Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-04 / 202. (4348.) szám

4

szepremDer

I catnak van még egy mélyebb jelentése is. Ahogy nincsen földrajzilag külön béke. úgy étik az emberek, nemzetek, poli- : ka-' D.V.tok vagy ideológiák külön békéje sem. 'dedig ha bemegyünk a békepavillonba, annak egyik részében különös dolgokat olvashatunk. Ahol a békepropagandát öles betűkkel hirdetik és egyoldalú fotómontázsban mutatják be a legutóbbi háború képeit, úgy érezzük, hogy bizonyos egyesületek bizonyos pártok cs bizonyos világnézetek önönmaguknak igénylik a béke és háború ítéletének minden jogát. Senki nem akarja Francoék guernicai öldöklését védelmébe venni, ahogy semmilyen józan és belátó ember semmiféle háborút és öldöklést védelmébe nem vehet, de azt már alig lehet elhinni, hogy ugyanakkor, amikor Franco katonái a barbár öldöklés, asszony- és gyermekgyilkolás és müemlékrombolás fúriái voltak, az egyesült kommunista, anarchista tömegek csak szelíd, szenvedő áldozati bárányok lettek volna a spanyol pokol fergetegében. Az abesszin. spanyolországi és kinai — japán plakátokból külön illatok szállnak föl. A népfront-ideológia, a sztálini kommunizmus és az elfogultság illatai. A plakátok mögül

pedig ott leselkedik szemmelláthatóan a lóláb. Az egyoldalú rendezés lólába.

További termek falán több, mint ötven egvesület hirdeti munkáját olyan rábeszéléssel. mint ahogy a Schicht-gyárak hirdetik a legújabb szappant. Úgy, ahogy minden este egv mosolvgóarcu, széles\ állu fiatalember^ áll a békeoszlop oldalán elhelyezett hangszóró elé és miközben gondolatai talán a holnapi randevú körül csavarognak, bájos mosollval mondja be óriási mondatait a világbékéről és az emberek boldogságáról. Azokat a mondatokat, melyek anyák köny- nyét szárítanák föl, ha valaki, a nagy világkerék hivatott kormányosa, komolyan mondaná ki. — A békeegyesületek között első helyen a népszövetségi ligák vannak. Aki ismeri helyzetüket, tudja, hogy sok helyen komoly munkát fejtenek ki. Csak kár volt számukat ok nélkül megnagyitani. Ez blöff és árt a komolyságnak. Mert a fölsorolt 43 állam közül például Németországnak, Olaszországnak és Japánnak egészen biztosan nincsen népszövetségi ligaszervezete. A többi egyesület nem jelentékeny, legalábbis közéleti hatása nulla. Ahogy az 1891-ben Rómában alakult Nemzetközi Békeiroda (Bureau international de la Paix) negyven- három kongresszusa sem tudta az utolsó negyven év háborúit kiküszöbölni. Vagy pedig politikai és világnézeti csoportok egyoldalú nyúlványai, mint a Comité mondial des femmes contre la guerre et le fascisme, Ras- semblement mondial de Etudiants — és a többi.

Egyoldalú a gyarmati mandátumokról szóló kimutatás, mely azt akarja bizonyítani, hogy a mandátum-rendszer a béke legjobb biztosítéka, holott minden politikai laikus tudja, hogy éppen a mandátum-rendszer egyike a legnagyobb puskaporos hordóknak. Vagy ott látjuk a hontalanok sorsáért siró plakátot, melyen egymillió állampolgárságnélküli szerepel, de szó sincsen például a

40.000 szlovenszkói hontalanról.

A legérdekesebb a világháború 20 millió áldozatának és óriási anyagi kárainak a statisztikája. Ezek a képek és föliratok élő nyelven beszélnek és mindenki megillető- déssel és egyforma érzelemmel fog sötét komolyságuk előtt fejet hajtani. Nagyon érdekes az a kimutatás is, mely a 16-ik századtól kezdve napjainkig kimutatja, hogy milyen évszázadra mennyi háborús év és mennyi veszteség esett. A 16-ik században szinte mindegyik év háborús év volt, de a halál aratása mégis tízszer akkora volt a világháború négy évében, mint a 16-ik század száz évében.

Újból kiérünk a pavillonból a békeoszlop elé. A világbéke itt van mögöttünk egy kis épület falai között; néhány egyesület és néhány ember önmagának megfogta és idezárta. Közben előtte a nagy kiállítás áll, technikai merészségeivel és a világ gyárainak lázas munkaeredményeivel. Ugyanazok a gyárak, amelyek most üveget és tükröt, bútort és vasúti vagont gyártottak, a történelem rövid szempillantása alatt ágyút, fegyvert és tankot tudnak gyártani. A béke apostolai pedig és azok az őszinte bölcsek is, akiket most láttunk a békepavillon falai között, akkor is újra csak papirt, betűt és gondolatot fognak . tudni gyártani. Egy kiló irás = egy kiló dinamit? Nem hiszem.

A színmagyar Baracska !§isé§Isii a szlovák iskola igazgatója akadályozza

a református vallástanítást

Jaross Andor interpellációja

Tulajdonképen úgy kellett volna kezde-j nem. hogy ..a világbéke a pavillonban", azaz ..a világbéke a kapuk előtt' . Mert aj párisi világkiállításon külön pavillonba tet-í ték a világbékét, a pavilion pedig a Troca-j déro-kapu előtt van. Kivül, a kapuk előtt. í ugy. mint Genfben, a népszövetségben. A: félkörü épület előtt 25 méter magas oszlop áll babérutánzatból német, francia és angol fölirattal: ,,A békéért'' A pavillonban mindenféle békepropagandaanvag van: stat'-z- t’kák. plakátok és bóditó föliratok. Úgy látszik. ugyanakkor, amikor a háborúk a holtakat és a romokat gyártják, a béke gondolata csak kilóra mérhető papirhalmokat és tehetetlenségben vergődő egyesületeket termel. Pedig ha az ember a szép, magas és zöld békeoszlop mögé áll és félszemmel végigtekint a kiállítási területen, sok minden tanulságos dolgot láthat. Középen, esti meg- , világításában mint egy nagy mesebeli ezüst- , csipkevár emelkedik az égre az Eiffel-to- , rony váza. A multszázadvégi béke testet öl- | tc.tt energiatultengése. Amikor idejük, ked- í vük és pénzük volt az embereknek, hogy j szép és céltalan csodákat gyártsanak. De a j kép két oldalán két erőteljes, követelődző j pavilion néz egymással farkasszemet. Balra a kiállítás legmagasabb csarnoka, amelyben ' pótgyapotot, pótüveget és olyan technikai tökéletességeket mutatnak be a németek, hogy az embernek a háta borsódzik. (És csak úgy mellékesen jut eszembe egy kis ki-1 állítási epizód: a franciák a bejáratnál szá-1 mológépet szereltek föl. amely fotócella segítségével akarta a kapun belépőket megszámlálni. De hiába ment el a szűk korlátok között ember ember után, a fotócella nem volt hajlandó működni. Egyszerűen nem akart a számológép kerekeire ráparancsolni, hogy eggyel tovább lökjék a szép nikkclszá- mokat. Amikor ezt a németek megtudták, pár napra rá a német pavillonban megjelent vi a német gyártmányú fotócellás számológép, vi még hozzá miniatűr kiadásban. Ha valaki az té egymástól egy méter távolságra elhelyezett fotócellák közé csak az ujját teszi be. már tc kattogni kezd a gép és a számsor egyet ic előre ugrik.) Az Eiffel-torony jobboldalán IS pedig az oroszok pavillonja áll egy asszonyig^ és egv férfi óriási nagyságú alakjával. Hajiéi az épület nem is hat másképen, mint azlaz óriási szobor talapzata, belsejében olyan N nagv aktivitás statisztikái láthatók (ha eze- io? ken kivül tényleges anyag nem is lelhető vjj föl), hogy az ember háta újból megbor- isi sódzik. jál

Menjünk inkább vissza a szelíd zöldszinii nc békeoszlop mögé. ahol ötvennégyfajta egye- "y síi let hirdeti angyali szózatait. Első helyen áll a népszövetségé. Részletes kimutatások m° lógnak a falon, hogy mennyi és milyen eset- óp ben mi lett volna, ha nem lett volna a volna, tcf Mert ha ezt mind elolvassuk, el kell hin- láj< mink, hogy 1918 óta minden pillanatban va- nY' lahol háború tört volna ki, ha a népszövet- ' ség nem lett volna. Én nem tagadom a nép- siövetség másirányu és a közönség körében kevéssé ismert eredményes működését: gazdasági földerítő munka, munkaügy és intcl- lektiális együttműködés terén. Azt már köt- hiszem, hogy a háborúk csak azért nem törtek ki tizennyolc év óta kétpercenként. mert Genfben egv diplomata az asztalra csapott s közben a szemeit forgatta. Amelyik háború ki akart törni, az mindig pontosan kitört és ha az elhárított veszélyek aktacsomóiba mélyebben beletekintünk, legtöbb esetben azt látjuk, hogy az érdekelt államok önmaguk találtak valamilyen megoldást a Genfben megvetett közvetlen diplomácia el- sei alapján. (Perzsia _ Oroszország Bolivia _ Peru - Chile. Tacna _ Aricni Ügve. a korfui incidens és a többi eset.) A béke- pavillon külső falán világtérkép alatt uqv lógnak a népszövetségi alapokmány cikkelvei táblaszerü beosztásban, mint a Mózes- törvénvek Sina hegvén. A sinai tízparancsolatot sem tartják be mindig az embe-ek könnven el lehet képzelni, mennyivel könv- nyebben lehet 26 parancsolatot be nem tar tani. A térkép fölött nagy. félkörszerü föl- ,r ' %an: ..Nincsen külön európai, amerikai ' . *zs'a' béke. hanem csak eqv általános

Mlágbéke van."

k'1 mmdcnki elhiszi. De ennek a jclnionlában felhívta a gyermekek figyelmét, hogy hittanvizsgára csak az menjen, akit a szülei erre kényszerítenek. Ez a pedagógiai bölcseség természetesen megtermetté a maga gyümölcsét és egyetlen gyermek sem jelentkezett vizsgára.

Garai István jun. 26-án kiállította a gyermekek bizonyítványát és átküldté a pozbai paro- chiára a hivatalos kéréssel, hogy a hittanosztályzatot a hitoktató vezesse be a bizonyítványokba. A református hitoktató ezt meg nem tehette, mert az egyházi előírás úgy szól, hogy osztályozni csak a vizsgán felmutatott eredmény alapján lehet. A gyermekek bizonyítványa igy ma nincs az uj tanév kezdetén, sem teljesen kiállítva, sem aláirva, s igy tulajdonképen ez a 24 gyermek nem fejezte be rendesen a tanévet. -4 gyermeknek utólag tudott osztályzatot adni a

! oktató, mert ezek május hóban konfirmáción vettek részt s igy ezen alkalommal módjuk volt beigazolni vallásbcli készültségüket egyházi bizottság előtt, de 20 gyermeknek nem adhat a hitoktató jegyet az egyházi előírások megtartásé mellett.

Ezen gyermekek névsora: Gutrai Mária Ilona k oszt., Kozla Julia II. oszt., Pücsök Zsigmond III. osztt. Mikus Erzsébet III. oszt., Pücsök Eszter III. oszt., Szkacsan Erzsébet III. oszt., Ciria Eszter VI. oszt., Pücsök Vilmos VI. oszt., Gutrai András IV. oszt., Mikus Ilona IV. oszt., IKarika Jenő V. oszt., Kozla Sándor V. oszt., Zimányi Sándor V. oszt., Jenev József VI. oszt., Ciria Eszter VI. oszt., Pücsök Vilmos VI. oszt., Racz András VT. oszt., Tóth Eszter VI. oszt., Mikus Eszter VII. oszt. és Pücsök Gyula VII. oszt.

Fenti névsor szembeszökően igazolja, hogy :t szláv hangzású név kivételével még nevük- is — minden névanalizist kiálló — ma- ivar gyermekekről van szó, akik egy olyan 'őrségben járnak szlovák tannyelvű iskolába, iol két magyar tannyelvű iskola is van. Az | . gesr tényé Ibis a maga konfliktusával ma nem 5

0 na sem sérelmi anyag, sem hatóságokat fog- f nko-tató akta. ha Baracskán nem állott volna! retekében egyeseknek szlovákositás tíerén ér- |

1 cineket szerezni és magyar gyermekeket szlo-I

PRÁGA. — Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő. az egyesült párt országos elnöke és törvényhozótársai a következő interpellációt intézték az iskolaügyi miniszterhez:

Baracska községben, mely a verebélyi járás területén fekszik, az 1920 évbeli népszámlálás 1045 lakos közül 906 lelket talált magyarnak, 1930-ban már 1187 lakos közül csak 558 ma- találtatott, dacára annak, hogy a község I jellege továbbra is éppen úgy magyar, mint volt ,az 1920-as népszámlálás idején. A községben ,cgy róm. kát. magyar és egy református magyar eqytanerős elemi népiskola, valamint egy a Slovenská Liga által alapított szlovák tannyelvű állami elemi népiskola működik. Ebbe az iskolába csak esc leél y számú szlovák gyermek jár, ellenben sok olyan magyar gyermek, akiknek a szüleit sikerült meggyőzni á nem az anyanyelven való tanulás előnyeiről.

Az 1936 37 tanévben a szlovák elemi népiskolába többek között 24 református vallásu magyar gyermek járt. Ezen iskola vezetője 1931 óta Garai István igazgató-tanitó, aki évek óta tehetségéhez képest akadályoza, hogy az iskolájában tanuló református gyermekek magyar nyelvű vallási oktatásban részesüljenek. így pl. az elmúlt tanévben csak 1937 jan. 16. óta volt református vallásoktatás, miután a református lelkcszl hivatal az aranyosmarófi tanfel- ügyelöségct ismételten megkereste és a tanfelügyelőség megfelelő utasítást küldött Garai igazgató-tanítónak. A tanév végén Bihari Kálmán pozbai református lelkész, akihez a baracskai rcf. leányegyház tartozik, panaszt tett ismét a tanfelügyelőségen, hogy Baracskán akadályok merültek fe! a hittanvizsga megtartása miatt, mire a tanfelügvelő megígérte, hoqv utasítani fogja az iskola igazgatóját, hogv a gyermekek jun. 25-érc hittanvizsgára jelentkezzenek. Jun. 25-én Bihari Kálmán lelkész cs Szabó István segédlcJkcsz megjelentek Baracskán a hittan vizsga megtartása végett, de a vizsgára egyetlen gvermek sem jelentkezett. Uqv- hoqy a vizsga megtartható nem volt. Kiderült az is. hogy az igazgató-tanító előzőleg az isknHáziasszonyok

öröme a f őzőrecept-gy üjtemény, amit a

NAGYASSZONY

havi fo.yoirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál

vak iskolába terelni. Ezen gyermekek szülei nagyrészt eladósodott kisgazdák, zsellérek, munkások, akik könnyen befolyásolhatók bizonyos anyagi előnyök kilátásba helyezésével, most pedig magyar származásuk mellett vallásuk erkölcsi törvényeivel is összeütközésbe kerülnek. Súlyos felelősség terheli itt elsősorban azt a rendszert, mely helyi ebiemzetlenitési kísérletek: érdemeiből farag magának és másoknak ranglétrát s mindenütt erkölcsi rombolást és károkat okoz. Meg kell tanulnia mindenkinek és meg kell tanítani mindenkit, hogy csak az a becsületes ember, akire számítani lehet, aki saját nemzetét és vallását megbecsüli s ezt az erkölcsi normát kell alkalmazni csehszlovákra, németre, magyarra egyaránt. Súlyos felelősség terheli Garai István igazgató-tanítót, aki súlyt helyezett kezdettől fogva arra, hogy iskolájába mennél több magyar gyermek iratkozzék be s mikor ez megtörtént, a gyermekek elnemzcfcle- nitésével kívánt magának érdemeket szerezni. A református vallástanitást is elsősorban azért ellenezte, mert az magyar nyelven folyt és nemzeti türelmetlenségét igy átvitte vallási térre is, mikor éveken át csinált nehézséget a református lelkészeknek, hogy rendszeresen tanithassák a hittant. Az a helyzet, melybe 20 magyar gyermeket kergetett bele, hogy nem végezhették el osztályuk megfelelő vallástam anyagát, lelki képet ád Garatról a pedagógusról, az emberről és népnevelőről egyaránt. A tanügyi hatóság kötelessége őrködni afelett, hogy gyermekeket csak olyanok neveljenek és oktassanak, akik tisztában vannak a tanítói tisztség magas erkölcsiségévd és népnevelő szerepével. Egy olyan községben, melyben két nemzet fiai laknak, nem lehet hivatása a néptanítónak, gyűlöletet és sovinizmust árasztani maga körül. A vallási türelmetlenség pedig, melyről Garai ugyancsak bizonyítványt állított ki magának, már nem e századba való.

Fentiek alapján kérdem az iskolaügyi Miniszter Urat:

1) Van-e tudomása arról, hogymilyen körülmények között folyt az elmúlt tanévben Baracska községben a szlovák tannyelvű állami elemi népiskolában a református gyermekek vallásbeli oktatása?

2) Haj lan dó-e intézkedni haladéktalanul, hogy a hittanból vizsgát nem tett református gyermekek utólag vizsgázhassanak, hogy bizonyítványukat megkaphassák?

3) Haljandó-e Garai István Igazgató-tanitót magatartásáért fegyelmi vizsgálatnak alávetni és máshová áthelyezni?

VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyor- san és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadó- hivatalunk: Bratislava, Lazaret-ucca 45. Telefon 41-70. Ilyen útlevelek meghosszabbítását ia vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha II., Panská ul 12. Hl.

A világbéke és a párisi világkíálliíás

Irta: Duka Zólyomi Norbert