Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-26 / 221. (4367.) szám
1937 szeptember 26, vasárnap. A szlovenszkóí magyar tudományos élei fájdalmai Írfa: Duka Zólyomi Norbert A sok szlovenszkói vajúdások között a legsúlyosabb a magyar tudományos élet vajúdása. Aki figyelmesen nézte végig az utolsó szlovenszkói magyar könyvnapot, fájó szívvel állapíthatta meg, hogy a tudományos magyar irodalmat Szántó Hugó egy érdekes filozófiai müvén és az elhunyt dr. Alapy Gyula néhány komaromi vonatkozású írásán kivül semmi sem képviseli. Közben aktiv tudományos szervünk nincsen, a Masa- ryk-akadémia a múltban szépirodalmi könyvkiadásokkal pocsékolta el az erejét, ahelyett hogy elsődleges célját, a tudományos élet megszervezését teljesítette volna és csak most igyekszik uj erőfeszítéssel talpra állni. Ha még nagyon keresném a nemlétező szlovenszkói magyar tudomány labirintusában, itt meg amott néhány értékes Haiczl-könyvet találnánk és egy pár elszórt vagy Szlovenszkón kivül megjelent értékesebb értekezést. Dr. Alapy Gyula ugyan egyedülálló jegyzékében (Kazinczy-évkönyv 1929) 107 elméleti müvet említ, melyek szlovenszkói szerzőktől jelentek meg 1929 óta, de a néhány értékes monográfia nem menti meg az iskolakönyvekből és nagyképüsködő bölcselkedésből álló? gyűjteményt. Amit ebben a tükörben joggal ke-j reshetünk, szerves tudományos élet arculatát, azt nem látjuk meg benne. Joggal állapíthatja meg mindenki és ezt minden őszintén érző szlovenszkói magyar kulturmunkás érzi is, hogy tudományos élet helyett polihisztorság, irodalom helyett többnyire csak publicisztika található még akkor is. ha a rosszakaratú, nem tiszta szándékú és hivalkodon dilettáns termékektől el is tekintünk. Nemrégiben két helyen törtek pálcát a szlovenszkói magyar polihisztorság felett. Sajnos, az Ítélő bírók egyik esetben sem néztek mélyebben bele a probléma aktacsomóiba, mert hisz nem egyéni kis hibákról vagy szubjektív vétkekről van szó, hanem áthidalhatatlan objektiv tények súlyos valóságáról. A szlovenszkói polihisztorság kényszerhelyzet és kietlen kisebbségi sors árnyékvetése. Ez a polihisztorság messze van Goethe boldog ,, Allerwelt“ érdeklődésétől, Strindberg természetes attitűdjétől és Babits tragikus meghasonlásától, ahol a polihisztorság a kedvező objektiv tények keretében játszódik le. De éppen olyan messze van az egyéni akar- nokság vétkes kalandvágyától. A szűk korlát, amelybe szorulva vergődik, a külső tények kényszerítő állapota. Ez a polihisztorság a szlovenszkói magyar tudományos élet meg nem oldott tragédiájában keresendő. Ezt az egyik kritikus nem látja meg egyáltalán. A másik észreveszi, de könnyedén elsiklik felette. A Eüleki TC védelmére, irta Pecri Rezső meg- okolatlanul vidám cikkét az egyik magyar napilapban. A sovány ötlet: azért vesztette el a FTC a prágai mérkőzést, mert belőle éppúgy hiányzott a felkészültség, mint ahogy közéletünkből hiányzik, — ez a sovány ötlet olyan mezőkre ragadta el a cikkírót, ahová nem szabad olyan cinizmussal belépni, miként ö tette. A kérdés magja komolyabb és komoly marad akkor is. ha a hozzá hasonlóak fel is ülnek a mindent jobban tudás elefántcsonttornyára és onnan röhögnek le a szlovenszkói magyar élet fájdalmaira. Ha hosszú körmondataiból kirostáljuk a viccet és a cinizmust, három kis áligazság marad: a szlovenszkói magyar életben azért uralkodik a polihisztorság. mert 1. az egyéni ambíciók hamisak és nagyképűek, 2. csábit a sordij cs 3. csábit a politikai babér. — Az első megállapítás felületes. a másik, a kenyérkérdes felvetése nem fair, a harmadik meg egyenesen rosszakaratú. Hogy mindig a magyar egyének hibásak, mert végeredményben ide torkollik mind a három tétel, azt csak az Írhatja, akinek a szemüvege be van mázolva. Azon politikai felfogás festékjével, amelyet szeretetlen nyegle kezek kennek rá mindenre azzal a jelszóval, hogy minden jó és minden rendben van, csak a magyar rossz cs haszonta- lan. Pedig .Íven esetekben .ok mindenről lehetne beszélni. íohtikai babérok? Sordij? Aki milyen, olyannak látja a többieket is. Micsoda cinizmus kell ahhoz, hogy valaki, aki saját bőrén tapasztalta az áldatlan viszonyokat, aki tudja, hoqv nincs olyan tudományos folyóiratunk, mely srak- cikekket kellőképpen honorálná, aki tudja, menynyit kell ingyen magyar érdekek felismerésében megirni és megtenni, hogy éppen az ilyen beavatott vesse fel a sordij a kenvér — gondolatát' Személyeskedéssel, rosszakarattal nem lehet a kérdést megoldani. Ezt már sokkal pontosabban érzi Vájlok Sár dór ..Harmadik irodalmi nemzedékünk“ cinni cikkében. melv a „ I átra" cirnii folyóirat szeptemberi számában jelent meg. A zilált irodalmi viszonyok egyik okát a fiatal nemzedék lecsatlakozásában látja, a másik indokot a második iro- almi nemzedék helytelen magatartásában kere- , ,zt ve i. hogy ö szoktatta a harmadik nem- 'c ,ot kritikátlanságra és nnivelctlenséqre. -ónban \ ájlok sem ért ezen cikkében a ker- fö ttnry'f U'; ^ar' ‘fásának nem is ez a Cm akarok kitérni a szépirodalmi garázdálkodásra, mely büntetlenül folyik a szlovenszkói irodalmi versekben. Ezen a téren teljesen igaza van mindenkinek, aki a szigorú kritika pálcáját töri el a burjánzó dilettantizmus felett. Ezen a téren nincsen kényszerhelyzet. A kisebbségi sors nem követeli, az egyesületi szervezkedés és a problémák égető volta, az emberek hiánya nem kényszerit senkit sem arra, hogy verseket és regényeket írjon. Az elméleti irodalom terén egészen más a helyzet. Elsősorban állapítsuk meg. hogy sok eset, amit rikító színekkel pellengéreznek a saját szemükben gerendát nem látó kritikusok, nem fedi a nagyképü polihisztorság fogalmát. Kisebbségi szűk viszonyaink számtalanszor megkívánják, hogy valaki saját szakmáján kivül eső dolgokkal foglalkozzék alkalmilag, mert a sürgős magyar élet igy kívánja. Csak néhány példát említek. Néhány kiváló iskclaszakértő nem elégiheti ki az összes rendezések, iskolanapok és szükséges cikkek tömegét. Vájjon olyan nagy bün-e, ha valaki, aki ezért természetesen nem követeli magának az iskolaszakértő méltóságos cimét, viszont ismeri a viszonyokat, valahol erről a kérdésről előadást tart vagy egyik részletét aggódó gondoskodással felveti? Vájjon nagyon nagy báliéét csinált-e a pozsonyi, tavaly rendezett művészeti ankét, amikor kimondta, hogy az olyan lapoknál, ahol nincsen hivatásos mükritikus, in-j kább művészeti beszámoló alakjában számoljon be az, aki mégis foglalkozik a kérdéssel sem hogv valaki a művészet étrendjével foglalkozó irtokat írjon e helyett? Általános felkészültség alapján és józan judiciummal sok mindenről íehet írni. anélkül, hogy ez diletantizmus volna. És sok mindenről kell is Írni, mert a sürgős érdek úgy kívánja és nincs más, nincs hivatásos, aki megírná. Ebben hibát csak az tud látni, aki felteszi, hogy például az illető cikkíró önmagának szakemberi babérokat akar alkalmi cikkekből fonni. De aki ilyet tesz fel, anélkül, hogy a cikk puszta létezésén kivid valami más erre feljogosítaná, az rosza-karatu. Ez az együk hiba: a szakemberek teljes hiánya es ami ezzel szemben áll: a sürgős érdekek kényszerhelyzete. Ha még tovább megyünk, hogy miért nincse- ek szakemberek, akkor jutuk el a kisebbségi sors tragikus hátteréhez, a kérdés sajátos kuliisszái- hoz. Nincsen magyar egyetemünk, mely viruló tudományos életet teremthetne a szlovenszkói magyarság életén belül. Nincsen saját tudományos fórumunk, Pozsonyon kívül tudományos munkásainknak nincsen könyvtár-lehetőségeik, nincsenek ösztöndíjak és nincsen meg — kevés, nagyon is kevés és csekély méretű kivétellel — egy idősebb tudós generáció buzdító és irányitó vezetése. Életünkből hiányoznak a magyar tudományos élet keletkezésének a legelemibb alap- feltételei. Nincsen tudományos szervünk (a Masaryk- akadémia csak lassú előretöréssel hozhatná be az elmúlt évek eltékozolt erejét), nincsen olyan szakfolyóiratunk, mely úgy tud-ná munkatársait honorálni, hogy a szakmájukból megélhessenek. A kenyér és a tiszta tudomány párviadala nem segítheti elő a tudományos élet felvirágozását. Akkor, amikor egy hosszú és mondjuk kivételeNem akarok megoszülni! Ml liajregeneratop" Csalhatatlan szer az egészséges, természetes hajszín visszanyerésére és az őszülés ellen való védekezésre. - Ezen híres, rég bevált hajviz nem festőszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot. A haj magábaszivja ezen hajvizet és igy kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes színt és megfelelő sűrűséget nyernek. Erősiti a hajat és megakadályozza az őszülést a legmagasabb korig. £ra Ké 10.Kaphaió: Vctösrák-PatiEcáhan, BRATISLAVA, Mihály ucca 24. szám. sen tényleg tudományos kutatás alapján készült tanulmányért 80 vagy 100 koronát fizetnek (és valljuk be, áki ismeri az illető folyóirat viszonyait, az tudja, hogy még ez is heorizmus), akkor senkitől sem lehet azt követélni, hogy tudományos munkából éljen vagy haljon meg. Nem is beszélve nagyobbszabásu tudományos müvek ki adha t atl ans ágáról. A ,.Tátra" pályadijkiirása hatalmas lépést jelent előre és remélhető, hogy ezt a lépést több hasonló fogja követni, de még akkor is évek fognak ahhoz keilend, hogy Szlovenszkón magyar tudományos élet viruljon. A mi viszonyaink között nem is olyan ártalmas a polihisztorság egy bizonyos — természetesen nem hivalkodó — formája. Minden kultur- munkásnaik annyi fronton és annyi helyen kell a helyét megállnia, hogy egyelőre széleskörű általános műveltség nem árthat. És végül még egyet: a tudományos munkának nem kell azzá fajulnia, amit a német „Fachsimpelei‘‘-nek nevez. Gyáva vagy következetlen az, aki nem mer szembenézni a szlovenszkói magyar tudományosság hiányának igazi okaival.-j Szlovenszhó egyik legszebb műemléke a bajmóci vár, ami miail nem lehel eladni Bajmóc-fürdői BAJMÓC. — Az utóbbi időben sokat le-J hetett hallani a festői Bajmóc váráról, amely! megakadályozta, hogy Bajmóc-fürdőt megvegye a Bat'a-cég. Mi is megírtuk, hogy a fürdő megvételéről tárgyalások foynak, de végül is a Bat'a-cég főnöke, Bata János elállt a tervtől, mert a fürdő tulajdonosára hárulnak a vár karbantartásának költségei s ez olyan nagy összeget emésztene föl, hogy a vállalkozást nem teszi rentábilissá. Most meglátogattuk Bajmóc várát, amely Felsőnyitra vidékének tényleg egyik legszebb és legérdekesebb műemléke. Maga a városka sokat fejlődött az utóbbi időben, modernizálódott: a régi épületek helyén uj bérházak, középületek emelkednek, a gondosan kikövezett uccákat árnyas fasorok szegélyezik. Ez az útvonal vezet a vár felé, amely magasan emelkedik a lankás táj fölött Ezer év harcai a vár körül Ba jmóc várának története valóban izgalmas történelmi regény. Már a honfoglalás idejében fönnállóit maga a vár és a hagyomány szerint Bojnik rablólovag építette. A régi okmányokban a község elnevezése is különféleképen fordul elő, leggyakoribb a Boynic, Bojnóc, vagy pedig Weitnic elnevezés. Nincsenek följegyzések arra nézve, hogv egészen a tizennegyedik század elejéig kik voltak a vár urai. bizonyos azonban, hogv Róbert Károly idejében Geletha bán tartózkodott itt. Nagy Lajos idejében pediq I ászló oppelni herceg. Magyarország nádoráé colt a kastély. 1470-ben a Bajmóci qró- fok kihalta után a koronára szállt és Mátyás király fiának. Corvin Jánosnak adományoz- késöbb Szapolyay János kezére került, majd Thurzó Elek. 11. Ferdinánd adománylevele folytán pedig 1637-ben a Pálffy grófok tulajdonába ment át. A várkastélyban megfordultak a huszita háború idején a csehek is. 1530-ban pedig Mohamed basa. a belgrádi török haderő parancsnoka szállt meg északmagyarországi hadjárata idején a kastély környékén. A tehetetlen dühükben, hogy a várat nem tudták bevenni, az egész környéket fölgvujtották es ekkor Bajmóc városa a lángok martaléka ,0!! 1 ^99-ben Bocskav katonái is ostromol- de sikertelenül, amig azután 1 hurró Szaniszló rendeletére a vár kapuit megnyitották Bocskay előtt. A Rakóczi-fölkelés idején is tíz hónapig állta a vár a kurucok ostromát, míg végre Bercsényi előtt megnyitotta kapuit. A kastély kincsei A várkastély két részből áll, az ó- és az uj várból. Az óvár sokszögű épületkockái közül magasan emelkedik ki az ötemeletes uj vár. A termekben fölbecsülhetetlen értékű műkincsek vannak fölhalmozva. Maga a képtár vagyonokat ér meg, a családi és magyar történelmi freskókon és festményeken kivül a legkiválóbb holland, spanyol és olasz mesterek müvei találhatók benne. A műkincsek legnagyobb részét a vár urai külföldi útjaik alkalmával vásárolták ösz- sze. A kastély urainak rendkívül gazdag mügyüjteménye azonban nincs teljes egészében a bajmóci kastélyban fölhalmozva. Rengeteg jutott más kastélyokba is és nagy részüket az államfordulat után Budapestre vitték. A bajmóci várban régi spanyol műkincsek és a tizennegyedik és tizenhatodik századbeli értékes fafaragásu bútorok, Augusztus császár életnagyságu bronzszobra, XIV. Lajos életnagyságu vert ezüstszobra. Pompadour asszony tükre, Kapiszt- rán János zászlaja, Bethlen Gábor ezüst disznyerge és számos más, rendkivül értékes művészi és történelmi értékű ritkaság van. A levéltárban őrzik III. Ferdinánd király 1647 március 5-én kelt pátensét, amely a község és a bajmóci uradalom közötti magánjogviszonyt rendezi. Egy különc Pálffy A legtöbb ritkaság gróf Pálffy Jánostól származik, aki külföldi utazásai során szenvedélyesen gyűjtötte a műkincseket és egy- egy művészi vagy történeti értékű ritkaságért mesés árakat fizetett. A világ majdnem nimden nagyvárosában éltek ügynökei, akik figyelmeztették, ha valamilyen értékes ritkaságot lehetett megszerezni. Ugyanekkor háztartásában és személyzetével szemben szinte betegesen takarékos volt és mielőtt külföldre indult, hogy esetleg százezreket fizessen ki valamilyen műkincsért. gondosan kiosztotta személyzetének az élelmiszert, amit távolléte alatt elfogyaszthattak. Különben az éléskamrát állandóan zárva tartotta és a kulcsokat ő maga őrizte. Később. amikor megbetegedett, hordágyon vitette magát a konyhába, hogy személyesen adja ki a szakácsnak a szükséges élelmiszert. Nem mert megnősülni, mert attól tartott, hogy feleségét nem tudja majd eltartani. Egyszer egy cigányasszony megjó-. solta neki, hogy addig él, amig a vár építkezései be nem fejeződnek, erre a gróf éveken át tataroztatta a várat és mindig építtetett rajta valami, mig végre meg nem unta a sok hiábavaló költséget és beszüntette az építkezést. Röviddel ezután meg is halt. Utódai babonásan ragaszkodtak a jóslathoz és folyton építették és javították a várat, amelynek építkezése még ma sem fejeződött be teljesen. Pálffy Jánost egyébként végrendelete szerint késő éjszaka temették el, a koporsót három fekete paripa húzta és a halottaskocsi mellett a vár személyzete haladt égő fáklyákkal. Bajmóc-fürdő hajdani ragyogása Maga a fürdő az egykori Magyarország legrégibb gyógyfürdői közé tartozott és már az 1113-as évben történt róla említés. A fürdő berendezését a 16-ik században fényesnek és előkelőnek jellemzi a történetiró. Ebben az időben, amikor Thurzó Elek volt a fürdő tulajdonosa, több külföldi uralkodó is meglátogatta Bajmócot, amely hosszú ideig nevezetes nemzetközi fürdőhely volt. A gyógyforrások a várhegy tövében fakadnak, itt áll a főpavillon is gyönyörű park közepén. Az uj vár épületében modern komforttal berendezett vendégszobák várják a vendégeket. A fürdőmedence vize forrásvízzel kevert meleg gyógyvíz, úgy hogy rendkivül kellemes benne a fürdés. Bajmóc község is tekintélyes történelmi múltra tekinthet vissza. A község közepén álló templom és plébánia még a tizenkettedik századból való. A török háborúk alatt majdnem egészen lerombolták és a tizenhatodik században épült újjá. A reformáció idején az akkori kegyur, gróf Thurzó Mihály az egész községgel együtt protestáns hitre tért, lefoglaltatta a templomot és csak 1641-ben került ismét katolikus kézre. A templomban van a Thurzó-család sírboltja, a várkápolnában pedig Pálffy János vörös márványból faragott síremléke. A vár ka-i púja előtt egy 5 — 600 éves hársfa áll, amelynek árnyékában a legenda szerint so- _ kát pihent Mátyás király, amiről számos ( Mátyás király aláírásával ellátott oklevél is tanúskodik. S, B,
