Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-10 / 207. (4353.) szám
szeptember 10, péntek. mRKGAlA\\O^ARH!RLai> 3 Kétmilliárdos deficit 1936-os zárszámadásban Háromszázmillióval több jövedelmet várnak a jövö évben az állami üzemektől A. —'A legfelső számvevő- és el- hivatal most fejezte be az 1936-os > zárszámadásait. ^számadást rövidesen beterjesztik a ^tnyhozó testületeknek. it ismeretes, az 1936-os esztendő költ- zgvetése úgynevezett aktiv költségvetés volt, a bevételek az előirányzat szerint egy. millióval kellett hogy felülmúlják a kiadásokat. Ennek ellenére a zárszámadás azt mutatja, hogy az év .végén a kiadások és bevételek közti eltérés meghaladja a kétmilliárd koronányi deficitet. 1935-ben a deficit 1.780 millió korona volt. A jövő évi költségvetés kérdései közt fontos helyet foglal el az állami üzemek jövedelme. Az elmúlt években az állami üzemek jövedelmezőségét erősen terhelte a nagy vasúti deficit. 1936-ban 1443 millió tiszta nyereséget vártak az állami üzemektől, de az év végére már csak 998 millió lett az előirányzott nyereségből. Ez évben 1065 milliót várnak az előirányzat szerint az állami üzemektől, ami magában kisebb összeg, mint a dohányjövedék nyeresége. Ez amiatt van, hogy a vasutak ezévi deficitjét 584 millióra becsülték, de a mostani híradások szerint a vasút ennél sokkal kedvezőbb mérleggel fogja zárni üzletévét. E kilátásokra való tekintette] a politika körök azzal számolnak, hogy az állami üzemek a jövő esztendőben mintegy háromszáz millióval többet fognak hozni az államkasz- szának. Mit kíván Kárpátalja magyarsága? Az egyesült párt beregszászi országos nagygyűlésének határozatai • •Az autonómia: kenyér •• Segítséget az aszáiykár által sújtott kisembereknek! •• ’útszázmil iős kárra nem elég ötmilliós segély ténykedését, akik a csehszlovák agrárpártban és a csehszlovák szociáldemokrata pártban vannak, de eddig egyetlen magyar kívánságot nem tudtak kielégíteni, amelyet olyan nagy hangon propagáltak. Az aktivisták propagandája óta nem javult helyzetünk. így például az adókivető bizottságokba a magyartöbbségü vidékeken sem emelkedett a kinevezett magyarok száma, a községi képviseletekben a szakértőtagok kinevezése során még az úgynevezett aktivis ta magyarok közül sem neveztek ki senkit. A pártkerület megállapítja, hogy a kormány február 18-i nemzetiségi nyilatkozatát eddig a gyakorlatban nem hajtották végre. Hodza miniszterelnök azt is kijelentette a nyilatkozat után, hogy a magyarságot több illeti meg, mint a németeket, mert eddig kevesebbet kapott. De mivel ezek a nyilatkozatok eddig a gyakorlatban nem érvényesültek, a magyarságnak semmi oka nincs arra, hogy az ellenzékiség útjáról letérjen. Azonnal Írják ki a szojmválasztásokat! A kormányzói hivatal hatásköréről és a kormányzói tanácsról szóló törvény nem tekinthető Kárpátalja nemzetközi szerződésben lefektetett és garantált autonómiája megvalósításának, mert a törvény nem adja Kárpátalja népképviseletének kezébe az országrész önkormányzatának vezetését. A kormányzói tanácsnak nincs semmiféle autonóm hatásköre, csak tanácsadó szervnek szervezték meg, azonkívül tagjainak csak egyrésze kerül be választás utján, a többség kinevezés utján kerül be s igy a népakarat teljesen elhomályosul benne. Az autonómiát csak a békeszerződés szerint lehet megalkotni, aminthogy megváltoztatni is csak ugyanolyan nemzetközi szerződéssel lehet. Az országos pártnagygyülés megállapítja, hogy mulasztás történt azáltal, hogy eddig nem Írták ki a kárpátaljai szojm megalkotására hivatott választást, pedig az 1919 november 8-án kiadott „Generálni statut“-ban, annak IV. részében azt prokla- málta a kormány, hogy „a kárpátaljai parlament tagjainak választása legkésőbb a közös csehszlovák parlamenti képviselőválasztások megtörténte után 90 napon belül tartatik meg.“ Ez a határidő pedig 1923 junius 15-én lejárt. A pártgyülés követeli, hogy a kormány hajtsa végre a békeszerződés idevonatkozó rendelkezését s váltsa valóra a falragaszokban közölt „Generálni statut“-ban tett ígéretét s azonnal rendelje el a szojmválasztásokat. Egyebekben a pártgyülés teljes mértékben magáévá teszi és helyesli dr. Korláth Endre képviselőnek 1936 november 30-án a képviselőházban elmondott beszédét, mely Kárpátalja érdekeinek és jogainak megfelelően taglalta a kormányzói hivatal jog- és hatáskörének, a kormányzói hivatal és tanács megszervezésének javaslatát, amikor rámutatott az autonómia eddigi be nem vezetésével kapcsolatban előállott károkra és intézkedésekre. Az erdőilenitési politika következményei A határozat a továbbiakban kimondja, hogy a Tisza legutóbbi áradásait jelentős részben a kárpátaljai erdőtlenitési politika okozta. A harmadszor ismétlődő kárpátaljai aszályt sem lehet szerinte kizárólag Isten csapásának elkönyvelni. A pártgyülés tu-L domásul veszi dr. Korláth Endre képviselő tájékoztató ismertetését az aszály és az er- dőpusztitás okozati összefüggéséről, amiket Kaán Károly európai hirü magyar tudós „Az Alföld csapadékviszonyai és az alföldi erdőtelepítések és fásítások“ cimü közleménye alapján terjesztett elő, amit viszont az említett tudós dr. Schmidt Vilmos, az osztrák meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, dr. Geiger Rudolf, kiváló bajor meteorológus, továbbá dr. Tuzson János magyar egyetemi tanár, dr. Ehik Gyula és dr. Dudics Endre kutatásaira épített föl. A nagygyűlés Korláth és Hokky ama kérdéseivel, amelyet a két törvényhozó julius végén az aszálykár ügyében a minisztertanácshoz intézett, teljesen azonosítja magát és az azokban foglalt követeléseket egészben magáévá teszi. A leghatározottabban követeli a további erdőirtás teljes megszüntetését és az erdőtle- nitett területek legsürgősebb tervszerű pótlását. Az autonómia, mint kenyérkérdés A pártgyülés hangsúlyozza, mennyire életkérdés és kenyérkérdés Kárpátaljára az autonómia, amint azt a párt vezetői az első pillanattól fogva hangoztatták, s mennyire reális e követelés, amikor a magyarság törvényhozói azt sürgetik, hogy Kárpátalja természeti kincseinek, erdeinek, bányáinak irányítását az autonóm törvényhozás hatáskörébe utalják. , Az autonómia az országrész lakosságának kenyeret és megélhetést jelent. Podkar- patszká Rusz autonómiája csak tágabb lehet, mint Horvát-Szlavonország autonómiája volt. Megbízza a pártgyülés Korláth képviselőt és Hokky szenátort, hogy amennyiben a kormány a két törvényhozó kérdéseire megnyugtató választ nem ad, saját belátásuk szerint cselekedjenek és a világ nyilvánosságát is tájékoztassák az autonómia késéséről. Az aszálykár Megállapítja a pártgyülés, hogy az aszálykárt junius végén 500 millió koronán fölülinek állapították meg hivatalosan. De a kár tényleges értéke az összegen jóval fölül van, mert azóta az aszály egészen augusztus 10-ig fokozódott annyira, hogy a télen át a kenyérszükséglet és a vetőmag sincs me9 a gazdának s még ennél is nagyobb a takarmányhiány, amely miatt a gazdá* nak potom áron kell elvesztegetnie mar« haállományát. A mostani aszálykár nagyobb az 1931-es ínségnél, amikor pedig csak a magyarság köréből 50 ezer éhezőt írtak össze. A pártgyülés megállapítja, hogy az egyesüli párt parlamenti és tartományi képviselete idejekorán megtett minden tőle telhetőt, hogy a kormányzat figyelmét fölhívja, de eddig intézkedés nem történt, amely megfelelő segítséget biztositana a vetőmag és kenyér nélkül maradt pénztelen földműveseknek. A kormány mindössze 5 millió koronát kíván a nyomor enyhítésére rendelkezésre bocsátani, ami a szenvedett kárnak egy százalékát sem teszi ki. A pártgyülés ezt semmiképen nem tekintheti kellő mérvű segítésnek. A gazdák megsegítése Elvárja, hogy a gazdákat ugyanoly mértékben segítsék, mint annakidején a válságba jutott bankokat s ugyanolyan kedvezményben részesítsék az aszálysujtotta földművelőket, mint ahogy többmillió értékű tartományi, járási és községi pótadó elengedésével segítettek két nagytőkés kárpátaljai vállalatot. Követeli a pártgyülés, hogy a kormány nyilvánítsa a kárpátaljai aszálysujtotta járásokat ínséges járásokká s a Gabonatár sasé got kötelezze, hogy 37—47 ezer 1 vagonnyi buzafölöslegéből, amelyet kül- | földre akar eladni, mindenekelőtt Kár- j pátalja vetőmagnélküli földművelő közönig ségének adjon kellő mennyiségű vetőma- | got két éven belül természetben való kail matmentes visszafizetés mellett. Adjon ki a kormány rendeletet, hogy a kárukat igazoló gazdák adóleirást és adóvégrehajtás felfüggesztését kérelmező kérvényei a lehető leggyorsabban kedvező elintézést nyerjenek. A kérvény elintézéséig náluk végrehajtás ne legyen foganatosítható. Az aszály kárvallotjai 1938 szeptember eise- jéig bankbéli és magántartozásaikra moratóriumot kapjanak. A kormány intézkedjen, hogy az ínséges törpebirtokosok, felesek, harmadosok, földművelő napszámosok télen élelmiszer- és pénzsegélyben részesülhessenek, éppen úgy, mint a munkanélküli ipari munkások. Követeli a pártgyülés, hogy a kormány még az ősszel kezdessen partszabályozó munkát, csatornázást, építő közmunkákat s ezeknél a munkáknál csak az érdekelt vidék földmunkásai és napszámosai kapjanak foglakozást. A határozat a továbbiakban a kárpátaljai szőlőügyet, kulturális és egyéb követeléseket tartalmaz. Ezeket legközelebb ismertetjük. Az olasz vezérkari főnök Budapesten RÓMA. — Pariani tábornok hadügyi államtitkár, az olasz vezérkar főnöke vezetésével az olasz vezérkar három őszije Budapestre utazik, hogy résztvegyen a magyar •~creg őszi hadgyakorlatán. Göbbels a boSsev.íiiys ellen NÜRNBERG. — A nemzeti szocialista pártkongresszuson Göbbels nagy beszédet mondott a bolsevizmus sötét tervei ellen- A német propagandaügyi miniszter véleménye szerint Spanyolországban dől el a harc a bolsevizmus és az európai civilizáció között. Ami ma Spanyolországban történik, köny- nyen más országokban is megtörténhetik. Azoknak a népeknek, amelyek ma nem látják a bolsevizmus veszedelmeit, egy nap szörnyű ébredésben lesz részük. A nemzeti szocializmus intő szava ma még pusztában elhangzó szó, de eljön az idő, amikor mások is be fogják látni, hogy közös erővel kell Moszkva ellen küzdeni. Hitler vezér és kancellár ma Nümberg- ben rész tvett a négyszázezer ember befogadására alkalmas uj stadion alapkőletételénél . Ugyanakkor megnyitotta a nemzeti szocialista tornajátékokat is- A megnyitáson Lutze, a rohamosztagok vezetője üdvözölte Hitlert és kijelentette, hogy a rohamosztagok feladata, hogy a német ifjúságot jó katonákká neveljék. — OKTÓBERBEN LESZ FARUK ESKÜVŐJE. Kairóiból jelentik: I. Faruk egyiptomi király esküvőjének időpontját ez év október U-ében állapították meg. ' BEREGSZÁSZ. — Eddigi jelentéseinkben részletesen beszámoltunk az egyesült >árt kárpátaljai kerületének Beregszászon asárnap tartott országos nagygyűléséről. A agygyülés a kárpátaljai magyarság első gyetemes megnyilatkozása volt azóta, ami- ;ta az egyesült párt megalakult. A nagy- jyülés által elfogadott terjedelmes határo- ,ati javaslat tehát úgy tekintendő, mint az gyesült párt kárpátaljai országos gyakorid programja. Erre való tekintettel bőveb- ■», kívánjuk az alábbiakban ismertetni a n, "gszászi határozatokat. Az érsekuívári program közi egyesült párt kárpátaljai kerülete — murija a határozat — az 1936 júniusában tajptt érsekujvári kongresszuson lefektetett ided. alapján való politikai irányt helyes- életüllapitja meg a maga részéről is. a foriírpátaljai kerület óhajtja és szüksé- szándérartja, hogy az egyesült párt vezeté- nabb r politikájában mindig előtérben áll- jelszavak kifejezése, hogy ján álhnszkó és Kárpátalja magyarsága óhajt bra is testvéri egyetértésben és meg- lyan sen kíván élni Szlovenszkó és Kár- lyiti é&a nem magyar őslakó nemzeteivel, az öregeen tartja azok nemzeti törekvéseit, jes összhöbbségükkel jogosan igényelt ér- ,,fiatal ddégitését. akar, főikben e nemzetek politikai szerve- nélkül az és képviselete Szlovenszkó és szántan rái jogaiért, önkormányzati és Ez az imndezkedéséért küzd, e küzdel- három ifjugatja s abban a maga erejével pasztalata-t venni azzal az egyetlen és ter- tudom f s föltétellel, hogy e nemzetek nem nyilatk*ák és nem fogják a magyarság ér- szen a£ majorizálással háttérbeszoritani, zása m a magyarság jogos életigényeit el- lenti'-rik, azok kielégitésében a magyarsá- gátr- ó'k is támogatják. Nincsenek elválasztó zatorlátok az őslakosok közt h°9Bv pártgyülés hangsúlyozza, hogy a ma- az ö>ság, illetőleg az őslakosság körében be kr felekezeti, sem faji, sem származási, külö: osztály-, sem foglalkozási különbsé- és í*nem ismer, eleve állást foglal minden íctj1etleges ilyen szándék és törekvés ellen, zsjgyrészt, mert az megosztaná és gyöngítené a törekvései szolgálatában a minden téren és minden tekintetben egységet ; igénylő magyarságot s másrészt és főként 1 azért, mert az igaz magyar gondolatvilágban minden megkülönböztetés idegen. r£-mészetes viszont, hogy magyarnak a -^tág csak azt tekintheti, aki nemzettábor öntudatossággal magyar és semmi lyére, -,en nem támogat olyan törekvést, irányzatot, mely közvetlenül vagy 3dakate njncs összhangban a magyarság ban vag nagyotkeii hocimzetiségi nyilatkozat íá^zatu°valósitá$a — r°- íavasIat kemény szavakkal ( úgynevezett aktivista magyarok» piopaga
