Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-19 / 188. (4334.) szám
XVI. évf. 188. (4334) szám Csütörtök • 1937 augusztus 19 MHBMHffiB —BBBaWIHHilP1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egres szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— K(. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IU Panská u I i c e 12, II. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. 9 9 TELEFON: 303-11. « 9 SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRftHŐ. Iskola nélkül , SZLOVENSZKÓ. — A kéthónapos nyári szünidő napjai már alaposan megvannak számlálva, rövidesen újból megnyílnak az iskolák kapui és megkezdődik az uj tanév. Tizenkilencedszer történik ez a köztársaság fönnállása óta s mint minden esztendőben ilyenkor, most is hangoztatja a szlo- venszkói és kárpátaljai magyarság a tizenkilencedik tanév előtt is orvosolatlan iskolaügyi sérelmeit. Az évről-évre megismétlődő panaszok, tiltakozások és követelések a többség illetékes tényezőit arra figyelmeztetik, hogy a magyarság semmi áron és semmilyen vonatkozásban sem hajlandó lemondani az anyanyelvű oktatás szent jogáról. S azok, akik elszabotálják az alkotmánytörvény és a nemzetközi szerződések alapján járó, de még mindig hiányzó magyar iskolák fölállítását (vagy visszaállítását), a legkevésbé sem számíthatnak arra, hogy a magyarság bele fog unni a követelésekbe s le fog mondani a hiányzó iskolákról. Iskolai sérelmeink az évek múlásával nem ,.évülnek“ el, hanem egyre súlyosabbakká válnak s orvoslásuk elsősorban az állam szempontjából elsőrangú közérdek. Ez alkalommal Iskolapolitikai frontunk egyik legveszélyeztetettebb pontjára: Rozsnyóra világítunk rá. A Sajóvölgyének központjában fekszik ez a 7000 lakosú kis bányaváros, a bánréve— dobsinai útvonal legjelentősebb állomása. Ide összpontosulnak a Sajó mellékvöígyei: a murányi, a csetneki és a bárkái völgyek. E völgyek sűrűn lakott magyar területet képeznek s ezeknek természetes központja Rozsnyó. Délkeletszlovenszkó magyarlakta területének a Rimaszombat—Kassa közötti szakaszán legjelentősebb kulturcentruma. Járás, járásbíróság és katolikus püspökség székhelye. A katolikus akciós hitélet országosan elismert virágzása mellett a protestáns egyházaknak is nagyszerű irányitó munkája indul ki e városból. Bányái messze földön hiresek, s ugyanilyen a kulturélete is, amely évszázados, nagyszerű múlttal rendelkezik. Két középiskolája, papnevelőintézete, polgári iskolái, zárdái iskolái, több elemi iskolája és óvodája volt itt az államfordulat előtti időkben a magyar tanuló ifjúságnak. Ma sem magyarnyelvű gimnáziuma, sem polgári fiúiskolája nincsen. Valamikor Rozsnyó volt a gyüjtőmedencéje a magyar tanulóifjúságnak Kassától Rimaszombatig és Dobsinától Bánrévéig, sőt még azon túl is. Messze vidékről jöttek ide a diákok, hogy a jóhirü intézetekben szerezzék meg a tudáshoz és az élethez az alapot, amely azután meg is hozta a kívánt eredményt. A rozs- nyói öregdiákok közül nem egy a legmagasabb méltóságot is elérte. Ma nincs magyar középiskola Rozsnyón s tizennyolc éve hiába várják annak fölállítását a város és környéke magyarjai, akik úgy a rozsnyói, mint a szomszédos járásokban rendelkeznek a törvényben előirt arányszámmal s igy kétségtelenül joguk van magyar iskolákhoz. Maga a város — dacára a csehszlovák hivatalnok-elem nagy számának — nyolcvan százalékában még ma is magyar, de magyar többségű az a nagy vidék is, amely a rozsnyói magyar iskolák tanulókontingensét szolgáltatta. Az államfordulat után a katolikus gimnáziumot azonnal megszüntették, az evangélikus gimnáziumban peFQLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN Kánya Kálmán a magyar alapelveiről A magyar külpolitika középpontjában a kisebbségi kérdés áll A magyar külügyminiszter nyilatkozata egy amerikai lapban - Az olasz és a német barátság - - A felfegyverzés és a magyar békepolitika BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Nordce American Newpapir Aliace kiküldött munkatársa, aki jelenleg középeurópai körúton van, most Má- gyarországon tartózkodik. Az amerikai lap munkatársa Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel hosszas beszélgetést folytatott a magyar külpolitika legfontosabb irányelveiről. A magyar külügyminiszter az újságíró kérdésére a következőket mondotta: — Magyarország külpolitikája egyetlen kérdésre összpontosul most, mert ez a legsürgősebb és ez egyúttal minden probléma megoldása. Ez a kérdés a kisebbségi kérdés. A kisebbségi kérdés rendezése nélkül Magyarország és a kisantantállamok között semmiféle komoly tárgyalás nem képzelhető el. Az újságíró megkérdezte a külügyminisztert, hogy milyen gyakorlati megoldást tart elképzelhetőnek. Kánya Kálmán a következőket felelte: — A kisantantállamoknak elsősorban szigorúan be kellene tartaniok és végrehajta- niok azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisebbségi szerződésben vállaltak és amelyeket a nagyhatalmak a háború után ellenjegyeztek. A következő lépés az, hogy a népszövetség, amely garanciát vállalt a szerződések betartásának ellenőrzésére, hatásosan teljesítse föladatát. A népszövetség tanácsának nem szabadna a panaszokat politikai megvitatás tárgyává tennie, hanem csupán a panaszok törvényes és jogi vonatkozását vizsgálni. Ezután a magyar külügyminiszter a ma- gyar-olasz és a magyar-német barátságról nyilatkozott. — Szó sincs arról, — mondotta a külügyminiszter —, mintha Magyarország bármiféle pángermán politikát folytatna. A helyzet az, hogy Olaszország és Németország mutatta a legnagyobb érdeklődést a magyar ügy iránt. Természetes, hogy igy a magyar közvélemény rokonszenvvel fordult e két ország felé és kedvező befolyást vár a két nagyhatalomtól a Dunamedence politikai szervezése terén. Ezután Magyarország egyenjogúsításáról és a fegyverkezésről szólott Kánya külügyminiszter. —' Az Európa-szerte mindenütt tapasztalható áltálanos és fokozatos fegyverkezés — mondotta a külügyminiszter — Magyar- országot, amelyet a békeszerződés lefegy- verzett, oly helyzetbe hozta, amit nem lehet a biztonság elemi követelményeivel sem összeegyeztetni. Magyarország nem nyugodhat meg ebben a helyzetben vitális érdekeinek veszélyeztetése nélkül. Ebből következik, hogy ragaszkodni fogunk egyenjogúságunk megvalósításához, amint azt elvben 1932 szeptemberében ki is mondottuk, A kisantant-államokkal szemben sohasem csináltunk titkot ezen álláspontunkból. Az ujságiró megkérdezte a magyar külügyminisztert, hogy miért nem jelenti be Magyarország felfegyverkezését. — Azért nem, — mondotta a külügyminiszter —' mert a magyar külpolitika vezérelve a béke ügyének szolgálása. Hyen körülmények között nem akarjuk az úgyis feszült európai helyzetet még súlyosabbá tenni olyan lépéssel, amely további komplikációkat okozna. Franco előnyomulása Santander alatt kétségbeesetten védekezik a bekerített kormányhadsereg Huszonkét zászlóalj a kelepcében ■ A nemzetiek rengeteg zsákmányt ejtettek ■ ■ Valencia beismeri a vereséget több szakaszán összeütközésekre került a sor. Saragossánál is nagyobbarányu hadműveletek folytak le, mert a nemzetiek a tüzérség támogatásával támadást intéztek a kormánycsapatok ellen, A város több helyén a kormánycsapatok tüzeket figyeltek meg. A santanderi fronton Franco osztagai Escudo környékén fontos állásokat foglaltak el és áttörték a kormánycsapatok vonalát. Előnyomulásuk közben a nemzetiek nagy veszteséget szenvedtek, SALAMANCA. — A santanderi militia huszonkét zászlóalja még mindig elkeseredetten küzd az előnyomuló nemzetiek ellen, annak ellenére, hogy az egész sereget elvágták Santand értől és a militia hősi harca kilátástalan. A nemzeti osztagok jelenleg útban vannak San Miguel felé, ahonnan megadásra kényszerítik a zászlóaljakat. Három ,zászlóalj megadta magát, amikor a nemzetiek hátbatámadták ezt a csapatot. A nemzeti hadmozdulatok meglepetésszerűen érték az aszturiai osztagokat* A háromnapos elő- törés alatt a nemzetiek 1125 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, 36 községet szálltak meg és körülbelül kétezer katonát ejtettek foglyul. Két, hadianyagot és élelmiszert szállító vonat is a nemzetiek kezébe került. Az escudói áltörés VALENCIA. — A nemzetvédelmi minisztérium hivatalos jelentése szerint a cordobai front PARIS. — A santanderi kormány tagjai Parisba érkeztek. Hir szerint a kormány hajlandó átadni Santandert Francoéknak abban az esetben, ha a nemzetiek vezére Ígéretet tesz a lakosság és a militia kímélésére. Az átadás előkészületeinek hírét összefüggésbe hozzák azzal a csalódással, amely a santanderi kormányt az elmúlt hetekben érte. A valenciai kormány ugyanis repülőgépeket és tüzérséget ígért, de az öthetes szünet alatt nem szállította le a hadianyagot. A santanderi kormány egyetlen repülőgéppel sem, rendelkezett és Franco uj offenzivájával szemben csaknem tehetetlen volt. A santanderi kormány elhatározásával ellentétben az asztunai kormány az átadás ellen nyilatkozott és azt a területet, amelyen uralkodik, hajlandó tovább védeni Francoék ellen. A Bilbao elfoglalása után elmenekült baszk kormány támogatja az aszturiai kormányt és nem azonosítja magát a santanderi tanács határozatával. Gyen körülmények között a helyzet bizonytalan, de tény az. hogy a vita meggyöngiti a kormánycsapatok ellenálló erejét. Santande' meghódol?
