Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-19 / 215. (4361.) szám
Keresztény magyar nemzeti szellemet a politikai, kulturális, gazdasági, társadalmi és szociális munkákul Esterházy János nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak a politika- mentesség jelszavának igazi érteiméről • • A fiatalok fölkészülése a közéletre • A politikusok szerepe a kulturális és gazdasági munkában POZSONY. — Egy idő óta magyar körökben nem ritkán halljuk, hogy az itteni magyarság kulturális és gazdasági életét „politikamentessé“ kellene tenni, mert igy a különböző hivatalos fórumokon a magyarság javára több volna elérhető. — Esterházy Jánoshoz, az egyesült párt országos ügyvezető elnökéhez fordultunk és kikértük véleményét ebben az aktuális kérdésben. —■ A politikamentesség, illetve a politikától való mentesítés kérdéséről szívesen mondom meg véleményemet — válaszolta Esterházy —', amely véleményem fedi pártunk álláspontját is. A kérdéshez az állásfoglalás semmiképen sem esik nehezére annak, aki keresztény magyar alapon áll. Mielőtt azonban rátérnék a meritumra, néhány szót kívánok szólani a magyar közéleti tevékenységről és a politikáról. 8C?re$ztény magyar nemzeti sziliem — Magyar mivoltunkat itt csak akként tudjuk biztosítani, ha minden öntudatos magyar a maga tehetségéhez, tudásához és szakismereteihez képest szerepet vállal a közéletben és keresztény magyar nemzeti szellemben köztevékenységet fejt ki. Ennek a közéleti tevékenységnek pedig több ága van. Legfontosabbak ezek közül a politikai, kulturális, gazdasági, társadalmi és szociális munka. Valamennyire áll az, hogy keresztény nemzeti alapon kell nyugodnia. A nagy Széchenyi Istvánt akarom itt megemlíteni példaképen, aki az ö gazdasági, pénzügyi, népjóléti, sőt testedzési programjával is ezt a gondolatot szolgálta. A kulturális és igy irodalmi munkássággal kapcsolatban, azt hiszem, fölösleges rámutatnom arra, hogy a magyar nemzet fönnmaradását jórészt költőinek és Íróinak köszönheti, akik a legválságosabb időkben nem engedték, hogy elhaljon a nemzeti öntudat, ébren tartották és fokozták a nemzet életösztönét, amivel eléggé meg sem becsülhető szolgálatot tettek a nemzetnek. Ilyen szempontból teljesen értéktelennek kell tartanom az olyan mai „magyar“ költőt vagy irót, akinek csak nyelve és szava magyar, de szive tőlünk idegen ideálokért dobog. — Más nemzetektől is vehetünk példát. A nagy brit birodalom minden alattvalóját üzleti ügyben is a nemzeti büszkeség és öntudat hatja át és ha a maga érdekeit nem is téveszti szeme elől, mindig az vezérli, hogy hasznára legyen nemzetének és birodalmának. Vagy tekintsünk akár a cseheknek a kisebbségi sorsban, vagy akár a románoknak az egykori Magyarországon kulturális. gazdasági vagy pénzügyi téren végzett munkájára. Csak azt állapíthatjuk meg, hogy ezt még legapróbb részleteiben is a nemzeti gondolat hatotta át. A lengyelek példájáról mégkevésbé szabad megfeledkeznünk. äml mm esolsfilca Közéletünknek és köztevékenysé- giinknek egyedül helyes alapja tehát csakis a keresztény nemzeti gondolat lehet,. Ez pedig még nem politika. Mert a poli- ij tikai munka a közéletnek csak egyik ága. Aki tehát akár kulturális, akár gazdasági, társadalmi, pénzügyi vagy sportbéli közérdekű tevékenységében keresztény nemzeti alapra helyezkedik, az még nem politizál és nem is politikus, mert ehez egyéb kellékek szükségesek. Joggal megkövetelhetjük ezért, hogy minden itteni magyar közéleti tevékenységének minden ágában erre az alapra helyezkedjék és ha szükséges, amellett nyíltan és bátran tegyen hitvallást. Ha emiatt egyesek előtt nem fog jó szinben föltűnni, ez sokkal kisebb kára neki és a nemzet összességének, mintha nemzetárulóvá válik. Tudom, hogy öntudatos magyarjainkra, akik ennek megfelelően járnak el, gyakran ráfogják, hogy politikát visznek nem politikai térre is. Világos ennek a ráfogásnak célja: igy akarnak értékes magyar erőket közömbösíteni és féíreállitani. De erről majd még később szólok. Az esfüttmükötSés előfeltétele — Amit eddig mondottam, abból más nem következhetik, mint az, l|ogy aki elfogadja a mi keresztény nemzeti alapunkat, az nem lenghet sem jobbra, holmi totalitások felé, de balra sem marxista és kommunista eszmekörök felé. Ha ilyen irányok híveivel együtt akar működni, akkor semmilyen koncessziót tennie nem szabad, a keresztény magyar nemzeti gondolatból egy jottányit sem engedhet, abból semmit le nem faraghat, semmit el nem hallgathat és semmit alku tárgyává nem tehet. Ha pedig a keresztényellenes, felekezetnél- küli vagy nemzetközi és materialista táborokból valaki velünk együtt akar bármi közéleti munkában részt venni, akkor az illetőnek keli levonnia ennek következményeit és neki kell engednie, nem pedig nekünk, még udvariasságból sem. Ha nem igy járunk el. akkor keresztény nemzeti programunk írott malaszt maradna, elveszítené minden konstruktivitását és éppen olyan destruálóvá válna, mint azok a programok, amelyeknek követői és szószólói már teljesen összekavarták a világ rendjét. Sfeielöit polity usok — Most pedig reátérek a politikára, mint a közéleti tevékenység egyik ágára. Manapság — jobban, mint azelőtt bármikor — tapasztalhatjuk azt — ami egyébként jellemzi a forradalmi és forradalmakat követő időket —, hogy rengeteg ember fölismerni véli politikai érzékét és tényező akar lenni a politikában. Pedig ez nem olyan egyszerű, ha a politikai pálya nem is függ, mint sokkal kevésbé fontos pályák, törvényben előirt képesítéstől. Azt hiszem, hogy olyasvalaki, aki például nem tanulta ki a cipészm%sterséget, nem is merne vállalkozni egy cipő talpalá- sára. Politikai törekvések és problémák megtal- palására pedig mindig akad vállalkozó szellemű önjelölt, tekintet nélkül arra, hogy fölkészült-e és hivatott-e erre. Főnix-madárként még alig röppent valaki a ÓVJUK EGÉSZSÉGÜNKET! A VESE, hugyszervek, epe s kiváltképen hólyagbajoknál és mindennemű rheumatikus bántalmaknál kiváló gyógyhatású a C1SSLKA-AP0LL0 alkalikus, lithiumos gyógyvíz. Vértisz- titó, sav oldó. Kitűnő borviz. „CIGELK4“ forrásvállalat, BARDE JOV |politikai porondra és ha igen, úgy ritkán okozott több hasznot, mint kárt. Felkészülés a kSzéfefre — Aki lelkiismeretesen, felelőssége tudatában akar beleszólni a politikába, annak megfelelő politikai képzettséggel, emberismerettel, élettapasztalattal kell magát fölvérteznie, amiket nem adhat meg egyedül könyvek bujása, vagy néhány rövid évnek tapasztalata és újságolvasásból merített műveltség. Nagyon fontosnak látom még azt is, hogy a politikus -minden irányban független ember legyen. Őszintén örülök tehát annak, hogy fiataljaink programjukba vették a közéleti munkára és ezzel a politikai tevékenységre való fölkészülést is. ilyen fölkészülés nélkül leglángolóbb nemzetszeretetük és legnemesebb szándékaik mellett sem tudnának hasznosat és — amit tőlük várunk — nagyot alkotni. A magyar nemzet történelméből tudjuk, hogy államférfiaink nagy részének közéleti szereplése a megyében kezdődött. Onnét iveit föl azután pályájuk a legmagasabb polcokig. Manapság közérdekű egyesületekben, a községi és járási testületekben iskolázhatja magát mindenki, aki arra vágyik, hogy majd egykor szót vihessen és irányíthasson a közélet magasabb és nagyobb jelentőségű posztjain, — igy tehát a politika küzdőterén is. De mindjárt fölülről kezdeni, gyorsan forralt nép-, sőt világboldogitó programokkal I törtetni vezérszerepre, ez — enyhén szólva — nem vall nagy józanságra. A Kururáüs’ és §aitoé§2 mtóáia — Még arra is rátérek, amit elvétve szintén hallani lehet, hogy aki hivatásos politikus, az tartsa magát távol a kulturális, gazdasági stb. nem-politikai jellegű megmozdulásoktól. Akik ezt kívánják, azoknak is csak azt mondhatom, hogy hátrább az agarakkal! Az ilyenek csakis ellenfeleink szekerét tolják, mert ezzel visszaszorítanak a közéletből értékes, bátor és független magya- rókát. Sohasem hallottam, hogy akár itteni cseh, szlovák vagy német körökben anatémát mondanának a politikusokra. De még a magyar „aktivisták“ is csak a mi magyar ellenzéki politikusainkra illesztik rá ezt a tételt, a maguk politikusait azonban kivételeknek tekintik ez alól a „tilalom“ alól. Mi kevesen is vagyunk és örülnünk kell, ha akadnak, akik a közélet több különböző ágában hajlandók a munkavállalásra. — Teljesen osztom azt a nézetet, hogy a politikus ne szomjazzon irodalmi babérokat, ha nincs megfelelő irói vagy költői tehetsége, hogy ne akarjon gazdasági reformátorként tündökölni, ha nem rendelkezik kellő szakismerettel, de miért ne vehetne egyébként részt a kulturális, vagy gazdasági szervező és építő munkában, az előttem teljesen érthetetlen, amikor ma majdnem állandóan a politika fegyvereivel is síkra kell szállni kulturális, gazdasági és egyéb létérdekeinkért? A generaliter ilyen tereken egyesektől néha jóhiszeműen is kívánt politikamentesség csakis a keresztény nemzeti gondolat e’hoffiályosiíására és végül elsikkadására vezethet. Hogy kiknek tennénk ezzel nagyszerű szol| gálától, arra a választ megadhatja mindenki maga is. — Disztigválnunk kell tehát. Van közéleti tevékenység, de ez még nem politika, mert annak csak egyik része a politika. Ennek föltétlenül harmonizálnia kell a közélet egyéb ágaiban folyó munkával. Külön-külön más-más irányban egyik sem haladhat, mert akkor káosz támad, amelynek áldozata csak nemzetünk lehet, amelyet pedig meg akarunk menteni, fönn akarunk tartani és amely részére fejlődésének lehetőségeit akarjuk biztosítani. Ha azonban a bármely közéleti téren és ágban kifejtett nemzetmentö és nemzet- fejlesztő munkásságot politikának minősítjük — mert hiszen manapság a politika beleszövődik majdnem minden életmegnyilvánulásba —, akkor csak azt mondhatom, hogy a politizálás elsőrendű magyar kötelesség, a politikamentesség pedig olyan bűn, amely fölér a nemzetárulással. AZ ELSŐ DISZÖRSÉG MASAR YK PRÁGAI RAVATALÁNÁL Az első sorban balra Syrovy tábornok, hadsereg!elügyelő, jobbra Krejci tábornok, vezérkari főnök. ierrief Bétsfean BÉCS. — Eduard Herriot, a francia képviselőház elnöke rövid tartózkodásra Bécs- be érkezett, ahol meglátogatta Schuschnigg kancellárt is. hi aripnial fronton a sünyoS fesmsismsapalok Élli"s’ü te!5,té’’ egy hires német pilóta gépét BAYONNE. — Köztárassági részről érkezett jelentések szerint az aragoni fronton szeptember 15-én a kormánycsapatok négy német Junker-repülőgépet lelőttek. Az egyik repülőgépet egy ismert német pilóta vezette, aki több rekordot állított föl annakidején a birodalomban. A német pilótát Nanevskynek hívták. Háremmotoros Junker-gépével bombázta a kormánycsapatok állásait, amikor egy ágyúgolyó eltalálta gépét. Nanevsky ejtőernyővel kiugrott az égő gépből, de az ernyő nem nyílt ki és a pilóta lezuhant. A gép két másik utasa elégett. Az eset Carinena közelében játszódott le. Nanevsky személyazonosságát azért sikerült megállapítani, mert a géptől messze zuhant a földre, úgyhogy nem égett el. mint a gépben maradt társai. Holttestét a kormánycsapatok temették el. 1937 szeptember 19, vasárnap. T>RXOAJ-A\acAAR-H IR1AI>
