Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-18 / 161. (4307.) szám
^MGS-MAGfcSRFffRli?® 17 1937 Julius W, vasárnap. Tizenkétmilliárdos olasz terv Abesszínia berendezésére Látogatás a komáromi Jókai cserkészcsapatnál a selmeci völgyben LÉVA, — Fiam mindig oly elragadtatással mesélt cserkésztáborbeli élményeiről, hogy nagy kedvet kaptam őt egyszer meglátogatni. Mivel a* idén itt a közelben — Szklenó fürdő felett a csodaszép selmeci völgyben — ütötték fel sátraikat, igyhát a napokban felkészültem, természetesen megfelelő „kajá”-val felpakkolódva — s beállítottam a nyüzsgő, mozgalmas selmeci táborba. Biró Lucián parancsnok szavai szerint mint „cserkész- anya” mentem, de ott egyszeriben felébredt bennem a riporter s most a látottakról egy kis beszámolót irok. Huszonhárom táborból áll a hatalmas telep, pompás fenyőerdclkkel övezett völgyben, melyet kristályvizü hegyipatak csillogó ezüstje szel végig. A tábor közepén 20 méteres, sugáregyenes Zászlórudon leng a hófehér cserkészlohogó. A rúd körül smaragdzöld gyeppázsitból, szeszélyes alakú kövekből és duslevelii páfrányból csinos kis szőnyegágyat varázsoltak a szorgos cserkészkezek. A „nagyfiúk” 2 óráig dolgoztak, mig a hatalmas póznát rögzíteni bírták! Valamivel tovább egy üzemen kívüli mészégető kemence tetején van az „Olimpus” avagy „Feldherrenhügel”, ahonnan kényelmes fekvőszékében a napi munka után Bíró Lucián vizsgálódó szemekkel tekint körül kisded birodalmán avagy csendes magábamé- lyedéssel olvassa a breviáriumot. A mészégető ugyanolyan csínnal, Ízléssel és szeretettel van megszépítve, mint a zászlórúd talapzata; és a vezérnek meg a zászlónak kijáró zajduló odaadás egyszerűségében oly végtelenül megható módon nyilvánul meg e csekélységben. — Az égyes őrsök külön sátrakban vannak elhelyezve, mindenüvé bekukkantok, a ciceronek egész hada kisér és a „táborszemlé,,-t jóízű megjegyzésekkel fűszerezik. így például megtudtam, hogy a fecske őrs igen jól tud fecsegni, de a „Lovakénak még meg kell tanulniok nyeríteni. Feltűnik egy kis egyszemélyes sátor, melynek cölöpös alapépítménye csudaszépen ki van pingálva, „ejnye be szép kis sátor” mondom, mire sietnek felvilágosítani, hogy ez igy is dukál, merthát a legszebb fiú lakik benne, — a szakács, mindnyájuk viharos szeretettel övezett Kami bácsija, az örökös tréfacsináló. Megösmerikedtem „Slattyával”, egy kedves képű, kócos hajú nagy darab gyerekkel, aki arról nevezetes, hogy féltő szeretettel gyűjti a szögeket, viszont csak hosszú nógatásra válik meg gyűjteményének 2—3 darabjától — pedig rájöttem, hogy cserkészéknél a „kaja” mellett a szögnek van a legnagyobb értéke. Egy kerek képű szőke csirkefogó söprés közben oly élethűen csipog, hogy körülnézek a kotlós után, ejnye hol Is van, hadd szedje össze eltévedt csibikéjét. Egy nagy sátorban bemutatják a „népfelkelőket”, ezek 21-en vannak, és bár nem cserkészek, csekély ellenszolgáltatásért ők is ott nyaralhatnak és élvezik a pompás hegyilevegő mellett a tábori élet örömeit. Nagy megtiszteltetés számomra Biró főparancsnok külön meghívása sátrába, mely az; „Olympus” felett a tábor legmagasabb pontján áll. A fiuk bizonyos áhitatos tisztelettel veszik "törül ezt a fellegvárat s azt hiszem, igen megnőtt a becsületem, mikor a nyitott sátorbejárón át látták, hogy ott ülök a fatönkből vájt karos- széken és kíváncsian tekintek körül a heterogén tárgyakkal tultömött polcokon. Láttam ott gramofont és hordócsapot, spiritusfőzőt és festékdobozokat, hanglemezeket és bakkancsokat pompás egyetértésben meghúzódni egymás mellett. A fogason dúsan hímzett miseruha mellett kopott cserkészing lóg — mély szimbólum volt ez számomra— tisztán láttam egy pillanatra e kivételes ember leikébe, aki oly féltő gonddal őrködik a rábízott zsenge ifjúság lelki és testi épsége felett. — Megnéztem a dúsan felszerelt éléskamrát, megcsodáltam a konyha épített tűzhelyét — igen sajnálják a fiuk, hogy a sparherd nem szerepelhet a párisi kiállításon — de hát szükségük van rá egyelőre. — Megcsodáltam Romhányi parancsnok fenyőgallyal dúsan padlózott, mondhatnám cserkészhez alig illő raffinériával berendezett sátorát —; egyet fordít a széken, előtte az Írógép, félfordulatra az asztal áll szolgálatára, komplikált gyertyatartója a cserkészleleményesség remeke és igy tovább! — Csongrády doktor dúsan felszerelt patikája nagy megnyugvással töltött el — milyen jó, hogy ott van — de bár ne lenne rá szükség! — Megtudom, hogy a kéttagú „Bicska” őrs sátorát „Arisztokrata” melléknévvel illetik, mert a funkcionáriusok egyszemélyes sátrán kívül, csak ez az egyetlen 2 személyes lakosztály van, — na de hát fontos két személy is a lakója, ők a postások és küldöncök, két jó kedvű hatalmas, emberszámba menő fiú, egy szőke meg egy fekete, mely utóbbi közvetlen oka kirándulásomnak! Meghatva nézem, mint szorgoskodik nagyszámú cserkész az oltár felépítésen, ahol másnap tábori misét mond. Biró főparancsnok. — És végül megcsodálom a kitartásnak és akadályt nem ösmerő akarásnak épülő dokumentumát, a kővel, cementtel alapozott szilárd faházat, mely e héten tető alá kerül s melyet 18.-án nagy ünnepségek között szándékszik a tábor felavatni. Erre a házra méltán büszke lehet majd Biró Lucián lelkes cserkészeivel egyetemben, munkájuknak maradandó emléke lészen az s veszély vagy baj eseién biztos mentsváruk. Este hangulatos tábortűz körül vidáman elszó- , rakoztak a fiuk és a csendes szemlélő jólesően szívta magába a gondtalan, derűs ifjúság bűvös !varázsát. — Sötét éjszaka volt, mire a két emberrel alkalmilag kibővült „Bicska” őrs kíséretében besétáltam a kies fekvésű Szklenó fürdőbe, — előzőleg azonban szemlélője voltam az esti imádság, törvényfelolvasás és zászlóbehuzás mélyen neginditó és lélekemelő szertartásának. Másnap már a kora délelőtti órákban újra kint /oltani a táborban, melynek a vasárnapra való pkintettel még vagy tizenöt-húsz főnyi vendége volt. Nagy üdvrivalgás fogadta a komáromi autó számos csomaggal súlyosbított vendégeit s röviddel azután csirkecombok, kacsamellek és egyéb földi jók kerültek széles körben osztásra. Majd megérkezett Mrenna József főparancsnok vezetékével a közelebb táborozó érsekujvári Gzuczor RÓMA. — Amikor az abesszin háború befejezése után kiderült, hogy a hadjárat kilenc hónapja kereken tizenkét milliárd lírába került, világszerte kíváncsian kérdezték', mekkora befektetésekre lesz még szükség az óriási, de kilenc- tizedrészben teljesen vad területek kiaknázásának megkezdésére? Nyilvánvaló volt, hogy utak építése, folyók szabályozása, laktanyák, kórházak és egyéb középületek létesítése nélkül a hatalmas gyarmatbirodalom gazdasági kihasználása elképzelhetetlen. Az olasz kormány természetesen felismerte a helyzetet és Addisz Abbéba elfoglalása után a mérnökök, katonák, tudósok és gyarmati szakértők egész seregét állította munkába, hogy kidolgozzák az Irnpero berendezésének terveit. Több mint egy esztendeig tartott, amíg megállapították a legsürgősebben elvégzendő közmunkák sorrendjét és elkészítsék a megfelelő terveket. Megvalósításukra legutóbb a minisztertanács tizenkét milliárdot szavazott meg azzal a kikötéssel, hogy ezt az összeget az Olasz-Afrika Minisztériuma hat év allatt használhatja fel. Ahol nem ismerik a kereket A hatéves terv legfontosabb része az úthálózat kiépítése. Hat év alatt 6.35 milliárd líra költséggel hétezer kilométer hosszú, beton-, aszfalt- és kőburkolatú elsőrendű utat építenek, 1.2 mil- liárdént pedig 'kitűnő másodosztályú utakat. Pár esztendő múlva Abesszínia lesz az egyetlen afrikai gyarmat, amelynek minden részébe autóval is kényelmesen el lehet majd jutni. Az afrikai minisztériumiban úgy vélik, hogy talán még a kitűzött idő előtt elkészül a hatalmas úthálózat, amelyre az olaszok már most büszkék. Minden okuk megvan rá, hiszen a .világ X. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Elkísértük a magyar Orfeuszt, Bihari Jánost ragyogó karrierjének utján a csallóközi cigányputritól a császári palota fényes terméig, leírtuk róla, hogyan szólaltatta meg először hegedűjén a Rákóczi nótából és Rákóczi táncából kialakított inszurgens-indulót, amelyből a világ zeneirodalmának a Marseilles mellett legtüzesebb indulója, a Rákóczi-induló alakult ki. Láttuk őt dicsőségének delelőjén, amikor a bécsi kongresszus napjaiban, pozsonyi koronázási ünnepségeken királyoknak, fejedelmeknek, főrangú uraknak muzsikált. Most elkísérjük őt a lefelé vezető utón is, mert kalandos pályája az igazi cigánysorsot mutatja minden vonatkozásában. Az inszurgens had muzsikusa Hirének-nevének delelőjén a nemesi inszurrekció idején áll. A hadbaszálló magyar nemes lelkivilágához annyira hozzátartozik a magyaros motivumu muzsika, hogy szükség van alkalmi cigányra. A rendes katonaság masirozhatik és harcba indulhat a morva vagy osztrák rezesbanda hangjaira, de a magyar nemes urat másfajta nótával kell lelkesíteni! Ha nincs inszurrekció, ha nem születnek meg ezek a lázas, izgalmas napok, akkor a magyar zenekultúra sohasem ismeri meg Bihari művészetének igazi, legnagyobb értékét, ö lett az igazi magyar verbunkos muzsika megteremtője. — Amikor eljátsza a „Sárgás csizmás Miksa sárban jár" cimü nótáját, a magyar urnák kinyílik a szive és a bugyillárisa. Amikor a pesti inszurrekció Styria felé indul, Bihari bandája ott játssza a gyújtó nótákat ezrede oldalán és mig az ezred elvonul, a cigányok ott állanak az Angol királynő előtt, folyton játszva Gergely cserkészcsapat küldöttsége, akik körülbelül harmincán csapat és őrsi zászlóik alatt résztvettek a szentmisén. Megható látvány volt a két pompás csapatzászló, amint büszke lengésükből urfelimitatáskor földig hajoltak zászlótartóik kezében. — Biró Lucián mély szántásu alkalmi prédikációja és a tábori mise szent áhítatának varázsa kiült az ifjú arcokra és a borús égbolt szétszakadozó fellegei között, ragyogó napsugár tört magának utat, hogy bearanyozza a sok kedves szőke és barna fejet, amelyekre mintha az Isten mosolygott volna le a csillogó fénykévén keresztül. Pápaszem. (közlekedési szempontjából legelmaradottabb országát, amelynek legnagyobb részében a kerék ismeretlen dolog volt, Afrika legjobban megközelíthető területévé változtatják. Az Indiai-óceán uj flottabázisa Afrikában az élet egyik legnagyobb problémája a viz, néhol és néha tulbőven van, másutt és némelykor pedig egyáltalán nincs. A vízellátás szabályozása nagyon fontos és erre a célra az olaszok egyelőre 300 millió lírát fordítanak. Remélik, hogy néhány nagy vízesés kihasználásával megfelelő energiatömeget nyernek ipari, vontatási és világítási célokra és a vérme- sebbek már az Impexo tervezett villa mos vasúthálózatának vontatását is ennek az energiának felhasználásával gondolják megoldani. Mogadisciót 400 milliós költséggel építik, újjá, az assalbi kikötőt százmillió, a mercait pedig het- venmi'liió líra felhasználásával modernizálják. A Dsuba folyó torkolatának szabályozására öt- yen milliót fordítanak. Ezen a helyen létesül majd az olasz flotta legfontosabb indiaióceáni bázisa és ott, ahol ma csak egészen kis hadihajók vethetnek horgonyt, a jövőben már 10.000 tonnás cirkálók is menedéket találnak. Húszmillióba kerül az alkirály palotája Csaknem kétmilliárdba kerülnek a gyarmati tisztviselők és a katonaság számára létesítendő épületek. Az alkirály palotáját húszmillió líra költséggel építik és pompában, hir szerint, mesz- sze túlszárnyalja majd a négus kastélyát. A paa tüzes nótákat. Ott van a banda a győri csatában Is és olyan hire megy még az ellenséges táborba is, hogy amikor megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások, a francia tisztek megüzenik, hogy a Bihari bandáját hallani akarják. El is viszik a francia hadiszállásra a bandát és „majd megették őket a francia tisztek, csákóját pedig bankóval telehányták". Mert csákója volt Biharinak, csákója és uniformisa neki és a bandájának. Amikor a fölkelő sereg hadba- indult, Bihari bandájával az oldalán, Kubinyi, a felkelő had ezredese és Bihari muzsikájának lelkes rajongója, pénzt gyűjtött az urak között és uniformist huzatott a bandára. Buzavirágszinü nadrágot kaptak a füstösök, amelyen fekete volt a zsinórozat, elől rojt díszítette a nadrágot, veres dolmányukon fekete és buzakék zsinórozat volt s a dolmányt erdélyi bárányprém szegte, a mentekötö pedig buzavirágszinü volt. Bihari ruháján persze, hogy arany zsinórozat díszelgett. Amikor ez a banda rágyújtott a sarkantyus verbunkosra, vagy a hatvágásos verbunkosra, táncra mozdultak a lábak. Margitszigeti idill Ott, ahol most a Bihari-szobor áll és jó 120 évvel később egy másik nagy magyar cigány, Magyari Imre áldozott a legnagyobb magyar cigánymuzsikus emlékezetének, híres sikere volt a magyar Orfeusznak. 1815-ben Budapesten volt látogatóban József nádor első nejének, Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnőnek nővére, Katarina Pavlovna. (Az olasz királyi pár budapesti látogatása alkalmával Eléna királynő kegyelettel emlékezett meg rokonáról, Alexandra Pavlovna hercegnőről, aki magyar nagyasszonnyá lett.) Az oldenburgi herceg özvegye kiváncsi volt a cigánymuzsikára és a tiszteletére junius elsején Margit- ünnepélyt rendeztek, amelyen Bihari muzsikájára deli magyar ifjak eltáncolták a palotást. Aztán más táncokra került a sor. De... Bihari muzsikált és a táncból nem lett semmi. Mindenki önfeledten hallgatta a magyar nótakirályt A tragikus szerencsétlenség Két évtizeden át ragyogott Bihari művészetének fényessége, amikor egyszeriben tragikus szerencsétlenség vetett neki véget. 1824 végén, november 24. és december 4. között az egri tisztujitáson volt a banda. Utána szekéren tértek haza, Pestre. Hatvan és Gyöngyös között azonban a kocsi, amelyben Bihari utazott, feldúlt és Bihari a kocsi alá került. Bal karjának csontlotát Addisz Abbebában építik és ez a körülmény már magában is megcáfolja azt a hirt, mintha a fővárost Harrarba vagy valamelyik más városba óhajtanák áthelyezni. A főváros középpontját 112 miMió lírás költséggel rendezik és azt akarják, hogy pár éven bedül az itt építendő luxusszállodákban találkozzék hőség elől a fen- sikra menekülő afrikai eUtközónség. 24 millió líráért teljesen modem kórházat építenek a fővárosban, fasiszta otthonok és egy muzeum létesítésére további ötven milliót szántak. A három uj kormányzóság székhelyének kiépítésére szintén nagy összegeket fordítanak. A kormányzói paloták egyeakint háTom millióba, a főtisztviselői házak két millióba kerülnek majd. Katonai kiadásokra 493 millió Aránylag kevés a katonaság elhelyezésére és erődítmények cédjaira szolgáló összeg: mindösz- sze 493 millió'. Igaz: valódi kaszárnyákra csak az európai katonaságnak van szüksége. Az asz- kari a helyi lehetőségekhez mérten ön miaga építi fel turkulját. Az itt felsorolt tételek a hatéves terv legnagyobbjai. Ha a kisebb tételeket nem is sorolhatjuk fel valamennyit, az érdekesség kedvéért közöljük, hogy az ivóvízellátás céljaira 550 milliót, az olasz gyarmatok támogatására 200 milliót, az állami bányavállalatnak, az Azienda Miniére Africa Orientalenak kezében lévő arany-, platina- és egyéb bányák felszerelésére százmilliót, — rádió-, telefon-, táviróállomások létesítésére pedig hatvan millió lírát szántak. A közmunkák végösszege — mint mondottuk — tizenkét milliárd. BARCS IMRE. jai megrepedtek. Stáhly György orvos vette nyomban kezelés alá, de meg kellett állapítania a lesújtó tényt, az ujjak megmeredtek, soha többé a régi Bihari nem veheti a hegedűt a kézbe... Azután már nem sok öröme volt az életben. Fia, János, akit nagyon szeretett és aki igen tehetséges muzsikus is volt, könnyelmű életmódjának következtében még 1821-ben meghalt Most a szerencsétlenség után a nyomorúság várakozott reá. Volt egy kis háza Pesten, emlék- és értéktárgyai is voltak, amiknek eladásával egy ideig eltengethette életét, de pénze nem volt, mert tücsök módjára élt. Vagyont hegedült össze, számlálatlanul adták neki a bankót, de úgy is adott túl rajta. És most, amikor reászakadtak az ínség napjai, bizony már csak szánalomból vetettek neki oda egy-egy papírdarabot. Voltak még jó órái, ha betévedt azok közé, akik egykor rajongtak a muzsikájáért Most is udvariasan hallgatták meg a muzsikáját, de észrevették, hogy már csak a kéz a Biharié, az a megbénult kéz, de -a hangok már nem. Egy alkalommal régi barátai béna karján felhúzták a kabátujját és mezítelen karját nagy bankókkal tapasztották be. — Sirva ment haza és dicsekedett el vele, hogy még nem felejtették el, hogy régi barátainak még mindig az ő muzsikája kell... És tovább járta a régi dicsőség színhelyeit aztán kisebb és kisebb kocsmákba szorult. Bánatában Ivott s végül az irgalmas halál megváltotta őt 18z8-ban szenvedéseitől. A temetésén még egyszer fellobbant a kegyelet és a lelkesedés. Háromszáz cigány muzsikálta el legszebb nótáit, Kulcsár István, a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztője tartotta a megható gyászbeszédet és nagy közönség sirt, amikor a farkasréti temető uj slrhalma felett háromszáz cigány vonója játszotta legutolsó szerzeményét, a Fiam halálára draüt..# Non omnis morier... A hang örökre elszállt és a technika akkor még nem ismerte a csodát, hogy nagy művészek muzsikáját az örökkévalóság számára megmentse. De Bihari emlékezete mégis él. Él abban a tradícióban, amelyet a magyar cigány hűségesen ápolt és fenn fog tartani időtlen időkig. A magyar cigányzene ötszázados jubileuma Bihari uíja a császári feremíől az uf széli korcsmáig Az inszurrekció lelkes muzsikusa ■■ Egy tragikus baleset megbénította a legnagyobb magyar cigány muzsikus kezét
