Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-06 / 228. (4374.) szám

4 <I^<gq-MAGtoft-HTRLflI> 1937 október 6, szerda. „A keresztény műveltség ellenségei szégyenüljenek meg..." A pápa az istentelen mozgalmakkal a hívek imádság- hadjáratát állítja szembe Vasárnapi, október 3-iki számunkban kö­zöltük XI. Pius pápa legújabb enciklikájá- nak első felét. A következőkben közöljük az enciklika befejező részét. Nem hallgathatjuk el itt azt, (hogy a mi időnk­ben maga a Szent Szűz ajánlotta az imádságnak ezt a módját, amikor megjelent a lom-rdesi grottá- •ban és a sajátmaga példájával tanította meg azt az ártatlan leánykát a Rózsafüzér imádkozására. Tehát, Ihogyan nem remélhetnénk mi is kegyel­met, hogyha ilyen módon az égi anyát megfelelő lelki diszpozícióban és alázatosan eedjtik és hozzá könyörgünk. Nagyon élénken kívánjuk tehát tisz­teletreméltó testvérek, hogy különös módon a most következő október hó­napban mindig és növekvő buzgósággal imád- koztassuk minden templomban éppen úgy, mint a magánházakban a szent Rózsafüzért. Annál is inkább kell ebben az esztendőben ten­nünk, hogy az Isten nevének ellenségei, vagyis mindazok, akik feltámadtak ellene és megtagad­ják és megsemmisíteni vágynak az Örök Istent, hogy elgáncsolják a katolikus hitet és az Egyház­nak jog ezerint kijáró szabadságot, hogy végül azok, akik esztelen dühvei feltámadnak az isteni és emberi jogok ellen, 'hogy a világot, az emberi­séget romokba és pusztulásba taszítsák — a Bol- dogságos Szűz Máriának, Isten Anyjának hathatós közbenjárása által megtörjenek és bűn-bánatra haj- littassanak és visszatérésre birassanak az egye­nes ösvényre, magukat is a Boldogságos Szűz Mária pártfogásába helyezvén. A Szent Szűz, aki gyakran győzelmesen elriasz­totta a keresztény országokból az albigensesek- nek a borzalmas szektáját, most mi ált álunk aláza­tosan kérve, távolítsa el az uj eretnekséget is, különösen pe­dig a kommunizmus eretnekségét. És amint a keresztes hadjáratok idején, egész Európában a népeknek egy egységes, esedező hangja emelkedett az ég felé, úgy most is, az egész világon, a városokban és a falvakban, még a legkisebbekben is, egyesüljenek lélekben és erőben, gyermeki és álhatatos esedezésben és igyekezzenek megnyerni az Isten Szent Anyjától a kegyelmet, hogy a keresztény műveltségnek az ellenségei szé­gyenüljenek meg és a fáradt és elgyötört embe­reknek a számára a valódi békesség ismét fel­ragyogjon. Ha mindannyian így tennének, megfelelő előké­születtel és megfelelő diszpozícióban, nagy, igazi bizalommal és buzgó kegyelettel, akkor remélhet­nénk azt, hogy ugv mint a múltban, a mi nap­jainkban is a Boldogságos Szűz Mária kieszközli az ő isteni Fiától, hogy a most dühöngő viharoknak a hullámai lecsilla­podjanak és a keresztények imádság-hadjáratát ragyogó győzelem koronázza. A Rózsafüzér ezenkívül nemcsak arra szolgál, hogy az Isten és a vallás ellenségeit meggyőzzük vele, hanem egyúttal ösztönzés és sarkalás is az evangéliumi erények gyakorlatára. Mindenekelőtt a katolikus hitet táplálja, amely akkor virul fel igazán, hogyha jámboran elmélkedünk a szent tit­kokról és igy lelkünket az Isten által kinyilvání­tott igazságokhoz emeli fel. És mindenki belát­hatja azt, hogy mennyire üdvös, különösen a mi napjainkban, amikor sokszor még a hívők között is bizonyos fáradtságot látunk a léleknek az ügyé­vel szemben és a keresztény tanítással szemben pedig unalmat. A Rózsafüzér pedig feleleveníti lelkűnkben az örökkévaló javaknak a reménysé­gét-, amikor Jézus Krisztusnak és az ő szent Any­jának a dicsőségéről elmélkedünk a- Rózsa-füzér utolsó Tészében és igy mint egy nyitott eget ra- gyogtatja meg nekünk és az égi hazának a meg­szerzésére buzdít bennünket. Mialatt a halandó­nak a szivébe a földi dolgoknak túlságos megbe­csülése behatol és mindennap vadabbul törekszik az ember a pusztuló gazdaságnak és a hamar el­múló örömöknek a megszerzésére, mindannyian érezzük, mennyire szükséges a mennyei kincsekre felhívni a figyelmet, amelyet a tolvajok nem lop­nak el és a- moly nem rág meg. És a szeretet, amely sokakban annyira eílanyihult, annyira ki­hűlt, vájjon nem gyulna^e fel újra azoknak a szi­vében, akik a mi Urunk Jézus Krisztusnak a ha-J lálán és az ő Szent Anyjának a fájdalmain elméi-1 kednek? Az Isten iránt érzett szer-etetből természetes I összegyűlnek a napi. fáradalmak után a családi otthon meghitt falai között és imádkozzák térden- állva a Boldogságos Szüzanya képe előtt együtt, hangos szóval a Rózsafüzért. Ez nagyon szép és üdvös szokás, amelyből a családi kör számára csak béke és nyugalom és az égi ajándékoknak a bősége származhatik. Éppen ezért, amikor oly gyakran fogadjuk audiencián az uj házasokat- és alkalmunk van atyai szavunkat hozzájuk intézni, amikor számukra a Rózsafüzért ajándékozzuk, na­gyon a lelkűkre kötjük és nagyon buzdítjuk őket, sokszor a magunk példáját Í6 megemlítve, hogy egy nap sem múljék el a Rózsafüzér imádkozása nélkül, bármennyire is telve legyen a nap munká­val és fáradalommal. Hála és elégtételadás Ezektől a szempontoktól vezettetve, tisztelendő testvérek, kérünk benneteket, buzdítsátok rajta­tok keresztül az összes híveket erre a jámborsági gyakorlatra és nem kételkedünk abban, hogy meghallgatván a mi szavunkat, a mi atyai felhí­vásunkat a szokott módon szívesen fogadva, bő­séges kegyelmeket fogtok ezáltal elnyerni. Egy másik szempont is indít bennünket arra, hogy hozzátok itezzük enciklikánkat. Azt akarjuk, hogy velünk együtt mindannyian, akik Jézus Krisztusnak a fiai vagytok, egyesül­jetek a hálaadásban, amiért az Isten Anyjának a kegyelméből egészségünket szerencsésen vlsz- szanyértük. Ezt a kegyelmet, amit már többször volt alkal­munk említeni, Lisieuxi Kis Teréz különös köz­benjárásának tulajdonít juk, de tudjuk azt is, hogy az örök és mindenható Istennek minden kegyelme az ő szent Anyjának a keze által adatik meg ne­künk. És végül, mivel a nagy nyilvánosság előtt, a sajtóban a Boldogságos bzüz Mária ellen vak­merő támadást intéztek, nem mulasztjuk el ezt a-z alkalmat felhasználni, hogy azon nemzetek püs­pökeivel és népével együtt, amely a Boldogságos Szűz Máriát Lengyelország királynőjének nevezi, ami kegyeletünknek a nyilvánításaként is meg­felelő jóvátételt nyújtsunk ugyanennek a felséges Királynőnek és az egész világ előtt kijelentsük, hogy milyen fájdalmas és milyen méltatlan dolognak Ítéljük azt, hogy egy müveit nép körében büntetlenül követhettek el ilyen szentségtörést. Végül jó szívvel adjuk rátok, tiszteletreméltó test­véreink és a gondjaitokra bízott- nyájra is, apos­toli áldásunkat, hogy legyen az Isten kegyelmé­nek biztosítéka és a mi atyai jóinulatunknak a záloga. A somorjai járásbíróság nem tartja be a nyelvtörvény végrehajtási rendeletét Esterházy interpellációja az igazságügyminiszterhez PRÁGA. — Esterházy János nemzetgyűlési kép­viselő, az egyesült párt, országos ügyvezető el­nöke az alábbi interpellációt intézte az igazság­ügy-miniszterhez: — Igazságügyminiszter U-r! A somorjai járásbí­róság III. ügyosztálya cd 418/36, 419/36, 420/36, 427/36 szám alatt zálogjog törlését elrendelő vég­zéseket kézbesittetett B. P. szászi földbirtokos­nak. Az illető telekkönyvi tulajdonos törvényes határidőben a csak államnyelven kiadott bírósági végzéseket visszaküldte és kérte, hogy a bíróság a végzéseket adja ki magyar nyelven. — A járásbíróság a kezeink között lévő eredeti irat szerint arról értesítette a kérvényezőt, hogy a végzéseket magyar nyelven nem adhatja ki, mert „a fennálló rendelkezések szerint magyar­nyelvű hivatalos végzést a járásbíróság csak azon esetben kézbesít ki, ha a kérvény magyar nyelven adatott be“. — Ugyanazon fél ugyanazon járásbiróság cd 4010/36 számú végzésének átvételét is megtagadta azzal, hogy kéri a végzésnek magyar nyelven való kiadását. Erre a beadványra a felet a somorjai járásbiróság — a kezeink /között lévő eredeti irat szerint — a nagylégi jegyző utján értesítette, hogy a biróság nem adhatja ki a végzést magyar nyelven, mert a kérvényt a- másik fél az országos hivatalhoz csak államnyelven nyújtotta be. — A somorjai járásbiróság ezen eljárása telje­sen törvényellenes, mert a somorjai járásbiróság területén az igazságügy- minisztérium rendeleti közlönye szerint a magyar nyelvet a felek jogosultak használni és ha a biróság a félnek a kiadmányt csak az állam­nyelven kézbesíti, úgy a félnek a nyelvtörvény végrehajtási rendeleté szerint joga van kérnie, hogy neki a kiadmányt magyar nyelven is ad­ják ki és ez a jog a felet megilleti, tekintet nél­kül arra, hogy ki és milyen nemzetiségű az ellenfele és irreleváns az is, hogy az ellenfél kérvényét mi­lyen nyelven nyújtotta be a bírósághoz. A so­morjai járásbiróság törvényellenesen járt el tehát, amikor a- kérvényezőnek megtagadta végzéseinek magyar nyelven való kiadását, ezért kérdem az Igazságügyminiszter Urat: 1. hajlandó-e az ügyet megvizsgáltatni, 2. hajlandó-e a somorjai járásbíróságot utasí­tani, hogy a hivatkozott végzéseket a kérvényező­nek magyar nyelven is adja ki és 3. hajlandó-e a- somorjai járásbíróságot a nyelv- törvény és végrehajtási rendeletének pontos be­tartására- szorítani, valamint hajlandó-e egyáltalá­ban valamennyi bíróságnak ilyértelmü és meg­felelő szankciót tartalmazó szigorú utasítást adni. Ismét emelkedett a tanulók száma a pozsonyi magyar reálgimnáziumban Az intézet szülői társulatának értekezlete módon folyik a felebarátaink iránt érzett mélyebb szeretet is, amelyre gondolnunk kell, hogyha a mi Urunk Jézus Krisztusnak fáradalmait és fáj­dalmait szemléljük, amelyeket azért szenvedett el, hogy az Isten gyermekeinek elvesztett örökségét visszaszerezze. Legyen tehát szívügyünk, tiszte­lendő tesvérek, hogy ez az annyira gyümölcsöző ájtatossági gyakorlat mindig jobban és jobban és mindenki által mindig jobban megbecsültessék és általános tiszteletnek örvendjen. A ti munkátok által és a papság munkája által, amely nektek a lelkek gondozásában segítségetekre van, legyen hirdetve és ismételve a hívek előtt — társadalmi osztályra való tekintet nélkül — a szent Rózsafü­zér imádságának dicsérete és annak üdvös hasz­nossága. Ebből merítsenek az ifjak uj erőket, ame­lyekkel a rossz ösztönöket megfékezzék és a lé­leknek a tisztaságát, ragyogását érintetlenül meg­őrizzék. Ebben találjanak az öregek is megnyug­vást aggodalmaikat illetően, továbbá enyhülést és békességet. Azok számára továbbá, akik az Actio Uatholicának szentelik munkájukat, legyen sar­kantyú, amely Őket mindig buzgóbb és mindig éberebb .apostolkodásra indítja. És mindazok szá­mára, akik bármiféle szenvedésre vannak kárhoz­tatva, különösen pedig a haldoklók számára, le­gyen ez a szent imádság megerősítés és az örök boldogságnak a reménységét ragyogtaesa meg ■-zárunkra. A családapák és családanyák különös- !■<'•> vn legyenek '-Írben az imádságban példaképei ; ■ ii'-'seíknok, különösen amikor napnyugtakor POZSONY, — (Pozsonyi szerkesztősé­giiniktől.) A pozsonyi állami magyar reálgimná­zium szülői társulata az ezidei tanévre most tartotta alakuló értekezletét az intézet épületé­ben. A meg jelenteiket Lenesé Vilmos igazgató üdvözölte a tanári kar nevében és ismertette a szü'lőij társulatok működés'éneik jelentőségét. A bevezető szavak elhangzása után aiz igazgató javaslatára a következőképpen választották meg a tisztikart: A szülői társulat elnöke ismét dr. Tomas-cheik László ügyvéd, alelnök Stelzer Lajos, titkár dr. Fleischmann Gyula, pénztáros Szütsy Lóránd, jegyző Gecző Béla, onvosszakértő dr. Bárány Henrik. Választmány: Angermayer Lajosmé, dr. Bertha Géza, dr. Démian János, özv. Dröxlex Róbertné, Feigler Otmar, Godány Lajos, Győr- ffy Endrémé, /Mészáros Béla, Miklóssy Géza, Moravitz Zoltánná, özv. Pailíigyay Antalné, Reiho- rovsziky Jenő, Samacrjaiyi Emiiné. Szecsányi László és Zeitkalik Lajos. Póttagok: Berlin Gytuláné, Nagy Antal, Stedindil Fülöp, Strasser Béláné és Zircz Hugóné. A tanári kart a választ­mányban Lencsó Vilmos igazgató. Brogyányi Gabriella, dr. Mészáros György, dr. Mitterhau- szer Riöhard és dir. Szerényi Ferdinánd képvi­selik. A tisztikor megyálaszitása után dr. Tomasclhek László átvette az elnöíld tisztet és megköszönve a bizalmat arra kérte a jelenlévő szülőket és ta­nárokat, hogy a jövőben is javaslatokkal, ösz­tönző gondolatokkal és megértéssel segítsék a szülői társulat munkáját, amelynek az a célja, hogy a szülőik, és'az Iskola között a harmonikus együttműködést tartsa életben. — Mi vallásos, szorgalmas, munkás, sze­rény, törvénytisztelő, de önérzetes magyarokat akarunk nevelni gyermekeinkből — mondotta — és kérjük a tanári kart, hogy ezen szent akaratunkban támogassanak, necsak oktassák, hanem neveljék is gyermekeinket, készítsék elő őket az életre, hogy azután hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak. Az elnöki megnyitó elhangzása után az elnök bejelentette, hogy a magyar reálgimnáziumnak az idei tanévben 709 tanulója van és ha a német reálgimná­ziumba beiratkozott 150 magyar anyanyelvű tanuló is magyar intézetbe járna, úgy a ma­gyar Intézetnek majdnem annyi tanulófa len­ne, mint a németnek, A tanulók száma egyébként az intézetben a ta­valyihoz képest emelkedett és igy tizenhét osz­tálya van. Majd üdvözölte az újonnan kineve­zett két segítőtanárt, Kovács Endrét és Spalek Lórántot. Majd indítványozta, hogy dr. Cven- gros Béla tanért, az intézet volt tanárát, akit a pozsonyi magyar tanítóképző igazgatójának ne­vezték ki, üdvözöljék. A javaslatot az értekez­let elfogadta. Ezután több fölszólaló sra került sor. Dr. Zatkal’ik Lajos az intézet áthelyezése, dr. Daningex József és Zircz Hugó pedig a né­met nyelv foltozott tanítása érdekéiben szólalt fel. Az utóbbi felszólalásokra az intézet igaz­gatója kijelentette, hogy a német nyelv kőtelező tanítása iránt a miult éviben beadott emlékiratot a minisztérium még nem intézte el. Október 14- én a segítő egyesület tartja évi rendes közgyűlé­sét a gimnázium épületében, Ezrek kisérték utolsó útjára Érsekújvár elhunyt plébánosát ÉRSEKÚJVÁR. — Elsőnek közölte a Prá­gai Magyar Hírlap dr. Scsepkó Józsefnek, Ér­sekújvár tragikusan fiatalon eltávozott katoli­kus lelkipásztorának szombaton délben bekö­vetkezett halálát. A haláleset nem volt várat­lan, mert dr. Scsepkó hosszú hónapok óta be­tegeskedett s nagy megadással várta a halált, amelyre gyógyíthatatlan betegsége következté­ben számítania kellett. Hosszú ideig kezeltette magát gégebajával Pozsonyban, Becsben, Pös- tyénben s két hónappal ezelőtt már hazaszállí­tották Érsekújvárra, ahol állandóan ágyban fe­küdt az alig 44 esztendős kiváló egyházi férfiú. Állapota pénteken válságossá vált s kezelő or­vosai már látták, hogy a katasztrófa órákon belül sorsszerűén be kell, hogy következzék. A halotti szentségek ájtatos felvétele után szom­baton délben csendesen elhunyt. A halál bekö­vetkezése után a római katolikus iskolaszék, el­nökének, dr. Turchányi Imre szenátornak veze­tésével nyomban rögtönzött értekezletre gyűlt össze, hogy az érse.kujvári katolikus élet mély gyászában a szükséges intézkedéseket megte­gyék. Először lakásán ravatalozták' fel az el­hunytat, majd vasárnap délben átszállították a plébániatemplomba s az oltár előtt ravatalozták fel. A hívők ezrei járultak mély megindultsággal a szeretett pap földi maradványaihoz. A temetési szertartásra hétfőn került a sor. Reggel 9 órakor gyászszentmise volt, majd a Főtéren sok ezerre tehető megindult hivő jelen­létében kezdődött meg a temetési szertartás. Simkó Károly tótmegyeri esperes-plébános fé­nyes papi segédlettel végezte a gyászszertartást, majd dr. Gratzer József nagysurányi esperes­plébános szlovák és magyar nyelven mondott megindító búcsúbeszédet az oltártestvérek ne­vében. Ezután dr. Turchányi Imre szenátor lé­pett a koporsóhoz s Érsekújvár katolikus társa­dalma és valamennyi magyar katolikus egyesület nevében mély megindultsággal vett búcsút a ka­tolikusok nagy halottjától. A következő szónok dr. Holota János város- biró, nemzetgyűlési képviselő volt, aki Érsek­újvár város nevében mondott könnyes szemek­kel Istenhozzédot a város halottjának, s meleg szavakkal méltatta azokat az érdemeket, amiket a plébános alig négyesztendős érsekujvári tar­tózkodása alatt szerzett. Bugán Ferenc nyug. főszolgabíró a szlovák társadalmi egyesületek s Krajcsir József tanító pedig Andód község kato­likus társadalma nevében vett búcsút a lelki­pásztortól. A templomiból a koporsót a halott oltártestvé­rei vitték vállukon a Főitéri szertartás színhe­lyére, innen a katolikus iskolaszék tagjai vitték a koporsót a gyászkocsiba, amelyet a hivek ez­rei kísértek a városon keresztül egészen a Szent József temetőig. Itt rövid egyházi szertartás után autóra tették a koporsót s Podoliebe szállítot­ták:, az elhunyt szülőfalujába, mert utolsó kíván­sága szerint ott helyezik el végső nyugalomra. Megalakult a kárpátaljai orvosi kamara EfnBke: dr Nemec Elemér, alelnöke: dr. Gábor János UNGVÁR. — A kárpátaljai orvosi kamara hétfőn délelőtt tartotta alakuló ülését az országos székház tanácstermében dr. Meznik Jaroszlav országos al- elnök vezetése mellett. A választásokat előzetes megállapodás szerint ej­tették meg. Ezek szerint a kamaraelnöke dr. Nemec Elemér, ungvári városi közkórházi főorvos, a bába­képző igazgatója lett. Alelnökké dr. Gábor Jánost, a kamaratanács tagjaivá: Dr. Fedinecet, dr. Havas Mórt és dr. Ruzicskát, a becsületügyi tanács el­nökévé: Dr. Bloch Henrik, ungvári alelnökké pedig dr. Vesely Szvatopluk beregszászi kórházigazgatót választották meg. A kamara képviselőtestülete tagjai sorába végül a következőket választották: Nemec Elemér Ungvár, dr. Gábor János Ungvár, dr. Fedinec Ungvár, dr. Havas Mór Ungvár, dr. Ruzicska Munkács, dr. Szé­kely Béla Beregszász, dr. Brasesajkő Ungvár, dr. Grósz Nándor Munkács és dr. Risdorfer Szolyva. Póttagok: Dr. Kutka Ungvár, dr. Hubert Zsigmónd Beregszász, dr. Frankhal Munkács, dr. Rosner Tibor Munkács, dr. Petrecky Ungvár, dr. Rózsa Gyula Ungvár, dr. Tornán Václav Ungvár, dr. Feldmann Vilmos Ungvár és dr. Vaszkó Técső. A becsületügyi tanács tagjaiul megválasztották: dr. Bloch Henrik Ungvár, dr. Vesely Svatopluk Beregszász, dr. Szén- dery István Ungvár, dr. Dzsubán Ungvár, dr. Frled Aladár Munkács, dr, Mikulaninec Ungvár, dr. Zin- ger Munkács, dr. Sefcsik Rahó, dr. Mandel Sándor Beregszász. Póttagok: dr. Moskovlcs Benő Beregszász, dr. Rojkó Beregszentmiklóe, dr. Holly Imre Ungvár. dr. Koudelka Munkács, dr. Erpf Ottó Huszt és dr. Kcrecsan Munkács, orvosokat. Számvizsgálók let­tek: dr. Rokicky Nagyszőllös, dr. Halmos Dezső Munkács. Póttagok: dr. Pelech Ungvár és dr. Slomo- vics Henrik Beregszász.

Next

/
Oldalképek
Tartalom