Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-18 / 137. (4283.) szám

1937 június 18, péntek. TEAKnA\\G^ARHTRMl> 5 Hírek A kMda If w vyürv vw ipp vwryirwirv Régen ismerek én egy talpraesett gazdalegényt a közeli faluból, Mátyás Lajost. Katonacimborám né~ kém, együtt ettük a feketét, a komiszát, meg a ciberét. Izmikor levedlettük az angyalbőrt, azután is jóember rém maradt és én is őnélde. Bejár meglátogatni engem B városba, elősorolja élete folyását, a nagyobb ese­ményeket a családban és a gazdaságban. Én is ki­megyek hozzá, ha csak szerét ejthetem. Vén diófa alatt ülünk ilyen nyári melegben, aludttejet fogyasz­tunk, miután előbb lebocsátottuk a mélykutba és fino­man hideggé tettük. Otthon vagyok Lajosnál, öreg édesanyja szeme a pitvarból engem is megsimogat Titkon súgó szóval már kérlelgetett is, hogy biztassam feleségszerzésre Lajost. A lányok, meg az asszonyok kérdésében mindig különösen szigorú nézetei voltak Lajosnak. Elmúlt már harmincéves és még mindig csak legénysoros. Ami nagy szó, hiszen a falujában húsz és egynéhány évesek a fiatal apák. Ha hozzávetjük, hogy édesapja már régebben meghalt, meg hogy övé a legszebb da­rab föld, a legmódosabb belsőség a faluban és minde­zekben egyedül ő a gazda, elképzelhetjük, hogy nagy erős okai lehettek Lajos legénysorban maradásának. Pedig nem volt más oka annak, mint hogy sokáig nem lelt az elhatározására. Mindig csak a gazdag lányokat szerezgétték neki otthon is, a szomszédos községekből is. Annak idején a königgrátzi kantinban is a gazdag biró lányával levelezgettem Lajos nevé­ben, mert ő akkor is igen kényelmes volt ezekben a kérdésekben. Inkább a moziba ment, amig én a levelet készítettem. Nem Is lett abból házasság. Tegnap aztán a Lajos nőtlenségének kérdésében beállott nagy változásról, döntő fordulatról értesültem. Autógummis kerekű kocsiján tejet hord be a városba és mostanában igen gyakran találkozunk. Jön hát tegnap reggel is gondbaborult arccal, leül kényelmesen és összehúzott szemöldöke mögött szavakká formálód­nak a gondolatok. Mégsem szól végül, hanem csak elém nyújtja a kezét, mutatja az ujját s hát csodálko­zom bizony módfölött, mert karikagyűrű csillog a La­jos kezén. w Vasárnap váltottam — mondja gondokba ásot­tam — Azóta édesanyám nem is szól hozzám. Mátyás Pali bátyám szidalmaz. A jegybélimet Tajiga Zsuzsi­nak nevezik. Zsellérfamilia, a falu szélében lakoznak. Hejj, nem bocsátja meg nékem a Mátyás-féle családi büszkeség, hogy ezt a templomegerét készülődök fele­ségül venni! — Hát mért is készülődik, Lajos? — kérdem gond- baborultan én is.-ííu. Régen szeretem őt, csak titkoltam. Még magá­nak se mondtam, ugye? Tudtam, hogy nagy akadályok állanak elibém, ha tettre akarom váltani a szerelmet. Pedig most már ott tartok. Úgy teszek, még ha össze­gül az ég is. — Nem dűl — mondom — csak kitartás. Ha sze­reti Tajigáék Zsuzsiját, el kell venni. Ha százszor sze­gény is a szegény lány. — Ugye, úgy mondja? — Lelkesül Lajos. — Én is arra az elhatározásra ébredtem. Úgy is lesz. Régen szeretem őt, de az elhatározásra csak most vett rá a Wincsura herceg. — Ki vette rá? —* A példaadás, amelyet Wincsura herceg csinált. Az Edvárd, az angol király, aki lemondott a koroná­zás előtt. Ő is miért tette? Hogy elvehesse azt a sze­gény nőt, akinek semmije sincs. De csak az a fontos Wincsura előtt, hogy szeretik egymást. Odahagyta a királyságot is érette. Hát akkor olyan nagy dolog az, mondok, ha Mátyás Lajos is a rangján alól nősül? Viharosan helyeseltem. Ugyan szólhactam volna-e ellenzőt, amikor „Wincsura" herceg példájának köve­tője, Mátyás Lajos cimborám akkora erős szivsugara- kat bocsátott ki a szeméből? Nem szólhattam, de nem is akartam. Megígértem még Lajosnak, hogy tanúként részt veszek a lakodalmán. Addig még békítő látoga­tást is teszek özvegy Mátyásnénál. Elmesélem majd neki, hogy miképpen cselekedett Edvárd, a Wincsura herceg és felszólítom, hogy a Mátyás-ház részéről ne támasszon nehézségeket. Ne kövesse az angol királyi ház példáját. Elég, ha Lajos követi, aki megérdemli, hogy az újságba is belekerüljön. Lássa a világ, hogy Wincsura nincsen egyedül. A módos gazdalegény is elveszi sziveválasztottját, az amerikás, de igen szegé­nyen hazatért Tajiga Jóska lányát, Zsuzsikát. Üdvözlő. táviratomat még ma feladom kedves bará­tomnak, Mátyás Lajosnak, aki az egész hatalmas Má­tyás-dinasztiával szembeszállva csak szive parancsát hajlandó követni. (ón.) — SERÉDI JUSZTIN IÁN VISSZAÉRKE­ZETT MAGYRORSZAGRA. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Dx. Serédi Jusz­tinján, Magyarország biboros-hercegprimása többnapos római tartózkodás után csütörtökön délelőtt visszaérkezett Budapestre. Az Est című lap a magyar hercegprímás római utjával kap­csolatban azt a hírt közli, hogyha Vatikán Se- lédi közbenjárására a jövőévi budapesti eucha­risztikus világkongresszus alkalmával szentté avatja Árpádházi Boldog Margitot, IV. Bélla toagyar király leányát. Neurath londoni utazásának háttere „Az angolok megunták a spanyol polgárháborút" Békét akarnak - A középeurópai probléma PARIS. —- A Petit Journal Neurath kü­szöbönálló londoni utjával foglalkozva megállapítja, hogy az angol külügyi hivatal mindenáron tisztázni akarja a viszonyt Ber­linnel, Az angolok megunták a spanyol há­borút, mert ez megakadályozza őket abban* hogy Középeurópával foglalkozzanak, pedig érdekeik ezt követelnék. A spanyol kér­désről nehéz Rómával beszélni, mert az olaszok tulmélyen bebocsátkoztak a spa­nyol kalandba és Edén most megkísérli, hogy a németeken keresztül hasson az ola­szokra és igyekezzék az ellenségeskedésnek véget vetni. Uram Németországban BERLIN. — A német lapok váratlan és kedves meglepetésnek nevezik azt a tényt, hogy az angol kormány Neurath bárót meg­hívta Londonba. A meghívás szelleme rend­kívül szívélyes. A látogatás ténye nagy re­ményekre ad okot, de nem szabad eltúlozni a londoni látogatás jelentőségét. Neurath legutóbbi déleurópai látogatása alkalmával a hivatalos körök állandóan kénytelenek voltak fékezni a külföldi lapok fantáziáját s most sem szabad szenzációkat várni az uta­zástól. Nem paktumkötésekről van szó, ha­nem a kedvező légkör kihasználásáról és a barátságok kimélyitéséről. A tárgyalások középpontjában bizonyára Oroszország fog állni. A közvetlen német-angol eszmecsere az első két év óta, amikor Simon és Edén Berlinben tartózkodott. Közben az európai politika sok nehézséget élt át s mindeneset­re örvendetes, hogy ismét sor kerülhetett a sas német-angol tárgyalásokra. A pillanat rendkívül kedvező, mert Németország* Franciaország, Anglia és Olaszország egy­sége teljes a spanyol vizek ellenőrzésének kérdésében s a legutóbbi hetekben elért eredmény bizalommal töltheti el az állam­férfiakat, hogy a jövőben sikerülni fog ugyanilyen eredményeket elérni. A világ megkísérli, hogy visszanyerje egyensúlyát, amelyet a moszkvai események lökése meg* ingatott. Az emésztőszervek therápiá- jánál a legjobb eredményt Luhacsovice Fürdőn éri el Kérjen az Icgazcaatósócgtól prospektust. Két katona batátát lelte a sorompó nélküli útkereszteződésnél A személyvonat mozdonya beleszaladt a katonai traktorba PöSTYÉN. — Tegnapelőtt éjszaka a pőstyéni helyőrség egyik motoros osztaga éjszakai gyakorlatról visszatért a kaszár­nyájába, A kaszárnya előtt vasúti keresz­teződés van, amelyen azonban nem volt leengedve a sorompó. Amikor a katonai traktor áthaladt a vasúti pályatesten, ugyanabban a pillanatban érkezett a Zsol­na felé igyekvő éjszakai személyvonat. ’A személyvonat mozdonya elkapta a traktort — MEGJELENT FLACHBARTH ERNŐ KISEBBSÉGI SZAKKÖNYVE. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Pázmány Péter-tudományegyetem Kisebbségi Intézetének első kiadványaként a napokban hagyta el a sajtót dr. Fladhbarth Ernő, az ismert nemzet­közi jogász német nyelven irt könyve: A nem­zetközi kisebbségi jogrendszer. (System des in- ternationalen Minderheitenredhtes) címmel. A könyv előszavát gróf Bethlen István irta. A ha­talmas mü ismerteti a kisebbségi jog nemzetközi rendszerén kivül a kisebbségek védelmének tör­ténetét is, továbbá a kisebbségi jog általános ré­szét, valamint az anyagi kisebbségi jogot. (A mü részletesebb ismertetésére visszatérünk. — CIANO CSEHSZLOVÁK KITÜN­TETÉSE. Rómából jelentik: A római lapok közlik, hogy a csehszlovák köztársaság el­nöke gróf Ciano olasz külügyminiszternek a Fehér Oroszlán-rend elsőosztályu jelvé­nyét adományozta. A rendjelet Ciano a leg­utóbbi kereskedelmi és repülésügyi szerző­dés megkötéséért kapta. — Ugyanezt a ki­tüntetést kapta Jaspar belga közlekedésügyi miniszter is. — FANTASZTIKUS ÁLHIREK X. PIUS PAPA HALÁLÁRÓL, Egye*s francia lapok nem­rég „szenzációs Leleplezésekét" közöltek X. Pius pápa haláláról, aki tudvalevőleg az 1914-ben ki­tört világháború első hónapjában hirtelen meg­halt. A lapok azt állítják, hogy X. Piust udvari környezete megmérgezte, mert a pápa eltökélt szándéka volt, hogy személyesen felkeresi az északfranciaországi harcok színhelyét és kereszt­tel kezében jelenik meg a harcolók közt, hogy őket a békekötésre kényszerítse. Merry dél Vai akkori bíboros-államtitkár — a „leleplezések" szerint — a tervnek ellenszegült és benyújtotta lemondását; a pápa azonban meghalt, mielőtt a lemondást elfogadhatta volna. Ferrara bíboros a pápa tervét helyeselte s azért, mikor XV. Bene­dek pápa őt államtitkárává tette, ugyanaz az ud­vari környezet őt is megmérgezte. Az Osservato- re Romano megjegyzi, hogy az említett lapok szenzációs leleplezései oly vaskos szenzációha­zugságok, amelyek cáfolatra sem érdemesek. Igaz, hogy a katolikus nép a szentéletü X. Pius pápában a háború első áldozatát látta!", de oly értelemben, amely iránt a párisi szenzációhirlap- iróknak érzékük nincs. és néhány méteren keresztül magával von­szolta. Sommer őrmesternek sikerült idejé­ben kiugrania a traktorból, de Holicka Bé­la bajmóci származású közlegény és Sulz János trencséni illetőségű katona szörnyet­haltak. Megsebesült még az összeütközés­nél Havránek L. zohori illetőségű közle­gény, akit beszállítottak a pozsonyi had­osztálykórházba. A szerencsétlenséget ki­zárólag az okozta, hogy a sorompó nem volt leengedve. kete Sándor pőstyéni nagybérlő és téglagyáros fiát, junius 21-én déli 12 órakor avatják Po­zsonyban, a Komensky-egyetem aulájában a jog- és áillamtudományok doktorává. — KATOLIKUS NAP KOMÁROMBAN. Komá­romi tudósítónk jelenti: A komáromi Katolikus Akció rendezésében junius 20-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel tartják meg az idei Katolikus Napot. A szent­mise reggel háromnegyed kilenckor lesz, a délutáni felvonulás 3 órakor indul el a Majláth-iskolából a fő- uccákon keresztül a gimnázium udvarára, ahol előbb a nap jelentőségét méltató komoly beszédek hangoz­nak el, majd szórakoztató előadások következnek. Ezen fellép számos vidéki énekkar, műkedvelő egye­sület, szavalókórus és iskola tanulóifjúsága. — MEGNYÍLT AZ ÓTÁTRAFÜREDI HELIOS PENZIÓ (a volt Hotel Fortuna) -uj vezetés alatt. Elsőrendű konyha, kívánatra diétás ellátás is. Mérsékelt árak. Turista termek és turistaétterem. Felvilágosítást nyúlj: Helios, Sta-ry Smokovec (fílovensko.) — HÉTVÉGI VIZŰM MAGYARORSZÁGRA. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi magyar királyi konzulátus a magyar külügyminisztérium felha­talmazása alapján, mint a múltban, úgy az idén is az utazási idény tartama alatt kedvezményes hétvégi láttamozásokat fog kiadni, amelyek Ma­gyarországra való egyszeri beutazásra érvénye­sek, bármely péntek déli 12 órától a rákövetkező hétfő déli 12 óráig. Ezen vizűm illetéke a rendes 68 Kö helyett 42 Kő. A hétvégi (wee-kend) vízum­mal rendelkezők péntek déli 12 órától utazhatnak be és legkésőbb a láttamozás érvényének lejárati időpontjában kell elhagyniuk Magyarország terü­letét, ellenkező esetben az illetékkülönbözet utó­lag megtérítendő. A vizűm ok postán is kérelmez­het ők a magy. kir. konzulátustól (Pozsony, Fe­renciek tere 5), mely esetben a 42 korona mellett még 4 korona 10 fillér postaköltség küldendő be. — KUTYAKINZÁSÉRT ELÍTÉLTÉK SÁNDOR PÁL FIÁT. Budapestről jelentik: Széli József bel­ügyminiszter végső fokon most döntött Sándor János — néhai 'Sándor Pál országgyűlési képviselő fia — kutyakinzási ügyében. Sándor János néhány hónappal ezelőtt annyira kínozta kutyáját, hogy a Cserkészszövetség állatkínzás miatt feljelentette. A II. kerületi rendőrkapitányságon dr. Gyuris Aladár rendőrfogalmazó 8 napi elzárásra és két­száz pengő pénzbüntetésre ítélte Sándort, aki fel­lebbezett. A rendőrfőkapitány büntetését 15 napi elzárásra és 800 pengő pénzbüntetésre változtatta. A 'belügyminiszter enyhítette ezt a büntetést, el­tekintett az elzárástól és a kiutyakinzás miatt 1200 pengő pénzbüntetésre ítélte a fiatalembert. Az itél-et jogerős A losonci társadalmi egyesületek a magyar iskoláért LOSONC. — A losonci járási magyar közművelő­dési testület kezdeményezésére a losonci szülői szövet­ségek és társadalmi egyesületek vezetői legutóbb érte­kezletre jöttek össze, amelyen elhatározták a magyar tanitásnyelvü iskolák intenzív felkarolását s ezzel kap­csolatban egy szélesebbkörü akció meginditását. A mozgalom célja egy olyan állandó jellegű bízott- ság vagy tanács megszervezése, amely kézbe venné a losonci magyar iskolakultúra egységes irányítását, gondoskodnék a legszükségesebb szociálpedagógiai kérdések megoldásáról, ezenkívül a gyermeknyaralta­tási akdő és a cserkészet ügyének felkarolásával is segítségére jönne a magyar iskoláknak. Mint egységes irányitószerv ismeretterjesztő, pedagógiai és egészség- ügyi előadások rendezésével is előmozdítaná az iskola­kultúra legfőbb érdekeit. Az értekezlet a program elfogadása után egyhan­gúlag elhatározta, hogy a tervet teljes egészében a ju­nius 20-án, vasárnap, a városháza dísztermében tar­tandó propagandagyülés elé terjeszti, amelyre az összes losonci magyar tanitásnyelvü iskolák szülői társadal­mát meghívja. A nagygyűlés délelőtt 11 órakor kezdődik a követ­kező programmal: Elnöki megnyitót mond dr. Dávid Sándor, a losonci gimnázium magyar tagozatán mű­ködő szülői szövetség elnöke. A mozgalom célját és feladatait Martinkó Mátyás gimn. tanár ismerteti. Dr. Hudec József gimn. tanár Komensky nevelésügyi programjár. az anyanyelven való tanításért értekezik, Kövy Árpád református lelkész a magyar szülők fel­adatairól fog beszélni. Sándor László szintén aktuális iskolaügyi kérdéssel fog foglalkozni. A propagandagyülésre e sorok utján is felhívjuk a losonci magyar szülői társadalom figyelmét. Elzász túlnyomó többsége ragaszkodik a régi iskolákhoz STRASBURG. — Az elzászi iskolákért! ésxől lapunkban már többizben megemlékeztünk. Az egyházi hatóságok, hogy az elzásziak álláspont­járól a vallásoktatás és a németnyelvű tanítás ügyében meggyőződést szerezzenek, „vallásvé­delmi bizottságot" szerveztek, mely a lakosság körében aláírásokat gyűjtött. Az eredmény min­den várakozást felülmúlt. 452.360 nagykorú fér­fi és nő nyilatkozott a jelenlegi iskolai állapot fenntartása mellett. Miután 1924-ben Herriot kulturharci kísérlete alkalmával e szám csak 373.215-öt tett ki, a most összegyűjtött aláírá­sok száma 79.045-tel magasabb, ami az 1936. évi kamarai választásoknál leadott összes sza­vazatoknak 71.8 százaléka. Az elért eredmény nagyrészt a különböző egyházi szervezetek együttműködésének köszönhető. Ezek után két­ségtelenül megállapítható, hogy az elzászi nép­nek túlnyomó része kitart a vallásoktatás és a kétnyelvű tanítás mellett és a jelen állapot meg­változtatása csak erőszak alkalmazásával tör­ténhetnék. — A KÖLNI DÓM HARANGJAI 500 ÉVESEK, A kölni dóm harangjainak egy ré­szét, mint a német krónikák állítják, 1437-ben öntötték. Mindenesetre ritkaságszámba menő jubileum, amely a középkor harangöntészetc- nek hangos bizonyítékát nyújtja. — DOKTORRÁAVATÁS. Fekete Pált, Fe­

Next

/
Oldalképek
Tartalom