Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-16 / 212. (4358.) szám

— 1937 szeptember 16, csütörtök. ^I«<LU-MAfifeAR HÍRLAP LŐCSE. — A bányatanácsnak az 1937. év első felére vonatkozó jelentése szerint a termelés valamennyi szepességi bányá­ban emelkedett, sőt azonkívül még újabb bányák is üzembe jöttek, mint a korompai müvek rézbányája Alsószlovinkán, hol a félév végével 458 munkás és 26 hivatalnok volt alkalmazásban, továbbá a Montania svedléri bányája, ahol 71 munkás és 2 hi­vatalnok van alkalmazva. Az ércbányászás az első félévben emel­kedett. így vasércet 2,063.050 mázsát bányásztak ki, vagyis 1,102.090 mázsá­val többet, mint 1936 második felében. Antimont 106 mázsával, mangánércet | 21.546, nemesércet 14.078, vaspörkölés-» Jóváhagyták a kereskedelmi kamarák költségvetését PRÄGA. — A kereskedelemügyi minisztérium jóvá­hagyta a kereskedelmi kamarák 1937. évi költség- vetését, valamint a kamarák saját bevételével nem fedezett kiadásainak fedezésére az általános kereseti adóhoz kivetendő és beszedendő pótlék százalékát. A prágai kamarai központ költségvetése 1,078.356 Kc-t tesz ki,, a besztercebányai kamaráé 636.911 Kc-t s a pótlék 30%, a pozsonyi kamaráé 1,849.316 Kc-t s a pótlék 22%, a kassai kamara költségvetése pedig 769.209 Kő-t, pótlék pedig 25%-ot tesz ki. A Isisantant pénzügyi tanácskozásai Bukarestben BUKAREST. — A kisantant-államok jegybankjai­nak reprezentásal szeptember 26-án és 27-én Buka­restben tanácskozásokat fognak tartani. EngliS, a Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója és Radoslav- levics, a Jugoszláv Nemzeti Bank igazgatója már szeptember 20-án megérkezik Bukarestbe. A bukaresti gazdaságpolitikai sajtó a tanácskozásoknak nagy je­lentőséget tulajdonit. Azok során ugyanis revideálni fogják a kisantant-államok közötti fizetési technikát és a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat. Tervbevett bérbeadások Dobsinán DOBSINA. — Dobsina városa még ez év folya­mán hosszabblejáratu (20—30 éves) bérletet szándé­kozik az alábbi ingatlanokra 1939. évi május 1-i kez­dettel kiirni. Bérbeadja nevezetesen: 1. a Dobsina városában épült szállodát, 2. a dobsinai jégbarlangi városi szállodát és 3. a világhirü dobsinai jég­barlangot Egyik főfeltétele a bérletnek az, hogy a bérlő a szállodákat a mai követelményeknek megfelelően át­alakítsa, esetleg a jégbarlangnál uj szállodát épitsen, állandóan jó konyhát vezessen és jó italokat tartson. Köteles lesz továbbá a jégbarlangot hatástkeltő világí­tással ellátni és a barlanghoz való feljutást valami­lyen mechanikus berendezéssel (függő vasút, villamos felvonó stb.) kényelmesebbé tenni. Mindezen berende­zések, illetve átépítések a bérleti idő leteltével Dobsi­na város tulajdonába mennek át. A bérlő köteles a bérlet tartama alatt az összes ingatlanokat, valamint azok berendezését jó rendben és kifogástalan karban tartani, mire nézve a város fenntartja magának a min­denkori ellenőrzés jogát A pontos feltételek a kiírás után Dobsina városánál lesznek beszerezhetők. Az ajánlatok a felsorolt ingatlanokra akár külön, akár kombinálva, akár pedig az összesre egyben nyújthatók be. — Hogy az érdeklődőknek alkalmuk nyíljék a bérlet tárgyait már most megtekinteni és a helyi vi­szonyokat tanulmányozni, a városi tanács már most hívja fel a figyelmet a tervbevett kiírásra. (—) Folynak a tárgyalások a malomi szindi­kátus véglegesítéséről. A kereskedelmi malomi ideiglenes szindikátus regionális bizottságai meg­kezdték a tárgyalásokat a jelenlegi ideiglenes szindikátus véglegesítéséről. Az egész államra kiterjedő szervezet tagságának fölmondási ha­tárideje szeptember 15-én kezdődik, nem pedig akkor jár le, amint azt a Metropress jelentése alapján közöltük s a határidő október 2-án jár le. (—) Előkészületek a készpénzben való adófize­tésre. Az aydóigazgatóeágoik jelenleg adatokat gyűjtenek a készpénzben való adófizetés beveze­téséire. A készpénzfizetés bevezetésének megva­lósítása az adóhivatalok megfelelő személyzettel való ellátásától függ. A terv szerint a jövőben készpénzben lelhet majd fizetni fakultative az egyenesadókat és az illetékeket is. Az egyenes­adókifizetést az e célra átalakított adókönvvécé­ik ékben igazolnák vagy pedig a fizetési megha­gyáson. Arról is szó van, hogy a fizetésekről esetleg nyugtát fognak kiadni. hez való mészkövet 63.727 mázsával töb­bet termeltek ki. A termelés emelkedésével az alkalmazott munkások és hivatalnokok létszáma is emelkedett, mert míg az 1933—35. évek folyamán mindössze kétszáz munkás volt alkalmazva az összes szepességi bányák­ban, akik a legszükségesebb fenntartási munkákat végezték csak és csupán minden negyedik vagy ötödik héten dolgoztak, ad­dig az elmúlt félévben az alkalmazottak lét­száma a következő volt (a zárójelben levő számok az 1936. évvégi létszámot jelzik): Bánya- és Kohóipari r. t. Bindt 273 (10), Svábóc 67 (97), Zakárfalu 379 (347), Márkusfalva és Grétlbánya 278 (222), PRÁGA. — Az állami statisztikai hivatal ki­mutatása szerint augusztusban 35 csődeljárást nyitottak a tavalyi augusztusi 53 eljárással szem­ben. Csehországiban 20, Morvaországban és Szi­léziában 12, Szlovenszkón pedig 3 csődeljárás in- I dúlt. Kényszeregyes ségi eljárást 53 esetben indi- itottak a tavalyi 54-gyél szemben. Csehországban 39, Morvaországban és Sziléziában 7, Szloven­szkón 6, Kárpátalján pedig 1 kényiszeregyességi eljárás indult. (—) Rádióbehozatal Ausztriából. Ausztria 1936 julius 1-től 1937 junius 30-ig 27.000 rádió- készüléket exportált. Ebből 8700 darabot Ro­mániába, 2600 darabot Lengyelországba, 5000 darabot a Balkánra, 3300 darabot Franciaország­ba, 1700 darabot Csehszlovákiába, 1300 darabot Finnországba és 880 darabot Portugáliába stb. (—) Jó az idei lentermés. A Jelentések szerint az idei belföldi lentermés jól sikerült Számszerű adatok még nincsenek, de a szakértők szerint a termés jóval nagyobb a tavalyinál s a minőség is jó. (—) Megindult a bolgár rizs behozatala. Szófiai jelentés szerint Bulgária rizskivitele az idén igen Ígé­retesen indul. 1000 tonna Pozsonyba irányított rizst már behajóztak s a közeljövőben további 2000 tonnát fognak leszállitani. (—) Kész a cukorkartellszer2ődés tervezete. A cukorgyári szervezetek tegnapi ülésén beterjesztették az uj cukorkartellszerződés tervezetét, amellyel a kar­tellt 10 évre akarják meghosszabbítani. A kontingen­sek egyelőre nincsenek föltüntetve. (—) A kassai Fleischer és Schirger-cég hármas ünnepe. Kassáról írják: Jelentős jubileumot ült minap Kassa kereskedő- és iparostársadalma.. 1877 szeptember 10-én lépett be id. Oetecbläger Lajos — mint egyszerű alkalmazott — a Fleischer és Sohirger-cég kötelékébe. Azóta- 60 munkás év telt el, s az ünnepelt, aki jelenleg a cég szenior- főnöke, az aránylag kis vasüzletet Keletszloven- szkó egyik legjelentősebb nagykereskedelmi vál­lalatává építette ki. A cég ma az engros vállala­ton kívül három detail-üzletet tart fenn, hatalmas raktárai vannak nemeeak Kassán, de Zsolnán is. A vállalat 60 alkalmazottal dolgozik s igy a csa­ládtagokkal együtt csaknem 300 embernek bizto­sit mindennapi kenyeret. Ez idősebb Oe Is eh láger Lajos 60 éves munkásságának eredménye. A 82 éves öreg urat példaképpen állíthatjuk min­denki elé. A délceg, katonás megjelenésű, fiata­los külsejű „Lajos bácsi“ testi és szellemi erejé­nek teljéiben van. Még ma is a vállalat spiritus rectora. A 60 éves jubileummmal egyidőben a két fiatalabb cégtárs, Fiedler Pál és Oelscúiláger István, az unokaöccs és fin szintén 25 éves jubi­leumukat ünnepelték. A „Vasemberéhez címzett céget ők irányították s fejlesztették az államfor­dulat után a modern kor kívánalmai szerint, de mindig ragaszkodva a 140 éves tradíciókhoz. A hármas jubileumot a cég alkalmazottai a Sohalk- ház-S'záldó nagytermében ülték meg. A hajnalig tartó banketten résztvett a cég minden munka­társa kivétel nélkül, az üzletvezetőktől a szol­gákig és tanulókig. A banketten a személyzet ré­széről sokan szólaltak fel és mondtak pohárkö­szöntőt az ünnepeltek egészségére. A jubilánsok nemcsak az alkalmazottak szeretetét és ragasz­kodását vívták ki, hanem az iparos- és keres- kedőtársadalom őszinte megbecsülését is. (Oó.) (—) Jó a szőlőtermés Felsőnyitrában. Tudó­sitónk jelenti: Felsőnyitra vidékén az idei szőlő­termés a várakozáson felül jó volt. Az utóbbi időben azonban a nagy esőzés folytán a szőlő rothadásnak indult, s amennyiben az időjárás meg nem változik, a termés tekintélyes része el­pusztul. Az esőzés a kapásnövényekben is, fő­leg a burgonyában nagy károkat okozott. (—) Uj cementgyár Liptóban. A zlini épít­kezési részvénytársaság Németlipcsétől 2 kilomé­ternyire a községtől 21 kataisztrális hold földet vásárolt. A megvett földterületen gazdag ce- mentföldtelepek vannak, amit a cég ki akar ter­melni. A társaság 2 éven belül modern cement­gyárat szándékszik létesíteni. A szerződést már a járási hivatal is jóváhagyta. Montania Svedlér 73 (0), Alsószlovinka 484 (13), Stadler-Korompa 36 (36), Svit- Batizfalva 12 (16), Pyrit r. t. Szomolnok 223 (222), Witkowitzi vasmüvek r. t. Ötösbánya 1043 (525), Kisóc 112 (114), Máriahuta 140, összesen 3161 az 1936. évi 1622 munkással szemben, vagyis 1539 munkással több. Szakkörök véleménye szerint az ércterme­lés még nem érte el a tetőpontot és jelen­tékenyen emelkedni fog, miután a belföldi termelés régebben sem fedezte az itteni vasipar szükségletét és Csehszlovákia nagymennyiségű nyersanyag-behozatalra szorul. A szlovenszkói bányák csak most rendezkednek be újólag a nagyobb terme­lésre, illetőleg nyitottak uj bányákat. Rezet Szepesséqen méq eqyáltalában nem termelnek. Az alsószlovinkai és a svedlérk rézbányák még csak az előkészületi munkákat tették meg, miután azok az 1931. évtől teljesen el voltak hagyatva s a felgyülemlett bányavíz rengeteg kárt okozott bennük. Az üzembehelyezési munkálatok még né­hány hónapig is el fognak tartani és mil­liós befektetéseket igényelnek. A bányatulajdonos vállalatok azonban re­mélik. hogy a rézbányászást még ez évben megkezdik. J. J. Az 'év elejétől kezdve összesen 454 (5431 cső­döt és 554 (722) kényszeregyességet indítottak. Augusztus hónapban összesen 157 mezőgaz­dasági kényszeregyességi eljárás indult éspedig 47 Csehországban, 30 Morvaországban és Szi­léziában, 60 Szlovenczkón, 20 pedig Kárpátalján. A t uladósodottság 9,854.178 korona. A múlt év április 1-től kezdve összesen 10,599 eljárás meg­indítását kért'ék, amelyekben az aktívák összege 685,195.645 (korona, a passzíváké 1.398.226.734 korona, a túladó sód ottság 720,432.968 korona. (—J Megkezdte működését a Zemská Banka ungvári fiókja. Jelentette a PMH, hogy a Zem­ská Banka ungvári fiókjának ünnepélyes meg­nyitása szeptember 28-án fog lefolyni. Az intézet azonban a valóságban már 1-én megkezdte mű­ködését. A Zemská Banka ungvári fiókja jog szerint már január 1-e óta létezik, az ügykört azonban eddig a pozsonyi fiók látta el. A fiók a Zatkovics-téren van s egyelőre tíz hivatalnok­kal működik. A kereskedelmi ügyosztály főnö­kévé Rosik mérnök igazgató-tanácsost nevezték ki a pozsonyi fióktól, a jogi ügyosztály főnöke dr. Novotny a prágai központból. A hattagú vezetőség kinevezésére vonatkozó javaslatot már beterjesztették a belügyminisztériumba. — Értesülésünk szerint Munkács városa a helybeli pénzintézeteknél fölvett 20 millió koronás köl­csönét a Zemská Bankánál akarja konvertálni. (—) Uj vasútvonal Privigye és Illává között. Privigyéről jelentik: A Privigye—Illává közötti uj vasútvonal építéséről már napok óta folynak a tárgyalások. A terv szerint az uj vasútvonal Privigyéről indulna ki és megkerülve a Magurát, Zliehov községen át vezetne Illavára. A két ér­dekelt város tanácsa elhatározta, hogy memo­randummal fordul a vasutügyi minisztériumhoz és rámutat az uj vasútvonal fontosságára. Az uj vasútvonal ugyanis közvetlen összeköttetést te­remtene Felsőnyitra vidéke és a Vágvölgy kö­zött. A közlekedés a vonal bekapcsolása révén Közép- és Nyugatszlovenszkó között előnyö­sebb lenne. Különösen nagy előnyét látnák a vi­dék gyümölcskereskedői, mert eddig csak igen nagy kerülővel lehetett a gyümölcsöt a történel­mi országokba szállítani. (—) A kárpátaljai szárazdesztilláló-lpar a bel­földi fogyasztás emelését kéri. A kárpátaljai szá- .razdesztilláló-ipar a kárpátaljai nemzetgazdasági .szövetséggel az élén kéréssel fordult az illetékes kormánytényezőkhöz aziránt hogy a mebhylalko- bolké'szitmények használatának emelésével segít­sék elő a kárpátaljai ezárazdesztilláló-ipar termé­keinek nagyobbmérvü elhelyezését. Elsősorban iß azt kérik, hogy a s zes zben z inke ver ésn é 1 emeljék föl a methylhányadot. (—) Gyöngyhalászat Bajorországban. Münchenből jelentik: Egy eddig alig ismert iparág az utóbbi idő­ben örvendetes fejlődésnek indult. Mintegy kétszáz helyen jövedelmező „gyöngyhalászás ‘ folyik. A rnész- ben szegény tavakban és kisebb folyókban folyik ez a gyöngyhalászás. A bajor Ostmark, és a Böhmer- wald vidékén az utolsó ötven évben mintegy kétszáz­ezer értékes gyöngyöt szedtek össze. A gyöngy­keresést most fokozottabban végzik és rájöttek arra, hogy a Duna déli mellékfolyóiban szintén vannak gyöngyök. A bajor gyöngyhalászok meglehetősen óvatosan járnak el és tizenkét évi kiméleti időt tarta­nak. Ez a kiméleti idő azt a célt szolgálja, hogy a gyöngyhalászatot jövedelmezőbbé és tartósabbá tegye. Csak miden tizenkettedik évben kutatják át a vizeket kagylók után. A legkeresettebbek és a legjobban fizetik meg azokat a vakító fehérségű gyöngyöket, amelyekből egyforma nagyságút sorozatosan tudnak leszállítani. Egy-egy ilyen gyöngyért százmárkás árat is fizetnek. A bajor gyöngyhalászok egyetlen munka­eszköze egy hosszú rúdra erősített villa, amellyel ki­szedik a folyó medréből a kincses kagylókat. A magyarországi szénfogyasztis emelkedése az ipari konjunktúra változatlan iendü.etéi mutatja BUDAPEST, — A széntermelés és a szétnfo- gyasztás julius havi adatairól számol most be a magyar iparügyi és a kereskedelmi miniszté­rium hivatalos közgazdasági értesítője és ezek az adatok azt mutatják, hogy úgy a széntermelés, mint a széníogyasztás julius havában újabb re­kordmagasságot ért el. Ebben a hónapban a ma­gyarországi szénbányák 65.545 vagon szenet ter­meltek és 61.213 vagon szenet adtak el. A ter­melés is és a fogyasztás is több mint 10.000 va­gonnal emelkedett a múlt esztendő júliusával szemben. Az év első hét hónapi; álban kereken 470.000 vagon szenet termeltek a magyarorszá­gi szénbányák, amiből 431.711 vagon került el­adásra. A konjunktúra javulásával emelkedő szénifogyasztást a legjobban jellemzi, hogy a múlt esztendő megfelelő időszakával szemben a széntermelés 62.500 vagonnal, a fogyasztás pe­dig 68.700 vagonnal növekedett, amiből látható, hogy a termelés nem is tartott lépést a fogyasz­tással. A konjunktúra kezdetét jelentő 1934. év első hét hónapjában közel 96.000 vagonnal volt 'kisebb a széntermelés, míg a szénfogyasztás azóta 107.230 vagonnal növekedett. Ennek meg­felelően a foglalkoztatott bányamunkások lét­száma 33.400 főre emelkedett, mig öt év előtt csak 28.230 munkást foglalkoztattak' a szénbá­nyák. A szénfagyasztás emelkedését elsősorban az ipar lényegesen nagyobb szükséglete idézte elő, de emellett a közlekedési vállalatok és a köz­müvek, különösen a villamostelepek szénbeszer­zése emelkedett ugrásszerűen. A külföldről be­hozott széniből a magyar gáz- és kokszmüvek 12.550 vagon kekezot állítottak elő, amelyet szintén legnagyobb részben az ipar vett igénybe, egy jelentékeny részt pedig fűtési célokra hasz­náltak fel. (—) Jó közepes a dohánytermés a galántal járás* ban. Tudósítónk jelenti: A galántai járásban már min­denütt folyik a dohány törés. A legtöbb helyen már a második sőt a harmadik levelet is törik. Megállapít­ható, hogy a dohánytermés az idén elég jól sikerült s a termés jó közepes. Sajnálatos, hogy a magyar gaz­dák csak kis számban kapnak dohánytermelési enge­délyt s hogy a hivatalok a dohányt igen rosszul váltják. (—) Uj villanymüvet építenek Korompán. A kelet­szlovenszkói villamosmüvek igazgatósága elhatározta, hogy Korompa közelében 25 millió koronás költség- vetéssel uj villanymüvet építtet Az építésnél, amely körülbelül egy évi fog tartani körülbelül 100 munkás fog alkalmazást találni s a villanymü 35 embernek fog állandó keresetét nyújtani. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A pozso­nyi és a kassai kerületi bíróság körzetében 2—2 uj mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás indult ( —) Jóváhagyott kényszeregyesség. A pozsonyi kerületi bíróság Posch Ede dunaszerdahelyi vendég­lős Kv. 278/37. számú kényszeregyességét jóváhagyta, Frank János pozsonyi vendéglős Kv. 24/37. számú kényszeregyességi eljárását pedig beszüntette, mivel a kényszeregyességet elutasító végzés jogerőbe emel­kedett. (—) Nemzetközi fakonfereoda Stockholmban, A nemzetközi fatanácskozásokat szeptember 27-én tart­ják meg Stockholmban s ezen fölosztják a tagállamok között a fürészeltáru kontingenst A tanácskozásokon a csehszlovákiai érdekeltek is ^képviseltetik magukat (—) Kedvező Jugoszlávia kukoricatermése. Belgrádi jelentés szerint Jugoszláviában az idén a múlt évhez hasonlóan 500.000 vagon kukoricaterméssel számíta­nak. Romániában a kukoricatermés kevesebb, Ma­gyarországon pedig némileg több lesz a tavalyinál. (—) Japán Romániában vásárol búzát. Az ■egyik legnagyobb japán gabonabehozatali cég (Kurata) megbízottja BraiIában nagyobb meny- nyiségü búza megvásárlásairól tárgyal. Később nagyobbmeunyiségü kukoricát is akarnak vásá­rolni a japán hadsereg részére. (—) Súlyos pénzügyi gondok Franciaországban, Párisból jelentik: A frank ujabbi gyengülésének okát ném kizárólag a külpolitikai eseményekben látják, hanem azt inkább gazdasági természetű okokra veze­tik vissza. Utalnak arra, hogy a Francia Bank által a legutóbb a kormánynak nyújtott 15 milliárd frank összegű hitelből a kormány újból 800 millió frankot vett igénybe, úgyhogy eddig 3.9 milliárd frankot használt fel. Ez mindenesetre megnehezíti a francia tőke visszaáramlását a külföldről és újabb tápot ad az Amerika felé irányuló tőkeáramlásnak. A helyzet további alakulását illetőleg megoszlanak a vélemények és nem alakult ki egységes vélemény a tekintetben sem, hogy a valutakiegyenlitő alap mi­lyen uj frankárfolyam mellett kezdi meg újból inter­venciós tevékenységét (—) A lengyel külforgalom passzívuma. Lengyel- ország külkereskedelmi mérlege augusztusban 10 mil­lió zloty passzívummal zárult A kivitel 96.487, a be­hozatal 107.088 millió zlotyt tett ki. (—) Svájcban Is megszűnik a gazdasági liberaliz­mus. Zürichből jelenük: A szövetségi kormány nagy­jelentőségű, alkotmányváltoztató törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. A javaslat a kereskedelmi és ipari szabadság korlátozását célozza és megadja az államnak a beavatkozás» jogot a gazdasági életbe. Jóllehet az indokolás a szabadgazdálkodás alapelveit hangoztatja, a javaslat mégis végleges letérést jelent a gazdasági liberalizmus útjáról, amelyet a háború óta különféle szükségrendeletekkel egyébként is már hát­térbe szorítottak. Amennyiben a javaslatot a parla­ment elfogadja, úgy azt méa népszavazásnak is jövő k kell hagynia. A rovatért LüKŐ GÉZA felel A Szepességen újjáéled a bányászat Az elmúlt félévben kétszeresére emelkedett a vaslermelés Csökkent a csődök és a kényszeregyességek száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom