Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-22 / 217. (4363.) szám
1937 szeptember 22, szerda. T>RXGS1-MaGÍ!ARH1 RLAE» 5 A C2 rejtélye Francia földön letartóztatták France egyik városparancsnokát utánra is megóvják a szürke módosulásába való alakulástól. Mindamellett ezirányban sem tudnak még bizonyosat, hiszen vannak óntárgyak, melyek bebizonyitottan néhány* száz évesek és egészségesek voltak, mielőtt hirtelen „megbetegedtek“. így tehát az uj ötvözeteknél is eltarthat jóidéig, mig bizonyossággal eldönthető róluk, vájjon immunisak-e az ónpestis ellen vagy sem. A láthatatlan alumínium A valenciai tengeralattjáró elrabiásának háttere - Troncozo szerepe PARIS. — Julian Troncozot, az iruni nemzeti csapatok parancsnokát francia területen letartóztatták, mert az a gyanú merült föl ellene, hogy résztvett a „C 2“ nevű, Brestben levő valenciai tengeralattjáró drablási kísérletének végrehajtásánál. A parancsnokot kihallgatása után Bresztbe hozták. Ugyanakkor letartóztatták Raphael Pareila gépkocsivezetőt is, aki Troncozot Használja ki az őszt, amikor a gyönyörű Luhacsovice Fürdő tarka színekben pompázik. Kérjen prospektust az Icgazqa- _______________t óságtól._______________ Hendayebe hozta. Ugyanebben az autóban utazott Linares márki is, akinek bátyja Franco vezérkarának tagja. Őt is letartóztatták. Az autó átkutatásánál egy gépfegyvert találtak. Troncozo tegnap délután érkezett Spanyolországból Hendayebe, ahol azonnal a rendőrfőnökségre ment és a következő vallomást tette: Átveszem a teljes felelősséget a »C 2“ elrablásának ügyében. E bejelentés után Herbette francia nagykövethez ment St. Jean de Luzba, majd visszatért Hendayebe, ahol a pályaudvaron nagy tömeg tüntetett ellene. Troncozot letartóztatták. A nemzeti parancsnok a kö- vekező kijelentést tette: — Ha letartóztatnak, akkor letartóztatjuk a nacionalista Spanyolországban levő valamennyi francia konzult és egyáltalában valamennyi francia állampolgárt. Franco az angol í;onzn!lok visszahívását követeli HENDAYE. — Franco tábornok arra kérte a Hendayeben levő spanyolországi angol nagykövetet, hogy hívja vissza a bilbaói, sansebastiani és santanderi angol konzulokat, mert ellenkező esetben kiutasítják őket a nacionalista Spanyolország területéről. A kórház közelében a nyüt uccun magái a pozsonyi országos hivatal egyik mérnöke POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kedden délután félnégy óra tájban Pozsonyban az állami kórház közelében a nyílt uccán izgalmas öngyilkossági kísérlet történt. A kórház mellett vezető Endlicher-uccában egy elegánsan öltözött férfi ment lassú léptekkel a kórház falke- ritése mellett. Nagyon el volt gondolkozva, majd hirtelen megállt, zsebébe nyúlt; valamit elővett onnét s a következő pillanatban lövés dördült el. A fiatalember jajszó nélkül1 összeesett s eszméletlenül terült el a járdán. Elsőnek a sarkon álló őrszemes rendőr sietett hozzá, A fiatalember balmelléből erősen szivárgott a vér, mellette revolver feküdt. A rendőr néhány járókelő segítségével bevitte az eszméletlen öngyilkosjelöltet a közeli kórházba, ahol azonnal műtőasztalra fektették s műtétet hajtottak végre rajta. A golyó a balmellébe hatolt s átfúrta a tüdejét. A zsebében talált iratokból megállapították, hogy az életunt Boris Grinev 36 esztendős orosz, emigráns mérnök, az országos hivatal műszaki osztályáénak tisztviselője. Tettének okát nem tudÍ ^ják, mert még nem tért eszméletre, s nem tudták kihallgatni. Állapota rendkívül súlyos. föerfeg fémek írta: Neubauer Frigyes Árvíz Olaszországban és Franciaországban MILANO. — A múlt heti heves esőzések és felhőszakadások egész Északolasz- országban óriási károkat okoztak. Berga- moban két folyó kilépett a medréből és az országutat és a környező falvakat elborította, a viz másfél méter magasan állt és több órán keresztül lehetetlenné tette a forgalmat a város és a környék között. A stilsei magas ut Ardenonál 70 méter széles szakaszon megrongálódott. A Po is kiöntött medréből és elöntötte a mezőségeket. PÁRIS. — Franciaországban is árvizeket okozott a múlt heti nagy esőzés. A Rhone kilépett medréből és az egész völgyet elborította. Az eddig megállapított kár meghaladja a 10 millió frankot. Az árvíz több faluban házakat döntött romba. Dániában épült föl Európa legnagyobb hidja KOPENHAGA. ~~ Szeptember 26-án, a dán király születésnapján ünnepélyesen fölavatják Európa legnagyobb hidját, amely a Zeeland- és Falster-szigeteket köti össze. A két sziget közti távolság 3200 méter. Az uj hid Skandinávia és az európai kontinens között jelentékenyen megrövidíti az utazási időt. A nemzetközi forgalom szempontjából az uj hid jelentőségét igazolja az a körülmény, hogy az eddigi, úgynevezett kis Belt- hid volt az, amelyen Berlinből észak felé a legélénkebb volt a közlekedés. Ezen az útvonalon kombinálva történt az utazás: a vonat hidra, majd pedig hajóra futott föl. Az ilyen utazás ugyan igen változatos, de viszont sok időbe telik és ezt az időpazarlást szüntették meg most a 3200 méter hosz- szu hid fölépitésével. Ez a hid Európa legnagyobb hidja és a maga nemében az egész világon páratlan. A csernavodai Duna-hid ugyan 3850 méter hosszú, ebbe a hosszúságba azonban bele van számítva a hídhoz és a hídtól vezető ut is. Az uj híd 49, betonból öntött, hatalmas oszlopon nyugszik és 26 méterrel a víz színe fölött ivei, úgyhogy a Keleti-tengeren közlekedő hajók akadálytalanul elhaladhatnak alatta. A vasúti sínpár mellett hat méter széles úttest vezet végig az autók és két és félméter széles úttest a gyalogjárók számára. Az időnyereség a nemzetközi vasutforgalomban 45 percet, a dán forgalomban másfélórát tesz ki* Nehéz elképzelni, hogy csillogó fémtárgyat csak valamiképen is élőlényhez lehessen hasonlítani. De a látszat csal ... és minden fémtechnikus ismételten kénytelen észrevenni, hogy fémekben sokszor egészen sajátságos változások mennek végbe. Nem a közismert vegyi hatásokról van itt szó, melyek legmindennapibb példája a vas rozs- dásodása, hanem szinte valóságos „életjelenségekről“. Mindenekelőtt a „fémek kifáradása“ említendő, melynek fontos szerepét csak néhány éve méltatják kellően. így például kiderült, hogy elektromosság folytonos keresztüláramlása, huzamos ideig való állandó súlyos megterhelések és folytonos rázkódtatások rézhuzalok, vastartók, acélsodronyok stb. molekuláris szerkezetét megváltoztathatják olyképen, hogy föladatukat többé nem teljesitik a kívánt mértékben, szóval — mintha csak megöregedtek vagy kifáradtak volna, akárcsak valami élőlény a sok munkában: a rézhuzal, a vastartó, az acélsodrony szilárdsága csökken és nemsokára különben megmagyarázhatatlan törések lépnek föl, amelyek friss, „fiatal“ fémnél sohase mutatkoznak. De a fémek meg is betegedhetnek — akárcsak valami élő szervezet, melynek előbb még semmi baja s egyszerre csak titokzatos kór támadja meg.,,, A múzeumok réme A legismertebb, de még ma sem teljesen tisztázott fémbetegség a „cinnpestis“. Még csak alig néhány évtizede, hogy tanácstalanul állottak e jelenséggel szemben, amely abból áll, hogy —- különösen régebbi — óntárgyak, például régiségek, érmek, orgo- nasipok felületükön fölhólyagzásokat mutatnak, — a megtámadott fém egyben színét is kezdi változtatni, a tárgy körvonalai mindinkább eltűnnek s a darab végül is szürke, igényetelen porrá esik szét. De nehogy azt higyjük, hogy a levegőnek vagy páratartalmának vegyi hatásáról van szó — a szürke por: tiszta ón. És ez a „pestis' tényleg valósággal olyan, hogy a beteg darabról átfertőződik más darabra, — sok ritka érme s nem egy templomi orgona ment már igy tönkre és beláthatatlan az a kár, melyet ez a különös fémbetegség a múzeumokban okozott. Körülbelül két évtizeddel ezelőtt Cohen tanár, uttrechti tudós ezt a jelenséget rendszeres földerítő vizsgálatnak vetette alá és hosszas kísérletek után sikerült is neki az ónpestist nagyjából megmagyarázni. Kiderült, hogy az ónnak az a tulajdonsága, hogy alacsonyabb hőmérsékletnél más kristály- szerkezetet vesz föl, szakkifejezéssel élve „allotrop modifikációba megy át“. A kritikus hőmérséklet 20 fok Celsius a zérus fölött! Az ónnak ez az átalakulása azonban még tavaszi, sőt enyhe-téli hőmérsékletnél sem szokott „magától“ bekövetkezni, hanem csak akkor, ha a szürke változatának darabkájával kerül érintkezésbe, legyen az bár porszemnyi is. Éhez hasonló jelenséget a fizikus tulajdonképen sokat ismer, — legköznapibb példája az, amikor teljesen mozdulatlan vizet mélyen a fagypont alá lehet lehűteni, anélkül, hogy megfagyna. Ha azonban csak tűhegynyi jégkristályt is ejtünk bele, a viz a maga egész tömegében azonnal megfagy. Tárgyunkhoz visszatérve, a legfurcsább tehát az, hogy ezek szerint az ón — kivéve a nagyon meleg nyári napokat, amikor a hőmérő a 20 fok fölött van —■ tulajdonképen labilis belső szerkezetű és ezért kellő óvintézkedések elmulasztásánál „megbetegszik“ és szürke porrá esik széjjel. Kellő óvintézkedések ... 7 A fontiek után érthető, ha kiderült, hogy óntárgyak rendszeres tisztítása a megbetegedés valószínűségét rendkívül csökkenti — hiszen ezzel az esetleg rájukszállt szürke-ón porszemeket eltávolítjuk, melyek az ugyanabban a helyiségben lévő, már esetleg megtámadott cntárgyakról kerülhettek a levegőbe. Az is érthető, hogy a megtámadott ónrudak vagy óntömbök átolvasztással ismét „meggyógyíthatok“. Már olyan anyagokat ís találtak a fémtechnológusok, melyeknek az olvadt ónhoz való keverése ez utóbbit a megmerevedés Nemkevésbé érdekes, hogy az olyannyira elterjedt használatú fém, az aluminium is megbetegedhetik. Az aluminium mai nagy szerepét sokban köszönheti annak, hogy mindig fényes marad, hogy nem rozsdásodik, szóval, hogy a mindenütt jelenlévő oxigén meg nem támadja. Amellett ez a fém ezt a tulajdonságát csodálatosképen a rendkívül könnyű és gyors — oxidációjának köszönheti! Ugyanis minden szabad alumi- niumfölületen szinte villámgyorsan igen vé- t kony aluminiumoxidhártya keletkezik, mely jja fémet minden további oxigéntámadás ellj len védi-elzárja és ha alumíniumdarabkát bármily gyorsan is elvágunk, elfürészelünk, megfúrunk, az újonnan keletkezett fölületek nyomban bevonódnak az oxidhártyácskával (aluminiumoxid köznyelven semmi egyéb, mint a jólismert agyagföld) és a fém minden további oxidáció elől ismét védett. Amiből az következik, hogy magát az alumíniumot voltaképen sohasem pillanthatjuk meg, mert mindig és föltétlenül be van vonódva a maga agyagföldhártyácskájával. Fii, mely percek alatt nő és hervad Az alumíniumnak ebbe az olyannyira finom s mégis tökéletes hatékonyságú agyag- földpáncéljába mégis egészen egyszerű kísérlettel rést üthetünk, a fémet ezáltal „megsebesíthetjük“ és nagymértékben tönk- retehetjük. A csinos kis kísérletet persze ne valami használati tárgyon hajtsuk végre, mert az egyszer ütött seb többnyire tovább terjed és a tárgyat tönkreteszi. Valamilyen hulladék-aluminiumdarabkát veszünk tehát elő, egyik helyen tisztára ráspolyozzuk és egészen pici higanycsöppet helyezünk oda, — a higanynak az a tulajdonsága, hogy az az agyagföldhártyácskát föloldja. Most az* tán érdekes jelenséget látunk: a „sebes" helyen fehéres, fűhöz hasonlítható képződmény emelkedik fölfelé és gyorsan burján- zani kezd. Amikor hat- vagy nyolcmilliméteres magasságot ért el, fölborul, de nyomban alulról utánanő. Az alumíniumdarabka alakja, minősége és kora szerint ez a folyamat előbb vagy utóbb megáll, de előfordulhat, hogy a fehér „ördögfü" s a fehér por, mellyé széthull, föltartóztathatatlanul tovább burjánzik, amíg csak a fényes aluminium utolsó nyoma el nem tűnt. A titokzatos jelenség magyarázata egyszerű: a higanycsöppecske oly hevesen és szabálytalanul marja föl a védőhártyácskát és a levegő bejutott oxigénje ezáltal oly szabálytalanul rombol, hogy összefüggő uj védőhártya többé képződni nem tud, — az oxigén igy mindig tovább és tovább eszi magát be, egészen addig, mig ismét mégiscsak ki tud alakulni a hártyácska, vagy pedig mig a fémes aluminium teljesen föl nem emésztődött. Komló, mint altatószer Minden altatószer jó, ha egészséges, mély alomba ringat és nem hat károsan a szervezetre. Hány tanácsot adnak a rosszul alvó embernek felebarátai, hányféle szer és módszer használatát ajánlják, hogy ne töltse álmatlanul az éjszakát, — s mégis, a legtöbb tanács nem használ. —■ Serfőző körökben az a vélemény van elterjedve, hogy a legjobb altatószer a komló, mert hiszen a sör élvezete után (amibe jócskán kerül komló) a legtöbb ember elálmosodik. Ez a felfedezés tulajdonképpen a komlótermelőktől indult ki,- akik azt tapasztalták, hogy a komlónak rendkívül' megnyugtató, ide-gesillapitó hatása van; kitünően és mélyen lehet aludni tőle. Ezek mindenkinek azt a tanácsot adják, hogy használjanak komlót altatószer gyanánt tegyék azt megszáritva a párnájukba s tapasztalni fogják, hogy -már rövid idő múlva hatni fog. Az álomhatás, állitólag, a komló egyik anyagára, a lupulinra vezethető vissza. Ez az anyag ugyanis a test melege folytán hamar párologni kezd és nagymértékben lecsillapítja- az idegeket, aminek következtében gyorsan beáll a várva várt üditő álom.
