Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-18 / 137. (4283.) szám
4 ^>RXOJ-A\AG^ARHTKLaB 1937 junius 18, péntek* ISKOLAI HÍREK Újból felállítják a pozsonyi Petőfi-szobrot ? POZSONY* — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A Grenzbote jelentése szerint dr. Kraus Ferenc pozsonyi alpolgármester utasította a kulturbizottságot, hogy a Petőfi-szobor részére megfelelő felálliíási helyről gondoskodjék a városban. A szobor Radnai. szobrászművész alkotása. 1911 szeptember 8-án leplezték le a színház előtt. A szobor hatvanöt ezer aranykoronába került. Éppen tíz évvel később, 1921-ben, távolították el a szobrot a helyéről a városi tanács parancsára. Először a katonai parancsnokság épületében helyezték el, majd egy városi istállóba került szétszedett állapotban. A szobor nem kerülhet vissza a régi helyére, mert oda Hviezdosláv szobrát állítják föl A magyar középiskolák érettségi-eredményei KOMAROM. — A komáromi Szent Renedek- rendi főgimnáziumban junius 9-én kezdték meg az érettségi vizsgálatokat s junius 15-én fejezték be. Az érettségi vizsgálatok eredménye: Kitünően érettek: Ralik László, Berta Ferenc, Csonka Ferenc, Csukás Zsigmond, Herczegh Miklós, Mézes Zsigmond, Sándor Etel, Tromler Erzsébet, Tarics Zoltán. Érettek: Angyal István, Rlickhardt József, Bohomy Nándor, Boleman Iván, Brinzik Árpád, Bucsai Mária, Buday Dezső, Csányi József, Csóka Imre, Czeglédi Antal, Erdős János, Fekete Gizella, Fél László, Gold- stein Valéria, Heimler György, Hollósi Pál, Jobbágy Zoltán, Kabin János, Kacz Jenő, Katona István, Kácser András, Kenessey Margit, Kovács Vencel, Langsádl László, Legát László, Lengyel Ferenc, Nagy Gyula, Nagy Imre, Petényi Aladár, Pongrácz Endre, Raszgyörgy Gyula, Rusznyák Éva, Szabadi János, Szabó Benő, Szabó Sándor, Szijj Margit, Takács Géza, V-égih Jenő és Zsidó Gyula. Nyolc tanuló egy tárgyból tehet javitó vizsgálatot ősszel. RIMASZOMBAT. — A rimaszombati reál- gimnáziumban kedden fejeződtek be az érettségi vizsgák Stolarik Máté kormánytanácsos elnöklése mellett. A viszgára jelentkezett 16 növendék közül hatan kitüntetéssel, heten egyszerűen vizsgáztak, három növendéket pedig egy-egy tárgyból szeptemberi pótvizsgára utasítottak. Á kitüntetéssel vizsgázott növendékek névsora a következő: Gémes Gabriella, Haluszka Margit, Kovács Géza, Reken Olga, Ruszkay Vilma és Szepes- házy Kálmán. A szlovák tagozaton megtartott érettségi vizsgákon dr. Hatala István iskolaügyi főtanácsos volt a kormánybiztos és huszonkét növendék közül hármat kitüntetéssel, tizenkilencet pedig egyszerűen érettnek nyilvánítottak. LOSONC. — Az elmúlt napokban értek véget a losonci állami reálgimnázium magyar tagozatán a nyolcadik osztályú növendékek érettségi vizsgái. Az érettségi vizsgákon a kiküldött bizottsági elnök Homyák Miklós, az ipolysági magyar tanitásnyelvü gimnázium igazgatója volt. A vizsgák eredménye a következő: Kitüntetéssel érettek: Csonka Judit, Domaracky Piroska, Klu- ka Sándor, Trizna Béla. Érettek: Bicskey László, Bollobás Béla, Brackl Erzsébet, Csusz Lajos, Czirják Barna, Erdélyi Tibor, Havas Ferenc, Horváth László, Minkusz György, Miskolczy Lajos, Passuth Dénes, Singer Klári, Stern Sándor, Sztronga József és Vareéha Márta. Beiratások az érsekujvári magyar női szakiskolába Az érsekujvári három évfolyama, magyar tannyelvű női szakiskola felhívja a szülők figyelmét, hoigy junius 2-8-án, 29-én és 30-án, továbbá szeptember első napjaiban eszközli a beiratáeokat a jövő tanévre. Jelentkezhetnek 14 évet betöltött és polgári iskolát végzett leányok. Beiratási dij 10 Kö, tandíj egész évre 400 K<5, tanszerek használata egész évre 50 Ke. Ez iskolát végzett növendékek fehérnemű- és felsőruha szabását és varrását elsajátítják, úgy, hogy ezen iparágat szabályszerűen űzhetik. Tanulnak továbbá főzni, konzerválni, szervírozni s a modern háztartásban alkalmazott gépekkel bánni. A háztartásban, gazdaságban s ilyen irányú üzemekben előforduló munkák elvégzésében vagy végeztetésében jártasságot szereznek. Elméleti oktatásban is részesülnek a növendékek: tanulnak üzleti számtant, könyvvitelt, üzleti levelezést, kultur- é6 irodalom- történetet, neveléstant, gyermekápolást stb. A végzett növendékek panzióban, internátusbán, népkonyhánál, napközi otthonnál, gyexmekmen- helyen nyerhetnek alkalmazást, vagy folytathatják tanulmányaikat és szaktanitónői diplomát I szerezhetnek (két év), vagy az. egyéves szociális kurzus elvégzésével a Vöröskereszt szolgálatába léphetnek. Vidéki növendékek kifogástalan elhelyezést nyerhetnek a Flenger-intézetben. Közelebbi információt készséggel ad az intézet igazgatósága (Nővé Zámky-Érsekujvár, Flenger-inté- zet). — Az elmúlt tanévben nyílt meg ugyanebben az inétzetben a magyar tannyelvű háztartástan- és kézimunka-szaktanitónőképző, mely kétéves és elemi, illetőleg polgári iskolában való tanításra képesít. Előirt előképzettség három polgári, vagy négy középiskola és a női szakiskola" két osztálya. A rimaszombati állami magyar mezőgazda- sági szakiskolába a szeptember 1-én kezdődő 1937—38. tanévre a bedra-tások megkezdődtek. Ez az egyéves mezőgazdasági szakiskola teljesen lezárt szakkiképzést nyújt a magyar gazdaifjak- nak. Az iskola modem mezőgazdasági üzemmel, tehenészettel kereskedelmi faiskolával és kertészettel rendelkezik, melyek a szakoktatás céljait is szolgálják. Az iskola modern internátusában 150 koronáért lakás és teljes ellátás kapható. A tandíj évi 30 korona. A növendékek részére 50 százalékos vasut-i jegy-kedvezmény biztosítható, valamint rendelkezésükre áll több állami, országos és járási ösztöndíj. A felvétel iránti kérvények az utolsó iskolai bizonyítvány okkal (nyolc elemi, három polgári vagy négy középiskolai osztályból) az igazgatóság rimaszombati cimór-e küldendők. A pozsonyi állami magyar reálgimnázium igazgatósága közli, hogy az 1937—38. iskolai évre az I. osztályba a felvételi vizsgát 1937 junius 26-án, szombaton reggel 8 órakor tartja meg. Azon tanulók, akik felsőbb osztályokba tesznek felvételi vizsgát, junius 24. reggel 8 órakor jelentkezzenek az intézet igazgatói irodájában. Mindazok a tanulók, akik újonnan lépnek be az intézetbe, hozzák magukkal: 1. születési anyakönyvi kivonatukat, 2. ádampolgársági oklevelüket, 3. utolsó évi bizonyítványukat. Felvétel a kassai r. k. szemináriumba. A kassai kis- és nagypapnevelő intézetbe a felvételt július Lén reggel 8 órakor ejtik meg a szeminárium épületében (Stefanik-ucca 93.) A kis-sze- mináriumba csakis olyan növendékek vehetők fel, akik jó eredménnyel végezték el a gimnázium legalább hatodik osztályát, nagy-szemináriumba pedig csak olyanok, akik már leérettségiztek. A szemináriumba való felvételt írásbeliiig és személyesen is kell kérvényezni. Az Írásbeli kérvényt junius 28-ig kell beküldeni az Egyházmegyei Hatóság címére. Ehhez a kérvényhez mellékelni kell: 1. a keresztlevelet, 2. az állampolgársági okiratot, 3. az utolsó évvégi bizonyítványt, 4. a pályázó rövid életrajzát, 5. az illetékes hittanár és plébános ajánlóvelelét. Az ajánlólevelet azonban úgy a hittanár, valamint a plébános posta utján küldje be az Egyházmegyei Hatóság címére. Azok, akik nem a kassai reálgimnáziumból pályáznak a kis-szemináriumba, óvvégi bizonyítványukra vezettessék rá a klauzulát, hogy más intézetbe való átlépésüknek nincsen semmi akadálya. Felvételkor orvosi vizsgálat van. A pályázók azonfe’ül tetszésszerinti költeményt szavalnak el és latinból fordítanak. Akiknek a felvétel idején szükségük van ellátásra, jelentsék be előzetesen a szemináriumi vicerektornál. Beiratások a pozsonyi polgári leányiskola magyar és német tannyelvű osztályaiba és az egyéves továbbképző tanfolyamba junius 28-án és 30-án lesznek d. e 8—12-ig és d. u. 3—5-ig. A felvételre jelentkezők szülőik kíséretében tartoznak megjelenni s a következő okmányokat bemutatni. I. születési anyakönyvi kivonat, 2. ujraol- tási bizonyítvány, 3. utolsó bizonyítvány, 4. állampolgársági bizonyítvány. A beiratásnál 25 korona fizetendő. Az I. osztályba jelentkezők 26.50 koronát fizetnek. Azok a szülők, akik a beiratási dij elengedését kérik, kötelesek szegénységi bi- zonyitványt vagy munkanélküli igazolványt felmutatni. Beiratások a pozsonyi magyar kereskedelmi iskolákba. A pozsonyi állami kereskedelmi akadémia és kétéves nyilvános kereskedelmi iskola magyar osztályaiban a beiratások az 1937—38. tanévre junius 28-án reggel 8 órakor lesznek. A jelentkezésnél bemutatandó az utolsó iskolai bizonyítvány, a születési és az állampolgársági bizonyítvány. Középiskolákból jövő tanulóknál az utolsó iskolai bizonyítvány elbocsátó záradékkal látandó el. A beiratkozásnál felvételi és egyéb dijak óimén 75 korona és a félévi tandji (kér. akadémiában 200 kor.), kér. isko'ában 100 kor.) fizetendő. Bővebb felvilágosítást a magyar osztályok vezetősége (Bratislava-Pozsony, Apácapálya 13.) ad. PÁLYÁZAT a komáromi magyar kisszemináriumba. A komáromi magyar katolikus papnevelő intézetbe a felvétel 1937 junius 30-án, szerdán d. e. háromnegyed 11 órakor lesz Komáromban, a Mariánum épületében (Király püspök-u. 38. sz.). Pályázhatnak olyan jó erkölcsű tanulók, akik komoly hivatást éreznek magukban a papi pályára és a gimnáziumnak legalább IV.-ik osztályát elégségesnél jobb eredménnyel végezték el. A pályázók a következő iratokat szerezzék be: 1. keresztlevelüket, 2. bér- malevelüket, 3. állampolgársági bizonyítványukat, 4. szüleik egyházi házasságlevelét, 5. utolsó félévi és évvégi iskolai bizonyítványukat. Kérjenek erkölcsi bizonyítványt is a hittanáruktől és lakóhelyük plébánosától, még pedig úgy, hogy ezeket az erkölcsi bizonyítványokat a kiállító főtisztelendő urak szíveskedjenek közvetlenül a Mariánum igazgatóságához eljuttatni. A többi iratokat a pályázók legkésőbb junius 26-án adják át személyesen vagy adják postára a Mariánum igazgatóságának címezve. A pályázók orvosi vizsgálata junius 30-án, azonnal a vonatról való megérkezésük után történik. Tartásdij havi 200 Ké. Biztosítsuk választójogunkat! POZSONY. — Felhívjuk az őslakosság figyeli mét arra, hogy az állandó választói névjegyzéke* két most állítják össze és ezt a névjegyzéket junius 15-től 22-ig bezáróan közszemlére teszik ki a városokban a házak kapui alatt és a választási irodában, a községekben pedig az elöljáróság helyiségében. Választó jogosultsága van minden csehszlovák állampolgárnak, aki 21-ik életévét 1937 jm nius 30-ig betölti és legalább 3 hónap óta tartózkodik a községben. Ha valaki kimarad a jegyzékből, azonnal reklamálja jogát. Minthogy a választójog igazolásához az állampolgársági bizonyítványnak és ott ahol bejelentő hivatal van, a bejelentő lapnak elő- mutatása kötelező, mindenki haladéktalanul szerezze be ezeket az okmányokat. Ugyancsak javíttassa ki az esetleg hibásan szereplő nevet vagy születési évszámot. Minthogy ősszel községi választások lesznek és csak az szavazhat, akinek nevét feltünteti a névjegyzék, minden őslakos kötelessége, hogy haladéktalanul biztosítsa választó jogát. Később erre már nem lesz alkalma! Felvilágosítást készséggel adnak az egyesült országos keresztényszociallsta és magyar nemzeti párt központja, főtitkárságai, valamint vidéki titkárai. Egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt központja. * Négy év eíőtí megsütötte feleségét — csak most vallotta be bűnét LINZ. — A felsőausztriai Pichelsdorf községben tegnap oly gyilkosságra derült fény, amelyet négy év előtt követtek el. Annak idején eltűnt a községből Neumayer Anna 30 éves, tehetős gazdaasszony, kilenc gyermek anyja. Nemsokára halála után olyan hírek terjedtek el, hogy az asszonyt valósiznüleg férje, Neumayer János — aki azelőtt nincstelen zsellér volt felesége birtokán, — gyilkolta meg. A brutális férj gyakran akarta feleségének bebizonyítani, hogy ő az ur a házban. Ezért az asszony el akart tőle válni. Neumayer attól való félelmében, hogy kénytelen lesz a jómódot elhagyni, elhatározta, hogy végez feleségével. 1933 január 19-én kora reggel fejszével hátulról leütötte az asszonyt. Haldokló feleségét ezután puszta kézzel megfojtotta. Eredetileg el akarta a holttestet egy kiszáradt kútba süilleyszteni, de később mégis úgy döntött, hogy inkább elégeti a kemencében. Mialatt gyermekei aludtak, megsütötte a kemencében feleségét. Neumayert annak idején többiz- ben kihallgatták, de olyan óvatosan és ügyesen védekezett, hogy a hatóságok nem tudtak semmit rábizonyítani. Most, négy év múltán — minthogy a szomszédok suttogása csak nem akart alábbhagyni — újból kihallgatták a csendőrök és Neumayer a keresztkérdések súlya alatt végre bevallotta borzalmas tettét. Beszáliitották a riedi kerületi bíróság fogházába. — PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ könyvecske „Vezető” címen bő tájékoztatót nyújt szülőnek és az ifjúságnak egyaránt. Megrendelhető Janson Jenő, Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4., I. em. 6. Ára 7 korona, amely összeg bélyegben is beküldhető. A nagy uf el Irta:Zobor Eszter (i) A toronyóra álmosan kongatta el a hatot a sürü, nehéz ködben. Pillanatokra szinte megállt a hang a levegőben s a gomolygó fehérséggel vívódva, kimerültén szélt odébb. A sápadt téli nap is csak nehezen talált benne utat s pislogó szeme alig tudott áthatolni a ködfelhőkön. Bora néni csoszogva lépett ki a kis kapun. Azaz, hogy előbb a bot tolta ki szimatos hegyét a küszöbön átal. Ledobbant s feszülve tartotta görcsös fejét támaszul Bora néni kezének. Az öreg asszony misére indult. Ezen a mindennapi utján vele volt összes vagyona: a hűséges bot, a szürke zsákvászon tarisznya, meg a morzsolgatástól barnára kopott rózsafüzér. Az a nehány rongydarab, ami aszott kis testét takarta, már nem is mehetett vagynnszámba. Hisz minduntalan vesztett értékéből, illetve lényegéből. Esőáztatta, sármarta perkálszoknyájánaik száz ránca hol szögbe, hol tövisbe akadt, néha a kutyáik foga is belekapaszkodott s már cafatokban lógott róla. S a cipője?! Istenem, apró kis lába szinte elveszett a férfira szabott bakkancsban. Sarka kifordult, orra fölkunikorodott, mintha undorral fintorgatma az őszi sárlucsok emlékére. De lehet, hogy csak vacogva húzta föl dmpáit a kegyetlen hidegben, annál is inkább, mert vásott talpán bekellemetlenkedett a szikrázó hópor s nyirkos párafelhőben gőzölte az erőtlenül topogó lábakat. Bora néni szabályszerü koldusasszony volt. Tarisznyával járta a falut s az Ur szavával hálálta meg a sokszor kelletlenül odadobott, föl- hánytorgatott falatot. De így is jó volt. Ezt is megszokta. Keresztényi megadással vette tudomásul, hogy a földi lét nem egyéb, mint kényszerű és nehéz utazás — fázva, korgó gyomorral, szüntelen rázatva gondtól, fájdalomtól — a „Siralom Völgyén” át. Olyan tüzpróbaféle, amit panaszban g nélkül kell kiállni. De aminek a végén ott tündöklik a fényben, melegben, bőségben ragyogó Végállomás. Ahol aztán vége a nagy feszülésnek, ki lehet szállni, megkönnyebbülten fallélegezni s átadni magát a gondtalan békének, megfészkelődni egy biztonságos helyen s az embernek nincs többé más dolga, mint örvendezni s énekelni az Angyalok karával. Szeme már régen tulnézett a földi határokon. Csodálatos béke szállt szivébe, mig ott ült a templom tömjénszagu csöndjében; dermedten a hidegtől s gyakran gondolt elbékitő reménykedéssel az eljövendő beteljesülésre. Mig egy nap álmodozás közben ijedt rezdülés érintette vállon: hogyan álljon az Ur színe elé cafatos rongyaiban, vásott réklljében?! Nem is illik! Tán be se engednék, meg sem hallgatná senki! . . . Bizonyára félrelöknék a piszkos koldust, mielőtt még sízót is szólhatna s tisztes öltözet jogán mások, furakodnának helyére! . . . Megzavart, lázas képzeletében emberi alakot öltött a mennyei bírói kar. De csak az ajtónál- lók lenéző, elutasító kézmozdulatáig jutott el. A Legfőbb Bíró szigorú redőkbe vont homlokát, ősz szakállát, méitóságos megközelíthetetlenségét a nagy megilletődéstől és rémülettől csak az ajtórésen át pillantotta meg. S érezte, hogy az arany oszlopokon túlra nem juthatna el rimámkodó hangja. A gyermekkora is eszébe jutott, amikor először járult az Ur asztalához, akkor is díszbe öltözötten vezette az anyja a templomba. Hát még most mennyivel inkább kell az ünneplő! Hisz most egyenesen Elébe megy, Vele fog szemtől- szembe állani! . . . A tehetetlenség ijedelme belemart s nyugtalanul űzte agya döcögő kerekeit. Soha sem áztatta eddig nincstelenségét könnyeivel, csak most Éjszakákon át feküdt nyitott szemmel, eszelősen merev arccal s tépte-hányta a terveket. Hosszú napokba tellett, mig kiszámította bütykös ujjain a várható fillérek összegét, a tojásért kapható árat s a tervéhez szükséges sok. sok napot. De végre is elkészült számvetésével Aztán is csak koldustarisznya tátogott vállán, aztán is alázatosan vette az alamizsnát, de már csak a kenyeret vitte haza. Az a néhány fillér, pár marék só, szalonna, tojás, amit kapott, mind a boltos zsidóhoz vándorolt. Kitartó szívóssággal emberfölötti önuralommal hallgattatta el — mindig csak száraz kenyérrel — korgó gyomrát. S ha éppen kőkemény lett a kenyér, megáztatta vízzel. Oly állhatatosan koplalt és alkudott, csereberélt a boltossal, hogy rövid egy éven belül megvolt a halottas ruhára való. Sőt addig kunye- rált, mig ráadásul egy fekete selyem kendőt is kapott tőle. Bora néni szivében csitulni kezdett a gond. Már csak a varratás van hátra. — Majd csak megsegít az Isten, — gondolta reménykedőn s most már a csereüzlet színhelyét a varrónőhöz tette át. Karácsonyra el is készült a ruha. Bora néni féltő gonddal takargatta vásott kendőjébe, úgy vitte haza. Otthon aztán babusgatta, mint ölbeli gyermeket. Minden reggel kiborította, megint összerakta, elegyengette a szoknya ráncait s ha beakadt repedezett kérges keze a szövet szálai- jba, újból kezdte. Közben pedig már látta magát benne a ravatalon. A fekete szövet enyhe csillogását a gyertyák fényében, a szép selyem kendőből kifehérlő békés arcát, a szomszédok elösmerő bólogat ását. Úgy vélte, még a pap is szívesebben temeti el jólöltözött ingyen halottját. És elképzelte a nagy pillanatot is, amikor az Ur elé járul. A magabiztos lépteit, melyek szinte röpülve viszik a végeláthatatlan lépcsősoron föl. Azt a pillanatot, amikor utat nyitnak az égi aj- t ónállók suhogó szoknyájának . . . Valósággal megfiatalodott e gondolatra s ahogy képzeletben a Trón zsámolyánál megállt, szembenézett a Legfőbb Bíróval, ítéletet vára, már nem is volt alázatos, egy igaz életű lélek büszke fejhordozásával tette azt, még szoknyája ráncain végig- simitani is volt mexsze! Aranyos vízióinak csak a misére hivó harang vetett véget. Most először tudott megint hosszú idő után gondtalan bensőséggel imára készülni. A falu pedig nevette. Most is, hogy kilépett a kapun s a hó vígan csikorgóit az iskolába topogó ‘kis csizmák alatt, kórusban harsant feléje a gúnyos kiáltás. — Bora néni, kész-e mán a ruha?! A gyerekek lökdösődve hancuroztak körülötte, futásra készen. Piros kis fitosuk fölött várakozva csillogott szemük, hátha a koldusasszony rájuk emeli botját. De Bora néni csak arrébb csoszogott s hollk békével motyogta, inkább magának, mint nekik: — Meg lelkem, megvan már. S a gyerekek újabb csintalanság után fürkészve, sinkőzva, kurjongatva engedték útjára. Már a másodikat harangozták s Bora néni lelke még mindig odahaza maradozott kincsénél, most hát sietésre nógatta a botot, őmaga azért szimatolva kapta föl fejét, Gálák kerítése fölött vékonyan kígyózott a füst s a levegő még tele volt a pörkölés szagával. (Folytatjuk.)
