Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-22 / 217. (4363.) szám

1937 szeptember 22, szerda. T>RXGS1-MaGÍ!ARH1 RLAE» 5 A C2 rejtélye Francia földön letartóztatták France egyik városparancsnokát utánra is megóvják a szürke módosulásába való alakulástól. Mindamellett ezirányban sem tudnak még bizonyosat, hiszen vannak óntárgyak, melyek bebizonyitottan néhány* száz évesek és egészségesek voltak, mielőtt hirtelen „megbetegedtek“. így tehát az uj ötvözeteknél is eltarthat jóidéig, mig bizo­nyossággal eldönthető róluk, vájjon immu­nisak-e az ónpestis ellen vagy sem. A láthatatlan alumínium A valenciai tengeralattjáró elrabiásának háttere - Troncozo szerepe PARIS. — Julian Troncozot, az iruni nemzeti csapatok parancsnokát francia te­rületen letartóztatták, mert az a gyanú me­rült föl ellene, hogy résztvett a „C 2“ ne­vű, Brestben levő valenciai tengeralattjáró drablási kísérletének végrehajtásánál. A parancsnokot kihallgatása után Bresztbe hozták. Ugyanakkor letartóztatták Raphael Pareila gépkocsivezetőt is, aki Troncozot Használja ki az őszt, amikor a gyönyörű Luhacsovice Fürdő tarka színekben pompázik. Kérjen prospektust az Icgazqa- _______________t óságtól._______________ Hendayebe hozta. Ugyanebben az autóban utazott Linares márki is, akinek bátyja Franco vezérkarának tagja. Őt is letartóz­tatták. Az autó átkutatásánál egy gépfegy­vert találtak. Troncozo tegnap délután ér­kezett Spanyolországból Hendayebe, ahol azonnal a rendőrfőnökségre ment és a kö­vetkező vallomást tette: Átveszem a teljes felelősséget a »C 2“ elrablásának ügyében. E bejelentés után Herbette francia nagy­követhez ment St. Jean de Luzba, majd visszatért Hendayebe, ahol a pályaudvaron nagy tömeg tüntetett ellene. Troncozot le­tartóztatták. A nemzeti parancsnok a kö- vekező kijelentést tette: — Ha letartóztatnak, akkor letartóztatjuk a nacionalista Spanyolországban levő va­lamennyi francia konzult és egyáltalában valamennyi francia állampolgárt. Franco az angol í;onzn!lok visszahívását követeli HENDAYE. — Franco tábornok arra kérte a Hendayeben levő spanyolországi angol nagykövetet, hogy hívja vissza a bil­baói, sansebastiani és santanderi angol konzulokat, mert ellenkező esetben kiutasít­ják őket a nacionalista Spanyolország terü­letéről. A kórház közelében a nyüt uccun magái a pozsonyi országos hivatal egyik mérnöke POZSONY. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Kedden délután félnégy óra tájban Pozsonyban az állami kórház köze­lében a nyílt uccán izgalmas öngyilkossági kísérlet történt. A kórház mellett vezető Endlicher-uccában egy elegánsan öltözött férfi ment lassú léptekkel a kórház falke- ritése mellett. Nagyon el volt gondolkozva, majd hirtelen megállt, zsebébe nyúlt; vala­mit elővett onnét s a következő pillanatban lövés dördült el. A fiatalember jajszó nél­kül1 összeesett s eszméletlenül terült el a járdán. Elsőnek a sarkon álló őrszemes rendőr sietett hozzá, A fiatalember balmel­léből erősen szivárgott a vér, mellette re­volver feküdt. A rendőr néhány járókelő segítségével bevitte az eszméletlen öngyil­kosjelöltet a közeli kórházba, ahol azonnal műtőasztalra fektették s műtétet hajtottak végre rajta. A golyó a balmellébe hatolt s átfúrta a tüdejét. A zsebében talált iratok­ból megállapították, hogy az életunt Boris Grinev 36 esztendős orosz, emigráns mér­nök, az országos hivatal műszaki osztályá­énak tisztviselője. Tettének okát nem tud­Í ^ják, mert még nem tért eszméletre, s nem tudták kihallgatni. Állapota rendkívül sú­lyos. föerfeg fémek írta: Neubauer Frigyes Árvíz Olaszországban és Franciaországban MILANO. — A múlt heti heves esőzé­sek és felhőszakadások egész Északolasz- országban óriási károkat okoztak. Berga- moban két folyó kilépett a medréből és az országutat és a környező falvakat elborí­totta, a viz másfél méter magasan állt és több órán keresztül lehetetlenné tette a forgalmat a város és a környék között. A stilsei magas ut Ardenonál 70 méter szé­les szakaszon megrongálódott. A Po is ki­öntött medréből és elöntötte a mezőségeket. PÁRIS. — Franciaországban is árvize­ket okozott a múlt heti nagy esőzés. A Rhone kilépett medréből és az egész völ­gyet elborította. Az eddig megállapított kár meghaladja a 10 millió frankot. Az ár­víz több faluban házakat döntött romba. Dániában épült föl Európa legnagyobb hidja KOPENHAGA. ~~ Szeptember 26-án, a dán király születésnapján ünnepélyesen föl­avatják Európa legnagyobb hidját, amely a Zeeland- és Falster-szigeteket köti össze. A két sziget közti távolság 3200 méter. Az uj hid Skandinávia és az európai kontinens között jelentékenyen megrövidíti az utazási időt. A nemzetközi forgalom szempontjából az uj hid jelentőségét igazolja az a körül­mény, hogy az eddigi, úgynevezett kis Belt- hid volt az, amelyen Berlinből észak felé a legélénkebb volt a közlekedés. Ezen az út­vonalon kombinálva történt az utazás: a vonat hidra, majd pedig hajóra futott föl. Az ilyen utazás ugyan igen változatos, de viszont sok időbe telik és ezt az időpazar­lást szüntették meg most a 3200 méter hosz- szu hid fölépitésével. Ez a hid Európa leg­nagyobb hidja és a maga nemében az egész világon páratlan. A csernavodai Duna-hid ugyan 3850 méter hosszú, ebbe a hosszú­ságba azonban bele van számítva a hídhoz és a hídtól vezető ut is. Az uj híd 49, beton­ból öntött, hatalmas oszlopon nyugszik és 26 méterrel a víz színe fölött ivei, úgyhogy a Keleti-tengeren közlekedő hajók akadály­talanul elhaladhatnak alatta. A vasúti sínpár mellett hat méter széles úttest vezet végig az autók és két és félméter széles úttest a gyalogjárók számára. Az időnyereség a nemzetközi vasutforgalomban 45 percet, a dán forgalomban másfélórát tesz ki* Nehéz elképzelni, hogy csillogó fémtár­gyat csak valamiképen is élőlényhez lehes­sen hasonlítani. De a látszat csal ... és minden fémtechnikus ismételten kénytelen észrevenni, hogy fémekben sokszor egészen sajátságos változások mennek végbe. Nem a közismert vegyi hatásokról van itt szó, melyek legmindennapibb példája a vas rozs- dásodása, hanem szinte valóságos „életje­lenségekről“. Mindenekelőtt a „fémek kifá­radása“ említendő, melynek fontos szerepét csak néhány éve méltatják kellően. így pél­dául kiderült, hogy elektromosság folyto­nos keresztüláramlása, huzamos ideig való állandó súlyos megterhelések és folytonos rázkódtatások rézhuzalok, vastartók, acél­sodronyok stb. molekuláris szerkezetét megváltoztathatják olyképen, hogy fölada­tukat többé nem teljesitik a kívánt mérték­ben, szóval — mintha csak megöregedtek vagy kifáradtak volna, akárcsak valami élő­lény a sok munkában: a rézhuzal, a vastar­tó, az acélsodrony szilárdsága csökken és nemsokára különben megmagyarázhatatlan törések lépnek föl, amelyek friss, „fiatal“ fémnél sohase mutatkoznak. De a fémek meg is betegedhetnek — akárcsak valami élő szervezet, melynek előbb még semmi baja s egyszerre csak ti­tokzatos kór támadja meg.,,, A múzeumok réme A legismertebb, de még ma sem teljesen tisztázott fémbetegség a „cinnpestis“. Még csak alig néhány évtizede, hogy tanácstala­nul állottak e jelenséggel szemben, amely abból áll, hogy —- különösen régebbi — óntárgyak, például régiségek, érmek, orgo- nasipok felületükön fölhólyagzásokat mu­tatnak, — a megtámadott fém egyben színét is kezdi változtatni, a tárgy körvonalai mindinkább eltűnnek s a darab végül is szürke, igényetelen porrá esik szét. De ne­hogy azt higyjük, hogy a levegőnek vagy páratartalmának vegyi hatásáról van szó — a szürke por: tiszta ón. És ez a „pestis' tényleg valósággal olyan, hogy a beteg da­rabról átfertőződik más darabra, — sok ritka érme s nem egy templomi orgona ment már igy tönkre és beláthatatlan az a kár, melyet ez a különös fémbetegség a múzeumokban okozott. Körülbelül két évtizeddel ezelőtt Cohen tanár, uttrechti tudós ezt a jelenséget rend­szeres földerítő vizsgálatnak vetette alá és hosszas kísérletek után sikerült is neki az ónpestist nagyjából megmagyarázni. Kide­rült, hogy az ónnak az a tulajdonsága, hogy alacsonyabb hőmérsékletnél más kristály- szerkezetet vesz föl, szakkifejezéssel élve „allotrop modifikációba megy át“. A kriti­kus hőmérséklet 20 fok Celsius a zérus fö­lött! Az ónnak ez az átalakulása azonban még tavaszi, sőt enyhe-téli hőmérsékletnél sem szokott „magától“ bekövetkezni, ha­nem csak akkor, ha a szürke változatának darabkájával kerül érintkezésbe, legyen az bár porszemnyi is. Éhez hasonló jelenséget a fizikus tulajdonképen sokat ismer, — leg­köznapibb példája az, amikor teljesen moz­dulatlan vizet mélyen a fagypont alá lehet lehűteni, anélkül, hogy megfagyna. Ha azonban csak tűhegynyi jégkristályt is ej­tünk bele, a viz a maga egész tömegében azonnal megfagy. Tárgyunkhoz visszatérve, a legfurcsább tehát az, hogy ezek szerint az ón — kivéve a nagyon meleg nyári napokat, amikor a hőmérő a 20 fok fölött van —■ tu­lajdonképen labilis belső szerkezetű és ezért kellő óvintézkedések elmulasztásánál „megbetegszik“ és szürke porrá esik széjjel. Kellő óvintézkedések ... 7 A fontiek után érthető, ha kiderült, hogy óntárgyak rend­szeres tisztítása a megbetegedés valószínű­ségét rendkívül csökkenti — hiszen ezzel az esetleg rájukszállt szürke-ón porszemeket eltávolítjuk, melyek az ugyanabban a he­lyiségben lévő, már esetleg megtámadott cntárgyakról kerülhettek a levegőbe. Az is érthető, hogy a megtámadott ónrudak vagy óntömbök átolvasztással ismét „meggyó­gyíthatok“. Már olyan anyagokat ís találtak a fém­technológusok, melyeknek az olvadt ónhoz való keverése ez utóbbit a megmerevedés Nemkevésbé érdekes, hogy az olyannyira elterjedt használatú fém, az aluminium is megbetegedhetik. Az aluminium mai nagy szerepét sokban köszönheti annak, hogy mindig fényes marad, hogy nem rozsdáso­dik, szóval, hogy a mindenütt jelenlévő oxi­gén meg nem támadja. Amellett ez a fém ezt a tulajdonságát csodálatosképen a rendkí­vül könnyű és gyors — oxidációjának kö­szönheti! Ugyanis minden szabad alumi- niumfölületen szinte villámgyorsan igen vé- t kony aluminiumoxidhártya keletkezik, mely jja fémet minden további oxigéntámadás el­lj len védi-elzárja és ha alumíniumdarabkát bármily gyorsan is elvágunk, elfürészelünk, megfúrunk, az újonnan keletkezett fölületek nyomban bevonódnak az oxidhártyácskával (aluminiumoxid köznyelven semmi egyéb, mint a jólismert agyagföld) és a fém min­den további oxidáció elől ismét védett. Amiből az következik, hogy magát az alumíniumot voltaképen sohasem pillanthat­juk meg, mert mindig és föltétlenül be van vonódva a maga agyagföldhártyácskájával. Fii, mely percek alatt nő és hervad Az alumíniumnak ebbe az olyannyira fi­nom s mégis tökéletes hatékonyságú agyag- földpáncéljába mégis egészen egyszerű kí­sérlettel rést üthetünk, a fémet ezáltal „megsebesíthetjük“ és nagymértékben tönk- retehetjük. A csinos kis kísérletet persze ne valami használati tárgyon hajtsuk végre, mert az egyszer ütött seb többnyire tovább terjed és a tárgyat tönkreteszi. Valamilyen hulladék-aluminiumdarabkát veszünk tehát elő, egyik helyen tisztára ráspolyozzuk és egészen pici higanycsöppet helyezünk oda, — a higanynak az a tulajdonsága, hogy az az agyagföldhártyácskát föloldja. Most az* tán érdekes jelenséget látunk: a „sebes" he­lyen fehéres, fűhöz hasonlítható képződ­mény emelkedik fölfelé és gyorsan burján- zani kezd. Amikor hat- vagy nyolcmillimé­teres magasságot ért el, fölborul, de nyom­ban alulról utánanő. Az alumíniumdarabka alakja, minősége és kora szerint ez a folya­mat előbb vagy utóbb megáll, de előfordul­hat, hogy a fehér „ördögfü" s a fehér por, mellyé széthull, föltartóztathatatlanul to­vább burjánzik, amíg csak a fényes alu­minium utolsó nyoma el nem tűnt. A titokzatos jelenség magyarázata egy­szerű: a higanycsöppecske oly hevesen és szabálytalanul marja föl a védőhártyácskát és a levegő bejutott oxigénje ezáltal oly szabálytalanul rombol, hogy összefüggő uj védőhártya többé képződni nem tud, — az oxigén igy mindig tovább és tovább eszi magát be, egészen addig, mig ismét mégis­csak ki tud alakulni a hártyácska, vagy pe­dig mig a fémes aluminium teljesen föl nem emésztődött. Komló, mint altatószer Minden altatószer jó, ha egészséges, mély alomba ringat és nem hat károsan a szervezetre. Hány tanácsot adnak a rosszul alvó embernek felebarátai, hányféle szer és módszer használa­tát ajánlják, hogy ne töltse álmatlanul az éjsza­kát, — s mégis, a legtöbb tanács nem használ. —■ Serfőző körökben az a vélemény van elterjedve, hogy a legjobb altatószer a komló, mert hiszen a sör élvezete után (amibe jócskán kerül komló) a legtöbb ember elálmosodik. Ez a felfedezés tulajdonképpen a komlótermelőktől indult ki,- akik azt tapasztalták, hogy a komlónak rendkívül' megnyugtató, ide-gesillapitó hatása van; kitünően és mélyen lehet aludni tőle. Ezek mindenkinek azt a tanácsot adják, hogy használjanak komlót altatószer gyanánt tegyék azt megszáritva a pár­nájukba s tapasztalni fogják, hogy -már rövid idő múlva hatni fog. Az álomhatás, állitólag, a komló egyik anyagára, a lupulinra vezethető vissza. Ez az anyag ugyanis a test melege foly­tán hamar párologni kezd és nagymértékben le­csillapítja- az idegeket, aminek következtében gyorsan beáll a várva várt üditő álom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom