Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-22 / 191. (4337.) szám

12

19

1937 augusztus 22, vasárnap.

5zmHÁz«iCoy>^RaBTaRA.

Haiczí Kálmán megírta Párkány történetét

PRÁGA. — „Kakath —Dsigerdelen~Cse kerdén—Párkány.“ — E négyféle elnevezés alatt a mai Párkány értendő, mely kilenc évszázadra visszamenő történetének viszontagságait hozza emlékezetünkbe. 900 évvel ezelőtt Kakath a Magyarországon .átvezető kereskedelmi útnak egyik fontos állomása, kikötője, vámhelye, az ország akkori fővárosával, majd érseki székhelyével. Esztergommal a dunáninneni országrésznek egyik összekötő kapcsa volt, melynek további fejlődését a török hódoltság akasztotta meg. A másfélszázados török uralom Esztergomnak elővárává tette, amelynek segítségével a török az országnak csaknem egész északnyugati részét rabigába hajtotta. E másfél évszázad alatt ötször pusztult el, de mindany nyiszor ujraépült. A mai párkányi járás és környékének ősmagyar lakossága a hódoltság korában mérhetetlen sokat szenvedett nemcsak a pogány rablóhadjáratok és kirándulásokból kifolyólag, hanem a keresztény hadaktól is, mert a vidék jóformán ál landó hadiszintérül szolgált. Nem csoda, hogy lakossága vagy elköltözött, vagy elpusztult, .vagy török rabságba esett. A lefolyt kilenc századnak változatos és viszon tagságokban bővelkedő képét tárja elénk dr. Haiczl Kálmánnak, Szőgyén történettu- dós-plébánosának most megjelent tanulmá nya, mely nem csupán Párkánynak történelmi múltjával foglalkozik, hanem a vidékre is kiterjed. Záradékul a 18. század újjáépítő munkáját ismerteti, amely érdekes fényt vet az akkori kulturális állapotokra. A díszes kiállítású könyvet egykorú képmelléklet ékesíti. Ára 10 korona. Megrendelhető a szer zőnél Szőgyénben (párkányi járás) és a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. — Az érdekes mü méltatására visszatérünk.

Érsekujvárott is betiltották a „Gólem" előadását

ÉRSEKÚJVÁR. —- Az érsekujvári „Rá- dió' -mozgó már régebben foglalkozik azzal a tervvel, hogy bemutatja a ,,Gólem“ cimü francia filmet, amelyet Prágában és több csehországi városban nagy sikerrel mutattak be, Pozsonyban azonban zavargásokra vezetett, úgyhogy a köznyugalom érdekében levették a napirendről. Csütörtökön reggel jelentek meg a ,,Rádió“-mozgó plakátjai, hogy csütörtök estétől kezdve a Gólemet játsszák s órákon belül a közbenjárások egész sora indult meg úgy a mozi igazgatóságánál, mint a járási hivatalban, hogy az előadásra ne kerüljön sor. A mozi igazgatósága hivatkozott arra, hogy a járási hivatal már az előző napon játszási engedélyt adott s ragaszkodott az előadás megtartásához.

A dr. Bielicky Kálmán járási főnöknél megjelent küldöttségek azzal az indokolással kérték a film betiltását, mert tüntetésektől lehet tartani. Csütörtökön délben a járási főnök betiltotta a film előadását s intézkedését azzal indokolta meg, hogy a közrend biztosítása érdekében kellett ezt a rendelkezést hozni.

Alkalmunk volt dr. Bielicky Kálmán főtanácsossal a betiltásról beszélni. A járási főnök a következőket mondotta: ,

Úgy katolikus, mint zsidó részről közbenjárások voltak nálam, amelyek során arra kértek, hogy a város békéjének megóvása érdekében ne engedélyezzem a film előadását. Katolikus körökben különösen a küszöbönálló Bernolák-ünnepségek zavartalanságát és harmóniáját féltették. , Zsidó részről pedig azzal indokolták meg kérelmüket, hogy a film bemutatása fölösleges izgalmakra vezethetne s ez megzavarná a példás érsekujvári felekezeti békét. Miután úgy éreztem, hogy egy film előadása semmiesetre sem lehet olyan fontos .mint egy város békéjének megóvása, elhatároztam a film betiltását, ,

•v■ i

(*) A Vígszínház szezonnyitó darabjának szereposztása. Budapestről jelentik: A Vígszínházban kiosztották a „Viktoria Regina“ cimü szezónnyitó darab szerepeit S a következő színészek és színésznők lesznek foglalkoztatva a darabban: Bulla Elma, Páger AntaT, Tolnay Klára. Gyöngyösi Erzsi, Márkus Margit, Esterházy Ilona. Beregi Oszkár. Gregus Zoltán és mások. A darabot Hegedűs 'L . ?zi és a bemutatót szeptember ckü leiében tartok

Kúr Géza:

A Komáromi Református Egyházmegye

(Komárom, 1937)

Kisebbségi tudományos irodalmunkban uj név, de jelentős alkotásokat felmutató Kúr Gézáé. Akik ismerjük őt és munkásságát, tudjuk, hogy délcsallóközi, dunamelléki kis falu lelkésze, aki szenvedélyes szorgalommal munkálkodik múltúnk mezején. Munkássága döntő cáfolata annak a sirámnak, hogy kisebbségi életünk szegénysége, korlátái miatt nem lehet beható tudományos munkásságot végezni. De figyeljünk csak erre a kálvinista lelkészre, aki reformátorelődeinek nyomán halad és nem riad vissza az áldozattól, a fáradságtól, a közönytől és csalódásoktól vagy éppen az irigy rosszakarattól, hanem élő alkotószomjjal dolgozik. Mert a munka: hivatása s eszköze a célhoz!

1932-ben megírja csicsói egyházközsége történetét, most pedig egyszerre két történelmi müvei lép közvéleményünk elé. Egyikről, amely a cseh-magyar református történeti kapcsolatokat ismerteti, már szó volt lapunkban. Most erről a másik, nagyobbterjedelmü, de ugyanolyan érde- kességü történelmi könyvéről emlékezünk meg pár sorban.

Kúr Géza történelmi rajza, amelyben a jelenlegi Komáromi Református Egyházmegye életét ábrázolja a reformációtól a XVIII. század végéig, három részre oszlik. Az elsőben a reformáció elterjedését, a másodikban a sikeres küzdelmek korát és a harmadikban az ellenreformációval kapcsolatos erővesztést tárgyalja. Huszonöt cim alatt megragadóan ismerteti a refor- mációs fordulatot, a reformátorokat, munkájukat, az uj iskolákat, majd a szervezkedés munkáját. Ezután foglalkozik az erdélyi fejedelmek egyházpolitikájával, amely a belső és külső politika szerves, sőt jellemző része. Külön kiemelem azt a pontos, lelkiismeretes forráskutatást, amelynek eredményeként ábrázolni tudja Kúr az egyházmegye lelkiségét. Itt emlékszik meg az egyházkormányzásról, a fegyelmezésről, a papságról, a tanítóságról, a világiakról, akik egyre teljesebb szerepet szereznek az egyházkormányzásban. A záró részben Valesius A. János komáromi esperesről szól, aki a XVIII. század elején a „szegin számkivetett bujdosó cseheknek lelldpásztorok" és püspöke volt.

A tizenhétives történelmi rajz, amely a két kötetre terjedő alkotás első része, tudományos tekintetben hézagpótló, lelkiismeretes, sok uj adatot feltáró könyv. Módszeres, rendszeres irás; tárgyilagos, amelyet a református egyházon kívüli magyarok is nyugodtan olvashatnak el.

A kitűnő szerzőt és nagyon értékes alkotását számon tartjuk. N. I.

A festőművészet mai irányai

Beszélgetés Bernáth Auréllal, a kiváló magyar festőművésszel

PÖSTYÉN. —- Bernáth Aurél, a mai magyar festőnemzedék egyik kiváló képviselője, aki az idén ismét Pőstyénben tölti a nyarat és akinek müveiből szeptemberben Pozsonyban kiállítást rendeznek, a^inai magyar festőmüvészetről munkatársunknak igen érdekesen nyilatkozott.

— Milyen irányokat képvisel a mai festőművészet és mi ezen irányok lényege?

— A festőművészet ma már nem éli a háború és háború utáni idők nagy stiluskeresésének idejét. Azok az idők elmúltak, mikojr szinte évente, divatos lett valami újabb jelszó. .Csendesebb idők jöttek és ha ez kifelé tanácstalanságnak is hat, a festészetben a megerősödés és a tisztultabb láthatár jele. Szinte úgy érizem, hogy helyénvalóbb lenne, ha azt kérdezné tőlem: „kik a kedvenc festői?“ Ideális állapot akkor lesz a festészetben, ha általában nem az „irány“ után érdeklődnek, hanem a „kvalitás“ után.

— Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a festészetnek elmúltak az igazodási gondjai. Ezek mindig voltak és mindig lesznek, de alig lehettek ilyen zajosak, mint az elmúlt évtizedekben. Stilusváltozások máskor is harcot jelentettek, de sohasem voltak azok ily késhegyremenők. i

A közelmúltban két olyan probléma vetődött fel, ami a művészettörténetben eddig még nem fordult elő. Az elsőt az absztrakt művészetek (futurizmus, kubizmus stb.) jelentették és abban állt, hogy: festészet-e még egyáltalán az, ahol a látható világ ábrázolása oly mértékben szorul háttérbe, vagy ki is kapcsolódik, mint ezekben az irányokban történt. A második problémát a gazdasági élet átalakulása hozza magával, helyesebben a szocializmus elméletének a művészetre kiható ideológiai-far talmi vonatkozásai. | j | j

Az absztrakt művészetek körüli vita •— mondja Bernáth Aurél az utóbbi Időben lényegesen alábbhagyott, miután egyre kevesebb festő követi az Irányokat. Az a probléma azonban, amit a szociális fejlődés adott fel, változatlanul tovább tart.

— Irányokról, oly értelemben, mint az absztrakt művészetek idején, ma már kevésbé beszélhetünk. Ma már mintha nem néznék a festészetet olyan kínos skatulyázó vággyal, mint az utóbbi évtizedekben, amikor először minden festőt a hova'tartozandósága szempontjából vizsgáltak. Sőt, el tudom képzelni, hogy

csodálkozni fogunk egyszer azon, hogy mily kicsik azok a különbségek, melyek az úgynevezett „irányok" között fennálltak. Nagy általánosságban azt mondhatom, hogy dacára a közelmúlt szinte átláthatatlan zűrzavarának, az óhajtva keresett „stílus" mégis csak kialakult valahogy és a festészet megalkotta közben a maga nagy müvét.

— Milyen eredményeket hoztak a modern müvek a múlt század művészetéhez viszonyítva?

— Ha szabad ismét nagy általánosságban beszélni, akkor először emlékeztetnem kell az impresszionizmusra, ahova a modern művészet gyökéréi ‘ visszanyúlnak. Már maga az impresszionizmus transzpozi- ciós művészet volt, azaz természetábrázolása nem volt leiró (imitativ). Ez a festészetben óriási szabadságot jelentett, mely szabadságot csak most kezdjük igazán kihasználni.

Ma egy képfelület összehasonlíthatatlanul gazdagabb, mint a régi festészetben. Egy alkalommal olyan hasonlatot használtam, hogy Cézanne gazdagabb kolorista volt, mint Tizian, aki pedig a színnek egyik legnagyobb mestere volt. A modern festészet bizonyságot tett arról, hogy a valóság átérez- tetéséhez nem feltétlenül az ábrázolás eddigi imitativ módja és szabályai szükségesek, — amiről már az impresszionizmus is bizonyságot tett, — hanem egy uj ABC teremtésével annak igazibb, valóbb életét tudjuk képileg ábrázolni.

Ez annyit jelent, hogy például egy poharat szebben tudunk ma megfesteni, ha nemcsak azokat a tapintási és látszat-elemeket visszük vászonra, melyekről a szem be tud számolni.

Ez praktikusan és röviden a modern művészet egyik nagy optikai eredménye Ezen túl vannak persze a fontos tartalmi kérdések, melyekben 'többfelé ágaznak el a festőik szándékai úgy Magyarországon, mint Európa többi országaiban.

—- Változik-e a kép tárgyának megválasztása a szociális átalakulás következtében?

#— A festő a saját lehetőségein belül keres! a témáit. Azon a festészeten nem lehet segíteni, ahol a témának van elsősége. Ez viszont nem jelenti azt, hogy például egy alma lefestésével eleget tettünk minden követelménynek.

A festészet annál gazdagabb hangszerelésü, minél sokrétűbb a témája. De a festő „tárgya“ egyben a festő sorsa is, amin változtatni nem tud vagy csak művészetének károsításával. Viszont az emberiség „örök igazságai“ megnyilatkozhatnak minden témában. Bizonyára a szociális átalakulás is adhat értékes ideákat a festőnek. ;

A festészetben nincs ugyan közvetlen áttételről szó. Bármilyen szociális elméletnek először „érzéssé“ kell szublimálódnia, hogy a festészetben alkotó tényezőként szerepelhessen. Vasat tüzesltő ember festésével például még nem fejeztük ki a szocializmust. Autó, repülőgép vagy bar-jelenet festésével még nem fejeztük ki a modern életet. De viszont elképzelhető, hogy a témakör tágításával tud ,csak egy ilyen uj „világérzés" kifejeződni,; j' • ) I J

(*) Szabadtéri játékok lesznek Jövőre a budapesti koronázó főtemplom előtt. Budaipestről jelentik: A jövő évi eucharisztikus világkongresszussal kapcsolatban óriási méretű szabadtéri előadáson fogják bemutatni a magyar szentek élettörténetét az idegeneknek és a magyar közönségnek. A szabadtéri játéknak „Magyarok Szentjei“ a címe és szerzője Ujházy György, a kiváló drámairó, aki a Missa Solemnis cimü liturgikus drámájával nagy sikert aratott. A szer- ő elmondotta, hogy a néző előtt fel akarja vo- íultatni a dicsőséges magyar múltat. Huszon- iyolc magyar glóriás alakja elevenedik meg a játék során és közülük tizenegy ivadéka és sarja honalapító Aípádjiak. Drámai keretben jvaid történelmi összefoglalás ez a munka. Ujházy György sokáig dolgozott nagyszabású munkáján és az előadás fel fogja használni a Szentháromság-tér, a Koronázó-templom, a Halász-bástya, Szent István-szobor, továbbá a tornyok és ab- lakok-nyujtotta minden lehetőséget. Ujházy másfélórás kihallgatáson megvilágította Hóman Bálint kultuszminiszter előtt az összes művészi és anyagi problémákat, amelyek a hatalmas szabadtéri előadással kapcsolatosan felmerültek*

(*) A bártfafürdői tarka müvészestről szóló, augusztus 19.-i számunkban megjelent beszámolóban a szereplő Berkovics Kató neve mellé tévedésből került az „ungvári“ jelző. A kiváló hanga Berkovics Kaié uayanis kassal.

(*) Szerzői est Léván. Léváról jelentik* Csütörtök este Léván, a városi szinháá nagytermében a IKT védnöksége alatt jól sikerült szerzői est volt. A meleg időjárás ellenére is stép számmal megjelent közönségnek valóban művészi élményben volt ré- sze. Dr. Mihola Gyuszi, az ismert nótaköltő frenetikus sikerrel énekelte saját dalait, V« Bottlik Irma, a rádióból is ismert fiatal és nagyon kellemes hangú énekesnő Mihola- dalokat énekelt. A közönség a kiváló művésznőt viharos tapssal jutalmazta, tisztelői pedig babérkoszorúval ajándékozták meg, Márton László, a fiatal költőgeneráció egyik Ígéretes tehetsége saját verseiből szavalt nagy sikerrel. Sass János verseiből is szavaltak s Farkas István, az ismert Író egyik megható, pompás novelláját olvasta fel. A bevezető beszédet dr. Strasser Elemér szerkesztő mondotta. A szerzői estet vasárnap a keresztény Munkásegyesületben megismétlik. . ,

(*) Japán hangverseny Budapesten. A magyar Nippon-társaság és a Turáni Társaság védnöksége alatt augusztus 24-én a Margitszigeten délután hat órakor japán hanngverseny lesz, amelyet Yamada Koszaku, a tokioi filharmóniai társaság elnök-karnagya, a tokioi japán Liszt Ferenc-társaság disztagja vezényel,

(*) A Medici Katalin bemutatójára készül a budapesti Nemzeti Színház. Budapestről jelentik: Rino Alessi, a kitűnő olasz iró uj történelmi drámájában, a Medici Katalinban ennek a nagy asszonynak a korát viszi színpadra. A darab középpontjában a katolikusok és a hugenották harca áll. Ezzel a darabbal nyit a jubi- láris évadban a budapesti Nemzeti Színház. A dráma címszerepét T. Mátrai Erzsi, a színház kiváló drámai művésznője játsza.

(*) A Theater an der Wien szeptember elején a Bemard Grün által megzenésített „Szókimondó asszonyság“-gal nyitja meg az idényt. Utána Krasznay-Kraus Mihály „Dixy az oroszlánbarlangban" cimü darabja következik. Tervbevették még egy Ábrahám-operett előadását is, továbbá Benatzky és Offenbach egy-egy operettjét is előadják.

(*) Szaporodnak Franciaországban a szabadtéri színpadok. Párisból jelentik: Franciaországban egyre jobban elszaporodnak a szabadtéri szinpadök. A Pireneusok ismert gyógyfürdőjében. Causterecben most az „Ateliers“ művészcsoportja egy Aristophanes-vigjátékkal kezdi meg a színházi ciklust. A provencei Orange- ban, amely Bayreuth vetélytársává fejlődik ki, Monteverdi egyik operáját akarták előadni az arénában. Mivel itt az operát nem lehetett szin- rehozni, a szomszédos község épített szabadtéri szinpadot és elbájoló környezetben adták elő Monteverdi mestermüvét. Fontainebleau- ban szintén van már szabadtéri színpad, ötezerszemélyes szinpadot építettek fel és hangtrük- kökkel segítik elő az akusztikát.

(*) Érdekes per egy megváltoztatott film- forgató könyv miatt. Budapestről jelentik: Nem mindennapi pert tárgyalt legutóbb a budapesti törvényszék. Rejtő Jenő zárlati kérelmet nyújtott be a „Sportszerelem" cimü film ellen, mert szerinte a film producerei a forgatókönyvet, amely az ő szellemi munkája, megkérdezése nélkül megváltoztatták. Rejtő szerint ez szerzői jogbirtolás. A tárgyaláson a producerek azzal védekeztek, hogy szereposztási okok miatt voltak kénytelenek megváltoztatni a forgatókönyvet. Végül is békésen egyeztek meg a pereskedő felek és igy nem dőlt el az az érdekes jogi kérdés, Vájjon szabad-e a filmrendezőnek az iró1 forgatókönyvét megkérdezés nélkül megváltoztatni.

(*) xx Az édes mostoha. A magyar filmgyártás ezzel a darabjával bebizonyította, hogy a legjobb utakon halad. Bájos, kedves mese, elsőrangú művészek, fülbemászó zene és szép felvételek. A cselekmény gyorsan pereg. Nincs egy felesleges kép, vagy dialógus. A kis Pécsi Gizi, a korán árvaságra jutott kislány szerepében olyan szivhezszólóan és oly sok érzéssel játszott, hogy nagyon sokunknak könny gyűlt a szemébe. Tasnády Fekete Máriának nem is kellett megjátszania az édes mostoha szerepét, mert ahogy megjelenik a képen tiszta szép arcával, csendes mozdulataival, érezzük, hogy nem is lehet máskép, minthogy meghódítsa kis mostohalányát. Vaszary Piri és Gőzön Gyula képviselik a humort s magától értetődik, hogy a tőlük már megszokot legjobbat nyújtják. Páger Antal az apa szerepét adja kellemesen és vonzóan. Szlatinay Sándor szerezte a zenét és csengő-bongó lett tőle Lakner Artúr meséje. A filmet a pozsonyi Tátra- és Metropol-mozi ját- sza. 1 (hgy.)]

AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA PASSAGE MOZI:

VIII. 20—21—22. Egy férfiért sem érdemes.

RADIO MOZI

VIII. A -----.1 ----