Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-15 / 185. (4331.) szám

1937 angmsgfaa 15, vasárnap. Hl kíiAT? 17 Jlemzetközi gépháború indul a hűn birodalma elten Rendőrprofesszorok és müszercsodák a budapesti főkapitányságon, ahol a bűnözők félmillió névjegyét és tizenötezer portréját őrzik BUDAPEST* — Szürke kis napihir: a budapesti fő­kapitányság bűnügyi nyilvántartó hivatalának főnöke, Sellye Ferenc rendőrtanácsos nyugalomba vonult, he­lyette Vaskó Gyula tanácsos kerül a hivatal élére. A közönség rendszerint csak azt látja az újságban, hogy valami bűncselekmény történt, olvashatja az eset részleteit, azután olvassa, hogy elfogták a tettest A két hir között folytatott rendőri munka fontos rész­letei alig kerülnek nyilvánosságra. így az olvasó ritkán hall valamit a rendőrség egyik legfontosabb osztályá­ról, a bűnügyi nyilvántartó hivatalról, amelynek ke­retébe tartozik • a bűnügyi laboratórium es a daktiloszkópia-csoport is. Ritkán hallat magáról ez a hivatal. Termeiben és szobáiban avatatlanok számára titokzatos ábrák, gépek, vegyszerek, lombikok, mű­szerek fölé hajolva kitűnő rendőremberek vívják a tudomány, a technika és a vegyészet harcát a bűn ellen. Nemcsak értékes, de érdekes munka ez. A kriminalisztika régi tétele, hogy a bűn mindig ■megelőzi egy lépéssel a bűnüldözést A rendőr­ség dolga, hogy megakadályozza ezt a lépést vagy legalább, —- ha már megtörtént, — behozza a hátrányt így aztán a bűnöző mindig előnyben van és a rendőr­ségnek alaposan fel kell készülni, ha nem akar le­maradni a bűnök egyre fejlődő technikájával szemben. Furfang ellen logikát a technikai eszközök ellen még jobbakat kell sorompóba állítania, hogy győzhessen. A budapesti rendőrség a viszonyokhoz mért szerény anyagi keretekkel dolgozik ezen a téren, de sok min­dent pótol a tudás és ha nem is áll rendelkezésre annyi eszköz, mint a külföldi metropolisok rendőrségeinek, a budapesti főkapitányság se vall szégyent. Sőt, euró­pai viszonylatban is az elsők között áll. Ferenczy Tibor főkapitány nagyfelkészültségü mo­dern kriminalista és amióta ő rezideál a pesti Scotland [Yardon, igyekszik a lehetőséghez képest mindig kor­szerűbbé tenni a redőrség intézményét Ebben a mun­kában jő munkatársra talált Dóra Sándor főkapitány­helyettesben,, a bűnügyi osztály jelenlegi kitűnő fő­nökében. A rendőrség zongorája A budapesti rendőrség nemcsak lépést tart a korral, Be ezen a téren tradíciója is van. Például London után Budapest vezette be Európában először az ujjlenyomat-rendszer használatát, amely azóta az egész világon elterjedt és Budapest«! is egyik legfőbb része a bűnügyi nyilvántartó hivatal munkájának. A kriminálisták már réges-régen rájöttek, hogy a notórius bűnözők felismerésénél és a nyomozásnál mi­lyen nagy fontossága van a személyazonosításnak. Először a Bertillon-rendszerrel kísérleteztek. Antropo­lógiai méréseket végeztek a bűnözőkön és a csont­méretek alapján igyekeztek azonosítani. Később követ­kezett a nagy felfedezés, a daktiloszkópia, amelyet az angol Galton Francis tökéletesített. Kiderült, hogy minden embernek csalhatatlan ismertetőjele van, az ujj­lenyomat. Az ujjak belső felületén szabad szemmel is látható bőrfodrok rajza minden embernél különbözik. Az embrionális élet hatodik hónapjában már kialakul­nak ezek az ábrák és változatlanok maradnak egész életen át, sőt a holttest teljes feloszlásáig. Az sem használ, ha valaki leégeti, vagy leoperáltatja ujjai vé­géről a bőrt. A bőr alatti kötőszöveten is pontosan ez a rajz látható. Ábrák szerint összesen kilenc főcsoportra oszlanak az ujjlenyomatok. Kilenc változatot különböztetnek meg; iv, orsóshurok, tornyos iv, örvényes, oldaltömlős, középtömlős, szir­teshurok, ikerhurok és úgynevezett kivételes fajtát. Mindenkinek az ujjnyomata valamelyik csoporthoz tartozik, de nincs a földkerekségen két ember, akinél a lenyomat mérete pontosan megegyezne. Még az ik­reké is különbözik. A felfedezés után Henry, a londoni rendőrség egyik Vezetője, rendszerbe foglalta a gyakorlat számára en­nek a tudománynak a megállapításait. így került a daktiloszkópia a rendőrség fegyvertárába. Szellemes megállapítása a rendőrségnek, hogy az ujjlenyomat a bűnöző névjegye. A betörő ujjnyoma ott marad a páncélszekrényen, a gyilkos véres kézzel motoszkál az áldozat holmijai kö­zött. Ahány nyom, annyi áruló jel. Akit a rendőrség súlyosabb fajta, vagy anyagi okokból elkövetett bűn­cselekmények címén letartóztat, arról ujjlenyomatot vesznek fel. Az alvilág mühelynyelvén „zongorázás“- nak mondják ezt. A letartóztatott embernek ugyanis különleges festékbe mártják a kezét és rovatokkal el­látott papírlapon kell elhelyezni az ujjait, mintha zon- gorabillentyükön játszana. Félmillió névjegy Az ujjlenyomatokat gondosan őrzik egészen addig, iámig az illető nem tölti be a hetvenedik életévét. -- Ebben a korban már a legritkább a bűnözés, aligha lesz szükség az ellenőrzésre. Minden esztendőben kirostálják a hetvenévesek ujj­lenyomatlapjait. Ezután még öt évig megőrzik, majd végleg megsemmi­sítik. Szükség is van az időnkénti rostálásra, mert kü­lönben olyan óriási tömegű lap gyűlne össze, hogy nem találnának számára elég helyet. így is például most közel félmillió bünözőnévjegyet rejtenek a pesti fő- kapitányság fő fiókján A nyomozás szempontjából nagyértékü eszköz a daktiloszkópia. Azonfelül, hogy a bűn elkövetése után a tettes kilétére következtetnek belőle, lehetetlenné te­szik a rovottmultuak számára a személycserét, az ál­név használatát Aki egyszer „zongorázott“ a rendőr­ségen és újra odakerül, hiába változtatta meg a kül­sejét hasztalan mutat tucatnyi hamis igazolványt, le­leplezi az ujjlenyomat. A daktiloszkópusok nagy szak­tudással, hosszabb-rá&üdebb idő alatt, de feltétlenül megtalálják a fiókokban régebben felvett ujjlenyoma­tát összehasonlítják az újabbal és nem tagadhat; el­árulja a névjegye. Természetesen nagy gyakorlat és tudás kell ahhoz, hogy félmillió ujjnyomat közül kikeressék azt, amelyik azonos az álnevet használó ember lenyomatával. SELMECBÁNYA. — A szklenói autóbuszban he­lyet cserélünk. A fürdőre érkező vasárnapi látogatók helyére mi ülünk: ők a meleg medencékbe telepednek majd és fájós tagjaikat áztatják, mi a szintén meleg kocsiban zörgünk a hegynek s ahogy futunk fölfelé, úgy oszlik a reggeli köd s ragyog elé Isten napocskája. Magunkfajta, hegyet-kedvelő embernek Selmec­bánya minden látogatás alkalmával reveláció, ujjon- gás, vidám találkozás s ez nem is lehet máskép. A Királynő barokk bányavárosa évszázados fönségé- ben ül a hegyeken s alig-alig változtatja meg az idő. Úgy vélem, hogy a legutóbbi látogatás óta ismét nem történt semmi Selmecen. Az élet változatlan nyu­galommal folyik, a város egyformán szép és érdekes, — legfeljebb egyre több idegen keresi fel a várost és Selmec kezd idegenforgalomra berendezkedni. Egy-egy uj épület teteje csillan elő a zöld lombok közül, iskolát építenek a völgyben s egy régit leromboltak, utat ja­vítanak a Leányvár alatt s a füvészkertben, — a haj­dani, nagyhirü Akadémia körül, — néhány szerelmes­párral több andalog, mint a múltkor. Úgy jó, hogy nem kérdek meg senkit: ami itt tör­ténik, kérdés nélkül tudom meg. A nemesfémek bányá­szata folyik most — mondja valaki az ebédnél — né­hány bányában, ez mégis biztosit valami jövedelmet a selmed bányászoknak. Persze, hol van az az idő, amikor bányász-zajtól voltak hangosak a völgyek s a Leányvárból lehangzó „Wopacska“ zajára ezrek figyel­tek föl... Valami munka van mégis, itt-ott építkeznek s a do­hánygyár is dolgozik, de a nagyhirü akadémiát degra­dálták s öreg selmeciek nem bírnak ebbe belenyugodni. Hol vannak a hires selmed diákok, hol a felvonulások, a „báldos tantzvigalmak“ s hol a sok nagytudásu professzor... A múzeumba szorultak, «— igaz, hogy ilyen jól ápolt, gazdag s szépen rendezett vidéki muzeum alig van Szlovenszkón. Egyre bővül, egyre szépül a régi Lovag- vár termeiben elhelyezett muzeum, ■— egy-két évi távoliét után alig ismer az ember rá az újra. S a negyvennyolcas honvédek szép emlékszobra is a vár egyik félreeső sarkéba szorult. Ide száműzték, jeléül annak, hogy az „uj“ Seid - mégsem egészen úgy gondolkodik, mint a „régi“ :c. A régi Selmec történelmi épülete.c magyarázó táblák jelölik. Milyen szép lett volna, ha ezek a táblák ma­gyar) meg német nyelven is ott állanának! Csak az A daktiloszkópusok valóságos művészetté fejlesztik ezt a tudást A sok hires történet között szerepel az a bravúros eset, amikor Már Ferenc, a budapesti bűnügyi nyil­vántartó ismertnevü főtisztje megoldotta egy eszten­dőkig emlegetett gyilkosság titkát Esztendőkkel ezelőtt egy vasúti kocsiban gazdátlan bőröndre akadtak. Meggyilkolt, ismeretlen nő holt­testét találták benne. Már-már úgy látszott, sohasem derül ki a kiléte és nem jutnak a tettes nyomára, ami­kor segítségül jött a daktiloszkópia. Már Ferenc főtiszt lenyomatot vett a halott ujjáról és egyetlen éjszaka emberfeletti munkájával a nyilván­tartó hivatalban megtalálta az ujjnyomat párját Nagy Mária cselédleány volt az áldozat. A szerencsétlen teremtésnek egyszer már dolga akadt a rendőrséggel, abból az alkalomból vették róla az ujjlenyomatot. Az áldozatot tehát felismerték és ezen a nyomon elindulva hurokra került a tettes, egy Schreiber nevű fiatalem­ber, Nagy Mária vőlegénye. idegenforgalomnak volna belőle haszna, pedig az ide­genekből Selmec elég jól pénzel! Azon tűnődtünk több magamfajta „forgó idegennel“: miért is kellett oly gon­dosan és rohamosan eltüntetni, legalább a nyilvános­ság szeme elől, Selmec régi magyar és német emlékeit? Hiszen Selmecet mégis ez a két nép tette naggyá s széppé, gazdaggá! Rosier Borbála Leányvárában mindenesetre nagy örömmel hagytak abba a tűzoltók egy tradiciót: a „klopálást“ a torony tetején s a nótafujást kürttel. A klopálást úgy intézték, hogy a nap egy esti órájá­ban felmászott a soros toronyőr a Leányvár tornyába s deszkát vert kalapáccsal, egyre gyorsuló ütemben. Ez a bányászoknak szólt, de viszont jó reumát is szer­zett a kalapálónak. Megkérték tehát újabban a városi tanácsot, hogy hagyassa abba a deszka-kalapálást s ne kívánja azt sem, hogy cifra nótákat fújjanak ki a kür­tön. Kinek kell a cifra kürtszó? A tanács beleegyezett s néhány év óta ezzel is kevesebbedett a selmeci ha­gyomány. Most három tűzoltó lakik a Leányvár eme­letein, családostul. Szemergél az eső, ahogy visszafelé indulunk. A bo­rús idő elkergette a hegyi tavak partjáról a vasárnapi fürdőzőket. Néhány éve egyre jobban látogatják eze­ket a tavakat a selmeciek és a kiránduló turisták is és népes fürdőélet született a hegyek oldalában. CSERKÉSZTÁBOROKKAL van tele a környék. Selmec, a Szitnya-alja, Vihnye, Szklenó cserkészdaltól hangos. A szlovenszkói magyar csapatok különösen szeretik ezt a vidéket, a komáro­miak éppen évekre rendezkedtek be: szilárd faházat építettek s még fognak újakat építeni. Olyan alkalma­tosak, hogy téli kirándulás menedékházának is jó lesz. Alighogy a komáromi fiucserkészek julius végén el­hagyták a tábort: már beleköltöztek a lányok s jelen­leg is negyvenöt diáklány táborozik felügyelet mellett a táborban, vidáman s egészségesen. Sőt, a vakáció vége felé még egy bontótábort is rendeznek: erről a táborhelyről bátran el lehet mondani, hogy megszolgált a nyárra. Oltár is van a táborban. A vasárnapi Istentiszte­letre levonult a hegyek népe a cserkészek táborába s a cserkészlányok, fürdővendégek, hegyilakók együtt imádták az Istent, a legszebb templomban, évszázados fenyők tövében. a főkapitányság életvédelmi osztályára egy fiatal varrónő: —> Nagy baj van kérem, «— mondotta, «— eltűnt a vőlegényem. Tessék megkeresni, nem tudom mi tör­ténhetett vele. Holnapután akartuk megtartani az es­küvőt . 11 A rendőrtisztek leültették és részletesen elmondott mindent. Elmesélte, hogy újsághirdetés utján megis­merkedett egy feleséget kereső férfivel. Kitűnő meg­jelenésű ember, éppen nekivaló férjnek látszott. Eldi­csekedett, hogy milyen jó állása van, bizonyítványt is mutatott arról, hogy egy nagy élelmiszervállalat tiszt­viselője. A menyasszonyjelöltnek nagyon megtetszett a szimpátikus külsejű ur, aki mindig igen finoman vi­selkedett. Néhány hétig tartó ismeretség után megtar­tották az eljegyzést ~ Boldogan tervezgettük az életünket —■ zokogta a varrónő, — már azt is elhatároztuk, hogy veszünk egy kis családi házat A vőlegényem állandóan ingat­lanügynökhöz járt folyton lótott-futott szegény, hogy valami előnyös vételre akadjon. Tegnap lelken­dezve jött, hogy végre megtalálta, amit keresünk. Talált egy nagyszerű kis családi házat, elég olcsó, tizenkétezer pengőbe kerül, csak ötezer pengőt kell meg­fizetni, a többit részletekben törleszthetjük. Odaadtam a hozománynak szánt ötezer pengőmet. A vőlegényem elment és többé nem jött vissza. Biztosan szerencsét­lenség érte, vagy talán kirabolták. Tessék segíteni raj­tam ... holnapután akartunk esküdni... Jaj, hol van a vőlegényem ... Mialatt a vőlegénye után siránkozott, éppen az élet­védelmi osztályon tartózkodott a bűnügyi nyilvántartó hivatal egyik tisztviselője. Udvariasan megkérte a varrónőt, jöjjön vele a hivatalába, ahol eléje tette a házasságszédelgök feketekönyvét. A szegény nő rémülten sikoltott fel: nyomban az első oldalon ott látta a „vőlegény“ fényképét! Ahol még a hajszálai is megvizsgálják Még ennél is érdekesebb munka folyik a bűnügyi laboratóriumban, amelynek Pusztaszery Ferenc a ve­zetője. Ez a fiatal rendörtisztviselő egyik külön neve­zetessége a budapesti rendőrségnek, ö az egyetlen magyar rendőr, aki elvégezte a lausannei rendőregyetemet. Reiss professzor, a világhírű kriminalista alapitotta ezt az egyetemet Rendőrtisztek a hároméves kurzus hallgatói. Kémiát, jogot, fizikát, törvényszéki orvos­tant, speciális fényképezést, bonctant, daktiloszkópiát, méregtant, pénz-, fegyver- és irásszakértést és még egy sereg szakmát tanulnak. Aki innen kikerült, az megjárta a rendőri tudomány magasiskoláját. Az elvégzett tanulmányok értékét jellemzi, hogy pél­dául Pusztaszery Ferencet a törvényszéki szakértői megbízások egész sorával tisztelték meg, amivel öreg­bítette a rendőrség jóhiréti A többi között ő a valutas ügyészség szakértője is. A laboratóriumban speciális gépeket és müszerekef használnak. Itt van a rendőrségi mikroszkóp, amelynek segítségével leleplezik az iráshamisitást, elő­hívják a titkosírást, azonkviül egyéb különleges vizs­gálatokra is alkalmazzák. Szövetdarabokon kimutatják vele a beszáradt, láthatatlan vérfoltot. Lencséje alá helyezik a hamisitottnak tartott gyógyszert és tisztán látszik, hogy a gyógyszer között értéktelen idegen anyag van. Előfordult az is, hogy élelmiszert vizsgál­tak meg. Gyorsan kellett megállapítani egy bűnüggyel kapcsolatban, hogy friss, vagy romlásnak indult hús került-e a rendőrségre. A gyanús husdarabot szűrővel ellátott mikroszkóp alá tették és szabadszemmel nem látható romlott husrostok fluoreszkáltak. Éppen igy állapítják meg az ékszercsalást, vagy pénzhamisítást Bevezették az infravörös fényképezést is, amely hasonló módon sok mindenféle csalást és hami­sítást leplez le. A felszereléshez tartozik az epidiaszkóp, amely az alája helyezett tárgyakat többszörösre fel­nagyítva vetíti vászonra és a szakértőknek lehetővé teszi, hogy kényelmesen megtekintsék. Még a hajszálakat is megvizsgálják itt. Kimutatják, hogy valaki frissen vágatta-e a haját, ki­tépett vagy kihullott csomóból származik-e valamelyik hajszál, amely sokszor árulója egy-egy bűncselek­ménynek. Pusztaszery Ferenc, a rendőrtudományck magyar doktora, éppen most érkezett vissza külföldi tanulmány­újáról. Páris, Lyon, Lausanne, Stockholm, Riga, Hel­sinki és Varsó rendőri intézményeit tanulmányozta. Igen érdekes, friss híreket hozott. A nemzetközi bűn­ügyi akadémia vezetője, Van Leddern Hülsebrosch professzor, az amszterdami bűnügyi laboratórium fő­nökének indítványára az európai rendőri laboratóriumok szorosabb kap­csolatra lépnek. Állandóan érintkezésben lesznek, kisegítik egymást és értesítéseket küldenek minden uj technikai és vegyé­szeti felfedezésről, amely alkalmas arra, hogy elő­mozdítsa a bűn elleni küzdelmet. Évenként kongresz- szust tartanak. Bevonják az akcióba a budapesti rend­őrséget is, amelynek segítségére nagyon számítanak. A bűnügyi laboratóriumok tudósai, a „rendőrpro­fesszorok motorizált osztaga nemzetközi rohamra in­dul a bűn birodalma ellen és Budapest az élen halad ma k SÁGI PÁL. A fekete albumok titkai Az ujjnyomatok mintájára minden letartóztatott em­bert lefényképeznek. Ezeket a fotográfiákat is a mo­dellek hetvenéves koráig őrzik, éppen igy a különböző fegyházakban kitöltött büntetésekről készült úgyneve­zett büntetölapokat, amelyekből másfélmillió darab fekszik a budapesti főkapitányságon. Fénykép készül ugyan minden letartóztatottról, de vannak kiváltságosak is, akiknek a fotográfiáját külön albumban gyűjtik össze. Hatvan kötetes a budapesti rendőrség feketealbum- könyvtára. Hatvan kötetben összesen tizenötezer kép sorakozik. Külön-külön könyvben a notórius zsebmetszők, há­zasságszédelgők, áldctektivek, betörők, hamiskár­tyások, zsaroló álhirlapirók, besurranó tolvajok és a különböző bűnözök fajtái. Ha ismeretlen tettesek valakit meglopnak, becsapnak, a károsultnak megmutatják a „szakmai“ albumot és legtöbbször megtalálja a maga emberét. Ilyenkor az^ után már könnyen megy a nyomozás, hiszen nem is meretlen tettest keresnek, hanem megrögzött régi bű­nözőt, akinek hamarosan nyomára akadnak. Érdekes, hogy albumként mennyire változnak ; fényképek. Ki-ki a maga mesterségéhez igazodik a kül sejében. A betörők kötetéből komorképü, zord emberek te­kintenek a szemlélőre, a hamiskártyások, házasság szédelgők mind simaképü, elegáns férfiak, a notórius szélhámosnők pedig kivétel nélkül ízlésesen öltözött, kellemes megjelenésű hölgynek néznek ki. Csak a fénykép alatt látható sokjegyű szám mutatja, hogy a modellek neve a rendőrség nyilvántartásában szerepel. A feketealbumot lapozgató károsultak sokszor meg­döbbentő felfedezésre jutnak. Legutóbb sírva állított be Bolyongás a régi bányaváros körül Irta: Szombathy Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom