Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-24 / 142. (4288.) szám

1937 junius 24, csütörtök*

^ragaiAWAarhiulap

Az olasz katonai előképzés

rendszeréhez áll legközelebb a honvédelmi nevelés Javaslata

Járass Andor bírálata a véderőbizottságban ■ ■ ■ Enyhítették a javaslat több pontját ■ Kötelező tornatanitás az egyetemeken?

PRÁGA* — A képviselőház bizottságai Szorgosan dolgoznak a nemzetvédelmi ne- velésről szóló javaslaton. Kedden a véd- erőbizottság vitatta meg a nemzetvédelmi miniszter által annyira szorgalmazott javas- latot. A javaslaton a bizottság több lényeges módosítást eszközölt. A vitában a koalíció erősen fegyelmezett volt, mert az általánost vitában egyetlenegy kormánypárti képvise-J

löt sem engedett fölszólalni. A hallgatásban való szolidaritás terén oly messzire mentek el, hogy a vita végén Peters szudétanémet- párti képviselő beszédére a kormánytöbbség nevében egy ellenzéki törvényhozó, a cseh nemzeti egység pártjának szónoka, Spacek képviselő válaszolt! A vitában a magyarság álláspontját Jaross Andor, az egyesült párt országos elnöke fejtette ki.

Jaross Andor bírálata

— Elöljáróiban ki kell jelentenem, — mondotta Jaross —, hogy az előttem szóló Peters képviselőtársam minden egyes szavát minden önérzete^ kisebbségi ember nyugodtan aláírhatja. Amikor teljes mértékben csatlakozom a Peters által kifejezésre juttatott gondolatsorhoz, meg kell emlitenem, hogy Machnik miniszter ur múltkori rövid szózatában, amelyet a nemzetvédelmi bizottsághoz intézett, egy igen súlyos kijelentést tett.

Machnik szerint azért van szükség a nemzetvédelmi nevelés megszervezésére, mert a köztársaság külpolitikai helyzete megrosszabbodott. Ha a külügyi helyzet javításra szorul, úgy azt nem hadügyi jellegű intézkedésekkel, hanem a külügyi politika megfelelő védelmi átállításával kell egyensúlyba hozni.

— Már két év óta haladunk azon az utón, hogy rendszeres nemzetvédelmi törvényalkotással egy erősen felfegyverkezett állam képét nyújtjuk a külföld felé, amely körülmény kétségtelen, hogy nyugtalanságot kelt szomszédaink körében. Merem állitaini az állampolgári kötelessé- gekUeljes átérzésével, hogy

á* köztársaság legnagyobb biztonsága egy ideális fegyvertelenség volna, amely méltán sorakozhatna az Európában még mindig az igazi demokráciát jelentő Svájc, Belgium, Hollandia és a skandináv államok mellé.

Tudom, hogy e bizottságban kevesen vannak akik hajlandók átérezni szavaim komi' ' értelmét és valószínű, hogy úgy gondolják, hogy ez egy ellenzéki politikus szélsőséges megnyilatkozása.

— Ez a törvényjavaslat mélyen avatkozik bele az egyén önrendelkezési jogába, a társadalmi életbe, a nemzeti és szociális jellegű szervezetek mindennapi életébe. Ellenkezik tehát azokkal a demokratikus elvekkel, amelyek az emberi szabadság erkölcsi követelményét állítják homloktérbe.

Sportszerű nevelés idealista szelem seggel

— Mi is teljes mértékben átérezzük annak a szükségességét, hogy testileg és szellemileg egészséges ifjúság nőjjön bele az életbe, amely azután államvédelmi kötelezettségének a gyakorlatban is eleget tudna tenni.

Ennek előfeltétele azonban szerintünk nem a 6 éves kortól való államvédelmi célra való katonai szempontú nevelés, hanem a fiatal test sportszerű edzése, amely párosul bizonyos idealizmustól fütött egészséges szellemiséggel. Ha gyermekeink 6 éves koruktól kezdve katonai fegyelmi utón képeztetnek ki azokban az erényekben, amelyek bizonyos vélt ellenséggel szemben kell hogy megnyilatkozzanak, tehát a kora ifjúságban is már tudatosittatnának mindazok az ellentétek, amelyek például ma Közép- európát nyugtalanítják és később sorköteles koron jóval innen már fegyveres kiképzésiben részesülnének, alig képzelhető el, hogy ez a fiatalság szellemileg és testileg olyan kiegyensúlyozott lenne-e, mintha ezt a fiatalságot egyszerűen sportszerű nevelésben és egészséges, demokratikus idealizmusban nevelnék.

Alig hiszem, hogy a jövőnek nagy haszna lesz abból az ifjúságból, amely például a Prágában most rendezett repülőkiállitáson

elemi iskolás korban megtanulhatta a gép- fegyverkezelés minden csinját-binját.

Iskolai szubjektivizmus

— A javaslat pedagógiai szempontból sok lehetetlenséget tartalmaz. Ezek egyike a 12. §, amely kimondja, hogy

az összes iskolákban a védelmi felkészülés szellemében tanítsák az összes tantárgyakat.

Nehéz elképzelni, hogy mint fogják a jövőben például tanítani a fizikát, a mennyiségtant, a természetrajzot, a történelmet, hogy a nyelvekről ne is beszéljünk.

Az iskola feladata, hogy objektív ismereteket adjon a tanulóknak, a védelmi felkészülés szubjektivizmusán keresztül ez nem lehetséges.

A javaslat bevezeti a klasszifikáció rendszerét, vagyis a védelmi nevelés alatt álló ifjúság osztályozva lesz, hogy ki milyen mértékben látszik alkalmasnak államvédelmi feladatok megoldására.

— Tudjuk nagyon jól, hogy az ebben a korban kifejezésre jutó tulajdonságok 3 kor változásainak vannak kitéve és súlyos hiba egy ember képességeit 17 éves korában megítélni akarni. A mi bürokratikus világunkban könnyen el tudjuk képzelni, hogy egy ilyen korban szerzett klasszifikáció minden súlyát az illető magával fogja vinni az életbe, amely törvényeink által imigy militarizálva meghatározóvá válhatik sorsára nézve is.

Ismét meghatalmazások

— Kifogásolnom kell, hogy a törvényjavaslat elég tág keretű és ismét kormányrendeletek halmazára bízza a paragrafusok hiányainak kitöltését Igazi parlamentáris életben ilyen törvényjavaslatot nem is volna szabad a Ház elé terjeszteni.

Ui anyagi terhek

— A törvényjavaslat kétségtelen anyagi megterhelést is jelent nemcsak az államra, hanem egyéb közületeinkre és különösen a községekre nézve.

Újabban az a könnyelmű rendszer honosodott meg, hogy pénzügyi fedezetre való tekintet nélkül nyújtanak be törvényjavaslatokat, amelyek azután azért nem hajthatók végre, mert a pénzügyi teher olyan közületeket sújt, amelyek adókkal agyonterhelve, különböző szanálási alapok által agyontámogatva és eladó- sitva nem képesek a feladat megoldására. így

van ez a körzeti polgári iskolák törvényével és bizonyos mértékben a polgári légvédelmi rendelkezésekkel is.

Olasz példa?

— Az előadó beszédében hivatkozott arra, hogy nem nóvumot teremtünk, amikor a köztársaság nemzetgyűlése elfogadja ezt a törvényjavaslatot, mert az európai államok egész sora hasonló módon szervezte meg államvédelmét. Ezt a megállapítást tévedésnek kell minősítenem, mert

ez a törvényjavaslat messze meghaladja azokat a kereteket, amelyeket akár Németország, akár Lengyelország, akár Ausztria vagy Angolország léptetett életbe. A mi törvényünk csak az olasz törvénnyel hasonlítható legfeljebb össze, de éppen azért, mert Olaszország nemcsak nemzetileg egységes állam, hanem korporativ fasiszta pártállam is, egy ilyen intézmény megszervezése is harmónikus. Nálunk ellenben, ahol magát az államot számos nemzet alkotja, ahol maguk a nemzetek oszíály- és világnézeti alapon a legkülönfélébb pártokra vannak tagolva, lehetetlen egy ilyen organizációt úgy kiépíteni, hogy a különböző nemzeti érzékenységek, pártérdekek, társadalmi szempontok egymással minduntalan összeütközésbe ne kerüljenek*

A demokrácia szelleme

— Mi a 19 évvel ezelőtt vallott és hirdetett demokrácia útjáról napról-napra messzebb és messzebb kanyarodunk. S ma bátran mondhatjuk már, hogy a demokratikusan megszervezett diktatúra légkörében élünk, amelyet pedig a mi ősdemokratáink oly sokszor akarnak pellengérre állítani, mert még mindig azt hiszik, hogy a demokrácia abban merül ki, hogy a miniszter és az uccasperő egy sörözdében fogyasztja el villásreggelijét, s közben állami életünk, belpolitikai viszonyaink, szervezeti életünk csendesen átsiklott az ócsárolt diktatúrák vágányára. A ma diktatúrát gyakorlók, akik 19 évvel ezelőtt a demokratikus vívmányoknak voltak előharco- sai, elmosódott tisztánlátással nézhetnek ránk nemzeti kisebbségekre, akik valóban és változatlanul ugyanazok vagyunk, mint az állam első évében voltunk.

S most ránk hárul a feladat, hogy a demokratikus lelküsmeretet ébrentartsuk,

A törvényjavaslatot a magyar nemzeti kisebbség szempontjából veszélyesnek és ezért elfogadhatatlannak tekintem.

EnihMiek

A véderőbizottság éjszakába nyúló ülésén számos módositó javaslatot fogadott el, amelyekben

az eredeti fogalmazáshoz képest könnyítették a polgárságnak a honvédelmi neveléssel kapcsolatos kötelességeit. így a légvédelmi gyakorlatokon való részétel felső korhatárát az ötvenedik életévben állapították meg, mig a kormány 60 évet javasolt. A honvédelmi nevelés gyakorló óráinak számát szintén leszálAz erdélyi kisebbségiildüzést tették szóvá a magyar felsőházban

.Forduljon a népszövetséghez a magyar kormány" Szontagh Jenő érdekes felszólalása

BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar felsőház keddi ülésén a költségvetés tárgyalása során Szontagh Jenő felszólalásában kifogásolta, hogy a külpolitikáról kevés szó esik. Felhívta a ház figyelmét arra, hogy mintegy egy évvel ezelőtt a csehszlovák nemzetvédelmi kölcsönnel kapcsolatban interveniált Kánya Kálmán külügyminiszternél, hogy megvan-e a lehetőség arra, hogy a magyar kormány a népszövetséghez forduljon. Nem akarja a kormányt sürgetni, — mondotta, — de kérdi, hogy nem érkezett-e el az ideje, hogy legalább

az erdélyi kisebbségüldözésekkel kapcsolatban a népszövetséghez forduljon a magyar kormány.

— Kilencmillió magyarnak nemcsak az a célja, hogy a katonai követeléseket elérje Magyarország, hanem az is, hogy a kisebbségi jogok biztosíttassanak és végrehajtassanak. Azonkívül kilencmillió magyar kifogásolja azt, hogy a királykérdésben az országnak nincs szabadkeze, a trónöröklés kérdésében nem dönthet önállóan.

Ha az ország megmarad királyságnak, akkor nem maradhat örökre király nélkül és nem véglegesíthető a mai állapot.

Azonnal és mindenkitől függetlenül kell dönteni ebben a kérdésben — folytatta Szontagh Jenő.

A belpolitikát illetőleg helyesli Darányi Kálmán miniszterelnök működését, sőt kifejezetten meg is dicsérte a miniszterelnököt s kijelentette, hogy bizalommal viseltetik iránta. Ez annál inkább feltűnést keltett a házban, mert Szontagh Jenő eddig a legélesebb ellenzéki álláspontot foglalta el.

Könnyen megszabadulhat a székrekedéstől

Egy asszony hálája a Kruschen-só iránt

íme a levél, amelyet egy hölgytől kaptunk, aiki erős székrekedésben szenvedett. Ennek a hölgynek a tapasztalatai feltétlenül érdekelni fogják mindazokat, akiknek székrekedésük van. Olvassák el, mit ir:

,,Egész életemben áldozata voltam a székrekedésnek, mindaddig, míg egyszer csak azt ajánlották nekem, hogy szedjem a Kruschen-sót. Megtettem és az eredménytől el voltam ragadtatva. Azóta naponként szedem minden reggel fél teáska- nálnyi adagokban és elértem azt, hogy a székrekedésem teljesen eltűnt. Ezenkívül 7 és fél kiló felesleges hajat is elveszítettem, az erőm teljes és életkedvem vidám, éveimhez képest fiatalabbnak látszom és mindezt a kitűnő Kruschen-sónak köszönhetem. Nézeteim szerint a Kruschen-só kiváló, általános élénkítő hatást gyakorol a test belső szerveire és tisztitó hatású.

M. S.-né.‘‘

A Kruschen-só enyhén, de biztosan megszabadítja a testet mindenféle hájképző tápanyagmaradékoktól és káros savaktól, amelyek esetleg fájdalmat, sőt sok esetben betegségeket szerezhetnek. A Kruschen-só, minden reggel a reggeli előtt véve, olyan rendkívül jó közérzetet és a megelégedettség érzését adja Önnek, amilyet annak szedése előtt sohasem érzett. íess

litották a 17—30 életév közötti évjáratok számára.

A szerdai w ta

Szerdán délelőtt a javaslat a kulturális bizottság elé került. Itt Jasa cseh szociáldemokrata képviselő mint előadó ismertette a javaslatot. Szerinte a javaslatot nem szabad úgy tekinteni, hogy az fenyegetést tartalmazna a szomszéd államokkal szemben.

Az egész világ tudja, — úgymond, — hogy Csehszlovákia milyen nemzetközi nyomás alatt nyúl ezekhez a messzemenő intézkedésekhez, hogy velük biztonságát fokozza.

Javasolta, hogy a törvényjavaslatot úgy kell módosítani, hogy a katonai előképzés bevezetésével a gyermekeket ne terheljék túl. Az iskolai kormányzatot fel fogják szólítani, hogy újból vizsgálja át a tananyagot és azokat az ismereteket, amelyekre az általános műveltséghez nincs szükség, törölje a tanítási anyagból. További kívánsága, hogy a középiskolában külön órában tanítsák a honvédelmet. A kirándulásokról szóló rendeletet módosítani kell, mert a nemzetvédelmi nevelés keretében bizonyos számú tornaórát a szabadban kell majd tartani. Szabályozni kell végül a tanároknak a tanítványok egészségéért való felelősségét.

Otahal cseh néppárti helytelenítette, hogy egy ilyen fontos javaslatot az ülésszak végén hajszolnak keresztül.

Az uj törvény szerinte nem jelent egyebet, mint azt, hogy az ifjúságot a 6—30 életév közt lényeges szabadságkorlátozásokkal terhelik meg.

Ezért ezt a javaslatot alaposan meg kellene tárgyalni.

Domin cseh nemzeti egyesülés párti azt javasolja, hogy

az egyetemeken és főiskolákon vezessék be a kötelező tomatanitást.

Sivák szlovák néppárti, a Hlinka-párt egykori legharcosabb tagja, aki azóta, hogy a ház alelnökévé lett, rendkívüli lojális hangot vett föl, a töbséggel szemben, szintén a javaslat mellett nyilatkozott.

Újabb nehézségek a bírák fizetétrendezéte körül

A képviselőház alkotmányjogi bizottsága is ülést tartott ma délután. Feltűnést keltett, hogy jóllehet az ülés napirendijére tűzték ki a bírák fizetésrendezésére vonatkozó ismeretes javaslatot,’ azt a bizottság nem tárgyalta le, hanem csak az előadó jelentését hallgatta meg. llgy látszik, hogy az ügyben újabb nehézségek merültek fel, amelyek kiküszöbölésére időt akarnak nyerni, hogy közben a koalíciós pártok megtalálhassák a megegyezési platformot. A bizottság ezenkívül foglalkozott az utmesterek szolgálati viszonyának szabályozására vonatkozó javaslattal és ennek megtárgyalására albizottságot küldött ki. Az albizottságba az egyesült párt bizottsági tagját, dr. Holota János képviselőt is beválasztották*

Végül a bizottság a polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartásra vonatkozó terjedelmes kormányjavaslat előadóivá dr. Stránsky és dr. Micura képviselőket választotta meg.

Az esti órákban összeült a költségvetési bizottság és a honvédelmi elnökképzcsrc vonatkozó javaslatot vette munkába.

3