Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-08 / 152. (4298.) szám
<m^gm-Mag£ar-hirlab 1937 julius 8, csütörtök. Repülőgépek, ha éjjel találkoznak Kitünően sikerült a rendszeres óceánfuii repülőforgalom prőbarepülése Egy tízéves terv a megvalósulás stádiumában De Valera megtöri az akadályokat ■■ Lindbergh titokzatos utazásainak eredménye NEW YORK. — A „Caledonia" repülőgép, amely Irlandból Ujfundlandba repült, útközben találkozott a „Clipper" nevű repülőgéppel, amely ugyanekkor ellenkező irányban repülte át az óceánt. Tegnap hajnali négy órakor történt a találkozás és a hét repülőgép fedélzetéről, amelyek mintegy száz kilométernyi távolságban voltak egymástól, üdvözlő táviratokat váltottak és közölték egymással az időjárás állását. Az Ujfundlandban levő Botwoodból már beérkezett a jelentés, hogy a „Caledonia" reggel 7 óra 6 perckor földet ért. A repülőgép 15 óra 9 perc alatt tette meg az utat az óceánon keresztül. A „Clipper" kedden délelőtt 10 óra 50 perckor érkezett meg az írországi Poynes repülőtérre. Ez a gép 12 óra 40 perc alatt repülte át az óceánt. Lindbergh sikere nyomában A fenti jelentés különös érdekességet kap, ha tudjuk, hogy ez volt az első próbarepülés a rendszeres óceántuli repülőforgalom bevezetésében. A szabályos repülőjáratok ügyében tiz év óta fáradoznak a különféle érdekeltségek és a nagy terv most a megvalósulás stádiumába lépett. Tiz évvel ezelőtt repülte át Lindbergh az óceánt s jutott el leszállás nélkül Newyorkból Parisba és ez a nagy esemény szinte el'feledtette a már korábbi eredményes óceánrepülést, amely még 1919-ben történt. Ebben az évben Alcock és Brown angol repülők Ujfundlandból Írországba repültek, tehát ők voltak az elsők, akik az Atlanti óceánt átrepülték. Lindbergh óriási sikere után merült fel először a terv, hogy rendszeres személyforgalmat A múlt év novemberében azután Lindbergh váratlanul föltűnt Angliában és rövid idővel későbben Dublinban folytatott tárgyalásokat De Valérával. Néhány beavatotton kívül ekkor még senki sem tudta, hogy miről van szó. A valóságban pedig Lindbergh Trippe megbízásából jelentkezett Írország miniszterelnökénél az Imperial Airways elnökének társaságában és arra igyekezett rávenni De Valerát, hogy engedje át Írország egyik légi kikötőjét a tengerentúli légiforgalom céljaira. De Valerának rendkívül hizelgett a tudat, hogy megelőzheti nagy riválisát, Angliát és borsot törhet az angol kormány orra alá, ezért nyomban örömmel beleegyezett, hogy az Írországi Poynes- ben építsék meg a tengerentúli légiforgalom európai főbázisát. Későbben természetesen nem az írországi repülőtér lesz a végállomás, hanem a repülőjáratok Poynesből Southamptonon át részben Párisba, részben Lisszabon felé fognak közlekedni. Ugyanígy Amerikában az újfundlandi Bootwoodból Montrealon keresztül Newyorkba folytatják majd uf>* jukat a légijárat gépei. Lisszabon lesz a második nagy légi kikötő Európában, je-: lentősége idővel ugyanolyan nagy lesz, mint az írországi kikötőé. A lisszaboni repülőtér francia és német vezetés alatt fog állani. Közvetlen déli vonalat is létesítenek, amely az Azori szigeteken és a Bermuda szigeteken át fo'g Newyorkig vezetni. Ez a vonal jóval hosszabb, de bizonyos évszakokban kényelmesebb és veszélytelenebb. Harold Gray amerikai pilóta vezette a Clipper nevű gépet Ujfundlandból. Gray kétségtelenül az Egyesült Államok legjobb utasrepülőjének számit. Tizenöt év óta állandóan utasszállitógépeket vezet és több vakmerő utat tett meg, igy például Dél- amerikában az Andokon keresztül. A Cale- donia gépet, amely ugyanabban a percben indult útnak Írországból, Wilcockson volt angol hadirepülő vezette. Ez a pilóta 1924 óta dolgozik az Imperial Airways szolgálatában és nemrégiben érte meg az egymillió mérföld megtett ut jubileumát. . A próbarepülés tehát, kifogástalanul sikerült és szakkörökben arra számítanak, hogy ■ most már rövidesen megindul a rendszeres légi- forgalom a az Atlanti óceán északi részén. Á losonci református diákkonferencia tisztázta a „református összefogás" egyházi, nemzeti és társadalmi céljait „Az egyház nem nélkülözheti a nemzeti, kulturális és gazdasági föladatok megoldását** * ■ Szilassy az ifjúság föladatáról a gazdasági szervezésben bonyolítsanak le az Atlanti óceánon keresztül és e terv megvalósulása elsősorban Juan Terry Trippenek, a „Panamerican Airways" elnökének köszönhető. Ez a légiforgalmi társaság az „Imperial Airways“ társasággal karöltve fáradozik a rendszeres forgalom megszervezésén. Egy „íélénh" ember Tiz évvel ezelőtt, mikor Lindbergh útnak indult Newyorkból Páris felé, Trippe még egészen fiatal, feltűnően félénk ember volt. Ami nem zárta ki azt, hogy az óriási akaraterejü ember már Lindbergh utjának sikere után rögtön megalapítsa a „Panamerican Airways" társaságot, noha ez a hangzatos nevű vállalat akkor még nagyon kicsiny alaptőkével rendelkezett. Trippe főfeladatának tűzte ki a tengerentúli légiforgalom megszervezését és tudjuk, hogy ez a terv kezdetben óriási nehézségekbe ütközött. 1928-ban a vállalat egyik nagyobb repülőgépe megkezdte a rendszeres forgalmat Key West és Havanna között. A távolság e szakaszon mindössze 90 mérföld, de a vállalkozás mégis óriási föltünést keltett. Trippe néhány jóbarátja — gazdag fiatalemberek, akikkel együtt végezte a Yale egyetemet —- pénzt adott a további légiforgalom kiépítésére. Lindbergh tanácsot ad A vállalat anyagilag tehát biztosítva volt és Trippe 1929-ben pompás ötlettel Lindberghet alkaljnazta alkalmi tanácsadónak évi 15.000 dollár fizetéssel. Ez az összeköttetés nagyon eredményes volt. Lindbergh nyomban lelkesedett Trippe terve iránt, hogy az Atlanti óceánon keresztül rendszeres repülőforgalmat építsenek ki. Ő maga tájékozódott Londonban, Párisban és Berlinben, de ekkor kiderült, hogy az európai fővárosokban még koránt sincs meg a szükséges lelkesedés a nagy terv iránt. A vállalkozóknak várniok kellett jó néhány esztendeig és egyelőre csak arra szorítkoztak, hogy a megfelelő jogokat biztosítsák maguknak. LOSONC. — (Saját tudósitónktól.) A refor- |i mátus diákifjuság losonci országos kongresszusa |r óriási erkölcsi siker melletti befejeződött. Lég- I \ utóbb beszámoltunk a kongresszus első napjának t eseményeiről. Most kiegészitőleg a következő- 1 két jelenthetjük. £ s A gácsi tanácskozás Az első nap délutánján a kongresszus résztve- ( vői külön vonattal Gácsra utaztak, megtekintették < a történelmi nevezetességű várat és annak nagy- * termében folytatták tanácskozásaikat. Ez alka- c lommal a „magyar református föladatok" téma- * körét vitatták meg. R* Vozáry Aladár tarto- mánygyülési képviselő kifejtette, hogy a magyar kálvinizmus életében vissza kell ál- 1 litani az egyházi és világi vezetők közti harmonikus kapcsolatot és ébren kell tartani a kálvinizmus magyar történelmi hivatásának öntudatát. A lelkésznek nem szabad csak hivatalnoknak lennie, hanem vezetője kell, hogy legyen a népének, törődnie kell a nemzeti kérdésekkel anélkül, hogy politikával foglalkozzék. Ne legyen pártpolitikus, de a szószéken is tartson lépést a mai kor életproblémáival. Ónody Zoltán, a prágai Magyar Akadémikusok Körének elnöke a főiskolás ifjúság kérdéseiről beszélt. Hangoztatta, hogy a magyar kálvinizmus jövője szempontjából szükség van egy öntudatos református szellemű vezető rétegre s ezért az egyháznak föl kell tartania a kapcsolatot a főiskolákon levő ifjúsággal. Dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő örömének adott kifejezést, hogy a főiskolás ifjúság maga sürgeti a református összefogást. A beszédek hatása alatt a konferencia a következőket határozta el: 1. Felkéri Sörös Béla teológiai igazgatót, hogy látogassa meg a főiskolákon lévő ifjúságot, hogy az összefogás annál inkább megszervezhető legyen. 2. Az ifjúsági problémák nyilvántartására és megtárgyalására az „összefogás" c. lapban ifjúsági rovatot nyit. 3. Gondoskodik arról, hogy a főiskolai ifjúság és a losonci teológiai hallgatók között minél mélyebb kapcsolatok létesittessenek. Az egyház és a nemzet Ezután Nagy József teológiai m. tanár tartotta meg előadását. Gondolatokban gazdag előadáséiban arról beszélt, hogy a magyarság kérdése exisztenciális kérdés. A reformátusság kérdése állandó önrevízió. A reformátusságban és magyarságban adott kiváltságok (Gabe) pedig feladatokká (Auígabe) kell, hogy váljanak életünkben. Az egyház, mivel földi keretek között él, nem mellőzheti a nemzeti, kulturális és gazdasági feladatok megoldását. Igét csak valamely nemzettestben lehet hirdetni. ■pBocskayt idézi: • I „Tiszteld azt, ami a másé, de ami a tied, azt * ne hagyd elveszni!" ' A magyarságnak a nyugati civilizáció és a keleti miszticizmus határmesgyéjén történelmi feladata van, amit csak úgy tudott eddig megvalósítani és úgy valósíthat meg a jövőben, ha Bocskay fenti hires testamentumát teszi magáévá. — Az előadás rendkivül mély benyomást kletett a nagyszámú hallgatóság soraiban. A diákkonferencia második napján, pénteken Czeglédy Pád, a barsi református egyházmegye esperese összefoglalta a konferencia egyes csoportjai számára a bibliatanulmányozás anyagát, gazdag lelkiépülést nyújtó bibliamagyarázat Az összefogás gazdasági programja: a szövetkezet keretében. Utána Novák Olga valíástanár a „bi- zodalmas hit"1 címen tartott előadást. Csekes Béláné, ref. lelkész neje a szolgálat módját, értékét és szépségeit fejtegette. Tunyoghy Csapó András teológiai magántanár a közért való szolgálat mink éntjéről értekezett. A kérdésre emberi tekintetből, mondotta, talán igy hangzik a válasz: nem lehet és nem érdemes szolgálni, akár az egyházról, akár a nemzeti föladatokról van szó, de rádöbbenve felelősségünkre, Istentől nyert magas elkötelezettségünkre, ereznünk kell a szolgálat, az elhívás kötelezettségét. Az igenlő feledet Krisztuson keresztül érkezik hozzánk. Dr. Agyagásy Sándor garamvezekényi lelkész, teológiai előadó az összefogás programját gyakorlati szempontból a kollektivum életében világította -meg. Az összefogás, úgymond, csak úgy képzelhető el, ha gyakorlati problémákat tud megoldani a gazdasági kapcsolatok kiépítésével s az egyéneknek munkaalkalmakhoz való juttatásával, a szövetkezeti rendszer felkarolásával, a kollektív munka egységes irányításával. Konta Károly lelkész, aki akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg a konferencián, hozzászólását levélben küldötte meg s abban főleg a szövetkezetek produktív munkájára mutat- tott rá. Dr. Szilassy Béla szenátor annak a véleményének adott kifejezést, hogy a megindítandó mozgalomba bele kell vinni és építeni a „sáfár- ság" gondolatát. Gazdasági koncepciók e nélkül nincsenek. Felvetődik az a kérdés, hogy miért Husmérgezés, kolbászmérgezés, halmérgezés vagy gombamérgezés előfordulásakor a gyorsan ható természetes „Ferenc József" keserüviz azonnali használata — egy vagy két pohárral —* rendkívül fontos segédeszköz! Az orvosok ajánlják. 27 nem versenyképes a magyar — gazdasági téren — a más nemzetekkel? A mi magyar népünk is életrevaló, életképes. Bizonyítja az, hogy külföldön sikeresen állják meg a helyüket. A baj ott van, hogy gazdasági téren és vonatkozásban nincs megszervezve a magyar kollektivum, A magyar értelmiségre vár az a feladat, hogy ezen a téren útmutatást nyújtson és a szervezés, az összetartás munkáját gazdasági téren is elvégezze. Az ifjúságnak kell ma megszervezni és leküzdeni azokat a pozíciókat, amelyek az életben való boldogulás feltételeit adják. A vita során nagyon sok életrevaló, termékeny (gondolat, indítvány m/erült fel, amelyek a nagyjelentőségű^ kérdést minden oldalról megvilágították. A tábortűz mellett Este 9 órakor a Vám melletti Szilassy-réten a tábortűz lobogó lángjai mellett adott találkozót egymásnak a konferencia és Losonc város közönsége. A rendezőbizottság itt rendkivül érdekes műsorról gondoskodott. Nagy József theol. m. tanár ismertette a protestáns külföldi és magyar zeneköltészet fejlődését az egyes évszázadokban, melyek során a Theológusok Énekkara mutatta be a legjellegzetesebb egyházi énekeket. Ezeknek a sorát zárta le Reményik Sándor „Ige" cimü hatalmas költeménye, melyet Nagy József tanár zenésitett meg. A végső akkord A konferencia harmadik napján, vasárnap, az ünnepi istentisztelet után dr, Kenessey Kálmán meteorológus szerzett igazi lelki gyönyörűséget hallgatóságának ezzel az előadásával: „Milyen visszhangot adunk Isten igéjére?" A hangadó —- úgymond — Isten, a hang: a kijelentés. A visszhangnak legfontosabb feltétele az, hogy a visszhangot adó tökéletes harmóniában legyen azzal, aki a kijelentést adja. A hivő lélek azonnal re- zonál erre a hangra és azt megsokszorozza. Délután a konferencia résztvevői kirándultak a losonci erdőbe, ahol különböző megbeszélések folytak. ® Este fél 9 órakor vette kezdetét a bucsu-est, melynek keretében Csekes Béla lelkész, a „Református Világszemle" szerkesztője tartotta meg előadását. Nagyvonalú előadásában rámutatott arra, hogy erkölcs nélkül nem lehet élni s az a kommunizmus, mely minden erkölcs tiprója volt, ma már kezd visszatérni az erkölcsi normákhoz. Egyik szovjetnépbiztos uj tanulmányára utal, amelyben a régi társadalmi erkölcsök jelentőségét méltatja. Az összefogás nyomdokán haladóknak is ezekből a régi forrásokból kell erőt meríteniük. Az előadás után a konferencia előadói és hallgatói közül többen számoltak be egy-egy rövid felszólalásban a konferencián szerzett lelki impresszióikról. A lelkeknek Isten előtti meghó- 9 dolása, a hívek összedobbanása méltó visszhangba volt a helyesen és jól megrendezett ifjúsági | konferenciának.
