Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-23 / 243. (4389.) szám
Az angol alsóház külügyi vitája Chamberlain biztos a békében Bízik Olaszországban ■ • Nem akar Japán elleni bojkottot •* A benemavatkozásí politika teljes sikerrel működött • ■ A román választások előtt (*) Az erdélyi magyarság, de az egész magyar közvélemény aggódva kérdi, mit hoznak a közelgő romániai választások? Marad-e a mai felemás, bizonytalan, jobboldali szélsőségekkel óvatosan kacérkodó kormányrendszer, vagy pedig nyilt kisebbségellenes diktatúra váltja föl? Vagy ismét a nemzeti parasztpárt emelkedik nyeregbe s ha igen, hát kinek a programja érvényesül? Maniué-e, aki mégis csak a leginkább mérsékelt román politikus s akitől a legkevesebb tartanivalójuk van az erdélyi magyaroknak és Románia minden rendű és rangú népkisebbségeinek. Mihalacheé-e, aki közismert ugyan szociális radikalizmusáról, de az utóbbi időben elhajolt jobbfelé és amolyan román nemzeti szocializmust szeretne valóraváltani, a bankok megrendszabályo- zásával és az ipar nemzeti közbirtokbavételével. de a kisebbségek felé még elviselhető, legalábbis elvi magatartása? Sajnos, nincs ember ebben a pillanatban, aki ezekre a kérdésekre válaszolni tudna. A pré- miumos választási rendszer mellett nagy meglepetések sincsenek kizárva s hogyha a szélsőjobboldali Cuza— Goga-pártnak ebben a pillanatban nincs is több embere a román parlamentben kilencnél (387 közül), mégsem lehetetlen, hogyha nem is kerül ki győztesen a választásból, de annyira megerősödhet, hogy befolyással lehet az uj kormány megalakulására és Románia jövő politikájára. Hogy ez mit jelent kisebbségi szempontból, valószínűleg nem szükséges bővebben részletezni, elég, ha hivatkozunk a párt hivatalos lapjának egyik legutóbbi vezércikkére, amelyben követelte a kisebbségi hivatalnokok elbocsátását valamennyi román nemzeti vállalattól. Soha nem volt ilyen nagy a bizonytalanság választások előtt Romániában. A Vajda-féle nemzeti parasztpárti kormányzás fináléja előtt mindenki számolt a liberális párt uralomrajutásával, ami be is következett és Dúca, azt lehet mondani, előirás szerint, az úgynevezett parlamenti váltógazdaság szellemében 1933 novemberében átvette a kormányt. Ha nem lövik le Dúcát, talán sok minden másként történt volna Romániában s az utóbbi évek fokozott kisebbségellenes kilengései is elmaradtak volna, vagy legalábbis nem öltött volna ennyire nyilt kisebbségellenes jelleget a román nacionalizmus. Persze mindez csak találgatás, tény az, hogy Dúca lelövetése óta a román politikai élet éles szögben fordult a szélsőségek felé s ha a vasgárdát föl is oszlatták s egyikmásik vezér nem kerülhette el a börtönt, a vasgárdista szellemiség átitatta az egész román közéletet s ma nem lehet néhány vasgárdista jelszó nélkül „lelkeket hóditani“ a pártzászlók alá. Ma Maniu is kénytelen szakítani úgynevezett régivágásu, a sokat szidott magyar iskolából való demokratizmusával s hangoztatja a román nemzeti totalitást, ha nem is olyan mértékben s nem olyan konzekvenciákkal, mint volt fegyvertársa, Vajda Sándor. Általában a választási előcsatározások közben felröppenő jelszavak között a leggyakrabban hallani a román nemzeti totalitás jelszavait s nemcsak a szélsőjobb, hanem az úgynevezett baloldal is bőven él vele. Mihalacheék éppen úgy követelik a román erők „szabad és korlátnélküli érvényesülését" s éppen olyan nyoLONDON. — Az angol alsóház csütörtökön megkezdte őszi ülésszakát és azonnal a fontos külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Edén külügyminiszter beszéde és az ellenzéki szónokok nyilatkozatai után a vita végén Chamberlain miniszterelnök ismertette az angol külpolitika álláspontját. Az angol kormány kötelessége a miniszterelnök szerint, hogy minden alkalomkor olyan döntéseket hozzon, amelyek a legjobban szolgálják az európai béke megtartásának ügyét. A spanyol polgárháborúról nyilatkozva, Chamberlain állást foglalt az intervenciós politika ellen és kijelentette, hogy egyedül a benemavatkozás és az önkénteisek visszahívása oldhatja meg a kényes problémát. Ha nem lett volna a benemavatkozásí politika, akkor Eruópában ma már valószínűleg háború dühöngne. Az elmúlt napok londoni tárgyalásai reményteljes kilátással kecsegtetnek. Gijont illetőleg Chamberlain kijelentette, hogy a brit diplomáciai képviselők kérni fogják Franco tábornokot, hogy gyakoroljon kegyelmet és járjon el enyhén a vétkesekkel szemben. Nagybritánnia több, mint 30.000 menekültet szállított el ebből a városból. Chamberlain szerint teljesen alaptalan az a föltevés, hogy Olaszország a baleári szigeteken vagy más spanyol területen meg akarja vetni a lábát. Az olaszok számtalanszor hivatalosan megcáfolták a sajtó egy bizonyos részének ilyen állításait és az anmatékosan kihangsúlyozzák a román érdekek elsőbbségét minden más érdekkel szemben, akárcsak jobboldali ellenlábasaik. Ebben az egy dologban tehát nincs eltérés. Legutóbb hallottuk azt is, amit a miniszter- elnök mondott, aki, úgy látszik, nem akarja beadni derekát a parlamenti tradíciónak s nem akar belenyugodni a váltógazdaság törvényébe, amely most megint parasztpárti uralmat igér. Ő is beígérte a román nemzeti totalitást, mint az ellenzék. Ne verjük félre azonnal a vészharangot és mondjuk, hogy mindez megváltozik a választások után s megint nyugvópontra kerül a most mozgásban lévő román politikai élet, akkor majd megszűnik a kisebbségellenes agitáció, kivonják a forgalomból a túlzó jelszavakat s a szélsőséges programból csak annyit valósítanak meg, amennyi éppen elkerülhetetlen. Csakhogy a múlt példái nem ígérnek semmi biztatót. Láttuk, hogy a nemzeti totalitás gondolatával megdolgozott közvéleményt milyen nehéz mérsékletre inteni s láttuk, hogyan döntötte el a román politikai élet alakulását egy kis, mindenre elszánt és fanatikus csoport 1934 januárjában, s láttuk, hogy a pártvezérek mennyire szívlelték meg az uralkodó többszöri intelmét, amivel mérsékletre, összefogásra és együttműködésire buzdította a hatalom felé goi miniszterelnök igaznak és megbízhatónak tartja az olasz bejelentéseket. A távolkeleti eseményekkel kapcsolatban Chamberlain utalt Roosevelt beszédének hatására és a kilenchatalmi konferencia brüsz- szeli összehívására. Chamberlain elutasította a japánellenes gazdasági bojkott tervét és kijelentette, hogy a drasztikus rendszabályok foganatosítása előtt mindent el kell követni a távolkeleti béke helyreállítására. Az alsóház Chamberlain beszéde után 204 szavazattal 111-gyel szemben elfogadta a vita elnapolására vonatkozó kormányjavaslatot. A munkáspárt a javaslat ellen szavazott, hogy kifejezze bizalmatlanságát a kormány spanyolországi és kínai politikájával szemben. Edén: Klbon'akozás a tizenkettedik érában Edén külügyminiszter csütörtöki beszédében mindenekelőtt utalt arra a növekvő hatásra, amelyet az angol fegyverkezés a világra gyakorol. Angliának súlya megnőtt s most már tényleg az történik mindenütt, amit az angolok kívánnak. A fegyverkezést éppen ezért folytatni kell s Edén örül, hogy a munkáspárt is ezen a véleményen van. A külügyminiszter ezután a spanyol benem- avatkozási politikával foglalkozott s megállapította, hogy a tizenkettedik órában sikerült a helyzetet megmenteni s olyan megegyezést teremteni, amely közelebb hozza a megoldást. Az angol impérium fontos földfarkasétvággyal és farkasdühhel csörtető pártokat. Hiszen még ki sem írták a választásokat, máris egymást vádolják a vezérek és, sajnos, legsűrűbben azzal, hogy ez meg az a politikus paktál a kisebbségekkel. Mondani sem kell, hogy a kisebbségekkel senki sem paktál, sőt mindegyik igyekszik túllicitálni a másikat a százszázalékos románság hangoztatásában. A román parasztnak és kispolgárnak minden vágyálmát a kisebbségek számlájára akarják megvalósítani. Mi lesz ebből? — kérdezzük aggódva. Nem múlt el húsz év a wilsoni elvek érvényesítése óta s ma már a romániai magyarság „nemzeti önrendelkezés" helyett „nemzeti totalitást" kap. S azt talán nem kell külön bizonygatni, hogy a nemzeti totalitással szemben semmiféle hathatós védelemben nem részesülnek s nem is részesülhetnek a népkisebbségek, amelyeknek emberi jogait végre is alig biztosította egyéb a wilsoni elvnél, mely — láttuk — mivé lett például a román gyakorlatban. S mindez nemcsak azért érdekel bennünket, mert magyarok sorsa forog kockán, hanem azért is, mert — mint köztudomású «— ugyanezen a kockán fordul meg a középeurópai béke ügye is és majd ha lezajlottak a romániai választások és leülhetnek végre tárgyalni az urak, hogy folytassák a sinajai közitengeri kereskedelmi útvonalairól nyilatkozva, Edén a Ház tudomására hozta, hogy Anglia a legerélyesebben szembe fog szállni mindazokkal, akik a Gibraltártól Szuezig vezető útvonalat megtámadják és veszélyeztetik. Az angol fegyverkezés lehetővé teszi, hogy a brit impérium nyomatékosan megvédje érdekeit. Edén a keletázsiai eseményeket tragikusnak nevezte, mert akárki győz, leszegényedik és lesze- gényedésével a világ szegénységét növeli. A brüsszeli konferencia kísérlet lesz a tá- voíkeleti helyzet békés megoldására, örömmel állapította meg Edén, hogy a konferenciára az olasz kormány is delegációt küld. A belga követ Tokióban is átadta a meghívást, de Japán egyelőre nem válaszolt a fölszólitásra. Az angol trűnbeszéd LONDON. — A lordkancellár az angol felsőházban felolvasta VI. György trónbeszédét. Az angol király megelégedését fejezi ki abból az alkalomból, hogy a brit világbirodalom népei komoly tanujelét adták szolidaritásuknak VI. György trónralépésekor. A beszéd örömmel nyugtázta a nyoni eredményt és kifejezte azon reményét, hogy a spanyol kérdésben a benern- avatkozási bizottság sikeres megoldást fog találni, A távolkeleti eseményekkel kapcsolatban a király elmondotta, hogy főleg az bántja, hogy az ártalan polgári lakosság gyakran áldozata lesz a bombázásoknak. A beszéd hátralevő része angol belügyi problémákkal foglalkozott. és genfi eszmecserét, nem lesz-e annyira átitatva a türelmetlen kisebbségellenes gondolatoktól a román légkör, hogyha lesz is egyesség, nem lesz foganatja. S vájjon nem szorul-e a bűvészinas hálátlan szerepére az uj kormány saját jelszavaival szemben, majd ha megpróbál nekik visszakozz-t parancsolni? Igen, pesszimisták vagyunk, de azért vagyunk pesszimisták, mert a való helyzet nem biztat sok jóval. Mert például a román választásokra való készülődés olyan gondolatok jegyében indul, amelyek nem vezethetnek a légkör enyhülésére. Pedig a lelkek gyakran emlegetett konszolidációja érdekében sokat tehetnének éppen most a román politikai élet vezérei, de, sajnos, egy sem akadt közöttük, aki le tudott volna mondani úgynevezett hangulatcsináló ziccerekről s becsületesen megmondta volna a román népnek, hogyha boldogulni s együttdolgozni akarunk, akkor nemcsak a határokon túl, hanem a határokon belül is az „élni és élni hagyni" álláspontjára kell helyezkedni. Ezt a nehéz missziót nem végezhetik el egyedül a diplomaták, ehez minden politikusnak hozzá kell járulni s úgy ne reméljen senki légkörenyhülést a Dunavölgy- ben, hogy a hatalomért való marakodás egész számláját a kisebbségekkel akarják megfizettetni.-4T /v Ma: Nagy rádió melléklet Vcy * 18 oldal. Apa Ké 1.20 J XVI. évf. 243. (4389) szám • Ssombat ■ “1937 október 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, ^ SzloVeTlSzkÓi és rilSZÍnSzkÓÍ magUürság J1*®®1.?' „ em®I®L • K j a d d h i v a t a 1 : félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. P0lÍtlKQÍ TICLDÍLcíÖIQ • • TELEFON: 303-11. O® Eg/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYC1M HIRLRP, PRfiHfl.
