Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-08 / 152. (4298.) szám

t

Magyar lelkeket akar elhalászni

a Slovenská Liga

Interpelláció az iskolaügyi és népnevelési miniszterhez a dunakeszi és GaramkBvesd községekben az iskolai beiratkozásokkal kapcsolatos szlovákositó propaganda ügyében

PRÁGA. — Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő és társai a következő interpellációt nyújtották be az iskolaügyi miniszterhez:

Kurtakeszi községben, mely az ógyallai járás területén fekszik, az 1930. évi nép- számlálás adatai szerint 1274 lakos közül 591 vallotta magát magyarnak. A községben egy lcéttanerős állami jellegű szlovák népiskola és egy római katolikus ugyancsak kéttanerős magyar népiskola van. Módja van tehát úgy a szlovák, mint a magyar gyermeknek arra, hogy saját anyanyelvén tanulhasson. Az állami jellegű szlovák iskola fölállítása óta a Slovenská Liga minden törekvése odairányul, hogy a magyar katolikus iskola tanulói az anyanyelvükön való tanulás előnyéről lemondva, a szlovák iskolát töltsék meg, vagyis a szlovák iskola szo-1 ritsa teljesen háttérbe a katolikus magyar! iskolát. Ez a törekvés eddig nem sikerült. A Slovenská Liga a beiratások előtt a következő magyarnyelvű röpirattal fordult a kurtakeszi magyar lakossághoz:

3 Slovenská L’ga fölhívása 1

„Krátke Kasy. 1937, jun. 25. Tisztelt Polgártársak!

Közeledik a gyermekek beiratkozása az iskolába: Gondolja meg minden szülő, hová Íratja be j gyermekét. A népszámlálás szerint Kurtakeszin a jj lakosság 60 százaléka szlovák nemzetiségű, f vágyás száz ember közül 60 szlovák, örvendetes | volna, ha ez kifejezésre jutna a szlovák iskolában is. Ne szégyeljétek, hogy szlovákok vagytok, hanem büszkék legyetek rá! Adjatok alkalmat gyermekeiteknek, hogy legyenek részei a szlovák népnevelésnek, mely Tőletek meg volt tagadva, írassátok be gyermekeiteket a szlovák iskolába, hogy visszatérhessenek a szüleik és nagyszüleik anyanyelvéhez, akik mint szlovákok is megmaradtak jó katolikusnak. Munkáljátok gyermekeitek jövőjét!

Az iskola veeztősége a Slovenská Liga segítségével minden tanulónak ingyen adja a tanszereket, azonkívül karácsonyra minden szegény gyermeket felruház. A Slovenská Liga bízik bennetek, tudja, hogy megértitek a kor hivó szavát, szemeitek előtt lebegjen gyermekeitek jövője, azért uj iskolát emeltet, mely a kötzársaságunk 20 éves fennállása emléknapján, 1938. október 28-án ünnepélyesen át lesz adva hivatásának.

Kedves Polgártársak! Hűséget hűségért! Adjuk gyemekeinket a mi szlovák iskolánkba. Hadd lássa az államunk, hogy itt is vannak hü szlovákok, A mondottak megszivleléséért legyen veletek az Isten áldása!

Slovenská Liga nevében Za tu nasu sloven- cinu — maradtunk tesvéri üdvözlettel a helybeli

Slovenszká Liga vezetősége:

Baríclosová-Knazovická v. r, elnök,

Slota postamester v. r. ,

szöv. jegyző/' ,

(Pecsét helye.)

A' fönti szöveg nyilvánvalóvá teszi, Hogy 1 bár szlovák öntudatról beszél, de magyar nyelven igyekszik meggyőzni a magyar szü- : löket, hogy mily előnyei lesznek gyermekeik ; szlováknyelvü iskoláztatásának, tendenciája : tehát elnemzetlenitő. Semmi kifogást sem emelhetnénk az ellen, ha e röpirat szlovák nyelven szólna a szlovák szülőkhöz.

A saramkövesdi röpirat

Garamkövesd község iskolaviszonyai ügyében nemrégen intéztem interpellációt a Miniszter Úrhoz, most az abban foglaltakat újabb adatokkal kell kiegészítenem. Garamkövesd a párkányi járás területén fekszik és az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 1465 lakosa közül 885 vallotta magát magyarnak. A községben egy kéttanerős állami szlovák népiskola és egy háromtanerős római katolikus magyar tannyelvű népiskola működik. Itt is hasonló a helyzet, mint Kurtakeszin, hogy a Slovenská Liga nem elégszik meg azzal, hogy a szlovákok részére iskolát létesített állami és községi segítséggel, hanem át szeretné szipkázni a magyar tanulók egy részét a szlovák iskolába.

Beszédes bizonyíték erre az a röpirat, melyet szintén a beiratások előtt szerkesztett Jozef Jakubicka igazgató-tanitó s melyet hatósági engedély nélkül hordatott széjjel házról-házra, sőt a szlovák iskolás gyermekek közül kettőt megbízott, hogy a tízperces szünet alatt a magyar gyermekek között ,

rancsolhat senki, se pap, se ő Nagysága bárónő, se másik, se harmadik nagysága és nagyságos, mert nem ő részükre van itteni nép, de ők a nép részére. És, ha már élnek a népből, akkor szolgáltassák a nép javát, és ne törjék a fejüket azon, hogy lehetne még a tótokkal kibabrálni.

Nem azért küldöm ezt a levelet, hogy félnek

I

bogy nem lesz iskolánkban elég diákunk, ettől nem muszáj ijedezni, mert mindig nagy érdeklődés van iskolánk iránt, de felhívásomat intézem azokhoz, akik szlovákok és eddig nem tették .meg kötelességüket. Érzek a néppel, látom nehéz munkáját, ha tudnék, segítenék a nehézségeikbe anál inkább, mert három év alatt egész biztosan megállapítottam, hogy az itteni lakósokba ugyan az a szlovák vér folyik, mint a többi felvidéki szlovák testvéreinkbe. Némely emberek nem szívesen látják azt, hogy nem egyezünk meg az összes falu vezetőivel. Sajnos nem

I tehetjük meg azt, de ravasz barátságot nem akarunk. Szeretjük az őszinteséget és ezt nem lehet megtartani két különböző cél mellett. Mink azon vagyunk, hogy ami szlovák, ami volt szlovák az legyen szlovák, A kartársaink megint azt akarják, ami volt szlovák és mai még szlovák, ne legyen az, így nem egyezhetünk meg, és akár j becsüljük és tiszteljük velünk működő nép mü- j velőit, mégis barátok nem lehetünk, mert akkor lennénk összesek hamisak. Én meg vagyok győződve, hogy azok a szlovákok, akik el voltak idegenitve, egyszer magába térnek és megmondják bátran mindenkinek, hogy ők szlovákok voltak és újból azok akarnak lenni.

Szlovákok gondolkozzatok, és junius 26-án és

28-án látogassátok meg az iskolátokat. Jozef Jaikubicka, igazgató-tanitó."

Garamkövesd községben Jakubicka igaz- gató-tanitónak a magyar nyelvet kell használnia, hogy őt az állítólagos szlovákok megértsék, tehát magukat jelenleg magyaroknak valló és csak magyarul beszélő állampolgárokat kíván szlovák nemzeti öntudatra serkenteni. Ugyanaz a lelkiség, ugyanaz a cél hevíti, mint a Slovenská Liga kurtakeszi vezetőit. A köztársaság területén nem lehet névanalizissel operálni, mert a legfurcsább eredményeket érnénk el, hisz PrágaFranco a nyár végéig az egész baszkvidéket meg akarja szállni

■ ■ * A nemzetiek körülzárták Santandert • • ■ Madridnál előrenyomulnak a kormánycsapatok

MADRID. — Többhetes nyugalom után élénkség tapasztalható a madridi frontszakaszon, amennyiben Madridtól délnyugatra álló kormánycsapatok tegnap váratlanul offenzivát kezdtek és mintegy tizennégy kilométernyire nyomultak előre. Elfoglalták a Navalcarnerotól északra fekvő Brunete községet. Innen tovább folytatták az előrenyomulásukat és elfoglalták Villa- nueva dél Canadát. Ennek a haditettnek az a jelentősége, hogy a kormánycsapatoknak sikerült áttörni a Madrid-Toledo közötti vonalat. Rendkívül heves harcok folyamán a nemzetiek kénytelenek voltak meghátrálni a kormánycsapatok túlereje elől. Queipo de Llano keddi rádióbeszédében elismerte Brunette elfoglalását, Elmondta, hogy a kormány csapatok rohamát huszonöt tank támogatta. A nemzetiek csapatokat vontak ösz- sze és máris folyamatban van az ellenoffenziva.

Ugyanekkor Solhaga tábornok, a Santander körül harcoló Franco csapatok parancsnoka megkezdte a kikötőváros körülzárását. Reméli, hogy a Santandert védő 10—14.000 főnyi kormánykatonaságot sikerül rövidesen megadásra kényszeríteni. Franco tábornok most körülbelül 100.000 főnyi hadsereg fölött rendelkezik a baszk és az asturiai fronton és el van határozva, hogy a nyár végéig megtisztítja a kormánycsapatoktól az egész északi partvidéket.

Szlovenszkó parlamentje

is megkezdte nyári szünetét

Jóváhagyták az 1936-os zárszámadást

POZSONY. : (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szlovenszkó országos képviselőtestülete ma tartotta a nyári szünet megkezdése előtt utolsó ülését. A napirendnek hetvenkét pontja volt, köztük a legfontosabb az 1936. évi országos zárszámadás, továbbá

útjavítási, kórházépítési és folyószabályozási ügyek. A zárszámadást dr. Filkorn Jenő szlovák néppárti vybortag.terjesztette be és ismertette.

A tartománygyülés dr. Hudec Béla szlovák néppárti rövid fölszólalása után egye*y.

80 éves múltam,mert Igmándit ittam,

minden héten egyszeriéi pohárral reggel.

Kapható kis és nagy üvegben

1937 julius 8, csütörtök.

bán, a fővárosban — csak a cégföliratok alapján — csupa német származású ember többségét kellene megállapítanunk, kik bizonyára csodálkoznának, ha valaki német nemzetiségük öntudatára kívánná őket fi- gyelmeztetni. Középetirópában, hol nem tudott egy hatalmas nemzet kialakulni, hanem kis nemzetek egymásra kölcsönösen hatva és egymással keveredve alkottak nemzeti kultúrákat, időszerűtlen és sohasem lesz célhoz vezető, hasonló eszközökkel próbálni nemzeti terjeszkedést. A nemzeti kultúrával párosult életformának kell hatnia magától, kényszer nélkül, ez az egyetlen módszer. Ebben az esetben az igazi értékek versenye fejlődik ki és győz, vagy vészit. Ez ellen a verseny ellen nincs és nem is lesz kifogásunk, de tiltakoznunk kell a magyar nemzeti birtokállomány olyan csökkentése ellen, melyet páréves tapasztalat alapján, tehát tapasztalatlan emberek heveskedése indit el, sokszor talán nem is egészen ideális elgondolásból. Minden komoly kulturembernek, aki igazán szolgálni akarja a középeurópai megbékélést, el kell fogadnia azt az alapelvet:

nincsenek volt magyarok és volt szlovákok, csak jelenlegi magyarok és jelenlegi

szlovákok vannak.

Ezeket védi a törvény és védi azt a jogukat, hogy minden befolyástól mentesen maguk határozhassanak a lelki tartalmukat kifejező nemzetiségük fölött.

Kurtakeszi és Garamkövesd belbékéjét fölöslegesen háborgató röpiratok nem szolgálhatják a kultúra ügyét. A tanügyi fölöt- tes hatóság kötelessége a szerzők megfelelő kioktatása és az ilyen meggondolatlan lépések meggátlása. Kérdem tehát a Miniszter Urat:

1. Van-e tudomása arról, hogy Kurtakeszi és Garamkövesd községekben az állami jellegű szlovák iskolák meggondolatlan és megfontolatlan hangú, botrányosan rossz magyarsággal megszerkesztett röpiratok utján akarják a magyar szülők gyermekeit a szlovák iskolába csábítani?

2. Amennyiben igen, úgy hajlandó-e a jövőben megakadályozni, hogy a magyarságot sértő, valótlan tartalmú röpiratok felelős kulturtényezők részéről iskolásgyermekek és szülőik között terjesztessenek?

3. Hajlandó-e a fönti röpiratok szerkesztőit és terjesztőit felelősségrevonni?

hanguan elfogadta a zárszámadást!; majd tudomásul vette azt a bejelentést, hogy a kormány jóváhagyta az 1934* évi zárszámadást.

Ezután Medricky Géza szlovák néppárti tartományi képviselő ismertette a rózsahegyi városi kórház átvételének ügyét. A kórház még 1922-ben épült 12 millió korona költséggel. Ebből 4 millió koronát az állam, 8 milliót pedig Rózsahegy fedezett. Minthogy Rózsaheg yvárosának jelenleg nincsen anyagi ereje ahoz, hogy a kórházat továbbra is fönntartsa, fölajánlotta azt a tartománynak

500.000 koronáért. Ezért az Összegért tehermentesen veszi át a rózsahegyi kórházat* Az országos választmány ajánlotta a kórház átvételét és a tartománygyülés az indítványt el is fogadta.

Dr. Giller János egyesültpárti tartomány- gyűlési képviselő és társainak indítványát ismertették ezután,

Dr. Giller indítványozta, hogy a Magyar- országgal közösen fönntartott s Szlovákgyarmat és Kővár községet összekötő Ipoly-hidat haladéktalanul állítsák helyre. A legutóbbi árvíz ugyanis elsodorta a hidat, amely megjavítása nélkül akadályozza a határforgalom lebonyolítását és lehetetlenné teszi azt, hogy a szlovenszkói magyar és a magyarországi csehszlovák tulajdonban lévő földek gazdasági termékeit hazaszállíthassák.

A tartománygyülés az indítványt a választmányhoz utalta*

— A MAGYARORSZÁGI ELEMI ISKOLÁK, Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A statisztikai évkönyv adatai szerint Ma- gyarorszgáon 6837 állandó jellegű elemi iskola van. A férfitanitók száma 20.945, a nőd tanítóké 8580. Az elmúlt iskolaévben az elemi iskolás fiuk száma 492.117, a leányoké pedig 477.097 volt. Az Iskoláik közül 1359 állami, 833 községi, 2979 római és görögkatolikus, 1079 református, 393 evangélikus, 25 görögkeleti, 1 unitárius, 145 izraelita, 19 érdekeltségi, 122 magániskola és 13 egyéb.

osszák széjjel. A röpirat szövege:

„Beiratás a szlovák iskolába. — Junius 26-án és 28-án lesz a beiratás a helybeli szlovák iskolába* Felhívjuk a szlovák iskola barátjait és a szlovák származású lakosokat, hogy ne mulasz- szák el ezt az alkalmat és gyermekeit irássák be iskoláinkba.

Némelyek szeretik emlegetni múltat, sőt dicsekednek múltnak hires eseményeiről és híres embereivel, mink szintén büszkék vagyunk, hogy nem vagyunk itt bevándorlók, de már régen voltak ebben a faluban is emberek szlovák vérből származók. A falu lakossága nagy részből Melaj, Stugel és Zátik tiszta szlovák családokból .alakul, Gajdos, Podlupsky, Moravcik, Matus, Ficek, Durkovic, Misicák, Hlavacek, Drapák, Misek, Duriga, Kuna, Melicher, Jastrab, Slamka, Hrd- licka és más családok szintén szlovákok. Aki kiváncsi pontosabb adatokra, könnyen megtudhatja Tetká Rózáiétól, vagy Laura nénitől, vagy Ficek bácsitól és sok öreg emberektől, akik emlékeznek még nem is olyan nagyon régi időkre* Lipót bácsi az még mai napig is szlovákul imádkozik és szlovákul gyón, mert úgy tanulta gyermekkorába, Ha egyik másik szégyeli bevallani az igazi származását és a nemzetét gyalázza, avval csak szégyent val magára, hogy nem tiszteli a szülei emlékét, azok elhunyd szlovákok múltját, a’ük nyugszanak a kövesdi temetőbe és akiket lenéztek csak azért, hogy ők tótok.

Szomszéd falukba a kövesdieket még mai napig is úgy hívnak, hogy kövesdi tótok* Néha hallgatom az itteni gyönyörű szlovák beszédet, olyat, melyet csak legtiszta szlovák vidékeken lehet hallani és gondoltam magamba, ha ezek nem szlovákok, akkor én és egyáltalában mink rJyitra vidékiek csak elrontott szlovákok vagyunk, mert mink még utánozni se tudjuk a tiszta szlovák kiejtést az itteni lakósoknak* Hazudik az, ki meri mondani, hogy itt nincs szlovák, hogy csak réges-régen volt it egy-két szlovák tutaj os. Az igaz, hogy a legnagyobb itteni gazdák szlovákok, és, ha ezt tőlem nem szívesen fogadnak, kérdezzék meg az igazat valamelyik Tetká- tói.

Szlováknak pedig kötelessége szlovák testvérei mellett kitartani. Ha eddig félre volt vezetve, itt az alkalom, hogy kornak a hibáit javítsa gyermekei szlovák iskoláztatásával*. Ebbe nem pa-