Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-20 / 139. (4285.) szám
Hai számunk a Képes Héttel 24 oldal — fira2’- Ke Ma Kis Magyarok Lepj a: XVI. évf. 139. (4285) szám • VasáfltckP • 1937 junius 20 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ke, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napitapia Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • ® TELEFON: 303-11. ® 9 SÜRGÖNYC1M HÍRLAP, PRflHfl. A MI (ÜNNE (fg) Egy évvel ezelőtt, 1936 jmnkis 21-én alakult meg Érsekújváron a magyarság hatalmas tömegeinek ujjongó, lelkes részvétele mellett a csehszlovákiai magyarság és a vele testvéri közösséget vállaló szlovenszkói és kárpátaljai őslakosság egységes politikai tábora, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt. Sorsdöntő, történelmi jelentőségű dátumként harangoztuk be ma egy esztendeje ezt a napot, a régi testvérpár- tok egyesítését kimondó országos gyűlés pedig egetverő lelkesedéssel elhatározta, hogy az egyesült párt minden évben június 21-ét mint a csehszlovákiai magyarság ünnepét üli meg. E határozathoz híven hétfőn az egyesült párt országos pártvezetősége Zsolnán ünnepi ülésre ül össze, ma, vasárnap pedig Nyitrán Szlovenszkó egyik jelentős kiterjedésű vidékének őslakossága hatalmas pártgyülés keretében újítja meg a nemzeti és keresztény eszme jegyében egy év előtt magasra emelt zászló iránti hüségfogadal- mat. Nyitrán és Zsolnán az egyesült párt vezérei beszámolnak az elmúlt első esztendő munkaeredményeiről s kijelölik a második esztendő munkaprogramját. A napi események krónikása nem vág elébe a vezérek hivatott megnyilatkozásainak s a nevezetes évfordulón nem állítja fel az örvendetes munkamérleget, hanem visszaemlékezik az egy év előtti nagy nap eseményeire s a lelkét lángra lofebantó lelkesedéssel megismétli azokat az alapvető igazságokat, amelyeket egy év előtt az érsekujvári országos nagygyűlés a csehszlovákiai magyarság politikai hitvallásának hirdetett •ki. Az érsekujvári programot négy hatalmas eszmei pillérre építettük föl: a nemzeti gondolatra, a keresztény valláserkölcsi felfogásra, a szociális igazságra és a demokráciára. , Ez a négy alappillér betonnál és acélnál szilárdabb, időtállóbb és halhatatlanul korszerű. Ezeken az alappilléreken a legkisebb néptöredék is — ha van benne élni- akarás és életképesség — felépítheti emberséges jövőjét. Ezekre az eszmei alappillérekre 'kell fölépítenünk úgy egyéni, mint kollektiv népi életünket. * Hogy a politika, tehát a mindennapi gyakorlati élet vonatkozásaiban micsoda célkitűzéseket jelent ez a négy eszmei alappillér a csehszlovákiai magyarság számára, azt egy év előtt az egyesült párt első elnöke a következőkben fejtette ki magyaros világossággal és minden félremagyarázást kizáró őszinteséggel: —- A nemzeti eszme értelmében követeljük a területi önkormányzaton belül a nemzeti önkormányzatot, hogy biztosíthassuk azt az elvet, amelynek alapján minden nemzet a köztársaság keretében egyenrangú úgy összességében, mint egyedeiben is. A nemzeti eszme alapján követeljük, hogy a nemzeti önkormányzaton belül kiépülhessen a nettetek érdekvédelmi szervezete. Ez az érdekvédelem biztosítsa a magyar és a vele sorsközösségben lévő nemzetek szellemi kultúráját. Ez az érdekvédelem biztosítsa, hogy minden egyén, Jegyen az földműves, gazda, munkás, iparos, kereskedő, vagy más szabadfoglalkozású, avagy tisztviselő, a maga rendi és kari érdekeinek kielégítését a többi nemzetek hasonló foglalkozású egyéneivel egyenlő mértékben érhesse el. A nemzeti eszme alapján követeljük, hogy a magyarság és a vele sorsközüsségben élő nemzetek tagjai anyanyelvűket úgy az állami, mint a magánélet minden vonatkozásában, az összes intézményekben, tehát a hivatalokkal és bíróságokkal való érintkezésben szabadon és minden korlátozástól mentesen használhassák. Végül a nemzeti eszme alapján követeljük, hogy a magyar nemzeti kisebbség anyanemzetével és más államokban élő kisebbségi testvéreivel kulturális téren akadálytalanul érintkezhessek. — A modern állam és társadalom a keresztény erkölcsi elvekre van fölépítve. A véges emberi lény alkotás és építés közben keresi kapcsolatát a végtelennel, a maradandóval. A véges és végtelen, az emberi és isteni egyensúlyát jelenti a keresztény vallás erkölcstana. Az a magas, emelkedett fölfogás, amely a nemzetet, mint a családot, isteni intézménynek tekinti, a keresztény erkölcstanon keresztül tud igazán kikristályosodni. Keresztény valláserkölcsi fölfogásunk követeli ezen elvek maradéktalan érvényesülését az állami, társadalmi és gazdasági élet minden vonatkozásában. Követeli hangsúlyozottan a valíáserkölcsös nevelést úgy a családokon belül, mint az iskolák minden fokozatában. — Az emberi élet formája évezredeken keresztül a tökéletesedés felé kell, hogy fejlődjön. Ez a fejlődés szorosan összefügg azzal a felelősséggel, amelyet az A baszk fővárosban Dawila csapatai megkezdték a bevonulást Bilbaóba Szombaton délután elfoglalták az óvárost - A Nervion balpariján Újváros még ellenáll - ft folyó hídjait a visszavonuló baszkok felrobbantották Óriási visstesések mincBkét ■ résiénBAYONNE. — A nemzetiek durandói rádiója hivatalosan jelenti, hogy Davila tábornok csapatai szombaton délután 15 öra 35 perckor megkezdték a bevonulást Bilbaóba. Két különböző oldalról nyomultak előre egyszerre a város felé a Nervion folyó jobboldalán fekvő óvárosba. A két osztag csakhamar találkozott. Az első a Begonai magaslatról ereszkedett alá, a másik Galdacona irányából jött. Az előnyomulás csak akkor kezdődött meg, amikor a calamancai rádió jelenteni tudta, hogy a város körülkerítése tökéletessé vált és a keleti magaslatokon védekező baszkok fl- lentállását a nemzetiek megtörték. A Nervion baloldalán fekvő uj városrészt a nemzetiek egyelőre nem foglalhatták el, mert a folyón átvezető hidakat a baszkok felrobbantották, így a gyönyörű Izabela-hi- dat is. A nemzetiek kiszabadították azt az 1400 nacionalista foglyot, akiket a baszkok fogva tartottak. A Havas-ügynökség munkatársa már előző jelentésében megállapította, hogy Bilbaói a nemzetiek délről és délkeletről teljesen körülzárták. A baszkok kiürítették a várost védő utolsó magaslatokat. Az első nemzeti dandár csapatai a Nervion folyót átlépték Niravelesnél és Dos Caninosnál, ami által az ellentállás lehetetlenné vált, mert azonnal megszállták a Valmasedai ut fölött uralkodó magaslatokat és veszélyeztették a baszkok visszavonulását. A kormánycsapatok ellentállása feltűnően gyenge volt és Franco csapatai igy pontosan követhették operációs tervüket. Néhány helyen délben már csak 2—300 méterre voltak a bilbaói házaktól. A déli oldalon Franco osztagai a teherpályaudvar közeiéig jutottak. Az utolsó harcok MADRID. — A biscayai frontról érkezett jelentés szerint Bilbao még mindig szabad kijárattal rendelkezik a tenger felé. A baszkok pénteken rendkívül heves ellentámadást kezdtek a nemzetiek ellen és kézi- gránátaikkal, föltüzött szuronyaikkal a Ner- viontól keletre megállították a nemzetiek előnyomulását. A part felől a nemzetiek ennek ellenére elfoglalták Guechot a Nervion folyó torkolatánál. A portugaletai tüzérség a másik oldalról tűz alatt tartja a várost, úgyhogy a nemzetiek nem aknázhatják ki győzelmüket. Francoék előnyomulása SALAMANCÁ. — A nemzetiek rádiója szerint a Franco-csapatok átkeltek a Ner- vion-folyón. A bilbaói rádióállomást a nemzetiek elfoglalták. A baszkok a szomszédos magaslaton elsáncolták magukat s a megszállott épületek ablakaiból gépfegyverrel lövik a nemzetieket. A baszkok ellentámadásait mindenütt visszaverték. Azokat az állásokat, amelyeket a Fi’anco-csapatok tegnap az Archango-hegyen elfoglaltak, a baszkok aláaknázták és a levegőbe röpítették. A nemzetiek jelentése elismeri, hogy Franco rohamosztagai itt nagy veszteséget szenvedtek. Az Archando oldalát a városig dinamittárnákkal aláaknázták, úgyhogy ezen a vidéken lehetetlen megközelíteni a várost. A kormánycsapatok Bilbao alkalmas helyein gépfegyverducokat rendeztek be és a város uccáin barrikádokat emeltek. San Esteban elfoglalása A legújabb jelentés szerint a nemzetiek pénteken késő este heves harcok után elfoglalták a Dos Caminostól északra fekvő San Esteban elővárost. San Estebant a baszkok tankkal védelmezték és a navarrai gyalogság kénytelen volt tankelháritó ütegeket hozatni, mielőtt ezen a vidéken előnyomulhatott. A tankok végül is visszavonultak Begona felé. Pénteken este lőszerhiány mutatkozott a baszkoknál. Déli átkaroló mozdulatok SALAMANCA. —■ Franco főhadiszállásának jelentése szerint a nemzeti csapatok megszállották a Nervion jobbpartját s Bil- baotól délre elfoglalták a 274-es magaslatot, továbbá Bán Barnabét, Luchanot, Langachot és Hncetot. Később a nemzetiek Miravallesnál átkeltek a Nervion folyón és elfoglalták Campa de Casteloportot, Carnettet, Meloteguit és Arraicot. Ezzel dél felől is elzárták Bilbaói. Anglia és Franco LONDON. — Az angol kormány tegnap uj jegyzéket kapott Francotok amelyben a spanyol nemzetiek vezére azt követeli, hogy az angolok ismerjék el a spanyol nemzeti kormányt hadviselő félnek. Eddig a brit kormány nem volt hajlandó teljesíteni Franco kívánságát és illetékes körök kijelentik, hogy álláspontját most sem fogja megváltoztatni. A benemavatkozási bizottság hosszabb szünet után pénteken délután ülést tartott, amelyen Németország és Olaszország képviselői is megjelentek. A bizottság beleegyezett annak a felhívásnak elküldésébe, amelyet a brit kormány küld a spanyol ellenfelekhez és felszólítja őket, hogy ne bombázzanak nyílt városokat. A huszonöt percig tartó ülésen Maiszki orosz nagykövet utalt arra, hogy a felhívást csak Fran- cohoz kellene elküldeni, mert a kormány- csapatok eddig sohasem bombáztak nyílt városokat. Egyébként Maiszki kifejezte pesszimizmusát a felhívás hatásosságával kapcsolatban. Visszatérnek az ír Snkéntesek LISSABON. — O'Duffy tábornok ír önkéntesei Franco szolgálatából visszatérnek Angliába. Csütörtökön este Carcarezből megérkezett az ir csapat, összesen 633 közlegény és 24 tiszt. Tiz havi katonai szolgálatuk alatt az irek többnyire a német tüzérség kíséretéhez voltak beosztva, Tiz halottat és negyven sebesültet veszítettek. Az ir dandár rendkívül rossz állapotban van, a katonák kimerültek, egyenruhájuk szakadozott és kijelentették, hogy Carcarezben sokat szenvedtek a tífuszjárvány következtében. Franco pontosan fizette őket és hazautazásukról is gondoskodik,
