mint mondottam, az autonómia megvalósítása utján nem teremtenek rendet az állam és az országok háztartásában. A kisantant és a magyar kisebbségek arra, hogy velük vállvetve küzdjünk helyzetük megjavitásáért* Az erdélyi magyarok — Ha ma ünnepelünk, nem szabad megfeledkeznünk másutt élő magyar testvéreinkről. Igaz együttérzéssel fordulunk az erdélyi magyarság felé, amelynek újabb megpróbáltatásai mélyen megrendítik lelkünket. De tanulni is akarunk az ő magatartásukból. Most a napokban történt, hogy az erdélyi magyarságnak egy újabb sérelme miatt egyik vezető emberük, Jósika János báró Genfbe utazott és ott közvetlenül adta elő súlyos panaszukat. Ennek a személyes eljárásnak már eredménye is volt, amennyiben a népszövetségi közgyűlés elnöke bizottságot küldött ki a panasz megvizsgálására és ennek a bizottságnak a legrövidebb idő alatt jelentést kell tennie a nép- szövetségi tanács előtt. Nagy dolog ez, mert eléggé ismerjük, milyen nehezen mozdul meg a népszövetség, mennyire fázik minden kényesebb kérdés tárgyalásától és mily bántó lekicsinyléssel dobta eddig mindig a papírkosárba a kisebbségeknek még oly ‘keserves panaszait is. Az erdélyi magyarok példáját szemünk előtt kell tartanunk és — ha szükséges — nekünk is erre az útra kell lépnünk. Esterházy, akit a hatóság jelen volt kiküldöttje többizben is figyelmeztetett mérsékletre, végül hangsúlyozta, hogy az itteni magyarság minden követelése olyan jogokon alapul, amelyekből semmi el nem sikkadhat és a magyarság múltjának, tradícióinak, valamint a jövő nemzedéknek tartozik azzal, hogy ezekért a követelésekért mindenkor síkra szálljon. Ezt magyar nyíltsággal, magyar becsületességgel teszi, ehhez a küzdelméhez az Úristen segítségét kéri. Esterházy János beszéde végén a közönség lelkesen helyeselt és éljenzett s a szónokot percekig melegen ünnepelte. Esv kisgazda-szónok A következő szónok Nagy Gyula lévai kisgazda, országos pártvezetőségi tag volt,
