Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-26 / 221. (4367.) szám
1937 szeptember 26, vasárnap. ^rägai-Mag^arhi rlät» A felekezeti iskolák csorbítatlan fönntartása mellett szállt sikra a beregi református egyházmegye közgyűlése A kárpátaljai terméskatasztrófát súlyosan megérzik az egyházi intézmények is ■■ A nagyberegi urbéresutódok nemes áldozatkészsége ■ ■ ■ Az egyházmegye az anyanyelvű hitoktatás biztosításáért BEREGSZÁSZ. — A beregi református egyházmegye most tartotta meg őszi rendes közgyűlését a tagok nagy érdeklődése mellett. A közgyűlést Bary Gyula esperes, nagyberegi lelkész szárnyaló imájával nyitotta meg. Számbavétel és megalakulás után Fekésházy Sándor gondnok, uradalmi főintéző emelkedett szellemű beszédében a vallásellenes áramlatok elleni összefogásra és a hitvallók bátor harcára buzdította az egyházmegye vezetőit és minden tagját. Bary Gyula esperesi jelentésének előterjesztése előtt kegyeletes szavakkal megemlékezett Masaryk volt köztársasági elnök haláláról. A megemlékezést a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Az esperesi jelentés az egyházmegye hitéletének javulásáról, erősödéséről számol be. A lelkiekben határozottan gyarapodik az egyházmegye, annál szomorúbb azonban az egyházközségek és a hívek anyagi helyzete. Az idei*év katasztrofális gazdasági eredménye kihat az egyházi intézményekre is. Elsősorban a felekezeti iskolák fogják megérezni a hivek válságos anyagi helyzetét. Az iskolafenntartás amugyis egyre terhesebbé váló kötelezettséget jelent a gondokkal küzdő egyházközségek számára. Több iskolában nincsen felekezeti tanító, egyes iskolákat átadtak az államnak és a református felekezeti iskolák száma sajnálatosan apad. Tetézi az egyházközségek, de magának az egyházmegyének bajait a túlságosan nagy megterheltetést jelentő közigazgatási és az állami segítséget nélkülöző egyházi intézmények és intézetek fönntartási költségei. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg végül az esperes a korán elhunyt Kovács József volt munkácsi segédlelkész haláláról. Györke István egyházmegyei főjegyző, beregujfalgsi lelkész gondos alapossággal készült egyházmegyei rajzában örvendetes tényként emelte ki, hogy a templombajárók száma egyre emelkedik, a szekták terjeszkedése pedig csökken, sőt teljesen megállt. Jelenleg 27 egyházközségben vannak szek- táriánusok, de létszámuk elenyészően csekély. A szekták keletkezése többnyire anyagiakkal hozható összefüggésbe. Leginkább csak a családfő lép ki az egyházból, hogy az egyházi kötelezettségek alól szabaduljon. A hivek áldozatkészsége is növekedik. Egy év alatt hatvan százalékkal emelkedett az adományok össze'ge. — A nem magyarnyelvű iskolákban a református vallásu tanulók hitoktatása körül egyre több nehézséget támasztanak az iskolai hatóságok. Az egyházmegye a magyar nyelven való hitoktatás biztosítása céljából szükség esetén az iskolaügyi minisztériumhoz fog fordulni, hogy erre a sérelmére orvoslást keressen. — Az egyházmegye népességi mozgalma kielégítő. A születések száma túlhaladja a halálozását. A születések száma azonban némi csökkenést mutat, különösen Beregszászon, ahol bár ötezer református él, egy év alatt mindössze 87 református gyermek született. A missziói bizottság jelentését Simon Zsigmond asztélyi lelkész terjesztette elő és ismertette az egyházközségek téli munkatervét, amely szerint a vallásos élet erősbi- tése céljából vasárnapi iskolát, házi istentiszteleteket, vallásos estéket tartanak. A férfi-, asszony-, leány- és ifjúsági körök gazdag munkatervvel indulnak a tél felé. A tanügyi bizottság nagy szakavatottság- gal készült jelentését Fóry József nagyberegi igazgató-tanitó ismertette. Rámutatott arra, hogy a konvent intézkedése folytán az idén már az iskolai körfelügyelőségek végezték el az iskolák látogatását. Az egyházmegyében három körfelügyelőség alakult. A jelentés megállapítja, hogy az egyházmegye területén 7018 református vallásu tanköteles van és abból csak 1839 jár református felekezeti iskolába, vagyis mindössze 26 százalék. Alig valamivel kisebb percent jár más felekezetű iskolába a református gyermekek közül, mig a nagy több- fi g állami iskolák növendéke. A református iskolák száma 16, amelyben összesen 32 tanterem van. A református tanítók száma 23, a kisegítő állami tanítóké 9. Hibáztatja a jelentés ,hogy oly helyeken, ahol a felekezeti iskola mellett állami iskola is működik, ott a két iskola növendékeit nem elkülönítve tanítják, hanem a felekezeti iskola csak egykét osztályt kap, mig a többi osztály tanulói az állami iskolát látogatják. Az egyházmegyei közgyűlés a jelenlegi helyzettel szemben leszögezte, hogy osztatlanul és különváltan kívánja a felekezeti iskolákat fönntartani. Huszty Béla az egyházmegye pénzügyi helyzetéről adott elő részletes jelentést, amelyből kitűnt, hogy az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek vagyona több, mint 17 millió korona. Az egyházi rendeltetésű földek 2589 holdat tesznek ki és értékük 5 millió korona. Az egyházmegye Illés Gyula beregszászi, Szabó Antal munkácsi és Mikola László nagyberegi segédlelkészeket bekebelezte, továbbá Kecskés Lajos nagyberegi és Menyhárt László beregrákosi tanító megválasztását megerősítette. Helyesléssel és megnyugvással vette tudomásul a közgyűlés a nagyberegi volt úrbéresek leszármazottai és az ottani egyház- község közt létrejött azon megállapodást, TKiy^F 60 3 + 1 lámpásos vevő, 3 hullámhossz, látható szelektivitás jelzővel, nagy permanens dynamikus hangszóróval: Keményfa szekrénnyel; Nem kell készpénzben fizetnie. A mi egyedülálló „B+B-rendszerünk“ megkönnyíti Önnek a vásárlást, mert kényelmes havi részletekben fizethet - gondjai tehát nincsenek. Postai szállítás mellett sem csomagolást, sem portót nem számítunk. Szlovonszkő legnagyobb áruháza SSillSUlff IllOUK, Bratislava, Köztársaság-tér 34. Kérjen felvilágosítást a nagy rádió tomboláról. Nyeremények 10.000 Kc-n felüli összegben. £ nyári szilnél 8 eg szebb befejezése: 9 nap RuzsbacSi-Főrd&n Termálstrandunk, ellátásunk felségeset nyújt. — índuüás minden szombatom. JELENTKEZÉS € E © © K - BßJlYgSLAVÄifi «9S-minden beleértve. j amely szerint az urbéres-utódok magukra | vállalták a nagyberegi református iskola ta+ T'.itói alapfizetésének, valamint a dologi kiadásoknak biztosítását. Vagyis mintegy 30 ! ezer korona terhet vállaltak magukra, hogy I biztosítsák az ősi iskola fönnmaradását. Több kisebbjelentőségü adminisztratív í ügy letárgyalása után. a közgyűlés véget ért. PRÁGA* — Az egyesült párt kárpátaljai törvényhozói, dr, Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő és Hokky Károly szenátor hónapok óta erélyes akciót folytat a súlyos életkörülményekkel küzdő s az elmúlt nyáron sorozatos elemi csapásokkal sújtott kárpátaljai lakosság nyomorának enyhítés ér é. « A két törvényhozó még az aratás idején, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az aszály csaknem teljesen elpusztította a kárpátaljai, mezőgazdák termését s igy a lakosság kenyerét, amikor kiderült, hogy a terfei-s nagyon sok helyen még a vetőmagot is ság adta vissza, sőt, hogy kevesebb termett, mint amennyit elvetettek, terjedelmes memorandumot nyújtott át Prágában a miniszterelnöknek és a földművelésügyi miniszternek. Ebben a memorandumban rámutattak az aszálykár mérhetetlen pusztításaira, arra, hogy a hivatalos becslés is 250 millió koronában állapította meg a kár értékét, egyben felhívták az illetékesek figyelmét arra, hogy elismert cseh szaktekintélyek véleménye szerint is a tervszerűtlen erdőgazdálkodás és az indokolatlan erdőpusztitás a legfőbb oka annak, hogy Kárpátalját évek óta az elemi csapások sorozata sújtja: egyik évben hosszantartó esőzések és a folyók áradása mossa el a lakosság termését, máskor meg az aszály perzseli el a kenyértermő kalászokat. Törvényhozóink ezért intézményes segélyakció megszervezését és végrehajtását kérték a kormánytól: kellő mennyiségű kölcsönvetőmag, adó- leirások s adóvégrehajtások felfüggesztése, valamint általános moratórium révén s egyben rendkívüli költségvetési hitellel történjék gondoskodás az akció hatályos keresztülvitelének fedezetéről. Koriáih képvisel a f5!d- mfiveiésBsyi miniszternél Minthogy az eddig történt intézkedések nem kielégitőek s a két magyar törvényhozó a memorandumunkban foglaltakra még nem kapott választ, legutóbb Hokky Károly szenátor, most pedig dr. Korláth Endre képviselő járt Prágában s a földművelésügyi minisztériumban megsürgette a további hatósági intézkedések megindítását. Dr. Korláth képviselő tárgyalt dr. Zadina földművelésügyi minisztererrel is s vele megbeszélte Kárpátaljának úgyszólván valameny- nyi égető gazdasági kérdést. A képviselő mindenekelőtt a felterjesztésben fölhozott intézkedésekről kért felvilágosítást a minisztertől. Dr. Zadina földművelésügyi miniszter válaszában] ’ kijelentette, hogy a földművelésügyi kormány megfelelő összeget tudott biztosiitami a kárvallott kárpátaljai és keletszlovenszkói gazdák vetőmagsegéllyel való ellátására. Az akciót a helyi hatóságok hajtják végre külön bizottságok révén. » A súlyos pénzügyi helyzet az oka annak, hogy teljes mértekben nem tudják a kárvallott lakosság igényeit kielégíteni. A tervszerűtlen erdőirtásra vonatkozólag a miniszter elismerte, hogy etekintetben történtek régebben, még az ő minisztersége előtt hibák, de, amióta ő vette át a földművelésügyi minisztérium vezetését, a legszigorúbb intézkedéseket adta ki, hogy az erdőgazdálkodás az üzemterveknek megfelelően történjék, sőt gondoskodott arról is, hogy a kjpusztitott erdők újabb tervszerű fásítással pótoltassanak. Minderre miég a magyar törvényhozóik memoranduma alapján írásban is meg fogja adni a választ. Korláth képviselő itt megjegyezte, hogy a miniszter által említett bizottságok működése iránt nem lehet teljes bizalommal, mert a Tisza-áradás alkalmával szervezett bizottság is igazolta nem egy ténykedésével, hogy nem érezte át teljesen hivatását. Akkoriban például Tiszakeresz- tur kárvallott népe alig 2GÖ korona segélyt kapott, jóllehet a pusztító ár közel 2000 hold termését semmisítette meg. Az erdőgazdálkodás kérdésére még a miniszter Írásbeli válasza után vissza fog térni, mert értesülése szerint az erdőirtás még most is folyamatban van, sőt nagyobb- arányu erdőirtást is tervbe veitek. A kormány által foganatosított moratórium sem kielégítő, mert az csak 1938 márciusáig terjed, mert hiszen a kormánynak is tudnia kellett, hogy márciusban még nincsen aratás, tehát a gazdák akkor sem lesznek abban a helyzetben, hogy adósságuk törlesztésére gondolhassanak. Föltétlenül szükséges a moratóriumot kiterjeszteni 1938 októberéig. Moratórium is az adóvégraltaiiásoüi falfiissiztéss Zadina miniszter kijelentette, hogy ezt a márciusig terjedő moratóriumot is csak a legnagyobb nehézségek és súlyos küzdelem árán tudta keresztülvinni, de nézete szerint százszázalékosnak tekinthető, mert minden kövtelésre kiterjed. Korláth képviselő itt ismét közbevetette, hogy százszázalékosnak nem tekinthető a moratórium, mert az adók behajtása terén még ma is a legszigorúbban járnak el s a végrehajtók nem egy esetben elhajtják a gazdától marháját és azt heteken keresztül tartják, úgyhogy a gazda —• mert gazdaságában szüksége van az állatra -— drága pénzen kénytelen kiváltani, amivel illuzórius az a törvényes intézkedés, hogy a marha- állomány csak az ingatlannal egyidőben árverezhető el, valamint az is, hogy a pénzügyminiszter a nyár folyamán kíméletet rendelt el a gazdasági ingóságok árverezésére. Zadina miniszter felhatalmazta erre Kor- láfh képviselőt arra, hogy terjessze elő konkrét panaszait s megígérte, hogy a pénzügyminiszternél el fog járni, hogy azokban a járásokban, amelyekben aszálykárok voltak s ezt a mezőgazdasági közintézményék is igazolják, a pénzügyi hatóságok az adóvégrehajtásokat felfüggesszék. Nincs pénz! Korláth Endre az aszálykárral kapcsolatban még megismételte a felterjesztésében előadott azt a kívánságot, hogy a kormány gondoskodjék külön költségvetési hitelfedezetről, hogy a vetőmagsegélyek kiosztása ne a mostani módon történjék, hanem a gazdák kölcsönképpen kapják a vetőmagot s azt egy éven belül, a legközelebbi aratás eredményéből térítsék azután meg természetben. A földművelésügyi miniszter azt válaszolta, hogy a rendkívüli költségvetési hitelre vonatkozó javaslatot nem támogathatja, mert arra nincsen pénz. Ezt az akciót a mai súlyos pénzügyi helyzetben céltalannak tartja, Mm Icai! sserveisii a Sörpiacot Korláth képviselő még a kárpátaljai szőlő- szövetségek panaszait ismételte meg a borpiac teljes lezüllörísége tárgyában s kívánta, hogy a kormány megfelelőképpen gondoskodjék a , bor elhelyezéséről, mert lehetetlen helyzet, hogy például csak Beregszászon 72 ezer hektoliter bor van eladatlanul a pincékben, úgyhogy az uj bor potom áron kerül a létéért küzdő termelőtől a nagykereskedelem kezébe, annyira áron alul, hogy a szüretelési költségeket is alig fedezik, a bor ára az adó felét is alig éri el s körülbelül az üres hordó árának nívóján mozog. A miniszter válaszában kijelentette, hogy a minisztérium mellett működő szakbizottság már régen foglalkozik ezzel a komoly gondokat okozó kérdéssel, de még nem tudta a kérdés nyitját megtalálni, Ő azonban el van tökéivé arra, hogy a Korláth képviselő által is említett külföldi példák alapján valamelyes ármini múlást fog bevezettetni, hogy a szőlő- termelés kifizetődjék. Végül Korláth Endre kitért a viski közbirtokosság erdőügyeire is, ahol a miniszter az ügy gondos kivizsgálását helyezte kilátásba. A képviselő elutazása előtt kijelentette, hogy akcióját változatlan erővel tovább fogja folytatni, mert a miniszteri felvilágosításokat nem tartja kielégítőknek. Kárpátalja gazdasási ügyeiről tárgyalt Ifílli képviselő Zadina földművelésiig yi m iniszterrel Az egyesült párt törvényhozóinak aksióia a kárpátaljai gazdák intézményes megsegítésére ■ ® bölcsön vetőmagot és moratóriumot követeinek a kárvallott gazdák résiére - kincsen pénz a mezőgazdák megsegítésére?
